Kelet-Magyarország, 2011. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-06 / 105. szám
2011. MÁJUS 6.. PÉNTEK Sajtófesztivál 7 A legnagyobb oldalszam, a napilapok világa Szellemi etetünk gyalogösvényei: 2011 karakter. MISKOLC. A legtöbb betű. A legtöbb olvasó. A legnagyobb oldalszám. Az élet írta végtelen örök körforgásban ismétlődő regény. Ez a napilapok világa. Nincs olyan vastag könyv, nincs olyan hosszú történet, amely meghaladná a napilapok által olvasóik elé tárt valóságról szóló beszámolók terjedelmét. Május 14-én ötödik alkalommal rendezi meg a Magyar Lapkiadók Egyesülete a Sajtófesztivált, a leírt gondolatok ünnepét. Ebből az alkalomból kértünk fel kortárs írókat, hogy saját stílusukban megtöltve gondolataikkal 2011 karaktert, mondják el azoknak, akik talán kételkednek ebben: ...mert olvasni jó! Az összeállítást íra: KISALFÖLD - FÁBIÁN GYÖRGY <§> MERT OLVASNI JÓ... Ennek igazságáról mondják el gondolataikat ismert emberek. fotó: osztie tibor Czigány György: Gyalogolni jó Dragomán György: Magunkhoz ölelt történetek Szellemi életünk gyalogösvénye az olvasás - vallja a művész. Budapest. Persze jó autózni, biciklizni, hajón, vagy repülőgépen utazni is: ezek azonban nélkülözhetők. Nem úgy a gyaloglás, a séta, a természetes jövés-menés, ami életünkhöz elementárisán tartozik hozzá. Szellemi életünk gyalogösvénye az olvasás. Magunk, mégis képzeletünk cselekvő hevében társakkal, volt, létező és kitalált emberekkel, állatokkal, sosemvolt lényekkel, akár angyalokkal egy társaságban, történetek Czigány György Batthyány Strattman László- és József Attila-díjas, érdemes művész, Pulitzer-életmüdíjas műsorvezető, író, költő: „ Jó olvasni egy újságcikket, olyan, mintha elbeszélgetnénk a nálunk épp tájékozottabb szomszédunkkal.” közepébe lépve élünk valami álombéli időben: jelenlét ez múltban és jelenben. Jó olvasni egy újságcikket, olyan mintha elbeszélgetnénk a nálunk épp tájékozottabb szomszédunkkal otthonunk küszöbén, vagy ácsorogva kissé a házunk előtt. Jó persze a színház, a szélesvásznú film, az internet is. De csak az olvasás mozgósítja képzeletünket: az olvasott történet megfilmesítője az agyunk, filmrendezőként díszletezünk be helyszíneket, válogatunk szereplőket. Költőnek, írónak így lesz mindig alkotótársa az olvasó a maga személyére szabott módszerei szerint, saját ízlésének szabad és elevenítő lehetőségeivel. Magam furcsa olvasó („filmrendező”) vagyok: az olvasási szokásaim tekintetében bátran rokonítom magam Ottlik Gézával. Aki elmondta nekem, hogy borzalmas olvasó: egy adott könyvnek előbb elolvassa a végét, kicsit az elejét, azután belefeledkezik valahol a közepébe, ráadásul azt olvas ki belőle, amit ő képzel, fittyet hányva a szerző eredeti gondolataira, és mégis, élményt, igazi örömet lel az olvasásban. Nélkülözhetetlen az olvasás, mint a gyaloglás. Nem információ, az csak a kerete, külső burka a benső és maradandó élménynek. Olvasni: szabadságunk boldog, gyermeki megélése, részesedés a mindenség dolgaiból, és lélek-megújító öröm, akár vidám történet, akár tragédiák által járjuk be a képzelet égboltra nyíló tájait. Csak az olvasás mozgósítja a képzeletünket. CZIGÁNY GYÖRGY Átkerülnek egy másik világba, az olvasni való világba... Budapest. A legegyszerűbb lenne abban a világban élni, amelyiket a képzeletünk teremtett. A mi képzeletünk, vagy egy író képzelete. A legegyszerűbb az lenne, ha abban a másik vüág- ban élhetnénk, mert az írások képesek arra, hogy magukhoz kössenek minket, ha tudunk jól és jót olvasni. Dragomán György Bródy díjas, a Mozgó Világ nívódíjának birtokosa. Déry Tibor jutalmat és Márai Sándor díjat kapott, majd kiérdemelte a József Attila díjat: „Az olvasás olyan, mint a szerelem, aki kihagyja, élete legnagyobb élményét hagyja ki, mert szerelem nélkül mit sem ér az élet." A jó olvasás élménye, amikor mi, az olvasók, és most nem az írók, ott akarunk lenni abban, amit olvasunk. Ritkán történik meg ez a nagy élmény, ritkán érezzük ezt, mert mindig le tudjuk tenni a könyvet, újságot, de a mesék, a történetek mégis magukhoz ölelhetnek, és ilyenkor azt érezzük, ez majdnem igazibb vüág, mint amiben egyébként élünk. Arra, hogy megtaláljuk ezt a világunkat, nincs egyszerűbb eszköz, mint a történetmesélés. Látom ezt a gyerekeimen is. Annyira el tudnak merülni egy-egy könyv, vagy hangos könyv világában, hogy nem is érdekli őket semmi más. Látom, amint jönnek le a lépcsőn, és a kinyitott könyv ott van a kezükben. Átkerülnek a másik világba, az olvasni való Az olvasás segíthet nekünk úgy tanulni, hogy észre sem vesszük, tanulunk. DRAGOMÁN GYÖRGY világba. Nem akarják letenni a könyvet, mert szeretnék megtudni, mi is történik ott, ahova csakis az olvasáson keresztül vezethet az út. Az olvasás segíthet nekünk úgy tanulni, hogy észre sem vesszük, tanulunk. A világról és önmagunkról. Az olvasás olyan, mint a szerelem, aki kihagyja, élete legnagyobb élményét hagyja ki, mert szerelem nélkül mit sem ér az élet. Szabó T. Anna: Mutasd mit olvasol! Megmondom ki vagy Jókai Anna: Beavatás az élet nagy titkaiba A jó történet még azokat is érdekli, akik nem olvasnak. BUDAPEST. Nem a betűknek, nem is a belőlük összeálló mondatoknak van varázsa. A varázslat, az olvasás varázslata a történetben rejlik. A történetek a legkisebb gyerekektől a legidősebb emberig mindenkit érdekelnek. Az embereket riasztja manapság az olvasás lassúsága. Könnyebb Mnmm Szabó T. Anna Petőt-, Déry-, Kavics-, Zelk Zoltán- és József Attila díjas költő, aki a Mozgó Világ Nívódíját is megkapta próza kategóriában: „az íróknak nagyon jó könyveket írniuk, mert csak általuk lehet folyamatos és zökkenőmentes az átjárás a képzelet és a valóság között. A jó könyvek segíthetnek abban, hogy felépüljön a saját képzeletvilágunk. ” rádiót hallgatni, televíziót nézni, de korántsem biztos, hogy jobb. Mi a gyerekeimmel most éppen az Abigélt hallgatjuk hangos könyvben. Elképesztő, hogy a kilencéves gyermek milyen átéléssel és odaadással, teljes kíváncsisággal figyeli Szabó Magda remek mondatait. Ő már olvas, ötéves testvére még nem, de a történetre ő is figyel. Neki mi szülők vagyunk egyébként az olvasás élménye. Esténként felolvasunk, és amint belekeveredünk egy történetbe, máris azon töri a fejét, hogy kitalálja a történet fordulatait. Olvas és ír egyben. Arról, hogy mit olvasol, megismer- szik, hogy milyen az emberi jellemed, milyen a lelked. Hiszen az olvasás azonosulás egy történettel, amelyben lelkek, emberek szerepelnek. A gyerekek ezért képesek arra, ha olvasnak, hogy egy csomó rossz tapasztalatot megspóroljanak az életből. Látják mi történik a való világban és olvasmányaikból megismerhetik az ideálist is. A kettőt még ők is képesek nagyon gyorsan összehasonlítani. És az eredményhez mérni a saját hétköznapjaikat. Jó, ha az olvasás segít nekünk abban, megszokjuk, van egy mérce, és van mihez mérni önmagunkat is. Az első könyv izgalmát, amit saját maga olvas el az ember, minden könyv visszahozza. Ezért kell az íróknak nagyon jó könyveket írniuk, mert csak általuk lehet folyamatos és zökkenőmentes az átjárás a képzelet és a valóság között. A jó könyvek segíthetnek abban, hogy felépüljön a saját képzeletviíágunk. Egyébként a jó történet még azokat is érdekli, akik nem olvasnak. Számukra ott van a mese, a családi felolvasás. Egy történet, egy könyv felolvasása, vagy megbeszélése összehozhatja a családot. Olvasni jó és az olvasott élményeket a családdal megbeszélni még jobb. Szabó T. Anna fotó: ékn Az olvasás nemcsak szórakoztat, nem csupán nevel. BUDAPEST. Ó drágám, honnan keres? Napüaptól? Rendben, csak ebédelek éppen. Hogy nyilatkozzak arról, miért jó oívasni? Persze, készséggel. Ne, ne hívjon vissza, mert addigra már nem leszek itthon. Mondom most, figyeljen! Az olvasás nem csak szórakoztat, nem csupán nevel, és nem csak tanít bennünket. Mindezeket természetesen megteszi, mintegy mellékesen. Ám ami még fontosabb MTHTTTAl Jókai Anna SZOT-, Tiszatáj-, Szépirodalmi Nívó-, József Attila-, Kossuth díjas író. Két kategóriában érdemelte már ki a Prima Primissima díjat és megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, valamint A Magyar Kultúra Lovagja címet: „Nagyon meg kell válogatni, milyen írásokat veszünk a kezünkbe. ” A jó írás megérinti a másik ember lelkét. JÓKAI ANNA ennél, hogy beavat bennünket az élet nagy titkaiba! A jó írás, a jó könyv megérinti a másik ember lelkét. Gondolkozásra serkent és gondolatokat ébreszt, és akarva, akaratlanul, akár évek távolából is felbukkan egy-egy sora, mint örökre megmaradó tanulság. Az olvasó embernek minden pillanatban tágul a látóköre. Egyre nagyobb lesz az a szelet, amit a világból belát. Ezért is érdemes olvasni, ezért is kell olvasni. Arra azonban vigyázzon mindenki, mit olvas! Nagyon meg kell válogatni, milyen írásokat veszünk a kezünkbe, mert a rossz mondatokhoz túl rövid az idő, amit az olvasásra szánhatunk. Csukás István: Ha valaki látja a fejében pörgő filmet... Az olvasás élményé persze csak akkor teljesedhet ki, ha már megtanultunk olvasni. Budapest. Gyerekkoromban, amikor megtanultam olvasni, és az első könyvet becsuktam, úgy éreztem, másik ember lettem. Mintha kinyílt volna előttem az egész világ. Ma sem tudok nagyobb csodát elképzelni, mint amikor a fehér papírlapon megelevenednek a fekete betűk. Beindul a képzelet mozi, és a kicsi fekete pöttyök életre kelnek. Ha valaki látja a fejében pörgő filmet, jó úton jár. Az olvasás élménye persze csak akkor teljesedhet ki, ha már megtanultunk olvasni. Amikor már nem jelentenek akadályt a mondatok, amikor már nem esünk pánikba egy-egy vastagabb könyvtől. Aki nem tud olvasni, nem élvezheti az olvasás adta örömöket. Az olvasás megszerettetésében is nagy szerepe Egyetlen igazán nagy szenvedélyem van: az , olvasás. CSUKÁS ISTVÁN >áki van például az újságoknak. Az újságok, a napilapok nagy előnye a könyvekkel szemben, hogy naponta számolnak be érdekes dolgokról. Újságot böngészve frissen tarthatja az agyát az ember. A jó újság olyan fontos, mint a friss levegő, amit vesz az ember. Nagy szükség van rá. Magam, amióta megtanultam jól olvasni, elmondhatom, egyetlen igazán nagy szenvedélyem van és ez az olvasás. Élvezet, de szakmai gyakorlat is számomra. Olyan, mint amikor Liszt Bachot játszott. Gyakorolt, de közben újabb dallamok születtek meg a fejében. Az olvasás segít abban, hogy a fejünkben alvó szavak életre keljenek és szórakoztassanak, elgondolkodtassanak minket. M.'k'ÍHri'J Csukás István az év legjobb gyermekfilmje hollywoodi nagydíjat is megkapta a meséjéből született alkotással. József Attila-, Ifjúsági-, Andersen- és Déry Tibor-, valamint SZOT díjas író, költő, aki munkásságának elismeréseként a Kossuth Díjat is megkapta: „Újságot böngészve frissen tarthatja az agyát az ember. A jó újság olyan fontos, mint a friss levegő, amit vesz az ember. Nagy szükség van rá.”
