Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-30 / 100. szám

2011. ÁPRILIS 30.. SZOMBAT 8 50 IQú tehetség KELET Valósággá fújta az álmait Bakó Levente trombitaművész, zenekar alapító: 23 évesen lett Liszt-díjas- Koromat meghazudtolóan öregnek születtem - vallja ma­gáról a négyszeres ARTISJUS-, Prima Junior és Liszt Ferenc- díjas Ewald Rézfúvós Kvintett művészeti vezetője, aki már a nyíregyházi Művészeti Szak- középiskola diákjaként tudta, ha bekerül az akadémiára, ak­kor megcsinálja a világ egyik legjobb rézfúvós együttesét.- Apukám elvitt a zeneisko­lába, hogy beírasson zongoráz­ni, mert a nagyi pianínóján le­het gyakorolni. Egy poszteren megláttam egy trombitának látszó tárgyat, amin három bil­lentyű volt. Gondoltam, ezzel könnyebb dolgom lesz, mint a zongorával. Aztán kiderült, el­számítottam magam, és teljes lett a képzavar, amikor rájöt­tem, egyetlen billentyűvel 10- 15 hangot lehet képezni - me­séli az indulásról Levente. Az álom 1996-ban vált való­sággá, amikor egyetemi társa­it meggyőzve megalakította kamarazenekarát. Első nem­zetközi versenyükön, 1998- ban, a műfaj legrangosabb világversenyén, a franciaor­szági Narbonne-ban megren­dezett VII. Nemzetközi Réz­fúvós Kvintett Verseny első és különdíját nyerték el. A zenei világ felkapta a fejét a 21 éves fiatalok sikerére, a következő nyolc nemzetközi versenyen elnyert díjak a világ rézfúvós elitjébe emelték az Ewaldot. Legalább ekkora meglepetés volt számukra, hogy 23 éve­sen átvehették a Liszt-díjat. Az élet úgy hozta, hogy a művészeti vezetői teendők mellett vállalnia kellett a me­nedzseri feladatokat is.- Ez nem teher számomra, erre születtem, élvezem a szer­vezést. Ma már nem lehet arra várni, hogy az együttest meg­hívják valahová. Ápolni kell a kapcsolatokat az impresszári­ókkal, koncertszervezőkkel is. Az idén 15 éves együttesnek saját zenei fesztiválja van Fe­hérgyarmaton, idén már 8. alkalommal várják a szatmári városba az ország tehetséges rézfúvósait. Trombitaművész­tanár egyetemi diplomáját 2000-ben szerezte meg. Ta­nított a Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskolában, 1999-től a Danubia Szimfoni­kus Zenekar tagja, 2001-től az ELTE Bartók Béla Koncertze­nekarának segédkarmestere, 2009-ben elvállalta a Szabolcsi Koncertfúvós Zenekar művé­szeti vezetői tisztséget is.- Hajtottak az álmok, és si­került elérni őket - mondja a most 34 éves trombitamű­vész. Úgy gondolja, 40 évesen már nem akar versenyszerű­en trombitálni, de leállni nem fog. Neki fújni kell. Imádják az olasz drukkerek is Rudolf Gergely, a profi csatár parádés gólokat szerez Nancytól Bariig Az Olaszországban, a Bari csa­patánál profiskodó 25 éves, nyíregyházi születésű labda­rúgó a helyi Sportiskolá­ban kezdte a pályafu­tását, majd pár év múlva hatalmasat fordult vele a világ, hiszen már 14 évesen - 1999 nyarán- Franciaország második leg­jobb utánpótlás-akadémiájá­ra, Nancyba igazolt. A magyar sportolótól eltérő profi mentalitását nagyban köszönheti annak, hogy ha­mar belekerült a valóban pro­fi nyugat-európai közegbe. Francia klubjának utánpót­lás csapataiban többször is a legeredményesebb labda­rúgó lett, ennek köszönhe­tően alig 20 évesen már ASL Nancy elsőszámú együttesé­ben - a francia élvonalban- is bemutatkozhatott. Az egyesület 2006-os Q Ligakupa-győzelmé­ből is kivette a részét a magyar támadó. A több játéklehetőség reményé­ben nyolc év után, 2007 nya­rán elhagyva Franciaorszá­got, Debrecenbe szerződött. A tizennyolcszoros ma­gyar válogatott labdarúgó a három Deb- recenben töltött év alatt hez, emellett kétszeres Magyar Kupa­győztesnek is vallhatja magát. A Debrecen csapatával a Bajno­kok Ligájában is bemutatko­zott, ahol az olasz Fiorentina elleni mérkőzéseken parádés gólokat szerzett. 2010 nya­rán aztán az olasz élvonalbeli Genoa-hoz szerződött. A Serie A-ban ősszel 12 mérkőzésen lépett pályára - többnyire csereként - amelyeken egy gólt rúgott, igaz azt a Stadio Olimpicoban az AS Roma csapatának lőtte. Az új edző érkezésével azonban keve­sebb lehetőséget kapott, így éppen kapóra jött számára, hogy az élvonalbeli tagsá­gát meghosszabbítani szán­dékozó Bari gólerős támadót keresett, és fél évre „kölcsön­be került” a dél-olaszorsZági város együtteséhez. A bemutatkozása parádésra sikeredett, hiszen a Juventus otthonában gólt szerzett, mi­után bevette a 2006-os világ­bajnok Buffon kapuját. Abari drukkerek azóta imádják, hogy a Milánnak is sike­rült gólt lőnie.- Tartom a kapcso­latot a klubvezetők­kel, mindig hívnak és gratulálnak, ha jól megy a futball - meséli. Gergely nyáron feleségé­vel, Zsófival a köl­csönszerződése lejárta után visszaköltözik Genovába. Nagy öröm a diákjaim sikere! Leányvári Lóránt pincér, pohárnok, cukrász, éttermi mester, szakoktató, igazi vendéglátósnak született résztvevői a különböző or­szágos versenyeknek. Az ő sikerük nagyobb elismerés és öröm számomra, mint amikor a felnőttek mezőnyében en­gem díjaznak - mondja az ifjú mester, aki jogos büszkeséggel említi: nincs év, hogy a leendő felszolgálók és vendéglátósok ne díjakkal és elismerésekkel térjenek haza, Nyíregyházára, legyen bárhol is a megméret­tetés.- A Pincérfutó verseny fő­szervezőjeként egy másik - vi­dámabb - oldalát is meg akar­tam mutatni a felszolgálók életének, és örülök, hogy ez ma már a Nyírségi Ősz programso­rozatának a részévé vált. S hogy a sok szakterület kö­zül melyik a kedvenc: a cukrá­szat a dísztortáért, a mixerség egy remek koktélért, a pohár- nokság a borok szeretetéért, az oktatás a diákok sikeréért, az élet pedig mindezekért együtt. A pék nagypapa, a cukrász anyuka és apuka, valamit az étteremvezető keresztapa mel­lett meg sem fordult az idén 30 éves Leányvári Lóránt fejében, hogy a vendéglátás helyett más pályát válasszon. A Sipkay Barna Kereske­delmi, Vendéglátóipari, Ide­genforgalmi Középiskola és Szakiskola szakoktatója tavaly Magyar Nemzeti Gasztronómi­áért Érdemérmet, idén - a leg- fiatalabbként - Éttermi mester díjat kapott.- Az élethosszig tartó ta­nulás jegyében vendéglátó és idegenforgalmi technikus, cukrász, pincér, pohárnok, mixer, éttermi mester lettem - sorolja, mi mindent sajátított el az eltelt hosszú évek során a vendéglátás tudományából. A pincértanulók szakoktatója­ként és versenyekre felkészítő tanárként átadja a Gundelben, a Hiltonban és az Egyesült Ál­lamokban szerzett tapaszta­latait éppúgy, mint a szakma szeretetét.- A diákjaink rendszeres 4 csillagos szálloda, konferen­cia- és wellness központ meg­határozó szereplője a megye turisztikai életének. A szak­ma a több mint egy évtizedes teljesítményt érdeméremmel ismerte el, az pedig megtisz­teltetés volt, hogy a Magyar Vendéglátók Ipartestülete Ke­let-magyarországi Régiójának alelnökévé választották.- A vendégek és a szakma szeretete visz minket előre. A idősek tanácsát és tippjeit meg kell fogadni, mert csak így le­het elsajátítani azokat az apró fortélyokat, ami a sikerhez elengedhetetlenek. A Feny­vesben semmit sem bíznak a véletlenre, képzik az utánpót­lást, akik ott lehetnek akkor is, amikor tíz év múlva a baktai út mellett egy szálloda- és üdü­lőkomplexum áll majd, amely már nemcsak a megye, hanem a régió és az ország turisztikai térképéről sem hiányozhat.- Nem csupán hiszünk, ha­nem teszünk is az álmaink megvalósításáért - mondja, s azt már csak nevetve jegyzi meg: jól jön olykor, ha a szállo­daigazgató nem csupán szak­irányú diplomákkal rendelke­zik, de gépésztechnikusként is számítani lehet rá. Innovatív, kreatív lány, akiből gépész lesz Szuhár Szimonetta barátsága a gépészettel Legyen az robot vagy innová­ciós versenyre készült kisautó, a tervezőcsapatban biztosan ott van Szuhár Szimonetta, aki nemcsak a családját, hanem még a gépészmérnök papáját is meglepte a döntésével: a Bánki Donát Műszaki Közép­iskolában gépész szakon tanul tovább.- Tényleg nem mindennapi vá­lasztás - ismeri el a harmadi­kos diáklány. Ő volt az, aki az „Audi Kreakti- vity 2010” verseny győri dön- tőjében német nyelven mutatta be a csapat Tesla-tur- binával működő környezet- barát járművét, de a Tudomá­nyos Diákkörök XI. Regionális Konferenciáján is és az ifjú ku­tatók között is biztosan talál­kozni lehet a nevével. Még nem döntötte el, hida­kat vagy épületeket tervez-e majd, vagy a gépgyártás-tech­nológia felé indul el, de „pálya- elhagyó” nem lesz - ígéri. Már vannak új tervek, amelyek megva­lósításra várnak. Legyen ez egy­előre ti­tok, hiszen tervezni így a legizgalmasabb. Pozitív életenergia zumbaritmusra Kövesdi Zsuzsanna profizmusa mögött egy régóta dédelgetett álom valóra válása áll Nyilván nem véletlen, hogy úgy alakult: Kövesdi Zsuzsan­na mögé mindig is szívesen álltak be az emberek. A Szabolcsi Koncertfúvós Ze­nekar mazsorettcsoportjának tambur majorjaként több országos versenyt is meg­nyert, manapság pedig zumbacsoportjának tagjai fi­gyelik minden mozdulatát. Lá­nyok, asszonyok, édesanyák és nagymamák, akik egy huszon­éves fiatal lánytól szeretnének megtanulni táncolni, de akik emellett egy dolgot még bizto­san irigyelnek tőle: a vidámsá­gát. És a lelkesedését, amivel minden egyes órába beleveti magát, s azt az energiát, amit a táncba fektet, és amit ezzel együtt át is ad a mögötte sora- kozóknak.- Az igazi cél nem az, hogy az itt lévők fogyjanak, és az óra végén mozdulni se tud­janak a fáradságtól, persze nem hátrány, ha valaki ezt is eléri, sokkal lényegesebb, hogy jól érezzék magukat, és egy hatalmas adag pozi­tív életenergiával felvértez­ve térjenek haza - mondja a zumbaoktató, aki természe­tesen a munkaidejében is em­berekkel foglalkozik. A Nyíregyházi Főiskola hu­mánpolitikai irodájának mun­katársaként több száz dolgo­zó ügyes-bajos dolgait intézi nap mint nap, hogy azután a latin ritmusok világába repít­se egyre növekvő létszámú zumbacsoportjának tagjait, akik alig várják, hogy végre hat óra legyen, és az órán lete- hessék minden gondjukat-ba- jukat, kitisztíthassák az agyu­kat. S hogy rácsodálkozzanak az előttük álló ifjú hölgyre, akinek a profizmusa mögött „csupán” egy elhatározás áll, s egy régóta dédelgetett álom valóra váltása. Eközben talán többet is kapott annál, mint hogy megtanult valamit, amit ma már ő oktat másoknak: megtalálta saját magát. Gyöngyszemet varázsolt az erdőbe Krivács András: „A vendégek és a szakma szeretete visz minket előre”- Aki komolyan veszi, hogy a vendéglátóiparban akar sike­reket elérni, az nem 1-2 évben > és a gyors meggazdagodásban gondolkodik - vallja a 34 éves igazgató, aki az ország egyik legfiatalabb szakembereként kapta meg a Magyar Nemzeti Gasztronómiáért Érdemér­met. Amikor 1997 májusában a család úgy döntött, hogy bér­be veszi a Fenyvesként ismert, de kihasználatlan helyiséget, tudták, csak tudatos fejlesz­téssel lehet a 460 hektáros erdőben lévő, a főút mellett álló éttermet gyöngyszemmé varázsolni.- Lassan és megfontoltan haladtunk, minden évben fej­lesztettünk valamit, és köz­ben saját magukat is egyre tovább képeztük - mondja Krivács András, aki a nagyma­mák mellett a gyermekkorát a nyirmadai étterem konyhájá­ban töltötte, és ez meghatáro­zó időszaka lett az életének. A családi vállalkozásnak öt év kellett, hogy a Fenyvesbe visz- szatérjen a régi élet, ma pedig a

Next

/
Thumbnails
Contents