Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-26 / 96. szám
2011. ÁPRILIS 26., KEDD 2 Mindenfelől KELET Aláírta Magyarország új alkotmányát az államfő Az alaptörvényt kétharmados többséggel, az ellenzék támogatása nélkül fogadta el az Országgyűlés. BUDAPEST. Aláírta Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn délben a Sándor-palotában Magyarország új alkotmányát. Megú|ulás Az alaptörvényt egy héttel korábban, kétharmados többséggel fogadta el az Ország- gyűlés. Schmitt Pál ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy idén tavasszal nemcsak a természet újult meg, hanem Magyarország legfontosabb törvénye is. Mint mondta, 20 évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk a történelmi lehetőség kapujáig, hanem át is léptünk rajta. Ezzel pedig egy mindenki A magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek rá. SCHMITT PÁL számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született. Olyan, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az államfő szerint az új alaptörvénnyel a jövőnek csak az alapjait raktuk le és rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak. Schmitt Pál beszédében reményét fejezte ki, hogy a részleteket szabályozó sarkalatos törvények kapcsán minden szempont elhangzik majd az Országgyűlésben, a többség pedig illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét. „Ráébredtek a védtelenségre” Magyarország új alkotmánya a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma - írta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetben. A kormányfő írásában felidézi, hogy a magyarok 2006-ban ébredtek rá Magyarország védtelenségére és arra, hogy ennek a védtelenségnek alapvető oka az erőtlen, átmeneti alkotmány. Véleménye szerint az új alkotmány ma Európa legmodernebb alaptörvénye, elkészítését és elfogadását az eltelt húsz év egyik legnagyobb magyar sikerének tartja. Egybeesik a dátuma Megfogalmazása szerint az újjászületés dokumentumának küldetése az, hogy visz- szaadja a nemzet önbecsülését, növelje az emberek erejét és egyúttal csökkentse a politika szerepét. Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon közzétett húsvéti üzenetében úgy fogalmazott: „egy évvel ezelőtt arra kötöttünk egy- mással szövetséget, hogy Magyarországból olyan helyet faragunk (...), ahol az örömök száma, az elégedettségre okot adó dolgok száma messze meghaladja a mindennapi élet nehézségeit. Ez a munka megkezdődött, hosszú út áll még előttünk, fontos állomáshoz érkeztünk”. Sorsszerűnek és rendeltetésszerűnek érzi, hogy a köztársasági elnök húsvéthétfőn írhatja alá az új alkotmányt. Éppen azon a napon történhet meg az aláírás, amely egybeesik az egy évvel ezelőtti, kétharmados választási győzelem napjával - tette hozzá. FH, ékn © A TÉNYÉK: VÁLTOZÁSOK AZ UJ ALAPTÖRVÉNYBEN O Az új alkotmány preambuluma a Nemzeti Hitvallás címet kapta és a Himnusz „Isten, áldd meg a magyart!1' sorával kezdődik. ______________ O Az alkotmány szerint, amíg az államadósság szintje meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely ennek csökkentését tartalmazza. A köztársasági elnök pedig feloszlathatja az Országgyűlést, ha a képviselők az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31 -lg nem fogadják eL ______ © Bekerült az alkotmányba az is, hogy míg az állam- adósság nem csökken a nemzeti össztermék 50 százaléka alá, az Alkotmánybíróság szűkített jogköre megmarad. így a taláros testület a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is csak az alapjogokkal összefüg- gésben vizsgálhatja és semmisítheti meg. ________ O A törvényhozással kapcsolatban is lesznek változások. Ezentúl nemcsak az államfő, hanem a parlament is bármely kérdésben alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezhet a törvény hatályba lépése előtt. A jogszabályok utólagos normakontrollját viszont ezután csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. Az is benne van az új alaptörvényben, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi 11 helyett 15 tagú lesz. 0 A jelenlegi négy helyett ötévente lesznek az önkormányzati választások. Az államfőválasztás pedig legfeljebb két fordulós lesz. Az elsőben az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges a köztársasági elnök megválasztásához, a második fordu- lóban a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyer, ________ 0 A bírák és az ügyészek a jelenlegi 70 éves kor helyett az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A legfőbb ügyészt 9 évre választja a parlament. ___________ O Az alkotmány szerint ezentúl a jelenlegi néggyel szemben egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Helyettesei viszont lesznek, a tisztségek betöltőit továbbra is a parlament választja meg. (Forrás: FH) Ezek voltak az új alaptörvény állomásai Több mint tíz hónap előkészítésről beszél a kormányoldal. Budapest. Kizárólag az új alkotmány volt a téma az Orbán Viktor a kérdőíveket feldolgozó irodában fotó: facebook elmúlt hetekben az Ország- gyűlésben. A kormány szerint soha nem látott konzultáció előzte meg az új alaptörvény elfogadását. Soha egyetlen jogszabály nem készült ilyen széles nemzeti konzultáció segítségével - ezt hangsúlyozta korábban többször is az új alkotmánnyal kapcsolatban a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter. Tizenkét kérdés Több mint tíz hónapon keresztül készítették elő az új alaptörvényt, amelyről minden egyes embernek kikérték a véleményt. A nemzeti konzultáció keretében 12 kérdésből álló kérdőívet küldtek ki az embereknek, hogy kiderüljön: hogyan vélekednek például a családi szavazati jog bevezetéséről, a tényleges életfogytiglani büntetésről vagy éppen arról, hogy az új alaptörvény korlátozza-e az ország mindenkori eladósodásának mértékét. Módosítottak A kérdőíveket végül csaknem 920 ezer ember küldte visz- sza kitöltve. Kiderült, hogy a válaszadók nagy többsége támogatta a tényleges életfogytiglani büntetés alkotmányba foglalását, nem támogatta ugyanakkor a családi szavazati jogot semmilyen formában. Az alaptörvény tervezetét így ezeknek megfelelően módosították. A parlamentben március 22-én kezdődött meg az alkotmányozás folyamata, a képviselők több héten keresztül kizárólag az új alaptörvénnyel foglalkoztak. A munkában az MSZP és az LMP nem vett részt, képviselőik így az általános és a részletes vitán sem voltak ott. Április 18-án tartották az alkotmány zárószavazását. A képviselők kétharmados többséggel elfogadták Magyarország új alaptörvényét, bár az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, a Jobbik képviselői pedig nemmel voksoltak. ékn, fh „Mindkét oldal érvelése logikus” Mi az új alkotmány jelentősége? - ezt kérdeztük az elemzőtől. Miskolc. Magyarország új alkotmánya - az alaptörvényt kísérő politikai harcokkal együtt - mérföldkő hazánk politikatörténetében - nyilatkozta lapunknak Fekete Sándor elemző (Miskolci Egyetem). „Az elfogadást kísérő formai és tartalmi viták, valamint a nyílt egyetnem- értés azonban olyan bélyeget sütnek e legmeghatározóbb jogszabályra,' amely ellehetetleníti az egzakt értékelést. Mindkét oldal érvelése logikus a maga nemében, véleményem szerint mégis szükség lett volna egy konszenzusos szabályrendszerre, s ezzel összefüggésbenegyszélesebb támogatói bázisra. Egyrészt a Fidesz-KDNP „természetesnek” tartotta kétharmados támogatottsága birtokában az alkotmányozást, s egyfajta ritkán visszatérő történelmi esélyként láttatta a kialakult helyzetet. Másrészt a jelentősen megosztott ellenzéki erők paritásos egyeztetési és döntéshozatali folyamatot kívántak az alkotmány létrehozása kapcsán elérni, fékekkel és biztosítékokkal. Látható, hogy már a két oldal helyzet- értékelése is oly mértékben eltért egymástól, amely lehetetlenné tette az együttműködést - s ezt a folyamatot a kiszivárgott konkrétumok tovább rontották. Van tehát egy alaptörvényünk, amelynek módosítására már most egyértelmű igényt fogalmazott meg az ellenzék, s csupán a megfelelő politikai alkalmat várja. Ez az alkalom azonban a távoli jövőbe vész, s az új választójogi törvényt is a jelenlegi „győztesek” írják - ebből következően úgy vélem, a most elfogadott alkotmány hosszútávon meghatározhatja hazánk mindennapjait”. ÉKN Az új választójogi törvényt is ^ a győztesek FEKETE SÁNDOR IkNI KOMMENTÁR Kiss Ha így történt volna ehéz úgy írni, beszélni az új alkotmányról, avagy magáról a folyamatról, amely a megszavazásig, és az aláírásig tartott, hogy a vélemény kifejtője ne sorolódjon azonnal valamelyik politikai párt mellé. Sőt: nyugodtan állíthatom, ez ma Magyarországon abszolút lehetetlen. Nincs tere a független, pillanatnyi politikai helyzeten túllépő, avagy egyáltalán, a nem a „te kivel vagy?” logikája mentén értelmezhető gondolatoknak, vitáknak. Nem azért, mintha tilos lenne. Hanem azért, mert most nincs „fül”, nincs befogadó közeg, erre hajló agyi rezonancia. Saját magunk tapasztaljuk, hogy olvasóink vitáiban vagy a különféle írásaink olvasói, politikusi értelmezésében is az történik, hogy addig nem nyugszik egyik fél sem, amíg a másikat nem sorolja be valahova, valamely politikai erőhöz. És akkor hátradől, megnyugszik: igen, sikerült, most már tiszta a helyzet, minden mondat világos értelmet nyer, hiszen „na ugye, hát azért mondta”. Az ok-okozat a helyére kerül, nem kell már hosszasan tűnődni a valódi tartalmakon és jelentéseken, s azon, hogy nemcsak ilyen szemüvegen át lehet nézni a világot. Mi köze mindennek az alkotmányunkhoz? Csak annyi, hogy ebben a szellemi közállapotunkban, a közgondolkodás által jelenleg kijelqlt játéktér ismeretében előre meg lehetett jósolni, hogyan is fog megszületni ez az új alapdokumentum. Sólyom Lászlót, volt köztársasági elnökünket idézném: szerinte a kormányzó többség több nagyvonalúságot, nyitottságot és belátást gyakorolhatott volna, a kisebbség, az ellenzék pedig felülemelkedhetett volna a pillanatnyi politikai szempontjain. Erre persze cinikusan azt mondhatnánk, hogy ha mindez így történt volna, akkor mintha ez nem is Magyarország lenne... Az is tény, hogy ha elolvassuk a különféle reakciókat, végletesek és szélsőségesek az értékelések: a demokrácia halálától a minden nagyszerűig terjednek. Egyiküknek sincs igaza. Ez az alapdokumentum ennek a társadalmi politikai helyzetnek a szülötte: magában hordozza a jelen szituációt, lenyomata annak. Sólyom László higgadt elemző szavait értelmezve azonban túlzás e dokumentum minden- hatóságáról beszélni, vagy így értelmezni, hiszen az USA kétszáz éves alkotmánya aligha nevezhető mainak, mégis mai módon alkalmazzák. Azaz sokkal fontosabb az, amit ő „az alkotmányos kultúránknak” nevez, s ami valójában hosszú távon eldönti majd, hogyan fog ez az alapdokumentum hatni az életünkre. taszlo.kiss@lnform.hu © A PARTOK VELEMENYE Fidesz _______________________________________________________ Magyarország új alkotmánya a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma. Ma Európa legmodernebb alaptörvénye, elkészítése és elfogadása az eltelt húsz év egyik legnagyobb magyar sikere. Küldetése az, hogy visszaadja a nemzet önbecsülését, növelje az emberek erejét és egyúttal csökkentse a politika szerepét. KDNP_____________________________________ Abból, hogy az emberi élet szentségét kimondják a humánum és az emberi méltóság védelmében, nem következik az, hogy ennek szükségszerűen gyakorlati törvénymódosítás legyen a következménye. Nem lehet olyan törvényt hozni, ami a társadalom többsége nem fogad el. MSZP Az új alaptörvény nincs tekintettel az alapvető emberi, társadalmi, szociális jogokra. Ez az alkotmány egyetlen pártnak az alkotmánya és nem az egész nemzeté. Az MSZP megváltoztatja az igazságtalan alkotmányt, ha hatalomra kerül. LMP _________________ A Fidesz visszametszette az alkotmánytervezetben a parlament ellenőrzési jogosítványait, megfosztották a parlamenti képviselőket, hogy egyénileg az Alkotmánybírósághoz forduljanak, a nyugdíjkorhatár leszállításával pedig világos jelzést adtak a bíróknak, hogy ők is a kormány kezében vannak. Jobbik _______________________________________________________ A Jobbik alkotmányozásban való részvételével egyszerre tudta magát megkülönböztetni magát a szocialistáktól és a Lehet Más a Politikától, a jogszabály meg nem szavazásával pedig a Fidesztől. Ha a Jobbiknak lehetősége lesz, változtat az alaptörvényen. 99 Ha elolvassuk a különféle reakciókat, végletesek és szélsőségesek az értékelések.. László Ami ezután következik: sarkalatos törvények BUDAPEST. Az új alkotmány sok fontos részletkérdésnél annyit ír elő, hogy a témában úgynevezett sarkalatos törvényt kell hozni. Az új alkotmány újdonságként sarkalatos törvénnyel kívánja szabályozni a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közteherviselést, a nyugdíjrendszert, a családok védelmét és a családtámogatási rendszert. Továbbra is kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait, amely számos kérdésben lesz sorsdöntő. A készülő választási törvény szerint várhatóan 386 helyett 200 parlamenti képviselő lehet. ÉKN 9
