Kelet-Magyarország, 2011. június (71. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-25 / 147. szám
2011. JÚNIUS 25.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET C INTERJÚ: Illés Zoltán államtitkárral Ami az elején még csak fillér, a végén már milliárd Pénzbe kerül, hogy ne öntsön el minket a hulladék - emlékeztet a lapunknak nyilatkozó államtitkár. Miskolc. A lapunkat kiadó Inform Média Kft. vendége volt dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, aki Miskolcon válaszolt kérdéseinkre. Miért van szükség a termékdíjjal kapcsolatos szabályok változtatására? Dk. ILLÉS ZOLTÁN: Jelenleg az egész hazai hulladékgazdálkodás átalakítása zajlik, ennek egyik része a termékdíj törvény. Azt talán mindenki tudja, hogy termékdíj terheli a környezetet szennyező hulladékképző csomagolóanyagokat, termékeket, hiszen ez így volt eddig is. A díjak rendezése mellett többek között azon szeretnénk változtatni, hogy az ebből befolyó összeg valóban az államkasszába kerüljön, ugyanis eddig a kivethető díj jelentős részét elnyelte a magánszféra, ráadásul nehezen nyomon követhető módon. De ha magasabb lesz a díj, az végül is minket, fogyasztókat terhel majd. dr. ILLÉS ZOLTÁN: Tennünk kell azért, hogy ne öntsön el minket a hulladék, és ez pénzbe kerül. Évente 35-40 milliárd forintot szükséges hulladékkezelésre fordítani. Ha nincs termékdíj, akkor ezt az összeget a költségvetésnek kell állnia, azaz végül is mindannyiunknak. Mondhatom azt is, hogy így is, úgy is mi fizetjük a számlát. A termékdíj változása azonban csak parányi mértékben szólhat bele a fogyasztói árakba: a petpalackok esetében például 30 fillér pluszról beszélünk, a dobozos sörnél, üdítőnél 50 fillérről. Beleszól mindebbe az EU Is? DR. ILLÉS ZOLTÁN: Nagyon kemény korlátokat emel. Például műanyag palackok esetén 2013-ra a teljes éves mennyiség 60 százalékát vissza kell gyűjtenünk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor 90 millió euró az induló bírság, majd évente 85 ezer euró újra és újra. Ha hosszabb ideig fennáll a mulasztás, nem hívhatjuk le a 2020-ig járó uniós pénzeket. Mi lesz a magyar megoldás? DR. ILLÉS ZOLTÁN: A dán modellt vesszük át, mert az teljesen EU-konform, és nem kell végigjárni vele az összes harmonizációs lépcsőt. A lényege: egyetlen állami koordináló szervezet, egy nonprofit részvénytársaság veszi át a termékdíj begyűjtését, és ebből forgat vissza a hulladékkezelésre. Sok mindent kell átgondolni a megvalósításban, mert ami első látásra jónak tűnik, nem biztos, hogy az is. Például a hulladékszigetek nagyon kevés szelektált hulladék felvételére alkalmasak, viszont sokba kerülnek. Kitűnő rendszer például a betétdíj: ahol betétdíj van a pillepalackokon, annak a 95 százalékát visszahozzák, és nem dobják el. De másik jó példa: azon palackokon, amelyek ötször újratölthetők és újra is töltik, nincs termékdíj. Az emberek, úgy tűnik, lelkesen gyűjtenék a szemetét szelektíven, főleg ha megérné... DR. ILLÉS ZOLTÁN: Ez így van. Svájcban a szelektíven gyűjtött szemétfajták túlnyomó része után nem kell szemétdíjat fizetni. Ehhez a rendszerhez azonban megfelelő begyűjtő rendszerre is szükség van: azonosítható edényekre, súlymérésre, regisztrálásra, ami nem olcsó. Annak érdekében, hogy előmozdítsuk a szelektivitás ügyét, azt tervezem, hogy annak az önkormányzatnak, amelyik megszervezi a lakossági szelektív gyűjtést, akár jelentős támogatást is juttatnánk lakosonként. Nincs más választásunk, gyors tempóban fejleszteni kell a hazai hulladékkezelés hatékonyságát, színvonalát. ékn Oktatáspolitikát bírál az MSZP BUDAPEST. Az MSZP szerint a kormány egész oktatáspolitikájával, így például a tankötelezettség tervezett csökkentésével is a „segédmunkások és a cselédek országává” alakíthatja Magyarországot. Balogh András, a szocialista párt elnökhelyettese sajtótájékoztatóján az oktatás ügyében történteteket nevezte az elmúlt év legfájóbb pontjának, mint mondta, II. József óta nem fordult elő, hogy a hatalom az iskolában eltöltött idő csökkentése mellett állt volna ki. MTI A Jobbik szerint ez vesztett háború BUDAPEST. A Jobbik elnöke szerint Orbán Viktornak igaza van és Magyarország valóban háborúban áll az államadóssággal, de ezt a háborút sajnos elvesztette, amit ideje lenne beismerni - jelentette ki Vona Gábor. Az ellenzéki politikus leszögezte: az államadósság 1345 milliárd forintos csökkentését a kormány valójában a magánnyugdíj-pénztárak felszámolásával érte el és ezt „adja most elő saját eredményként”. Szerinte újra kellene tárgyalni az államadósságot, mti LMP: beismerés az indoklás Budapest. Az egykulcsos adórendszer nem csak a közép- osztály jövedelmét csökkentette, hanem a költségvetést is szétrombolta - állítja Vágó Gábor és Scheiring Gábor. A két LMP-s politikus szerint ezt, „az újabb megszorításokról rendelkező törvénymódosítás indoklásában” Matolcsy György is beismerte. A hivatkozott indoklásban az áll, az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során világossá vált, az adóbevételek várhatóan elmaradnak a tervezettől. MTI PÉNZNEM _______árfolyam változás Euró 268,43 +0,34 USA dollár 187,63 -0,16 Svájci frank 224,49 +0,98 Angol font 300,70 +0,14 Román lej 63,67 +0,11 Ukrán hrivnya 23,48 -0,02 Horvátkuna 36,34 +0,02 Lengyelzloty 67,28 +0,19 J gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB e AZ EU TANACSANAK MAGYAR ELN0KSE6E, 2011 Gratuláltak a magyar elnökséghez Orbán Viktor szerint az EU most erősebb, mint fél éve volt. Brüsszel. Ezt jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a magyar EU-elnökség utolsó csúcstalálkozójának záró sajtótájékoztatóján. Az újságírók előtt Herman Van Rompuy, az EU- országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület elnöke gratulált Orbán Viktornak a magyar EU-elnökség ellátása során végzett kiváló munkához. Elfogadott stratégiák Dicsérte az elnökség tevékenységét a sajtótájékoztató harmadik résztvevője, Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy az unió megerősödése olyan hirtelen kihívások ellenére következett be, mint a japán katasztrófa, az észak-afrikai társadalmi változássorozat, illetve az euró válsága. Úgy vélte, a csütörtöki és pénteki csúcstalálkozón hozott döntésekkel beérett a fél éves elnökség munkája is. A legfőbb eredmények közül kiemelte, hogy „kézzel elérhető távolságba” került a gazdasági kormányzás beteljesítése, elfogadták a romastratégiát és a Duna-stra- tégiát, továbbá Horvátország csatlakozásának kimondásával újra mozgásba hozták a bővítés gépezetét. Adóságokkal érkezett Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kitért arra, hogy Magyarország Európa iránti adósságokkal érkezett az EU-elnökségbe. Az ország korábban maga is hozzájárult Európa bajaihoz, az eladósodáshoz, és elvesztette szavahihetőségét. „Magyarország az elmúlt években arról volt híres, hogy mi omlottunk először össze pénzügyileg, megelőzve a görögöket, meghamisítottuk a gazdasági adatokat, és orránál fogva vezettük a nemzetközi közvéleményt, az államadósságunkat az égbe lőttük föl, és a pénzügyi egyensúlytalanságunk párját ritkítóan tragikusan nézett ki” - fogalmazott. Ma viszont szerinte azt lehet mondani, hogy „Magyar- ország hozzájárul az európai gazdaság sikereihez, transzparens, kiszámítható és stabil”. MTI Orbán Viktor, Van Rompuy és Barroso fotó: facebook.com vendégjegyzet Bölcskei Gusztáv Közös értékeink éhány nap múlva véget ér az a fél esztendő, amelyben Magyarország tölthette be az Európai Unió soros elnökségi feladatát. Biztos vagyok benne, hogy számos értékelést olvashatunk majd arról, hogy hogyan vizsgázott a magyar kormány, mennyiben volt sikeres. Ezek az értékelések nyilvánvalóan nagyon eltérőek lehetnek attól függően, hogy kinek milyen a vérmérséklete, pártállása. Ilyenfajta értékelésre nem vállalkozom, mert ez nem az én tisztem. De talán érdemes arról is elgondolkozni, milyennek látszik Európa Debrecenből nézve, és müyennek láthatják Debrecent az európai közösség szemszögéből. Az Európai Unió alapító atyái tisztában voltak vele, hogy gazdasági és politikai közösséget nem lehet egybekovácsolni közös értékek nélkül. Az embereket és az emberi társadalmakat az érdekek előbb-utóbb óhatatlanul szembefordítják egymással, csak a közösen elfogadott és vallott értékek teszik képessé őket arra, hogy egymás mellé álljanak. Azt gondolom, nem kell kitegyük a lábunkat ahhoz, hogy ezeket a közös európai értékeket meglássuk. Egy olyan hagyományokkal rendelkező városnak, mint a miénk, nem kell semmiféle kisebbrendűségi érzéssel küszködnie, ha az európaiság szóba kerül. Minden túlzás és elfogultság nélkül állítom, hogy ékesen bizonyítja ezt a tételt a város szívében álló Református Kollégium közel fél évezredes története. Európai eszmék, gondolatok, technológiák mind-mind utat találtak, könyvek, diákok, professzorok segítségével ezek között a falak között, és segítettek európaiként magyarnak, és magyarként európainak lenni és maradni. Ennek illusztrálására csupán két dolog: Néhány héttel ezelőtt ünnepeltük az Alföldi Nyomda alapításának 450. évfordulóját. Ebből az alkalomból a nyomda hasonmás kiadásban jelentetett meg egy 1561-ben kiadott művet. Ha az ember kézbe veszi, csak tisztelettel és ámulattal adózik az előtt a technológiai tudás előtt is, amely ebben a korban Debrecenben ugyanolyan színvonalú terméket tudott teremteni, mint a leghíresebb holland vagy német nyomdák. A másik egy egykori kollégiumi diák néhány gondolata, amelyekről úgy gondolom, ma is mértékadó lehet számunkra. A kor, amelyben született, 1958, nem tartozik Magyarország és Debrecen legeurópaibb korszakai közé, talán ezért is különösen értékesek ezek a sorok. Arany János költészete kapcsán írja a szerző: „Idegen ideológiákat lehet hazai növénnyé betegíteni, divatokat megkedvelteim, új generációkat teljes lelki-szellemi, sőt fizikai elszigetelésben felnevelni és mégis: élete első kivirágzásában és gyümölcsözésében az ősi színek és zamatok törnek elő, kiszűrve a hamisan újat, s mint a keltetőben világra hívott sasfióka, egyszer csak rádöbben, hogy ellenállhatatlan hívása van a végtelen egének, hogy a farkas ősi ellenség, a bárány préda és hogy az élet valahol túl a rácson igazi. ... „Leonidász csak egy Spártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg. Nem kell ehhez hosszú bizonyítás.” (Kölcsey: Parainesis) Természetesen ez a kor is tudott ennél többet mondani, hiszen ismerte Bem tábornokot, sőt a világszabadság eszméjében ismert és szeretett mindenkit, de világosan látta, hogy nemzetközi törekvések nem a nemzet erkölcsi elkötelezésének feladásával, hanem elmélyülésével valósulhatnak meg. Világosan látta, hogy Bem azért jó magyar szabadságharcos, mert jó lengyel szabadságharcos. Látta, hogy a mi számunkra ebben az életben egyetlen egészséges megoldása van az internacionalista törekvéseknek: az, ha minden nép legbensőbb nemzeterkölcsi elkötelezésben élete legjavát nyújtja egy uniós törekvéshez.... Romlásra van ítélve minden olyan uniós törekvés, akár szellemi, gazdasági vagy politikai területen, ahol az egységet az erkölcsi-nemzeti értékek és hatások leépítésével akarják munkálni. Ez az, miből sem egy nemzetnek, sem az internacionalizmusnak semmi haszna nem származik, de származik olyan kettős meghasonlás belőle, hogy közösség legyen, amelyik kiheveri, mert a fentebb vázolt csalafintaságokon és hazugságokon felnevelt ifjúság, ahelyett hogy egészséges építésben, tisztult nemzetélménnyel, belső értékeinek komoly megbecsülésével vágyna a nagy lehetőségeket rejtő uniós törekvésre, megkeseredett és kiábrándult lelkülettel szédeleg egy erőszakosan szétroncsolt hazafiúi lelkűiét és egy elvérszegényedett internacionalizmus között. Ne csodálkozzunk, ha ebben a lehetetlen helyzetben a morális fegyelmezésnek alig van foganatja, hiszen minden morális nevelés csak utalhat és rámutathat valamire, ami erő, erkölcsi bázis, ami megbecsülendő. Szerzőnk a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke 99 ... csak a közösen elfogadott és vallott értékek teszik képessé a társadalmakat arra, hogy egymás mellé álljanak.
