Kelet-Magyarország, 2011. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-27 / 123. szám
2011. MÁJUS 27., PÉNTEK KELET Tudomány és oktatás 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Debrecenbe erkeznek az Unió agrárminiszterei Errol is tanácskoznak: „Hogyan járuljon hozzá a KAP a fenntartható állattenyésztési ágazathoz Európában?” Debrecen. A Mezőgazdasági Miniszterek Informális Tanácsülésén a munkaülésre 2011. május 3l-én 9:30-12:15 óra között kerül sor a Kölcsey Központban. A megnyitót követően, az ülés nyilvános első részében (ez körülbelül 20 perc) a hagyományoknak megfelelően kerül sor a két nagy európai civil szervezet a COPA COGECA és CEJA képviselőinek felszólalására. Ezt követően az ülés zárt részén következik az előzetesen meghatározott téma, „Hogyan járuljon hozzá a KAP a fenntartható állattenyésztési ágazathoz Európában?” megvitatása. A témához háttéranyag készült, amelyeket köröztetnek a tagállamok között. Ez alapján a háttéranyag alapján fejtik majd ki a miniszterek álláspontjaikat a témában. Az ülést megelőzően az Európai Unió agrárminiszterei ellátogatnak a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumába. ÉKN A kutatások célja a jobb minőségű termékek előállítása fotó: archív Ezzel versenyképessé válhat Magyarország Az öt ernyoprogramban K+F+l projektek keretében folyik a tudományos munka. DEBRECEN. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centruma az Európai Unióval együttműködve öt tudományos programban vesz részt. A kutatások során olyan témákkal foglalkoznak, mint a klímaváltozás, a fenntartható agrárkörnyezet, funkcionális növényi és állati termékek vizsgálata, illetve a regionális innovációt támogató gazdálkodás és vidékfejlesztés. Az öt tudományos ernyőprogramot több alprogramra osztották. Ezek közül most öthöz nyújtunk betekintést. A kutatások fő célja, többek között, hogy minél jobb minőségű terméket tudjanak előállítani, ugyanakkor a környezetet is óvják, illetve olyan szoftvereket létrehozni, melyek a vidékfejlesztést és a gazdaságot segítik. A kutatási eredmények elősegítik Magyarország agrárgazdaságban való versenyképességét, ezáltal egyenrangú partnerré válhat az Európai Unióban. ékn-tz/3 A köles és a cirok gazdag felhasználási lehetőségei A katonák tápláléké- a nálunk kis termésterülettel ban alapvető gabona- rendelkező növény a világon féle VOlt termesztett növények rangsorában a búza, rizs, kukori- karcag, nyíregyháza. A köles ca, árpa után az 5. helyen van. egyike a legrégebben tér- Tavaszi vetésű, száz napnál mesztett növényeinknek. Ér- rövidebb idő alatt termést érdekes statisztikai adat, hogy lelő növény, n. ékn-tz Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2011. évi kiemelt támogatója Párbeszéd a termőtalajjal FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Talaj és termőföld. Ezek a témák napjainkban hirtelen az érdeklődés előterébe kerültek. DEBRECEN. Megfogalmazza véleményét hangosan a politikus, kevésbé hangosan a gazdálkodó és szerényen a tudós. Rá kevésbé figyelnek oda mostanában, pedig érdemes volna. Ezért kerestük meg Várallyay György akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Széchenyi-díjas kutatóprofesszorát. Aki belép az Intézetbe, egy sajátságos tízparancsolattal találkozik. VÁRALLYAY GYÖRGY: -Ez Stefanovits Pál professzor ötlete volt, annyiban viszont azonosulok vele, hogy minden előadássorozatomat ezzpl fejezem be. Az abban megfogalmazottak egyre inkább aktuálisak. Elvitathatatlan tény, hogy „A talaj Magyarország legfontosabb feltételesen megújuló erőforrása”. Ebben ugyan nagyon sok vita van. A döntéshozók ijesztgetésére szokták mondani, hogy ez egy elfogyó erőforrásunk. Pedig ez tévedés. A talaj egy megújulásra képes természeti erőforrás. Ha ez nem így lenne, akkor nem lenne emberiség a Földön. Ha a talaj nem lenne megújítható természeti erőforrás, akkor fokozatosan csökkenne termékenysége. De ez szakszerű használat esetén pont fordítva van, vagy lehetne. A talaj a rendeltetés- szerű használat esetén nem szükségszerűen romük el. De tudjuk, hogy amit nem így kezelnek, az mind eüomük. A döntéshozókat lehet riogatni azzal, hogy közös kincsünk, a talaj elfogy. Ezzel szemben én arra szeretném ösztönözni őket, hogy a rendeltetésszerű használat, így a megújulás feltételeit teremtsék meg. Ez a valódi kihívás és ez a tényleges feladat. Milyen hibákat tudunk elkövetni a talajainkkal? Várallyay György akadémikus VÁRALLYAI GYÖRGY: - A talajjal kapcsolatban is előjön a fenntartható fejlődés két szava közötti ellentmondás. A társadalmi fejlődés ugyanis egyértelműen talajkészleteket vesz el tőlünk. Építünk városokat, utakat, lebetonozzuk a földet. így fogy a hasznosítható talajfelület. Szakmailag ennél lényegesebb, amikor nem megfelelően használjuk, hasznosítjuk földjeinket. Baj, ha rosszul művelem, ha rosszul öntözöm, ha hibás a művelési ág és vetésszerkezet, vetési sorrend, nem megfelelő a tápanyag-visszapótlás. Még nagyobb gond, ha nem figyelünk oda a talaj védelmére, hogy a megelőzésnek nincs megfelelő presztízse. A talaj nem kiabál, sokáig tud hallgatni, ám aztán annál nagyobbat sóhajt. Ha ez megtörténik, tehát a föld „visszabeszél”, akkor már nagy baj van! Talajzsarolás? Pihentetés? VÁRALLYAY GYÖRGY: - Ez egy másik tévhit. Sokan azt hiszik, hogy a „pihentetéssel” jót tesznek a talajnak. Ez óriási tévedés, csak arra ad alkalmat, hogy a föld gyo- mos parlaggá váljon. A talaj ugyanolyan, mint az újszülött. Ezt is segíteni, támogatni keU. A talaj ugyanúgy, mint az igazi ember, szeret dolgozni. Bárki is álüt mást, ez az erőforrásunk akkor „boldog”, ha értelmes tevékenységet végezhet. A talaj esetében ez egyenlő azzal, hogy biomasszát állít elő. Élettere és elsődleges tápanyagforrása a mikroorganizmusoknak, növényeknek, állatoknak, így végeredményben az emberiségnek. Időről Időre ú|abb, változó koncepciók születnek a talajhasználat, a földművelés kapcsán. VÁRALLYAY GYÖRGY: - Pontosan. Elég, ha csak az elmúlt rövid egy évszázadra gondolunk. Az 1930-as évek világválsága után Kreybig Lajosék azt hirdették, hogy „Termeljünk mindent ott, ahová való!” Ez volna ma is az ideális állapot, de alig megvalósítható. A második világháború után, az elszegényedő lakosság ellátása érdekében jött a jelszó, hogy „Termelj többet, jobban élsz!” Akkor nem számított, hogy mindez mennyibe kerül. Ezt az időszakot követte az ökonómiai szemlélet, már néztük, hogy mennyibe kerül. Aztán újabb irányváltás történt: „Termelj környezetkímélőbben!” Majd, a rendszerváltozáskor az lett a jelszó, hogy „Termelj versenyképesen és jövedelmezően!” Ez egyáltalán nem biztos, hogy nagy mennyiséget, jó minőséget, vagy környezetkímélőt jelent, s megfelel a fenntarthatóság kívánatos szemléletének. S nem biztos, hogy a talaj örül ennek. Milyen a kapcsolata a Debreceni Egyetemmel, az ottani oktatókkal, kutatókkal? VÁRALLYAY GYÖRGY: - Debrecenben születtem, mert édesapám - aki szintén talajtanos volt - Paüagra jött oktatni Arany Sándor profesz- szor meghívására. Aztán 2 éves koromban visszakerültünk Mosonmagyaróvárra, s nekem ma is az jelenti az igazi otthont. Ezzel együtt nagyon jó a kapcsolatom a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumával, ahol Láng István akadémikussal egyszerre kaptuk meg a Honoris Causa címet, s a székfoglalónk is egy közös előadás volt. A régiek közül meg keü emütenem Szelényi Ferencet, Bocz Ernőt, Vinczeffy Imrét, Loch Jakabot, Szász Gábort. Nagyon intenzív volt az együttműködésünk Filep György idejében. A mostaniak közül is sokakkal nagyon jó és sokoldalú az emberi és szakmai kapcsolatom. így Nagy János profesz- szorral, Kátai Jánossal, Tamás Jánossal és a Pepó testvérekkel. Tartom a kapcsolatot az egyetem kutatóintézeteivel, s még mint az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója kerültem ma is élő, szoros kapcsolatba Nyírlugosi tartamkísérletünkkel. ÉKN-Avar László ECEEE323S1 Magyar horgászvizeken Az emberi társadalmak fejlődése elválaszthatatlan a víztől és a vízben élő halaktól. A hal jelentette az élelmezés biztonságát- és jelenti napjainkban is számos népcsoportnak. A halfogás, a zsákmányolás ösztöne velünk születik, majd életünk során ez tovább erősödhet. A horgászoknál pedig kiteljesedik! A szerzők mindegyikének az életét meghatározta valamilyen szinten a hal és a horgászat. Ami valamennyi szerzőben közös: a halak ismerete, tisztelete és a horgászat szenvedélye! Nem horgászlexikont kívántunk közreadni, nem is szűkebb értelemben vett horgász szakkönyvet. Minden szerző saját halas tapasztalatát, több évtizedes horgászismeretét adta közre a könyv valamelyik fejezetének megírásával. A könyv a debreceni székhelyű Tóth Könyvkiadó és Könyvkereskedés Kft. gondozásában jelent meg. Dr. Juhász Lajos Érdekességek a történelméről DEBRECEN. A borkultúra borászati alapokkal című kurzust 3. alkalommal rendezték meg a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában május 2-án. A résztvevők Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárának előadásában történelmi áttekintést kaphattak a magyarországi szőlő-bor termelésről, ületve ismét finom borokat kóstolhattak, ezúttal a Csányi Pincészet különleges vörösboraiból. /A ÉKN-TZ 285240
