Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-30 / 100. szám
2011. ÁPRILIS 30.. SZOMBAT 6 50Ifjú tehetség KELET Biomárnöki diploma kerül a zongoratanári mellé Szabó Éva egy művészi és egy tudományos diplomával érzi igazán teljesnek az életét Zongoratanár és biomérnök. Egymástól két távol álló világ, hiszen míg az egyikhez érzelemgazdag személyiség, addig a másikhoz józan ész, higgadt számítás szükséges. Talán éppen ezért is illenek össze, mert kiegészítik egymást, s így lesz teljes általuk művelőjük egyénisége. így érzi teljesnek a világot Szabó Éva is, aki 2011-ben kapja meg a diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetében klasszikus zongoratanár és kamaraművész szakon, 2012-ben pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen fejezi be a biomérnöki tanulmányait. Az általános iskolai tanulmányait Nyíregyházán kezdte a zenei tagozatáról közismert Kodály Zoltán Általános Iskolában. Másodikos korában kezdett el zongorázni a nyíregyházi zeneiskolában Fesztóry Ágnes tanárnőnél. Hangszeres tudásával szép sikereket aratott a különböző versenyeken. A legnagyobb sikert 2001-ben érte el, a IX. Országos Zeneiskolai Zongoraversenyen első lett. Bár felvették a Krúdy Gyula Gimnázium matematika tagozatára is, a zenei sikerek hatására a nyíregyházi Művészeti Szak- középiskola zenei tagozatán folytatta hangszeres tanulmányait Csoba Tünde zongoraművész vezetésével. Minden évben indult versenyeken, a sok siker közül íme kettő 2004-ből: Szegeden az I. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyen elnyerte a Jeunesses Musicales különdí- ját, az I. Budapesti Nemzetközi Chopin Zongoraversenyen pedig harmadik lett. Évának tehát hamarosan két diplomája is lesz. Mint mondja, a biomérnöki szakmával jobban el lehet helyezkedni, így a zongora megmarad szabadidős tevékenységnek. Igaz, ez már most is így van: a műszaki egyetemi tanulmányok sok energiát igényelnek, ezért ha pihenésre vágyik, leül kedves hangszeréhez. Világbajnokságot nyert tésztahídjával Erdősi Roland számára a makaróni, a spagetti nemcsak ételeket jelent, hanem építőelemeket is Sokunk számára a csőtészta, a makaróni, a spagetti főtt ételt jelent, azonban Erdősi Roland egy híd vázszerkezetének, alkotórészeinek építőelemeit látja bennük. Igaz, amikor a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mező- gazdasági Karán első éves hallgató volt a gépészmérnöki szakon, akkor még hidegen hagyta a gondolat, hogy hidat építsen tésztából, de amikor a következő évben is hallott mechanikaórán erről a lehetőségről, eldöntötte: megpróbálkozik vele, s a világbajnoki cím megszerzéséig abba sem hagyja. Valóra vált az álom Sorra nyerte a háziversenyeket 2006-tól, 2007-ben pedig már első lett egy országos versenyen. A Közép-Európai Tésztahídépítő-bajnokságon 2008-ban és 2009-ben egyaránt harmadik lett, 2010-ben pedig sikerült teljesítenie a kitűzött célt: a kanadai világ- bajnokságon első lett egyéniben és csapatban is. Mint mondja, a hídépítésnek szigorú szabályai vannak. Olyan tésztákból lehet hidat építeni, s olyan ragasztókat lehet felhasználni, amelyek kereskedelmi forgalomban vannak. Az elkészült híd tömege nem lehet több 1 kilogrammnál. Egy híd szilárdságát töréspróbával tesztelik. A kanadai világbajnokságra készített hídja a töréspróbán ép maradt, ugyanis a terhelés fokozásával a tésztahíd alapját képező, a súlyok beakasztására szolgáló farész tört ketté. 2011 februárjában a főiskola nyílt napjára egyébként egy olyan tésztahidat készített, amely sokáig ellenállt az újabb és újabb súlynak, s végül 328 kilogrammos terhelésnél tört csupán el. Roland a közelmúltban megszakította főiskolai tanulmányait, s jelenleg autóalkatrész-értékesítőként dolgozik. Jól érzi magát az alkatrészek, a műszaki cikkek birodalmában, de természetesen nem mondott le a főiskola befejezéséről sem. Egyszer még mérnökként szeretné kamatoztatni tudását, s nem lehetetlen, hogy éppen abban az országban, ahol a különleges világbajnoki címet megszerezte. Szabadidejében szívesen horgászik, vagy szerelgeti autóját és crosszmotorját. Zenét szerez, szöveget ír a lemezlovas Szatmári István számára nagy megtiszteltetés, hogy többször is jelölték Fonogram-díjra A népdalok éneklésével a gyógyítást is segítené Gaál Eszter sok szép sikert ért már népdalénekesként, s felnőtt korában is hasznosítaná tudását Egy ideig mások szerzeményeit játszotta le a klubokban, diszkókban Szatmári István, a fiatalok körében közismertebb nevén DJ Szatmári, aztán úgy érezte: gondolatait, érzéseit saját zenével és saját szöveggel szeretné kifejezni olyan módon, hogy saját dalai is szórakoztassák a fiatalokat. Természetesen sok-sok év eltelt eddig, de álma valóra vált: szerzeményei hazai és külföldi listákon is szerepeltek az első helyen, illetve az élmezőnyben. Gitározott, dobolt Gyermekkorában zenésznek készült, amatőr zenekarokban gitározott, dobolt. Aztán az egyre jobban fejlődő fény- és hangtechnika, a sok CD jelentett számára kihívást, s 15 éves korában a zenészből lemezlovas lett. Az első 10 évben megyénk szórakozóhelyein lépett fel, majd a saját szerzemények révén ismert lett az országban, valamint a környező országok magyarlakta területein is. Az elektronikus zenei alapú dalait Puskás Judit (Jucus) énekelte fel a maxilemezekre, amelyeket 2004-től kezdve félévente jelentetett meg. Most már az jelenti számára a kihívást, hogy jobb dalokat írjon, mint a korábbiak voltak. Az egyik legjobb dalának az Átok és áldás című szerzeményt tartja. A Súgj egy titkot című, magyar nyelvű dala 2006-ban a dán poplistát vezette. A M AH ASZ dance-listáját is vezette szerzeménye Jucus előadásában. Nagy megtiszteletés számára, hogy többször is jelölték Fonogram-díjra „Az év dala kategóriában”. Konditerem, ezotéria Az elmúlt évtizedekben az éjszaki életet megszokta, inkább a sok utazás fárasztja. Előfordul gyakran, hogy egy kétórás műsorért 6 órát utazik Székelyudvarhelyre, Csíkszeredára, majd ugyanennyit vissza. Mégis megy, hiszen szívesen szórakoztat másokat, s neki is jólesik a közönség elismerése, szeretete. Ha pedig fáradt, akkor a felfrissülés érdekében irány a konditerem, ahol az utóbbi időben egyre többet tartózkodik. További szabadidejében ezotériával kapcsolatos könyveket olvas, valamint filmeket néz. Arany minősítés a Kálmán Lajos Országos Népdaléneklési Versenyen, s szintén arany minősítés a KÓTÁ-tól többször is a Hajnal Akar Lenni Népdaléneklési Versenyen. Részvétel 2011 áprilisában Gödöllőn az Országos Népzenei Verseny döntőjében, s eredményes szereplés a 2011- es Nyírdiák-napokon szólóének kategóriában. Lehetne még sorolni azokat a sikeres fellépéseket, amelyekkel büszkélkedhet Gaál Eszter népdalénekes, a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 8/11. osztályos tanulója. A zenével már négy évesen barátságot kötött, lakóhelyén, Ramocsaházán Démuthné Ferenczi Erzsébet tanárnő tanította meg zongorázni. Négy évvel később már orgonáim is tanult a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskolában Kiss Zoltán vezetésével, majd elkezdte a népzenei tanulmányokat is Hajdú Ágotánál.- A zene számomra több, mint hobbi, nagyon szeretek vele foglalkozni - árulja el érdeklődésünkre Eszter, akinek a terve az, hogy az érettségi megszerzése után két irányban folytatja tanulmányait: egyrészt a Zeneakadémián népdaléneklést szeretne tanulni, másrészt az ELTÉ-n gyógypedagógusi végzettséget kíván szerezni. Eszter célja ugyanis az, hogy e két szakterületet összefonva zeneterapeuta legyen. A parányi méretek vonzásában Hábel Ervin napjainkban arra készül, hogy ionmennyiségmérőt készítsen Míg a korabeli fiúk a fociról beszélgetnek, s a legújabb számítógépes játékokat vitatják meg, addig a 17 éves Hábel Ervin számára az a természetes, hogy a nanotechnológia vívmányairól és veszélyeiről ír értekezést, vagy kidolgozza éppen a telecentrikus rendszert, ráadásul szakértője a házi készítésű atomerő mikroszkóp modell működésének is. Napjainkban pedig azon a töri a fejét, hogy ionmennyiségmérőt készítsen. A nyíregyházi Bánki Do- nát Műszaki Középiskola 3. osztályos diákjának tudományos-műszaki érdeklődésére minden bizonnyal a nagypapa volt nagy hatással, aki elektroműszerészként gyakran vitte magával különböző helyszínekre 4-5 éves unokáját, s lelkesen magyarázott neki, a kicsi pedig különös érdeklődéssel hallgatta. A műszaki érdeklődés megmaradt később is, s meg is határozta az általános iskola utáni tanulmányokat. A Bánki középiskolában pedig Zsigó Zsolt osztályfőnök, fizika-informatika matematika szakos tanár segítette Ervin tudományos munkáját, szakmai kibontakozását. A nanotechnika, a parányi méretek világa nagyon érdekli Ervint. Mint mondja, olyan újításokat lehet majd megvalósítani ezzel a rendszerrel, amelyet az emberek még a legmerészebb álmaikban sem képzelnek el. Tudományos dolgozatainak köszönhetően Ervin már többször is dolgozhatott Budapesten a MTA kutatóintézetében. A beszélgetés során felmerül a továbbtanulás kérdése is: valamelyik egyetemen szeretne elektromérnö- ki diplomát szerezni, s mellette továbbfoglalkozni a nanotechno- lógiával. Szabadidejében fotózik, de szívesen használja mikroszkópját és csillagászati távcsövét is. Két-három dimenzióban alkot Kovács Zoltán amit először megrajzol, azt szobrászként meg is formázza Már általános iskolás korában ügyesen rajzolt csendéleteket, portrékat az ajaki származású Kovács Zoltán, aki napjainkban a nyíregyházi Művészeti Középiskola és Kollégium képző- és iparművészeti tagozatának 13. éves növendéke szobrász szakon. A kisdiák akkori kézügyességére felfigyelt Rozinka László rajztanár is, és a soksok segítségnek köszönhetően Zoltán számára egyértelművé vált: rajzzal és szobrászattal kapcsolatban folytatja majd tanulmányait a középiskolában is. Számára ez a két alkotási mód ugyanis kiegészíti egymást, hiszen amit először megtervez két dimenzióban, azt majd meg is valósítja három dimenzióban. Rajztehetségét, kézügyességét, alkotóképességét versenyeken is bizonyíthatta a középiskolás évek alatt a most ballagás előtt álló fiatalember. A legjobb eredményeket éppen az idei évben érte el Zoltán: márciusban Budapesten a XX. Országos Rajzversenyen első lett, áprilisban pedig a debreceni XIV. Országos Mintázásversenyen a II. helyet szerezte meg. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen szobrász szakon szeretne továbbtanulni. Nagy álma, hogy a doktori címet majd megszerezve taníthassa az egyetemen a szobrászatot. Zoltán számára a pihenést is a rajzolás jelenti. Igaz, mostanában verseket is írogat magáról, az érzéseiről, a vele történt eseményekről, de ez - mint mondja -, olyan, mint másnak a naplóírás: dokumentáció a mostani életéről.
