Kelet-Magyarország, 2011. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-10 / 108. szám
2011. MÁJUS 10., KEDD KHET Háttér A teljes idei termés elpusztult Kertről kertre járnak a kárt felmérő szakértők ezekben a napokban fotó: sipeki Péter Nem érdemes késlekedni a kárbejelentéssel és a kárenyhítési rendszerbe történő belépéssel. myIregyháza. - A szatmári részeken valamivel kisebb volt a fagy, a Csengerben mért -4 fok után a talaj közelében minden lefagyott, de a fák 1,7 méter fölötti részein úgy néz ki megmarad némi termés. Ugyanakkor a dió érzékeny virágai mind lefeketedtek - mondja Wachal Kálmán, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője. Ami a szántóföldi kultúrákat illeti: ma úgy látjuk, hogy a kukoricák zöme és a burgonya tán kiheveri, a síkfólia alatti dinnye egy része szintén. A napraforgó viszont egész jól bírta.- A fagykárok területi elhelyezkedésére vonatkozó sürgős felmérést hétfőn kezdte meg a szakértőkből álló bizottság, amely várhatóan csütörtökön közöl majd előzetes adatokat a megyét ért csapásról. A totális kárt már most el tudjuk dönteni, ám a részlegesek felméréséhez egy második körre lesz szükség június első dekádjában - magyarázza Wachal Kálmán, aki a kárbejelentés, illetve a kárenyhítési rendszerbe történő belépés sürgősségére hívta fel a figyelmet. Olykor az egyetlen lehetőség a veszteségek csökkentése. DEMENDi LÁSZLÓ A természeti csapás ismét elérte megyénket. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke, Demendi László a szervezet villámgyorsan végrehajtott pénteki felmérését követően közleményben taglalta a fagykárosult gazdák előtt álló lehetőségeket: Tagság: a kárenyhítés feltétele- A fagy elleni védekezés mint lehetőség ez esetben nyilván nem alternatíva, ilyen mértékű lehűlés esetén a hagyományos füstölés már nem nyújt biztonságos védelmet. A fagyvédő öntözés csak egynémely ültetvényben megoldható, ám a szántóföldön a burgonyát, kikelt napraforgót s egyéb növényeket ilyen módon nem tudjuk menteni. Marad egyetlen lehetőségként a veszteségek csökkentése. Erre lehetőségként felmerül a kevésbé károsodott növényi részek vegyszeres kezelése a fagykár utáni regenerálódás gyorsítása érdekében, de ahol ez sem segít, ott csak az agrár-kárenyhítési rendszer segíthet a veszteségek csökkentésében! A társas vállalkozások és egyéni vállalkozók az egységes kérelem beadásával automatikusan tagjai lesznek a rendszernek, de az őstermelők, akik maguk dönthetnek a belépésről, azok a kárenyhítési rendelet (32/2009 (111-31-)) 1. számú mellékletét kitöltve, és azt a helyileg illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz eljuttatva léphetnek a rendszerbe. Ennek az adott évi határideje az egységes támogatási kérelem beadására nyitva álló időszak: 2011. május 16. Sürgető határidők Van azonban még egy nagyon fontos határidő, amit minden károsultnak szem előtt kell tartania. Kárenyhítést az kérhet, aki a káreseményt követő 10 napon belül jelenti a tényt a megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához, a fentebb már hivatkozott rendelet 2. számú mellékletét kitöltve. Előbb tehát a rendszerbe kell belépni, szem előtt tartva a 10 napos kárjelentési határidőt, majd azonnal jelenteni a tavaszi fagy károsítását! További információkért és segítségért az érintett gazdálkodók keressék területileg illetékes ügyfélszolgálati tanácsadójukat, illetve falugazdászukat. KM-GB A gyors intézkedés téttel bír A gazdák összefogást és segítséget kérnek Ez a gyümölcskezdemény is megbámult, ebből már egész biztosan nem lesz termés - ebben az évben sem... fotó: sipeki Péter Nagy csapás ez az egyik legnagyobb hazai gyümölcstermő tájon. nyíregyháza. Fontos, hogy a kárfelméréssel a legrövidebb időn belül végezzenek - kérik a termelők, akik az átalakítás előtt álló Kárenyhítési törvényt is érintették. Úgy vélik: a gyümölcstermelők nagyobb kockázat viselési díjjal járulnának a befizetési alaphoz, amely a kormány kiegészítésével növelhetné azt a keretet, amely a kárenyhítésre fordítható. Azt kell szem előtt tartani, hogy a termelők a kár mértékével arányos támogatásban részesüljenek, így például az elöregedett, nem művelt, kivágásra váró gyümölcsösök ne vegyék el a túlélést jelentő forintokat azoktól, akik kellő szakmaisággal és komolysággal gazdálkodnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez nagy csapás, hisz az alma csaknem 14 ezer hektáron, a meggy 4900 hektáron, a cseresznye pedig 700 hektáron terem, ezek jelentős részében károsított a fagy. km balkány. A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Gyümölcstermesztő Gazdák azzal a kéréssel fordulnak a MAGOSZ országos elnökéhez, az országgyűlés alelnökéhez, Jakab Istvánhoz, és Dr. Budai Gyulához, a MAGOSZ szövetségi igazgatójához, a térségünk országgyűlési képviselőjéhez, hogy fogjanak össze a megye többi országgyűlési képviselőjével a megyénkben bekövetkezett rendkívüli időjárás okozta kár enyhítésében. Többek között ez áll abban a kérelemben, amelyet a károsult gazdák nevében Rácz Imre, a Balkány és Térsége Gazdakör elnöke ismertetett személyesen az érintettekkel. A károk mértékét és a termelők véleményét ugyanis személyesen ismerte meg ültetvényekben járva vasárnap Jakab István, dr. Vinnai Győző Sz-Sz-B megyei kormány- megbízott, Wachal Kálmán Sz-Sz-B megyei MGSzH vezetője és Gutyán Tamás Sz-Sz-B megyei főfalugazdász kíséretében. Balkányban, a Cibaki úton lévő barackosban Jakab István elmondta: a térség ország- gyűlési képviselői, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége vezetői tárgyalásokat kezdeményeznek az agrártárcával. Jelezte továbbá, hogy hiteles információk és pontos adatok alapján kezdhetik el a kormánnyal az egyeztetést a kárenyhítési támogatások és a terméskiesés mérséklésének lehetséges módjairól, km-nyzs NÉZŐPONT Alma nélkül az unokák mmmm mm alamiért nagyon haragudhatnak az s égiek a szabolcsi, szatmári, beregi termelőkre... Még előttem van a kép 2007-ből: akkor április végén, majd május első napjaiban csapott le a fagy - kétszer, gyors egymásutánban, hogy ami a gyümölcsfák zsenge lombozatából, védtelen virágaiból, terméskezdeményeiből megmaradt, az is biztosan pusztuljon. Végig mentem a tíz hektáron, de egy gyümölcsöt sem tudtam leszedni, amit az unokámnak adhattam volna - mondta akkor ősszel egy termelő. Közben halántékán lüktettek az erek, ott dobolt a rengeteg hitel, a reménybeli termésért kapott műtrágya, növényvédő szer, üzemanyag... Újabb hitelt vett fel, mert az ültetvényt akkor is művelni kell, ha azon a természet kegyetlen játéka folytán egy szem gyümölcs sem terem. A következő években tornádó söpört végig a földeken és kerteken, belvízben fuldokoltak a gyökerek, dőlt ki fa és támrendszer a felázott talajból. Velük együtt dőltek s dőlnek ki a gazdák, akik a föld műveléséből nem tudnak megélni. Most azoknak is nehéz, akik szívüket-lelküket és minden szaktudásukat föláldozzák a föld szereteté- ért. Nem egyszerű gazdasági ágazatról van szó, hanem olyan emberek sorsáról, akik az asztalunkra teszik az élelmiszert. Ha ők bajban vannak, rövidesen bajban lesz az is, akinek a napi táplálék beszerzése nem jelent többet, mint egy kosártologatós séta a bevásárló központban, és közben fogalma sincs, milyen veszélyekkel jár, ha egy ország képtelen ellátni saját magát alapvető élelmiszerekkel. nyeki@infomn.hu Nyéld Zsolt bmumn A község 1950 októberéig nem volt önálló közigazgatási község, Tíszakanyárhoz mint körjegyzőséghez tartozott. a) Dögé b) Kékese c) Tiszamogyorós d) Tiszatelek A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Azonnali beavatkozást sürgetnek a szocialisták Budapest. - A főként a szabolcsi, valamint a szomszédos két megye termelőit sújtó fagykár enyhítése azonnali kormányzati beavatkozást, haladéktalan intézkedést igényel - mondta hétfőn a parlamentben tartott sajtó- tájékoztatóján dr. Veres János szocialista országgyűlési képviselő, aki Gőgös Zoltán volt államtitkárral közösen nyújtott be egy országgyűlési határozati javaslatot.- Az indítványban azt kezdeményeztük, hogy a kormány a kárenyhítési alap feltöltéséhez olyan mértékű kiegészítést adjon, hogy a kifizethető összeg elérje a 2007-es hasonló természeti katasztrófa után kifizetett százalékos értéket - mondta lapunknak Veres János, majd hozzátette: ez akkor 49 százalék volt, valamint a kormány 5 milliárd forintos különfor- rást biztosított erre a célra.- Arra kértük továbbá a kormányt, terjessze elő a kárenyhítési törvény módosítást, tegyék kötelezővé minden olyan termelőnek a kárenyhítési alapban való részvételt, aki európai uniós támogatásban részesül. km © MEGKÉRDEZTÜK: Ön szerint a mostoha időjárás rányomja bélyegét a zöldség- és gyümölcsárakra? ÓCSAIJÓZSEFNÉ: Meg- RICHTER FERENC: KOCSIK JÓZSEFNÉ: jelenik majd az árakban Magunk termeljük meg, Szegény kistermelőt a fagykár hatása. amire szükségünk van. még az ág is húzzál SZÉKELY JÓZSEFNÉ: PÓCSICINTIA:Azt SITKU DÓRIN A: A Ha valamiből kevesebb mondják, plafonon lesz- multlk elcsábíthatják a van, az felértékelődik. nek a gyümölcsárak. piaci vásárlókat. Ócsai Józsefné(Kabalás): - Némi „fáziskéséssel”, de biztosan megjelenik majd az árakban a belvíz és a fagykár hatása. Én palántákat árusítok a piacon, a kereslet messze elmarad a várttól. Ennek nemcsak a vásárlók sovány pénztárcája az oka, félnek a kiszámíthatatlan természettől is! Richter Ferenc (Tiszanagyfalu): - Mi magunk termeljük meg, amire szüksége van a családnak. Nem bízom a bolti zöldségekben és gyümölcsökben, az árakról nem is beszélve... Kocsik Józsefné (Nyíregyháza): - Korábban káposztát, karfiolt termeltünk, de önköltségi áron se nagyon tudtuk eladni. A napraforgónk harmadát lekaszabolta a vihar. Szegény kistermelőt még az ág is húzza! Székely Józsefné (Nyíregyháza): - Ha valamiből kevesebb van, az felértékelődik, tehát áremelés lesz. A magyar kistermelők nehéz helyzetben vannak, hiszen ha magas árakat diktálnak, a vásárlók átpártolhatnak a multikhoz. A hodászi Pócsi Cintia és barátnője, a máriapócsi Sitku Dorina szerint az egymást követő „természeti katasztrófák” (belvíz, fagykár) miatt jelentős áremelésre lehetne számítani, a hazai kereskedőknek azonban tartaniuk kell az árversenyt a tömegeket vonzó, „csábító” akciókat hirdető nagyáruházakkal szemben, különben tönkremennek.
