Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-21 / 93. szám
-2011. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK 2 Mindenfelől KEHI JEGYZET Nyék Zsolt Csernobil Londonból j/ggjeg e feledni, se megbocsátani nem tudom a csernobili katasztrófát. Hogy is lehetne feledni azt a kétségbeesett hazudozást, ahogy a világgal próbálták elhitetni 1986. április 26-a után: nem, nem, egy szovjet atomreaktor nem robbanhat fel, ez csak apró üzemzavar, ami nem jelent veszélyt! Hogy is lehetne megbocsátani, hogy miközben a radioaktív hulladék beterítette Európa nagy részét, itthon pártvezéreink május 1-jei felvonulásra szólították a népet, és féláron etették meg a magyarokkal a gyönyörű bolgár földi epret, ami a sugárszennyezés miatt nem kellett a németeknek. Csernobil 25 éve van jelen a genetikai rendellenességekben, a rákos megbetegedésekben és halálozásban. Nehéz lenne megmondani pontosan, hogy kitől, de azóta is várok egy bocsánatkérést, valami kísérlet-félét a jóvátételre. Gesztus értékű megnyilvánulások nincsenek, ellenben Ukrajna leggazdagabb embere most vásárolta meg kb. 41 milliárd forintnak | megfelelő összegért Londonban Nagy-Britannia legdrágább lakását, s rendezi be újabb 18 milliárd forintért. Mindeközben a sugárzó romhalmaz lezárásához pénzt gyűjt a világ, hazánk is több száz millió forintot ajánlott fel. A magyar államnak, főleg most, EU-elnökség idején nincs választási lehetősége - ez az összefogás diplomáciája, ám egy picit feltépi a régi sebeket. nyeki@inform.hu Figyelik a hangos reklámokat Budapest. Elérhetők a hangerősséget mérő adatok a Médiatanács honlapján. A cél, hogy „normális” hangerejű reklámokat sugározzanak a szolgáltatók - írja szerdai közleményében a Médiatanács, amely a türelmi idő lejártával ősszel valószínűleg már bünteti a jogsértéseket. Az elérhető adatok szerint a közszolgálati és a kereskedelmi adók is j adtak már a megengedettnél hangosabb reklámokat. Az új médiatörvény szerint a reklám nem lehet hangosabb, mint a környező műsorszá-mok hangereje. A hatóság egy magyar fejlesztésű szoftverrel méri a csatornák hangosságát. fh C DEVIZAÁRFOLYAM | (20TL04^0)BMi* PÉNZNEM _____árfolyam változás Euró 264,25 -3,28 USA dollár 182,37 -5,23 Svájci frank 204,18 -4,89 Angolfont 298,16 -6,93 Román lej 64,69 -0,68 Ukrán hrivnya 22,86 -0,64 Horvátkuna 35,91 -0,43 Lengyel zloty 66,71 -0,47 | • gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Enyhítették Budaházy pénzbüntetését Budapest. Másodfokon enyhítették Budaházy György pénzbüntetését a Fővárosi Bíróságon. Budaházyt és vádlott-társait a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon, 2010 februárjában fejenként 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű megrongálása miatt. Ezt a büntetést enyhítette 200 ezer forintra a Fővárosi Bíróság. fh I Néhány tízmilliárd forinttal kedvezőbben alakulhat az idei költségvetési egyenleg a kormány által előre jelzettnél. Azaz, akár 2,4 százalékos szufficit (többlet) is létrejöhet - áll a Költségvetési Felelősség Intézet tanulmányában. Jövőre azonban, ha nem változtatna a kormány, akkor 1000 milliárd forintos lyuk keletkezne a büdzsében. A hiány csaknem 6 százalék lenne. FH Milla: holnap a Sándor-palotánál tüntetnek Budapest. Újabb tüntetést szervez az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) csoport az alkotmány ellen. A demonstráció csütörtök este 6 órától lesz a Sándor-palotánál. A szervezők arra készülnek: felkérik a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a hétfőn megszavazott alaptörvényt, mert az szerintük nem fejezi ki a nemzet egységét. FH 500 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit a kormány. A nyár végéig kido- gozzák a jogszabályokat MATOLCSY GYÖRGY GAZDASÁGI MINISZTER „Fel kell oldani az árverezési moratóriumot” BUDAPEST. Minél előbb fel kell oldani az árverezési és a kila- koltatási moratóriumot, mert a nem fizetők azt hihetik, hogy nincs következménye annak, hogy nem törlesztik kölcsönüket, az el nem adható ingatlanok ára pedig csökken - írja a Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett elemzésében, amelyben a 2010-es pénzügyi stabilitást vizsgálta. FH C INTERJÚ: Prof. Dr. Kocziszky Györggyel, a monetáris tanács tagjával „Galamb vagy inkább héja lesz?” A monetáris tanács tagjává választották a Miskolci Egyetem dékánját. MISKOLC. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjává választották Prof. Dr. Kocziszky Györgyöt, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánját. Ez alkalomból kérdeztük véleményét a magyar gazdaság- politikáról, államadósságról, a várható hazai gazdasági folyamatokról. Elemzők elismerőleg szóltak kinevezésüket Illetően, „hitelesnek” ítélték személyüket, véleményük szerint csökkentek az az esetleges politikai motiváció miatti aggályok. Jellemzésükben önt egyértelműen a - pénzügypolitika! szigorra kevésbé hajló - „galambok” táborához sorolták. Mit szól ehhez a minősítéshez? dr. kocziszky GYÖRGY: A Monetáris Tanács alapvető célja J hazánk pénzügyi stabilitásának biztosítása. Ennek egyik fontos eszköze a mindenkori jegybanki alapkamat nagysága, ill. annak pozitív vagy negatív előjelű változtatása, azaz emelése vagy csökkentése. A szigorítás, vagy a kamatok csökkentésére törekvő magatartás nem önmagáért van, hanem az infláció (pénzromlás) kordában tartását célozza. Nagyon remélem, hogy 2012 végére tartható a Nemzeti Bank által kitűzött 3 százalékos inflációs cél; azaz a pénzügypolitikai szigor csökkenthető lesá. Jelen válságokkal terhelt helyzetben az a kérdés a megengedőbb vagy a szigorú pénzügypolitika a helyes? DR. KOCZISZKY GYÖRGY: A hazai gazdaság, ha lassan is, de elindult stabilizációs pályáján, ezt igazolja a Központi Statisztikai Hivatal elmúlt hónapban megjelent gyors- jelentése, ezt támasztja alá a külföldi befektetők hazánk irányába megnyilvánuló érdeklődése is. Úgy gondolom, hogy ennek a folyamatnak az erősítését a hazai monetáris politika kiszámíthatósága segítheti. Április 5-től hivatalosan a Monetáris Tanács tagja. Milyen érzésekkel készült erre a feladatra? PROF. DR. KOCZISZKY GYÖRGY: Nyilvánvalóan némi izgalommal, elfogódottsággal, de azt remélem, hogy a mindennapi feladatok megoldása közben hamar aklimatizálódok a környezethez, amit segít, hogy a kollegák egy részével szakmai kapcsolatom nem újkeletű. Az alkotmányról szóló vitán vetette fel és szóba került a meghallgatásán is, hogy az államadósságot nem kell „fetisizálni”, fontosabb lenne az, hogy ez az adósság kezelhető legyen... DR. KOCZISZKY GYÖRGY: A számok fontosak, de mint sok más esetben, önmagukban aligha vezetnek helyes következtetésre. így van ez az államadósság esetében is, amelynek nagysága meltehát mindannyiunk szemlélet váltása is szükséges! Visszatérve a Monelett mindig vizsgáim kell a hitelezői kör összetételét is. A világgazdaságban számos példát találunk a hazainál nagyobb adósságszolgálati rátával rendelkező országra. Azok a szerencsésebbek, ahol az államkötvények jelentős része hazai befektetők kezében van (mint például Japán esetében). Ez ugyanis arra utal, hogy a gazdaság tőkeerős, magas a vállalkozások és a lakosság megtakarítása, a gazdasági folyamatok alakulásával kapcsolatos un. bizalmi indexe, ami erősíti a gazdaság prosperitását. Hazánk esetében a hazai tőkefelhalmozás szerény. Belátható időn belül ezen kell változtatni. Hogyan lehetne ösztönözni arra, hogy ez a szerkezet átalakuljon, csak a százalékokkal? DR. KOCZISZKY GYÖRGY: Nem. A rendszerváltás után, az árubőség mámorában az emberek egész Kelet-Euró- pában vásároltak; saját forrás hiányában ezt támogatták az újonnan létrehozott hitel- konstrukciók is. Nem gondoltak az árfolyamkockázatra, a változó kamatra, mert erről korábban nem hallottak. A jelenleginél többet kellene foglalkozni a takarékoskodással. Többet kellene erről beszélni az iskolákban és a sajtóban is; tárls Tanácsra, a forint helyzetére. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy a forint Jól reagált az önök kinevezésére, az elmúlt időszakban emelkedés volt tapasztalható. Ml ebből a piaci hatás és hogyan tartható fenn? DR. KOCZISZKY GYÖRGY: Úgy gondolom, hogy a forint erősödése az államkötvények iránti élénk kereslet elsősorban a feszesebb költség- vetésnek, a karcsúbb állam kialakítása érdekében tett bejelentéseknek, a vállalkozások élénkítése érdekében előkészített lépéseknek köszönhető. Nyilván szerepe lehet a piacoknak az új összetételű Monetáris Tanács munkája irányában megnyilvánuló előlegezett bizalmának is. la eddigi feladatok mellé most újabb társult, hogyan tud feltöltődni, felkészülni a kihívásokra? DR. KOCZISZKY GYÖRGY: JÓ tudni, hogy a korábbinál is jobban számíthatok egyetemi kollegáim szakmai felkészültségére, segítségére. Másrészt feleségem, gyerekeink, unokáink - most született a második - olyan hátteret és feltöltődést biztosítanak, amely segít megfelelni a feladatoknak. PAP GYULA gyula.pap@inform.hu Csökken a vállakózások adminisztrációs terhe „Egy ember akarata dönt” Adókedvezményekkel ismerik el a hozzájárulásokat az államadósság csökkentésére. BUDAPEST. A kormány már korábban határozott arról, hogy a civil kezdeményezés mellé áll, amelyet egy győri plébános indított el, alá a saját jövedelméből egymillió forintot ajánlott fel az állam- adósság csökkentésére. A szerdai kormányülésen megszületett döntés alapján az állam adókedvezményekkel ismeri el azok hozzájárulását, akik részt vesznek az állam- adósság csökkentésében - jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. A vállalkozásoknak is kedvezményt nyújt az állam, a társasági adó esetében elismert költségnek minősül a befizetés. Emellett az szja l százalékát, az úgynevezett civil l százalékot is fel lehet ajánlani az „Összefogás az államadósság ellen” alap javára- közölte Szijjártó Péter. Háromszor akkora A Széli Kálmán Terv újabb programjának részleteiről is döntött szerdán a kormány, így a vállalkozásokat terhelő bürokratikus és adminisztratív terhek jelentős csökkentéséről- jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Elmondta: az EU átlagához képest Magyarországon háromszor akkora a vállalatokat terhelő, államilag előírt bürokrácia és adminisztráció, ami 3000 milliárd forintos költséget jelent. A kormány döntése alapján összességében 500 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit. Június 30-ig egy 100 milliárd, augusztus 31-ig pedig egy 400 milliárd forintos csomag jogszabályi részleteit dolgozzák ki. FH Az LMP frakcióvezetője szerint az új alkotmány beigazolta a félelmeiket. Debrecen. - Az alkotmányozási folyamat végeredménye sajnálatos módon azt mutatja, hogy (amiként azt az LMP az első pillanattól kezdve hangsúlyozta) a demokratikus alkotmányozás feltételei nem állnak fenn. Ebben az alaptörvényben semmi nincs benne, ami miatt egyébként az alkotmányos berendezkedéshez érdemes lett volna hozzányúlni - jelentette ki szerdai debreceni sajtótájékoztatóján Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Nem voltak garanciák A politikus szerint sok ember azért lett elégedetlen a demokratikus jogállammal, a rendszerváltással, mert úgy látta, hogy a 90-es években el lehetett adni nemzeti vagyont úgy, hogy a kutya nem kötelezte a privatizőröket például a jóléti intézmények (bölcsőde, óvoda, stb.) megtartására. - Úgy lehetett elherdálni közszolgáltatásokat, hogy senki nem garantálta a kistelepülések számára a jó minőségű közszolgáltatások jövőbeni hozzáférhetőségét - mondta a frakcióvezető, aki szerint éppen az az egyik baj' az új alaptörvénnyel, hogy nem tartalmaz garanciákat a nemzeti vagyon, illetve a természeti örökség védelmére. Centralizált demokrácia „Ebből az alaptörvényből egy centralizált demokrácia képe rajzolódik ki, ellentétben az általunk követendőnek tartott részvételi demokráciáéval. A Fidesz alkotmányában a demokrácia nagyjából egyetlen ember akaratán múlik, és ez elfogadhatatlan. Azzal pedig, hogy a kormányzó pártok fontos törvényeket a kétharmados körbe utalnak, valójában az emberek választási szabadsága ellen intéznek merényletet” - jelentette ki az LMP frakcióvezetője, aki emlékeztetett: ők a tavalyi választásokon éppen az említett aggályok miatt hirdették meg azt, hogy a magyar demokráciát a részvételi demokrácia irányába kellene megújítani; ehhez képest az alkotmányozás során az történt, ami történt. ÉKN Schiffer András, LMP FOTÓ: MOLNÁR PÉTER
