Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-30 / 100. szám
2011. ÁPRILIS 30- SZOMBAT 2 501QÚ tehetség Km Lapunkban a holnap 50 arca! Egy új kiadvány első - és reméljük, semmiképpen sem utolsó - példányát tartja kezében az olvasó. Megyénk méltán lehet büszke arra, hogy nagyon sok fiatal tehetségünk van az élet minden területén: művészek, médiaszemélyiségek, sportolók, vállalkozók, kutatók, feltalálók. Ez a kiadvány 50 olyan tehetséges embert mutat be, akik példaként állíthatók a még náluk is fiatalabbak elé. Terveink szerint az „50 ifjú j tehetség” többször is megje- j lenik majd, hiszen - szerencsére - az országnak ebben a szegletében élő kiemelkedő tehetségek egyetlen magazinba nem fémek bele. Kívánjuk, hogy leljék örömüket új kiadványunk olvasása, lapozgatása közben! Alma és királynői kultusz Novák Éva ötlete Japánban is sikertermékké vált A távol-keleti szigetországban először sikerült magyar édesipari termékkel betömi: ez a csokoládés almaszirom, amelyet csak Mátészalkán gyárt egy családi vállalkozás, az ötlet pedig Novák Évát dicséri. - Natúr almaszirom ízesítése volt a cél, már a diplomamunkám témája is ez volt - utal a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemi évekre, és a rengeteg kísérletezésre, érzékszervi bírálatok sorára. Az okleveles élelmiszer- ipari mérnök munkájával sikerült összehozni a szabolcsi Jonatán alma és a belga csokoládé „házasságát”, amely különleges ízvilágával felkel- tetteajapánokérdeklődésétis. A próbaszállítmányok és a kóstoltatások során pedig bebizonyosodott, hogy a csokis almaszirmot, valamint az étcsokoládés meggyet igen hamar megkedvelték a meglehetősen igényes japán édességkedvelők. Az első szállítás emlékezetes marad: 28 köbméteres hűtött konténerben a mintegy 20 ezer csomag Koper kikötőjéig közúton ment, ott hajóra rakták, majd 42 napnyi tengeri utazás után, szeptember elején érkezett meg a 130 milliós ország fővárosába. A szabolcsi csemegét elsőként Tokió 13 millió lakosa ízlelhette meg, a csokis almaszirom és az étcsokoládés meggy a japán főváros legrangosabb üzlethálózatának polcaira került. Az első szállítást még 3 konténer követte, a japán siker megnyitotta a kapukat Dél-Korea és Taiwan piacai felé is. Ez az első magyar édesség, amely a szigetország piacára került. Érdekesség, hogy a japán marketing a magyarokat annyira szerető, legendás Sissy királynő személyére épül, a szigetországban ugyanis nagy a Sissy-kultusz. Akit a Jézuska hozott... Duleba Lívia művészetét máris díjeső öntözi Ez a csoda, amiben én is részesülhettem a Kodályban, úgy gondolom: véglegesen megpecsételte a sorsomat, és azóta tudatosan a zenének élek - avat megkapó őszinteséggel kötődésébe Duleba Lívia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikusfuvola előadóművész szakának hallgatója. Nyíregyházán született, karácsony napja előtt, ezért gyakran mondják, hogy a Jézuska tette a fa alá. Ma pedig már ő ajándékoz meg mindenkit, aki a játékát hallgatja. Gyorsan igazolta, hogy igazi tehetség: egész életre szóló útravalót kapott a Kodály Zoltán Általános Iskolában (Nyíregyháza), majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában (Miskolc) már a fuvolaművészetben mélyedt el, a következő lépés a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorló Iskolája (Budapest) volt. Az első versenyén, a VII. Elek Tihamér Országos Fuvolaversenyen I. díjat és Külön- díjat kapott. Felvételt nyert a Zeneakadémiára, és tovább versenyzett. Kijutott egy prágai turnéra, s a Concertino Praga Nemzetközi versenyről elhozta az Összesített különdíjas Lívia sikerlistája máris hosszú: a 20l0-20ll-es tanévben Köztársasági Ösztöndíjas, s 2011-ben részt vehet az Európai Unió kiemelt fiatal tehetségek gondozásáról szóló programban, 2011 januárjától a Magyar Állami Operaház I. fuvolása.- Jelenleg itt tartok, és csak remélni merem, hogy a sors vagy a szerencse kitart mellettem tekint a jövőbe a művész. Életük nagy részét a színpadon töltik A 4 for Dance tagjai joggal remélik azt, hogy a pályafutásukat tekintve még félúton sem járnak A 4 For Dance együttes tagjait, honlapjuk szerint a fiatalos lendület, az új és izgalmas utáni vonzódás, illetve a nagyvilág meghódításának vágya késztette arra, hogy az általuk nagyra tartott magyar néptánc autentikus elemeit virtuóz ritmusjátékokkal tegyék még izgalmasabbá - ezt írtuk a nyíregyházi együttesről akkor, amikor még csak a szűkebb pátriájuk ismerte őket: akkor, amikor az egyik kereskedelmi csatorna tehetségkutató műsorára készültek. Az azóta eltelt néhány évben nagyot fordult a fiúkkal a világ: a versenyen másodikok lettek, s ezt követően nemcsak az ország ismerte és szerette meg őket: a montreali Dance World Cup-on három kategóriában is megszerezték a világbajnoki címet, amely után egyik külföldi felkérés érte a másikat, az életük nagy részét a színpadon töltik. Az alapokat a néptánc adja: szinte nincs olyan kárpátmedencei tánc, melyet ne ismernének, ám ezt minden táncukban megbolondítják valamilyen motívummal. - Egyszer azt mondta egy szakértő, aki látott bennünket, hogy ha létezik világzene, akkor létezik világtánc is, mégpedig az, amit mi táncolunk - mesélik. Először a zenét választják ki, erre épül a történet. Nincs speciális munka- megosztás: mindenki csinál mindent, a végső variációról közösen döntenek. - Azt szeretnénk, ha végre a valódi értékek kerülnének előtérbe, ami a jelenlegi helyzetben nem túl egyszerű, de bízunk abban, hogy a mára meglehetősen egysíkúvá vált szórakoztatóipar palettáján új színfoltként jelentünk meg - mondják. Számos élmény van a hátuk mögött, az egyik legemlékezetesebb az, amikor három világbajnoki címmel tértek haza a Montreáli Tánc Világkupáról, de a világhírű tévé- társaság, a BBC élő adása is felejthetetlen emlék számukra. Jártak Algériában, Brüsz- szelben és az edingburgh-i Fringe Fesztiválon is, ahol a magyar kultúrát népszerűsítették, de Dubaiban, és legutóbb Kínában is képviselték hazánkat.- Az, hogy sokat dolgozunk külföldön, az itthon bemutatott műsorok színvonalát is emeli, mint ahogy az együttes rangját is - mondják a fiúk, akik hozzáteszik: rengeteg az ötletük, sok van még a tarsolyukban. Abban bíznak, a pályafutásukat tekintve nem járnak még félúton. Fekete párduc a „doki” műtőasztalán Dr. Papp Endre nevét nemzetközi szinten jegyzik a vadállatok gyógyításában, gondozásában Míg az állatorvosok többsége a megszokott házi-, illetve haszonállatokkal találkozik munkája során, addig dr. Papp Endre, a Nyíregyházi Állatpark zoológiái igazgató-helyettesének mi sem természetebb, mint hogy párducok, tigrisek, oroszlánok, orszarvuk kerülnek a keze alá. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium után Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetem szerzett diplomát, amit felsőfokú vadgazdálkodási tanulmányokkal egészített ki. Az egzotikus állat szakállatorvosi képzést választva céltudatosan lépett nem mindennapi pályájára: már az egyetemi évek alatt önkéntesként kapcsolódott be az állatpark munkájába, s végzés után itt helyezkedett el. Az elmúlt nyolc év alatt szakmai berkekben nemzetközi szinten jegyzik a nevét.- Gyerekkoromtól szeretem, tisztelem, csodálom a természetet, nálam valóban egy álom vált valóra azzal, hogy egzotikus állatokkal foglalkozhatok - vallja pályaválasztásáról. S mint hozzáteszi: ezeket az állatokat csak úgy lehet állatkerti körülmények között tartani, hogy ismerik eredeti élőhelyeiket, ezért az a biológiájukat, szokásaikat, állatorvosi munka fontos része a természetismeret, a természet egységében kell mindent tervezni és végezni.- A feladat nehéz, mert vadállatokról van szó, amelyek még jobban elrejtik bajaikat, mert sokkal erősebb az életösztönük. Egyértelműen nagyobb kihívás ezt észrevenni és kezelni, gyógyítani - számol be tapasztalatairól. Ezeket úgy gyűjthette, hogy a Nyíregyházi Allatparkot olyan intézménynek tartja, amely az országban egyedülálló módon teremt lehetőséget tanulmányutakra, élőhelyek felkeresésére. Speciális terület az altatás: a halaktól az elefántokig minden vadállatnak egyedi az érzékenysége az altatószerekre, s ezt pontosan ismerni kell. Az altatás mindig izgalmas feladat: nem jobban, és nem kevésbé elhódítani a szükségesnél a vizsgálat alá vont állatot. Előbbi esetben ártanának az állatnak, utóbbinál veszélybe sodorhatnák az embereket. Ez ugyanis mindig csapatmunka: a segítők pontosan tudják, mit kell tenniük, és összehangolt tevékenységük után veheti át a terepet az állatorvos. Ember és robot jövőképe Iván Péter Dávid a robotfejlesztők táborába tart Ha az évezred közepére nem is, de a végére talán lesz olyan robotválogatott, amely a gyepen megveri a világ legjobb labdarúgóiból álló csapatot - marad a realitás talaján a Nyíregyházi Főiskola I. évfolyamos programtervező-informatikus szakos hallgatója. Olyan terület mellett kötelezte el magát, amely az emberiség jövőjét mindenképpen meghatározza. A főiskolán kiváló terepre lelt ahhoz, hogy a hobbi szinten űzött programozást tudományos alapokra helyezze, és a robotfejlesztésben kamatoztassa tudását. A Nyíregyházi Főiskola Robotintelligencia Tehetséggondozó Diákköre és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Szervezete támogatásával mentorként segíti a tőle is fiatalabbak robotépítését. Az idei Magyar Ifjúsági Robotkupa országos versenye után abban bízik, sikerül kijutni az Isztambulban rendezett világbajnokságra. Nagy lecke a faiskolában Babicz Szabolcs lételeme a kertészeti kutatás Alapjaiban fogják átrajzolni a hazai almatermesztés képét, és nagyon sok termelőnek kitörési pontot fognak jelenteni - érzékelteti munkájának jelentőségét Babicz Szabolcs fajtakutató. A nyíregyházi Kossuth egykori diákja a Debreceni Agrártudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, diplomadolgozatát a szamócatermesztésből írta. Önálló kézikönyve „Minőségi szamócatermesztés gazdaságosan” címmel a megjelenése után hamar hiánycikké vált. Jelenleg európai szinten is jegyzett faiskola, a Holland Álma Kft. termelésvezetéséért felel. Kiemelkedő a Naturalma Programjuk, amely a betegségeknek ellenálló asztali almafajták hazai elterjesztését szolgálja.
