Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-16 / 89. szám

252497 2011. ÁPRILIS 16.. SZOMBAT KELET Ahogy a nyuszi és a tojás, úgy a megszentelt étel is az ünnep része Terítővei fedett kosár­ban vitték megszentel­tetni az ételeket húsvét vasárnap reggel. A húsvét ha­gyományos étele a különbö­zőképpen elkészített bárány­hús, valamint a füstölt sonka, a főtt tojás és a kelt tésztából készült húsvéti (fonott) ka­lács. A katolikusok húsvéti ünne­pének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jelleg­zetes húsvéti ételek - kalács, sonka, bárány, tojás - meg­szentelése. E húsvéti elede­lek régi neve a kókonya, mely a népnyelvben a húsvéthoz kapcsolódva sokféle változat­ban és jelentésben máig él. Legtöbb helyen a húsvéti ételek összefoglaló neve, ám például Szegeden a húsvéti megszentelt keménytojást, az istensegítsi székelyek kö­rében a húsvéti kalácsot ér­tik alatta. A kókonyát, illetve pászkát a katolikusok húsvét vasárnap reggel vitték szen­teltetni a templomba egy nagy kosárban. A kosár tartalma tájegy­ségenként különbözhetett, azonban mindenképpen az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak benne. Szertartások, rituálék A szentelés történhetett a templomban vagy a templom udvarán. Az ételeket a hímzett terítővei, konyharuhával kibé­lelt kosárban minél tetszető­sebben igyekeztek elrendezni. A kosarat fedő díszes térítőt csak addig vették le, amíg a szentelés tartott. Egyébként a szentelés idejére aborosflaska dugóját is eltávolították, sőt sok helyen egy tojást meg is pucoltak, hogy az áldás köz­vetlenül érje azokat. A szen­telés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Volt ahol az utat futva tették meg, máshol szótlanul kellett hazavinni az eledeleket. Ha­zaérve a család azonnal neki­látott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. Ilyenkor a szentelt ételeknek még a ma­radékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítván nekik mágikus célra használ­ták ezeket. A morzsát a tyúkok elé szórták, hogy a következő évben jobban tojjanak. Az étkezés közben a kará­csonyhoz hasonlóan rituális szertartások is előfordulhat­tak. A palócoknál szokás volt egy szentelt tojást annyi felé osztva elfogyasztani, ahány családtag volt, hogyha elté­vednének, jusson eszükbe, kivel ették a tojást. Göcsejben a századfordulón a szentelésre sonkát, tojást, kalácsot, tormát szoktak kengyeles kosárban küldeni. Hitük szerint a tojás Krisztus keresztfáját, díszítése Krisztus kötelét, a torma a keserűsé­get jelképezi. A család először a tormából evett, bizonyára azért, mert Krisztus is nélkülö­zött a feltámadás előtt. Vásárosdombón a fenti­ek mellett még kolbász, egy üveg víz és só is került a ko­sárba, Patosfa asszonyai pe­dig a paprikát sem hagyták ki belőle. Lucskán tormát, sót, vajat, szalonnát, sonkát kalá­csot és tojást vittek szentel­tetni. Csíkménaságban a pap nagymise után szentelte meg a húsvéti eledeleket, amelye­ket a hívek csíkos tarisznyá­ban, keresztelői kosarakban készítettek oda szép sorjá­ban. A kosárban kenyér, ka­lács, sült bárány, sonka, tojás és só volt. A Szabolcsban élő görög ka­tolikusoknál a páska vagy pászka a kosárba tett sonká­ból, tojásból, sárga túróból, vajból, bárányból, tormából és borból állt. Volt olyan család, amely egészen fehérvasárna­pig csak ezeket a megszentelt ételeket fogyasztotta. A moldvai csángóknál a pászka tojásos túróslepény, mellette kozsonna, vagyis tej­jel, tojással, túróval, mézzel, mazsolával készült húsvéti sü­temény, valamint hímes tojás. A feltámadási szertartás után szokták elfogyasztani, miköz­ben azt mondogatják egymás­nak: feltámadt Krisztus. A fe­lelet: higgyük valóban. 8 főtt tojás, 20 dkg natúr krémsajt, só, őrölt bors, 1 kk. mustár A főtt tojások aljából egy vékonyabb, a tetejéből egy vastagabb lapot levágunk. Ahonnan a vastagabbat vágtuk, onnan kiszedjük a tojássárgáját. A tojássárgákat összekeverjük a krémsajttal, a fűszerekkel és a mustárral, s visszatöltjük a tojásba. A tetejére petrezselyemzöldet tehetünk díszítésként. 50 dkg finomliszt, 25 dkg margarin, 1 pohár tejföl, 2 tojás sárgája, 1 kk. só, fél sütőpor, köménymag 20 dkg vaj, 25 dkg reszelt sajt, só A lisztet a margarinnal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tejfölt, a tojás sárgát, a sütőport és a sót. Az alapanyagokat jól összegyúrjuk. A töltelékhez a vajat felolvasztjuk, és belekeverjük a reszelt sajtot és a csipet sót. A tésztát négybe vágjuk, és a negyedeket kiliszteZett deszkán egyenként 2 mm vastag téglalapformára nyújtjuk. A téglalapformára nyújtott tésztát megkenjük kenőtoll és villa se­gítségével a vajas sajtos masszával, és utána a tésztát feltekercsel­jük. A tekercseket fóliába tesszük, és egy éjszakára a hűtőbe helyezzük. Másnap , l- ^ a tésztát felcikkezzük, és a sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, köménymaggal y megszórjuk a tetejét. Előmelegített sütőben í (légkeverésen) 180 fokon f 20-25 percig sütjük, míg szép piros nem lesz a teteje. w. 20 dkg gomba 1 db zsemle 1 db hagyma só bors 2 db tojás zsemlemorzsa 20 dekagramm gombát meg­tisztítunk, 1 darab zsemlé­vel együtt ledarálunk, 1 kisebb hagymát kicsi zsíron apróra vág­va megdinsztelünk, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Össze­gyúrjuk két darab tojással, kicsi pogácsákat készítünk, zsem­lemorzsába forgatjuk, olajban kisütjük. Rizibizivel tálaljuk.-»EfrM.MiTT.Tl 1 db nyers csülök (hátsó), 1 dl olaj, 2 duci gerezd fokhagyma, só, őrölt fekete bors, őrölt kömény, kb. 0,51 sör Egy-két nappal az elkészítés előtt bepácol­juk a csülköt: sózzuk, majd az olajban elke­vert borssal, köménnyel és finomra vágott fokhagymával megkenegetjük. Egy tálban, lefóliázva a hűtőbe tesszük. Sütés előtt egy órával egy kisebb tálba/ tepsire helyezzük és ráöntjük a sört, annyit, hogy ellepje. így hagyjuk állni egy óra hosszat. 180 fokra előmelegítjük a sütőt. A csülköt áttesszük egy nagyobb sütőedénybe, rálocsoljuk a sört, lefedjük és így sütjük kb. két órán át. Ezután levesszük a tete­jét és fedő nélkül megpirítjuk kb. 1 óra alatt. Nézzük meg a sonkán a címkét! A húsvéti sonkavá­sárlásnál a legfontosabb tám­pont az árucímke legyen - hív­ja fel a figyelmet a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség. A többhetes sonka­készítést legtöbbször leváltó gyorspácolás napok alatt lezaj­lik, a húskészítők aromákat, ízfokozókat tesznek a húsba, melybe a pácot sokszor injek­cióval adják. A címkén a gyár­tóknak fel kell tüntetnie az állatfajtát, a testtájat, az előké­szítés módját, a hőkezelését, a pácolásét, a füstölését. HIRDETÉSEK PITtTTO iélo fd

Next

/
Thumbnails
Contents