Kelet-Magyarország, 2011. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-27 / 123. szám
2011. MÁJUS 27.. PÉNTEK Öt ernyöprogram a Centrumban 3 A programban az agronómiái, környezet- védelmi és a jövedelmezőségi viszonyokat vizsgálják. DEBRECEN. A klímaváltozás és azok kölcsönhatásainak elsősorban növényi aspektusból történő vizsgálatával foglalkoznak a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum szakemberei. A „Növénytermesztés alapjai és interaktív technológia fejlesztése eltérő agroökológiai rendszerekben” című projekt célja, hogy a szélsőségessé váló környezeti feltételek mellett, egyrészt nagyobb termésmennyiséget, jobb termésbiztonságot vagyis kiegyenlített mennyiséget, illetve kiváló minőséget bizW A fenntartható növénytermesztést szolgáló modellek kidolgozásai I» *3 fontosak. DR.PEPÓ PÉTER ■kiíth tosítsanak az élelmiszer-feldolgozás és más felhasználási területek számára. Szükséges vizsgálatok- A klímaváltozás egy olyan folyamat, amelynek két, a mindennapi életben és így a növénytermesztésben is megjelenő hatása van. Hosszú távon a csapadékmennyiség csökken, a hőmérséklet nő, illetve az időjárási szélsőségek sokkal nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, és nagyobb ennek az amplitúdója is. Morfológiai változások Ez nyilván összefüggésben van az üvegházhatású gázok, széndioxid, metán felhalmozódásával. A probléma ott merül fel, hogy egyik oldalról a növénytermesztés feltételei romlanak, másik oldalon pedig az elvárások (nagyobb termésmennyiség, jobb minőség) nőnek. A kettőt csak olyan termesztéstechnológiai fejlesztésekkel tudjuk ösz- szehangolni, amely a korábbi technológiákhoz képest termőhely- és fajtaspecifikus technológiai modelleket jelent. A növényfiziológiai kutatásokban azt vizsgáljuk, hogy Következtetni lehet arra, hogy technológiailag milyen elemeket kellene fejleszteni FOTÓ: TÓTHZOÉ milyen morfológiai változásokat szenvednek a növények, mert ha ezt ismerjük, nyilván ismerjük a reakcióit is, amiből következtetni tudunk arra, hogy technológiailag milyen elemeket kellene fejleszteni. A programban részt vesz dr. Lévai László csoportja is, akik a növényélettani szempontból különösen fontos klímaszobás és egyéb feltételek között végeznek vizsgálatokat, amelyek a szántóföldi növényfajok tápanyagfelvételének növényfiziológiai megalapozását szolgálják - mondta dr. Pepó Péter az Agrártudományi Centrum egyetemi tanára.- Eltérő agroökológiai feltételek mellett vizsgáljuk a különböző tartam és nem egyéb kísérletekben az agrotechnikai tényezőknek egyedi és kölcsönhatását. Sárvári Mihály professzor úr a réti talajokon, a mi kutatócsoportunk pedig a csemozjom talajon folytatja ezeket a kísérleteket. Itt többek között azt vizsgáljuk, hogy a vetésváltás, tápanyagellátás, vízellátás, növény- védelem, a tőszám hogyan befolyásolja a termés meny- nyiségét, minőségét. Ennek köszönhetően olyan növényi modellek kidolgozása valósulhat meg, amelyek eredményesen adaptálhatók a változó klimatikus feltételekhez. Fenntartható környezet Számunkra olyan növény- termesztési modellek kidolgozása a fontos, amelyek a fenntartható növénytermesztést szolgálják. A környezeti feltételeket szeretnénk változatlan vagy jobb minőségben fenntartani éppen azért, hogy ezek a feltételek hosszú időn keresztül biztosítsák a növénytermesztés kedvező feltételrendszerét. Ezek a környezetbarát technológiák természetesen nem csak biológiailag, agronómiailag, hanem ökonómiai szempontból is optimalizált szántóföldi növénytermelést tesznek lehetővé - nyilatkozta dr. Pepó Péter egyetemi tanár, ékn-tz Cél: továbbfejlesztés és új módszerek kidolgozása Kimutatják a legkisebb elemet is A legkorszerűbb eszközökkel folyik a kutatás fotó: Tóth zoé A kutatók döntéstámogatási rendszerek létrehozásán és továbbfejlesztésén dolgoznak. DEBRECEN. Alkalmazott informatikai és gazdaságelemzés-módszertani kutatások című projekt keretében az Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum kutatói olyan módszereket fejlesztenek és szoftverek hoznak létre, amelyek a vállalkozások és Az informatikai központban FOTÓ: TÓTH ZOÉ gazdaságok számára alkalmazhatóak. - Az információs rendszerek és technológiák ma már nélkülözhetetlenek az ágazatirányításban és egyre fontosabbak a vállalkozások szintjén. A projekt célja a döntéstámogatási módszerek továbbfejlesztése, új módszerek kidolgozása és alkalmazása az agrárvállalkozásokban, a termékláncokban. Főbb vizsgálati területeik az Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása és hatása a vidéki térségekre, az Informatikai rendszerek alkalmazásának vizsgálata a vállalkozásokban, illetve a gazdaságelemzési, döntés előkészítési módszertani kutatások a vállalkozásokban, termékláncokban. Az anyag- áram-elemzés területén pedig különböző régiók, települések illetve az ágazat természeti és egyéb erőforrás felhasználásának vizsgálatát végzi a kutatócsoport - mondta dr. Herdon Miklós egyetemi docens. ÉKN-TZ Növényi alapanyagok és állati termékek korszerű vizsgálatát végzik. Debrecen. Élelmiszeripari termékek analitikai és mikrobiológiai módszereinek fejlesztése című program keretében az Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum szakemberei az élelmiszerek korszerű vizsgálatával foglalkoznak. Mit viszgálnak?- Az Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet sikeres pályázata eredményeként, 60 millió forintot nyertünk, melynek köszönhetően sikerült beszereznünk egy induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométert, egy speciációs mérésre alkalmas csatolt analitikai rendszert (nagyteljesítményű folyadékkromatográf- induktív csatolású plazma tömegspektrométert) és egy mikrohullámú roncsolót. Az elemtartalom vizsgálat területén, jelenleg ezek a legmodernebb berendezések. Az induktív csatolású plazma tömegspektrométerrel olyan kis koncentrációk kimutatását is el tudjuk végezni, amely más készülékkel nem lehetséges. A megvásárolt analitikai berendezések egyrészt a kisebb kimutatási határok elérésével, továbbá új elemzési lehetőségek alkalmazásával újabb típusú élelmiszerminták elemzését, valamint újabb komponensek meghatározását teszik lehetővé - mondta Kovács Béla egyetemi docens. A speciációs mérésre alkalmas csatolt analitikai rendszerrel nem csak az elemek összelemtartalma határozható meg, hanem az életminőségünket, egészségünket befolyásoló elemek (pl. As, Hg, Se) különböző oxidációs állapotban, vagy szerves, illetve szervetlen kötésben található formájának koncentrációja is. Az Agrárműszerközpontban lévő nagyteljesítményű folyadékkromatográfiás rendszerekkel lehetőségünk van mikotoxinok, vitaminok, illetve aminosavak koncentrációjának a mérésére. A berendezésekkel megfelelő alapot teremthetünk, új műszeres analitikai és mikrobiológiai módszerek kidolgozásához, mely nélkülözhetetlen vizsgálati módszerek rutinszerű alkalmazásával nagymértékben hozzájárulhatunk modern egészséges élelmiszeripari termékek kidolgozásához, valamint a már meglévő élelmiszerek és élelmiszeripari nyersanyagok minőségvizsgálatához. HBN-TZ Biztosítják a fenntarthatóságot A cél: jobb minőségű hús A program keretében 4 területtel foglalkoznak a kutatók. DEBRECEN. A talaj, mint feltételesen megújuló természeti erőforrás fenntartható hasznosítása problémakörének vizsgálatára irányul az „Agrár ökoszisztémák funkcióinak komplex gyakorlati védelme” című kutatási projekt. Négy tématerületet vizsgálnak- A talajtermékenységgel kapcsolatos vizsgálataink elsősorban az Északalföldi régióban folyó növénytermesztési tevékenység tápanyag-gazdálkodási problémáira irányulnak. Különböző hagyományos és alternatív tápanyagforrások, illetve módszerek környezeti és agronómiái hatásvizsgálata képezi a fő célkitűzéseinket. Másik vizsgálatunk a régió egyes tájaira jellemző szélsőségesen kicsi, illetve nagy kolloidtartalmú és egyéb fizikai és kémiai hibával terhelt talajok művelésének kérdéskörére terjed ki. Sajnálatos aktualitása van ezzel kapcsoA talajművelés befolyásolja a termőföld vízháztartását is FOTÓ: ARCHÍVUM latban a belvizes területek talajművelési problematikájának, ugyanis e területek talajai az elmúlt évben jelentős szerkezeti károsodást szenvedtek - mondta Zsigrai György, az Agrártudományi Centrum Karcagi Kutatóintézetének főmunkatársa.- A talajmikroba populációkat és aktivitásukat befolyásoló tényezők hatásvizsgálata képezi a projekt harmadik kutatási tématerületét, mivel a zavartalan talajélet biztosítása elengedhetetlen az agrár ökoszisztémák számos funkciójának kiteljesedéséhez. Végül, de nem utolsó sorban fontos kutatási területünk a talajok viz- és anyagforgalmi törvényszerűségeinek vizsgálata, ami a szénforgalmi elemzések révén bizonyos kapcsolattal rendelkezik a klímavédelem irányában is - fűzte hozzá. ékn-tz Összevonták a molekuláris genetikát és a táplálkozástudományt. Debrecen. Az Agrártudományi Centrum kutatói molekuláris-genetikai paraméterek mérése alapján próbálják a hízó sertést úgy táplálni, hogy olyan minőségű húst állítsanak elő, mely a humán táplálkozási elvárásoknak még jobban megfelel.- Komoly kihívás az, hogy úgy állítsunk elő jó minőségű és biztonságos élelmiszer alapanyagot, hogy az egészséges táplálkozási elvárásoknak a lehető legjobban megfeleljen, de ugyanakkor a termelés során a lehető legkisebb mértékben terheljük a környezetet. A kérdés tehát az, hogy hogyan tudjuk úgy táplálni az állatokat, hogy a nitrogén és foszfor ürítés csökkenjen és minél jobb minőségű húst tudjunk produkálni. Ezen kérdések megválaszolásához az állatok genetikai hátterét jobban kell ismernünk, és az állatok táplálóanyag ellátását a genetikai profiljukra kell alapozni - mondta dr. Babinszky László, a centrum Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék vezetője. Az „Állati eredetű egészséges élelmiszer kutatások, genetikai paraméterekre alapozott táplálóanyag ellátás alapján” című projekt másik feladata a szója helyettesítése más növényi eredetű fehérjével. - A szója egy nagyon jó takarmány, de egyre többet használt fel a humán élelmiszeripar is, emiatt emelkedik az ára, ami egyre inkább súlyos költségnövelő tényező. Mi most a legújabb élettani, genetikai és immunológiai kutatások eredményei alapján azt próbáljuk megnézni, hogy hogyan tudnánk a szóját más fehérjehordozóval, úgy helyettesítem, hogy a hús minősége és az állatok teljesítménye ne romoljon - fűzte hozzá dr. Babinszky László. ÉKN-TZ Dr. Babinszky László professzor FOTÓ: TÓTH ZOÉ
