Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-27 / 97. szám
2 Mindenfelől KELET 2011. ÁPRILIS 27..SZERDA JEGYZET M. Magyar László Kiszabadult sugarak egtanultuk egy életre Csernobil nevét 1986 májusában. Bár az ottani atomerőmű katasztrófája napra pontosan április 26-án történt, azonban az akkori hivatalos szovjet állami hírügynökség felsőbb utasításra mélyen hallgatott a tragédiáról. Nemcsak az akkor még szomszédos Magyarországon, de Európában és a nagyvilágban is aggódva figyelték az emberek a híreket a sugárszeny- nyezés terjedéséről, az ottani dolgozók sorsáról. Csernobil példája megmutatta, hogy az atomenergia békés felhasználása is sok veszéllyel jár, ha felelőtlenek vagyunk. S mikor talán már egy kicsit el is felejtettük Csernobil tanulságát, 2011-ben ugyancsak katasztrófával felérő üzemi baleset történt a Japánban működő fukushimai erőműben is. Megdöbbentő kép fogadja Csernobilban az embert: betonszarkofágba öntött erőmű, halottváros a közeli Pripjaty. S a tragédia túlélői, a sugárzásnak kitett emberek ráadásul életük hátralévő részét félelemben kénytelenek leélni a radioaktivitás okozta szörnyű betegségek miatt. Lehetnek Földünk más pontjain is hasonló balesetek, ha nem vagyunk elég óvatosak. Tanuljunk belőle, hogy milyen tragédia is történik, ha egyszer önálló életet kezd élni a radioaktív sugárzás... magyar@inform.hu hnn.M»i:i.-rcg Nem zárt be az 1986-os áprilisi katasztrófa után a csernobili erőmű - a pusztításban nem részes többi, épen maradt blokkja jóval a katasztrófa - és a Szovjetunió szétesése - után is üzemben volt még. így a kettes reaktort egy 1991 -es tűz után zárták be. Az egyes reaktorban 1997-ben, a hármasban pedig csak 2000 decemberében állt le a termelés. PÉNZNEM _____árfolyam változás Euró 264,68 -0,10 USA dollár 181,03 -0,70 Svájci frank 206,51 +1,35 Angol font 298,79 -0,52 Román lej 65,00 +0,11 Ukrán hrivnya 22,71 -0,10 Horvátkuna 35,97 -0,01 Lengyelzloty 67,13 +0,16 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Csernobil híre: két nap késéssel érkezett hozzánk Budapest. Magyarországra is két nap késéssel értek el 1986- ban a csernobili katasztrófáról szóló hírek, idézte fel az MRl- nek Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal mai főigazgatója. „Mint mondta, látták, hogy szokatlanul nagy a sugárzás, de közvetlen egészségi veszélyt nem jelentett. Lehetett látni, hogy a magyar- országi élelmiszer nyugodtan fogyasztható. www.MRi.HU Csernobil FOTÓ: FLICKR.COM Huszonöt év eltelt, de vannak olyan, a csernobili katasztrófával összefüggő magyar iratok, amelyeket máig nem lehet megismerni. Az 1986-ban harminc évre titkosított iratok egy részének minősítését még mindig nem oldották fel, ráadásul egyelőre azt is csak találgatni lehet - írja az Index.hu, megemlítve: a portál közérdekű adatigénylést indított a tények megismerése érdekében, index Százezernél többen vonultak az utcákra Berlin. A szervezők szerint összesen több mint százezer ember vett részt hétfőn a több németországi helyszínen tartott atomellenes tüntetéseken. Közben több ezren jelentek meg a Franciaország és Németország közti Rajna- folyón átívelő hidakon tartott demonstrációkon, a legöregebb - 1977-óta működő - francia atomerőmű leállítását követelve. fh ■ ■ Javaslatot # Etettem egy új atombiztonsági egyezmény létrehozására, amelynek célja a csernobilihoz, a fukusimaihoz hasonló atombalesetek megakadá- - lyozása. OIMITRIJ MEDVEGYEV „Ilyen katasztrófákat egyedül nem tud kezelni egy ország sem” Huszonöt éve volt a csernobili katasztrófa: új globális atombiz- tonsági egyezményt javasolt az orosz elnök. Csernobil. A csernobili atomkatasztrófa 25. évfordulójára emlékezett kedden a baleset helyszínén az orosz és az ukrán államfő. Ez az első alkalom, hogy orosz elnök ellátogatott Csernobilba, ahol a vészhelyzet elhárításán dolgozott munkások nagyszerűségét dicsérte. Főhajtás Csernobilban Dmitrtij Medvegyev személyében először látogatott el orosz államfő az 1986-os csernolbili atomkatasztrófa helyszínére. Az orosz elnököt Viktor Janukovics ukrán államfő kísérte el, aki kijelentette: a világnak meg kell értenie, hogy egy ilyen katasztrófákat egyedül nem tud kezelni egy ország sem. Medvegyev a megemlékezésen bejelentette, hogy javaslatot tett egy új globális atombiztonsági egyezmény létrehozására, amelynek célja a csernobilihoz vagy a fukusimaihoz hasonló atombalesetek megakadályozása. A tervezetet megküldték több nagyhatalmú országnak is - közölte az orosz elnök. Medvegyev a megemlékezésen fejet hajtott a vészhelyzet elhárításán dolgozott munkások előtt, akik nélkül a baleset következményei „extrémek lettek volna”. 25 éve történt A robbanás idején, éjjel 1:23- kor (közép-európai idő szerint 23:23-kor) Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje egy harangot kongatott meg huszonötször Kijevben. Az 1986-os katasztrófa elhárításában résztvevő munkásoknak akkoriban újonnan épített, Csernobiltől ötven kilométerre északkeletre lévő Szlavutics városában gyertyákat gyújtottak a munkálatokban meghalt munkások emlékművénél. Az orosz államfő csernobili látogatása előtt azt mondta, a katasztrófa örökké az emberi fájdalom szimbóluma marad. Dmitrij Medvegyev bejelentette, a világ gazdaságilag legfejlettebb országainak májusi találkozóján javasolni fogja az atomerőművek biztonságának növelését. fh Három napig nem adtak hírt róla... 1986. április 26-án az akkor a Szovjetunióhoz tartozó csernobili atomerőmű négyes reaktorában végzett munkálatok során a mindössze három évvel korábban átadott négyes reaktor gőzrobbanás miatt kigyulladt, és robbanások sorozata után a fűtőelemek leolvadtak. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére (Fehéroroszországra, Ukrajnára és Oroszországra), valamint Európára és az Egyesült Államok keleti területeire. A robbanások miatt ketten azonnal, a helyszíni mentést végző, sugárfertőzést kapó munkások közül huszonnyolcán pedig néhány hónapon belül meghaltak. Mintegy kétszázezer embert kellett kitelepíteni. A moszkvai vezetés a katasztrófáról három napig nem adott hírt, az állami TASSZ hírügynökség csak azután számolt be arról április 28-án, hogy a svédországi Forsmark atomerőmű berendezései szokatlanul nagy sugárzást észleltek. A csernobili atomrobbanás ötszázszor erősebb volt, mint a második világháború végén a japán Hirosimára ledobott atombomba. Sugárzásmérés FOTÓ: FLICKR.COM Az atomenergia ellen tiltakoznak m Civil szervezetek más energiapolitikát javasolnak: fogyasszunk kevesebbet. BUDAPEST. „El kell vetni az atomenergia használatát.” Ez is szerepel az energetikai állásfoglalásban, amelyet a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége juttatott el Fellegi Tamásnak. A 138 civil szervezet által támogatott javaslataikat tartalmazó dokumentumot kedden délelőtt, a csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából adták át. Fukusimaután Huszonöt évvel a csernobili katasztrófa, nyolc évvel a súlyos paksi üzemzavar és a hét hete történt súlyos fukusimai baleset után a világ sok országában újraértelmezik az energetika kérdéseit - hívják fel a figyelmet természetvédők. Éppen ezért a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége energiapolitikai javaslatokat dolgozott ki. A környezetvédő szervezetek által készített javaslat hat fő ponton tárgyalja az energia- politika helyzetének javítását, amelyek között szerepel például, hogy Magyarország tűzze ki célul az össztársadalmi energiafelhasználás csökkentését, valamint, hogy el kell vetni az atomenergia használatát, és a megújuló enerNem kérnek az atomenergiából giákra kell alapozni jövőjét. A javaslat szerint szemléletformáló programok segítségével a lakosságnak segíteni kell az FOTÓ: GREENPEACE.HU életmódváltáshoz és végül a kormányzatnak újra kell gondolnia a készülő energiastratégiát. FH Félelemben kénytelenek élni TOKIÓ. Egy csernobili túlélő szerint a japán fúkusimai erőmű sugárzásának kitett emberek életük hátralévő részét félelemben kénytelenek leélni, a rák vagy más a radioaktivitás okozta szörnyű betegség miatt. Az 59 éves Pavel Vdovicsenko szerint a fukusimai szerencsétlenség a csernobili ikertestvére. Az atomenergia-ellenes csoportok meghívására Japánban tartózkodó férfi egyebek között azt mondta, a Fukusima környékén élők ugyanúgy tarthatnak a rákbetegségektől, mint a csernobiliek. „Mintha időzített bombát telepítettek volna a szervezetükbe” - nyilatkozta Pavel Vdovicsenko. fh Parlamenti szócsata: ki a felelős Gyöngyöspatáért? A kormányoldal az ellenzéket, az ellenzék a kormányoldalt okolja. BUDAPEST. Az MSZP és az LMP a felelős a Gyöngyöspatán a hétvégén kialakult hisztériáért - állította kedden az országgyűlésben napirend előtt Kocsis Máté. A Fidesz képviselője felszólította az ellenzéki pártokat, hagyják a társadalmi és etnikai feszültség gerjesztését, mert ennek következményei lesznek. „Politikai haszonszerzés” Kontrát Károly a Belügyminisztérium államtitkára egyetértett ezzel, és többször is megismételte, hogy a két ellenzéki párt politikai haszonszerzésre használta fel a településen kialakult helyzetet. Elmondta: a településen március 6-a óta rend van, a romák nem félnek. Ezt annak alapján jelentette ki, hogy ő maga is a településen járt Pintér Sándor belügyminiszterrel és beszélt a helyiekkel. Kijelentette azt is, hogy a rendőrség fenntartja a rendet. Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője viszont úgy gondolta mind a gyöngyöspatai események, mind a napokban történt gyilkosságok bebizonyították, hogy nincs rend az országban. „Mondjon le!” Felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányváltás óta eltelt egy év alatt semmi sem történt a közrend helyreállításáért. „Pintér Sándor körül elfogyott a levegői”, ezért a politikus lemondásra szólította fel a belügyminisztert. Harangozó Tamás MSZP-s képviselő szerint a Gyöngyöspatán kialakult helyzet azoknak az elhibázott lépéseknek a következménye, amelyeket a kormány tesz. Bár Scheiring Gábor LMP-s képviselő más témában kívánt napirend előtt felszólalni, csatlakozni szeretett volna a Gyöngyöspatáról folyó vitához. Közölte: jobb lenne, ha a kormány az ügy kapcsán befejezné a hazudozást. Tovább e témáról nem beszélhetett, mivel Kövér László az országgyűlés elnöke rendre utasította, fh
