Kelet-Magyarország, 2011. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-09 / 107. szám

2011. MÁJUS 9., HÉTFŐ 2 Mindenfelől KELET Biztosak benne, hogy bin Ladent lőtték le Washington. Az amerikaiak immár teljesen biztosak ab­ban, hogy Oszama bin Laden halt meg a hétfő hajnali pa­kisztáni kommandós akció­ban. A DNS- és más tesztek eredményei ugyanis azt mu­tatják, hogy 11,8 kvadrillió az egyhez az esélye annak, hogy hibáztak a terroristave­zér azonosításakor. Pénteken egyébként már az al-Kaida is elismerte vezetője halálát, fh 2009 őszén a magyarok­nak még csak 53 százaléka bízott az Unióban, egy év­vel később már 62 százalékuk. Ez ma­gasan jobb, mint az EU-s átlag. BAKOS PIROSKA SU-ELNÖKSÉGi SZÓVIVŐ Zászlóégetés: nyugdíjas tűzoltó a gyanúsított Budapest. Egy nyugdíjas tűz­oltó gyújtotta fel az izraeli zászlóhoz hasonló fehér anya­got a pénteki rendvédelmi demonstráción a rendőrség szerint. Az 58 éves férfit az Alkotmány utcában fogták el és állították elő az egyenruhá­sok, majd őrizetbe is vették. A rendőrség kezdeményezte előzetes letartóztatását is, ám ezt az ügyészség nem tartotta indokoltnak. fh Szakszervezeti tárgyalás, reményekkel Budapest. A tűzoltók vára­kozással tekintenek a hétfői szakszervezeti tárgyalás elé. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke azt mondja, bár kompromisszum­ra készek, ötévnyi korkedvez­ményes nyugdíjuk nem lehet tárgyalási alap. Árok Kornél szerint a rendvédelmi de­monstráció egyébként jogsze­rűen és a tervezettnek megfe­lelően zajlott. FH ü AZ EU TANACSANAK MAGYAR ELNÖKSÉGE, 2011 Martonyi János: „Európa sikerében vagyunk érdekeltek” Martonyi János a magyar és az uniós zászlókkal fotó: kovács andrás/eu2011.hu A külügyminiszter arról: mit teljesíthet a magyar elnökség a vállalásaiból? Budapest. Az Unió hazai is­mertségének használ majd, hogy 2011 első felében Ma­gyarország tölti be az EU Ta­nácsának soros elnöki tisztét. Erről Martonyi János beszélt, amikor az Európa Nap alkal­mából a megyei lapok képvi­selői előtt adott értékelést a soros elnökség eddigi ered­ményeiről. „Versenyfutás az Idővel” Martonyi János a „mi feje­ződik be a magyar elnökség ideje alatt”, „mit sikerül le­zárni ebben a fél évben” tí­pusú felvetések helyett azt a megközelítést ajánlotta: az a lényeges, hogy az elnökség munkája révén az alapvető magyar érdekek és - ezek köz­vetítésével - az uniós érdekek érvényesüljenek. „Európa si­kerében vagyunk érdekeltek” - fogalmazott, utalva az Erős Európa szlogenben testet öl­tött célkitűzésre. „Versenyfutás az idővel” - ezt a következő hetek tenniva­lóival összefüggésben mondta Martonyi János. Június végéig a legfontosabb az átfogó gaz­A Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok fenntartható fejlesztését, va­lamint természeti területei­nek, tájainak és kulturális ér­tékeinek védelmét célzó Duna Régió Stratégia jó úton halad, és a remények szerint a roma keretstratégiát is jóváhagyják - összegzett Martonyi János külügyminiszter. Utóbbi célja a romák társadalmi integráci­ója területén új alapokra he­lyezni és megerősíteni az Eu­rópai Unió szerepvállalását, az EU és a tagállamok közti együttműködést. dasági csomagnak nevezett nagy témakörrel kapcsolatos tárgyalások és egyeztetések sora. „Meg kell szilárdítani az európai gazdaságot és a közös európai pénzt, függetlenül at­tól, hogy Magyarország mikor vezeti be az eurót” - emelte ki a szigorúbb EU-s gazdasági kormányzás megteremtése érdekében teendő lépéseket. Az úgynevezett „hatos cso­mag” tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyekkel meg lehet teremteni a közös gazdasági kormányzás alapja­it. Martonyi János ismertette: A schengeni rendszer bő­vítése elől a technikai aka­dályok elhárultak, politikai döntésre vár, hogy Románia és Bulgária mikor léphet be az övezetbe. Horvátország uniós csatlakozásának dátu­mával kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter nem bocsátkozott találgatásokba, csupán annyit jegyzett meg: „nem állunk rosszul” és to­vábbra is reménykedünk ab­ban, hogy a magyar elnökség végéig le tudjuk zárni a csat­lakozási tárgyalásokat Hor­vátországgal. ezt a hat jogszabályt kellene a politikai megállapodásig vin­ni június végéig. A magyarok igyekezetén túl az a felisme­rés is segíthet ebben, hogy ha nem sikerülne tető alá hozni a megállapodást, a közvéle­mény az EU intézményeinek döntésképtelenségére látna benne bizonyítékot, és ez érin­tené az euróba vetett bizalmat, áttételesen pedig az Unió gaz­daságait. Marad a felzárkóztatás Az alapvető magyar érdekek közé sorolta Martonyi János, hogy legyenek az EU-nak erős politikái. Nem lenne jó, ha gyengülne a regionális, vagy kohéziós politika. Ennek a politikának a létjogosultsá­gát ugyan nem vitatja senki, de a hozzá rendelkezésre bo­csátott eszközök nagyságát igen - hívta fel rá a figyelmet. A magyar elnökség ideje alatt azt már elérték, hogy az Ál­talános Ügyek Tanácsa elfo­gadta a következtetéseket, amelyek alapján nem bontják részekre a kohéziós politikát, és a fő célja a felzárkóztatás marad: az Unió régiói közötti gazdasági, fejlődésbeli elté­rések csökkentése. Ez elemi magyar érdek is, hiszen ha­zánk régióinak fejlettsége (Közép-Magyarország kivéte­lével) jócskán elmarad az EU- átlagtól, s ezt a lemaradást az uniós források felhasználásá­val lehetne enyhíteni. Stratégiai cikk: élalmlszer A magyar és az uniós érdek a mezőgazdasági politikában is találkozik: itt azt érte el a magyar elnökség, hogy ez to­vábbra is erős politika marad az EU-ban. Ezt azért is tartot­ta kiemelendőnek a külügy­miniszter, mert az EU-ban vannak ettől eltérő álláspon­tok, elsősorban azon tagál­lamokban, amelyekben nincs jelentős mezőgazdaság. Az ágazat támogatása a globális verseny hatásain túl azért is megkerülhetetlen, mert az élelmiszer egyre inkább olyan stratégiai cikk lesz, amely a víz és az energia mellett alap­vetően meghatározza a világ sorsát - hívta fel rá a figyel­met Martonyi János. Az ener­giapolitika területéről pedig azt hozta szóba: a tagállamok állam- és kormányfői elhatá­rozták, hogy 2014-re meg kell teremteni az egységes belső energiapiacot, aminek révén számunkra is megnyílhatnak európai források, például inf­rastrukturális beruházások­ra. ÉKN-BA „Nem állunk rosszul” JEGYZET Szántó István Schumann nagy álma ájus 9-e - Európa nap. Nem piros betűs I munkaszüneti nap, mégsem csak egy a ki­pipálandó a sok-sok ünnepre, emlékezésre figyelmeztetők közül. Valamikor nélkü­lünk döntöttek úgy, hogy a nyugat európai nemzetek önkéntes elhatározásából megalapított „véd­és dacszövetséget” évente egyszer megünneplik. Közös elhatározással választották május kilencedikét, a győze­lem vagy a második világháború utolsó napját. Minden ideológiai megfontolás nélkül - mert Robert Schumann 1950-ben éppen ezen a napon terjesztette elő az öreg kontinens újjáépítésére vonatkozó javaslatát. Végül a tagságunkkal együtt kaptuk az ünnepet, az alkalmat, hogy számba vegyük: mire mentünk a régóta áhított közösségben. Kinek vagy minek köszönhető, hogy egyre többen han­goztatják kétségeiket az uniós tagságunk előnye­ivel kapcsolatban. S még többen borúsan ítélik meg a szövetség jövőjét. Figyel­men kívül hagyva, hogy bár a többségben az erő, a tagok számának bővítésével arányosan nő az egyet nem értés kockázata. Megfeled­kezve arról, hogy az európai közösség, az Unió államai másként aligha vehetnék fel a versenyt a világ népes óriás nagyhatalmaival. Emlékezzünk, hogy is kezdtük! Jó volt-e azzal indíta­ni, hogy ezen túl mi is nyithatunk cukrászdát Bécsben? A szavazáskor csaknem elsöprő többséggel a csatlako­zásra voksoltunk még akkor, amikor azt hallottuk, hogy van élet az Unión kívül is. Bár ma már tudjuk, hogy ez csak a belépéssel kapcso­latos tárgyalási pozíciónk javítását célozta. Érdemes, vagy szabad-e egy ilyen ünnepkor a múlton merengeni? Azon, hogy amikor Wartburggal - zsebünkben a hivata­losan háromévenként engedélyezett útlevéllel és száz dollárral - kalandoztuk be Európa szerencsésebbik felét, hetekig meséltünk, s álmodoztunk a kinti jólétről. Biztosra vettük, hogy ha magunkra hagynak, az ide­iglenesen fél évszázada itt állomásozó szovjet csapatok és lehull a vasfüggöny, másnapra nálunk is kolbászból lesz a kerítés. Sosem voltam marcipán huszár, nem is akartam magamnak bécsi fagylaltozót, mégis naivan hittem, hogy az Unióban szinte észrevétlenül kiegyenlí­tődnek majd az életszínvonalbeli különbségek. Latol­gattuk, hogy nyugdíjas éveinkben nekünk is jut annyi euró, amivel kihúzhatjuk a hideg teleket a spanyol tengerparton. Úgy, mint az angol, a német vagy a francia szépkorúak. Május 9-e mégis ünnep számunkra. Egy demokratiku­san működő, nagy nemzetközi közösség tagjaként egy­formán részesülünk az Unió áldásaiból és kötelességei­ből. Most számunkra kiemelten fontos ez a nap, amikor egy fél évig mi vagyunk a szövetség centruma. A tagországok közvéleménye árgus szemekkel figyeli, elnökségi szereplésünket. Közben számos ellendrukker próbálja csorbítani a kormány uniós politikai sikereit. A mindenkori vezetés és a szembeálló ellenzék céljait soha, sehol sem sikerül szinkronba hozni. Meghökkentő, de korábban sem tudtuk elérni, hogy a viszályok elsimításához, ne teregessük a világ elé a szennyesünket. Mégis, ez a fajta közös lét, akaratlanul is, korántsem ismeretlen a történelmünkben. A monarchia békebeli korszakában - némi nosztalgiá­val visszatekintve etalonnak számított a térség nemze­teinek lassan megvalósuló békés egymás mellett élése, gazdasági együttműködése. Robert Schumann is erre gondolhatott 1950 májusá­ban. lstvan.szanto@lnform.hu w Egy közösség tag­jaként egyformán részesülünk az Unió áldásaiból és kötelességeiből. Sokan szurkolnak az EU-elnökségnek PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 265,43 +0,78 USA dollár 182,75 +5,06 Svájci frank 209,46 +2,05 Angol font 299,36 +6,56 Román lej 64,41 -0,08 Ukrán hrlvnya 22,92 +0,62 Horvátkuna 35,96 +0,10 Lengyel zloty 67,00 -0,16 •0 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Az elnökségi szóvivő szerint sokan szurkol­nak az EU-elnökség sikerének. Budapest. Felmérés ugyan nem készült arról, hogy ami­óta Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnö­ke, változott-e az emberek megítélése az unióról, de Ba­kos Piroska elnökségi szóvivő lapunknak azt mondta, való­színűleg javult az EU megíté­lése hazánkban. Hozzátette: egy decemberi felmérés sze­rint a magyar embereknek mindössze 45 Százaléka tud­ta, hogy a következő félévben Magyarország tölti be a soros elnöki posztot, januárban vi­szont már 95 százaléka. „Ha|ólkezali0k” Közülük is a megkérdezettek 57 százaléka bízott a magyar elnökség sikerében. Az EU megítéléséről csak személyes benyomásai vannak a szóvi­vőnek, de nap mint nap ta­pasztalja, hogy sokan szurkol­nak az elnökség sikerének. A szóvivő úgy fogalma­zott, ha jól kezeljük azokat az ügyeket, melyek jelenleg a tanács asztalán vannak (mintegy 300 ügyről van szó), és egyes vitás kérdésekben sikerül kompromisszumokat elérni a 27 tagország között, ami egyáltalán nem könnyű feladat, akkor valóban azt mondhatjuk majd június vé­gén, hogy sikeres volt az EU- elnökségünk. Ráadásul az első elnökség egyfajta tűzkeresztség is min­den tagállam számára. Bakos Piroska kiegészítette még az­zal: a magyar emberek ked­vezően ítélik meg az Európai Uniót. Az átlag fölött 2009 őszén a magyaroknak még csak 53 százaléka bízott az Unióban, egy évvel később már 62 százalékuk. Ez maga­san jobb, mint az EU-s átlag, Magyarország ezzel az EU-nak leginkább bizalmat szavazó tagországok között szerepelt 2010-ben (Eurobarometer- felmérés) ékn-he Barroso értékelte az elnökséget: fontos lépések Brüsszel. A magyar elnökség idején fontos lépések tör­téntek az európai gazdaság megerősítésére, mondta Jósé Manuel Barroso a május 9-i Európa-nap alkalmából az eu201l.hu-nak adott interjú­jában. Az Európai Bizottság elnöke bízik abban, hogy Hor­vátországot hamarosan az EU tagjaként üdvözölhetik, és ér­deklődéssel várja a magyar el­nökség romastratégiáról szóló jelentését. www.Eu2011.HU

Next

/
Thumbnails
Contents