Kelet-Magyarország, 2011. július (71. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-01 / 152. szám
2011. JÚLIUS 1.. PÉNTEK KELET Alkalmazkodóbb, ellenállóbb növényfajták A projekt keretében a gabonafélék, fehérjenövények nemesítésével Is foglalkoznak FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM A program keretében növénynemesítést és génmegőrzést támogató kutatások folynak az agrár centrumban. DEBRECEN. A „Biológiai alapok megőrzése és fejlesztése hagyományos és biotechnológiai módszerekkel” című kutatási projekt célja, hogy a kutatók megerősítsék a nagy szakmai múltra visszatekintő, a növényi biológiai alapokkal kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs potenciáljukat. Növények nemesítése Új kihívás, hogy a klíma- változással járó szélsőséges időjárási viszonyokkal, a klíVetésforgóba jól beilleszthető növények termesztésével foglalkozunk DR. DOBRÁNSZKI JUDIT maváltozás következtében megjelenő új kórokozókkal és kártevőkkel szemben ellenálló növényfajtákat állítsanak elő. - A projekt keretében a régióban, országosan, és nemzetközi viszonylatban táplálkozási vagy takarmányozási szempontból jelentős növényfajok nemesítését és génmegőrzését támogató kutatásokat végzünk, melyhez hagyományos és biotechnológiai - mikroszaporítással és a genetikai változatosság növelésére és értékelésére alkalmas - módszereket használunk. Kiemelt szerepük van Olyan növényfajok nemesítésével foglalkozunk, melyek a vetésforgókba jól beilleszt- hetőek, alkalmasak kettős termesztésre, illetve nagy jelentőséggel bírnak a takarmányozásban és humántáplálkozásban egyaránt. A kutatásban részt vevő növényfajoknak kiemelt szerepük van a termőtalajok és a természeti környezet védelmében is. Ezen fajok nagy részét hazánkban csak itt nemesítik. Jelenleg több mint 50 állami minősítésű növényfajtával rendelkezünk - mondta dr. Dobránszki Judit, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Nyíregyházi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese. A projekt keretében a gabonafélék (rozs, búza, árpa), fehérjenövények (borsó, bab, lucerna ), alternatív és egyéb - funkcionális élelmiszer, energia - hasznosításra alkalmas növények ( köles, cirok, burgonya, napraforgó) nemesítésével, fajtafenntartásával és a vetőmagtermesztéshez nélkülözhetetlen biológiai alapok előállításával foglalkoznak a szakemberek.- A nemesítési munkát nagymértékben segíti jelentős génbanki gyűjteményünk, melyben számos növényfaj régi fajtái, nemesítési törzsei és rezisztenciát hordozó vonalai találhatóak, melyeket a nemesítés során felhasználunk, hogy a kívánt tulajdonságú fajtákat előállítsuk - fűzte hozzá dr. Dobránszki Judit. Várható eredmények A kutatásoknak köszönhetően a megváltozott ökológiai feltételek között is képesek leszünk az élelmiszerbiztonság és takarmánybázis megőrzésére és javítására. Emellett olyan növényfajtákat tudunk biztosítani, mely szélsőséges viszonyok között is megfelelő mennyiségű és minőségű termés előállítására képesek, valamint a főbb kórokozókkal, kártevőkkel szemben ellenál- lóak. így a jövőben is biztosítható a termelési rendszerek védelme, mind a humán élelmiszerellátás, mind az állati takarmányozás területén - nyilatkozott dr. Dobránszki Judit. ÉKN-TZ Állattenyésztés szakmai igényességgel A soha nem látott hozamokra képes tehén nehezebben termékenyül FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Az élelmiszerbiztonság veszélyforrásainak kutatása Az állattenyésztést érintő kutatások során az egyes ágazatok termelési színvonalának javítása a cél. DEBRECEN. „A minőségi állattenyésztés hatékonyságát szolgáló genetikai, takarmányozási és tartástechnológiai kutatások” című projekt keretében több területtel is foglalkoznak az Agrártudományi Centrum szakemberei. A hazánkban is tenyésztett holstein-fríz tejelő szarvasmarha-fajta nagymértékű elterjedése és kiemelkedő teljesítménye ellenére számos problémát is felvet. A szarvasmarha-tenyésztési kutatások során azt vizsgálják, hogy a jersey, brown swiss, ayrshire, svéd vörös, norvég vörös fajták szerepet kaphatnak-e, és milyen formában a hazai szarvasmarha-tenyésztésben. Arra keresik a választ, hogy az eltérő környezeti feltételek, üzemi lehetőségek mellett termelő gazdák beilleszthetik-e ezeket a fajtákat és milyen arányban gazdálkodásukba. Kérdés, hogy a jelenlegi kicsi létszámukat érdemes-e növelni?- A soha nem látott hozamokra képes tehén nehezebben termékenyül, ami élettan, anyagcsere okokra vezethető vissza. Ennek feltárásához hormonális és egészségügyi vizsgálatokat végeznek. Az okok ismeretében és kezelésével jobb lehet a termelés, a két ellés közötti idő rövidülésével gazdaságosabbá tehető a termelés - mondta dr. Mihók Sándor egyetemi tanár. Egy másik altéma a tehenek hosszú hasznos élettartamának genetikai okait keresi. Az igényes tenyésztést és termelést végző gazdaságokban rengeteg tenyésztési és termelési adat keletkezik. - Matematikai modellek segítségével mód van ezeknek a gyűjtött adatoknak az igényes értékelésére, majd az üzemekbe visszajuttatva a kutatási eredményeket, alkalmazásukkal javítható a termelés költségigénye. Az ilyen jellegű értékeléseket nem csak a szarvasmarha fajban végezzük, hanem a lótenyésztésben és a lovassportokban képződött adatok felhasználásával a sportlótenyésztésben is - fűzte hozzá Mihók Sándor. A juhtenyésztés jobb áru- termelési pozícióba hozása érdekében a juhok szezonális szaporodását feloldó hormonmentes technikák kialakításával is foglalkoznak, segítve a egész éves ivarzás/ termékenyülés elérését. Az állattenyésztéstani tan; széken kutatásokat végeznek nem hazai fajok termeléstechnológiájának kidolgozása céljából is, foglalkoznak az alternatív energiaforrások(ami nem más mint a termálvíz) mesterséges haltermelésben történő alkalmazási lehetőségével is. Melegebb vízben ugyanis (egy bizonyos határig) intenzívebb a halnövekedés is. ÉKN Élelmiszerbiztonsági kockázatok feltárásával, értékelésével foglalkoznak az Agrártudományi Centrumban. DEBRECEN. - Az élelmiszerbiz- tonsági kockázatot csökkentő feldolgozástechnológiák című projekt keretében egyrészt azt vizsgáljuk, hogy az alapanyagokon milyen szeny- nyeződések fordulhatnak elő, melyek a fogyasztó egészségét veszélyeztethetik, másrészt azt, hogy az élelmiszer- ipari feldolgozástechnológia milyen hatással van ezen anyagok mennyiségére, esetleg csökkenti azokat vagy éppen ellenkezőleg, technológiai hatások következtében számítanunk kell-e újabb veszélyre. ÚJ termékek Például a hőkezelés során a szerves anyagok közötti reakciók miatt számos kémiai átalakulás történik, melyek eredményeként káros ve- gyületek is keletkezhetnek. Mi olyan technológiai variációkat dolgozunk ki, melyek ennek kockázatát mérséklik. A célunk nem kizárólag az, hogy megszüntessük a szennyeződést, hanem az is, hogy vissza tudjuk vezetni az eredetét - mondta dr. Sipos Péter a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi adjunktusa.- Emellett az új, innovatív termékek vizsgálatai folyamatosan újabb kérdéseket vetnek' fel - fűzte hozzá dr. Sipos Péter, ékn-tz Kutatják a szennyeződés eredetét iS FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Anyag- és energiatakarékosán Anyagi javakon kívüli értékek A kutatások verseny- képes alternatívákat kínálhatnak a gazdaság számára. Debrecen. Az anyag- és energiatakarékos környezettechnológiák című ernyőprogram keretében a kommunális szennyvíziszap és a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosításával, valamint a felszíni vízkészletek minőségének javítási lehetőségeivel foglalkoznak az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum szakemberei. - A programban többek között a mezőgazdasági biogáz üzemek potenciális alapanyagait vizsgáljuk, illetve értékeljük a biogáz-termelés folyamatában a különböző adalékok hatását. Célunk, hogy minél nagyobb arányban hasznosítsuk az egyéb módon nem felhasznált magas szerves- anyag-tartalmú hulladékokat, miközben kontrollált módon, optimális konverzió mellett, megfelelő minőségű biogázt állítunk elő - mondta Dr. Juhász Csaba egyetemi docens.- A szennyvíztisztító telepek kapacitásának jelenleg is folyó bővítésével növekvő mennyiségű szennyvíziszap keletkezik, amelynek a megjavítják a felszíni vizek minőségét FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM felelő kezeléséről és hasznosításáról szintén gondoskodni kell. Ezért a program másik fő témája a mezőgazdasági hulladékok és kommunális szennyvíziszap felhasználására alapozott komposztálási technológiák kidolgozása. A kutatási programban emellett a felszíni és felszín alatti vízmozgással terjedő különböző eredetű szennyezések okozta környezeti kockázatokat is értékeljük, illetve térinformatikai eszközökkel olyan beavatkozásokat modellezünk, amelyek a talaj minőség és felszíni vízminőség javítását szolgálják - fűzte hozzá Dr. Juhász Csaba. A környezeti kockázatelemzés eredményei döntéstámogató eszközként szolgálnak majd a talajállapot fenntartásában és a felszíni vizek minőségének javításában. ÉKN-TZ A vidéki települések lehetőségeinek feltárásában segítenek a Centrum szakemberei. Debrecen. Avidékhelyi erőforrásai jelentik a vidékfejlesztés alapját, ám erre a társadalmi felkészülés elengedhetetlen. Az Agrártudományi Centrum kutatói a „Vidékfejlesztés regionális erőforrásai és kihasználásuk” című program keretében éppen ezért vizsgálják a vidékfejlesztés lehetőségeit. - A fejlesztéspolitika nem más, mint az érintett társadalom életminőségének javítása, melyet általában anyagiakban mérünk, ám vannak egyéb szempontok is, melyek ugyanolyan fontosak, például a friss levegő vagy a nyugodt környezet. A fejlett országokban a városi lakosság nagyobb arányt képvisel, de a városi életmód fajlagosan több energiafelhasználással jár. A modern kor felismerte, hogy míg a városi életmódnak környezet károsító hatása van, a vidéki társadalom gondozza a környezetet, ezért szükséges a fenntartása, fejlesztése. A vidéki lehetőségek hatékonyabb kihasználásához a sajátosságokat fel kell ismerni, s fontos, hogy az adott közösség tagjai fogalmazzák Kastély felújítás is lehetséges FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM meg fejlesztési törekvéseiket, amelyhez aztán forrást keresnek, nem pedig fordítva - mondta Nagy Géza egyetemi tanár. Nagy Géza kidolgozott egy úgynevezett multifunkcionális erőforrás-analízis módszert, mely a fejlesztési ötletek gazdasági, környezeti-természeti és társadalmi feltételeit és hatásait elemzi. Ennek segítségével megállapítható, hogy megéri-e az adott ötletet kivitelezni. Tegyük fel, hogy az ananász szereti az erősen kötött talajt és a mi klímánkban is megteremne, ha nincs olyan gazda, aki fogékony a termesztésére, felesleges ezzel az ötlettel tovább foglalkozni - magyarázta Nagy Géza. A kutatási projekt segíti a vidéki térségek és települések identitás keresését és forrásainak feltárását. ékn-tz Öt entyőprogram a Centrumban 3
