Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-13 / 86. szám

2011. ÁPRILIS 13.. SZERDA Fókuszban: Atom- és természeti katasztrófa Japánban 7 A legmagasabb fokozatba sorolták át a fukusimai atomkatasztrófát Japánon kívül nincs jelentős radioaktív szennyezés, a magyar szakember szerint. Budapest. A nukleáris ese­ményeket rangsoroló (INES) skálán az eddigi ötösről a leg­magasabb, hetes fokozatúra emelték a Japán északkeleti részén, a fukusimai atom­erőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését. Az ázsiai szigetországot sújtó re­aktorbalesetet ezzel az 1986- os csernobili katasztrófával azonos súlyúnak ismeri el a japán atomipar-biztonsági hi­vatal. A japán hivatalos állás­pont szerint azonban kisebb a sugárszennyezettség, mint az azonos minősítésű csernobili esetben. Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai In­tézet igazgatója kérdésünkre elmondta: az INES skála nul­lától hétig rangsorolja a riasz­tási fokozatokat. Korábban az 1-3. blokkokra az események alapján külön-külön kapták a besorolást, most a radioaktív kibocsátás alapján összesítet­ték a blokkok adatait. Csernobillal azonos súlyú A csernobili katasztrófával összehasonlítva a rövid távú hatást jelentő jód-131 kibo­csátás mindössze 7 százaléka az ukrajnainak. A szakember összességében a besorolást jogosnak tartja, de úgy véli: ebből nem következik, hogy csernobilisúlyúkatasztrófáról kell beszélnünk. Csernobilban 232 ember kapott akut sugár­betegséget, aminek következ­tében 50 munkás meg is halt. A japán esetben a szakszerű, gyors kitelepítés következ­tében sugárbetegséget senki nem kapott - jelezte. Európában több helyen és hazánkban is mérték a hát­térsugárzás értékeit. Létezhet i ilMBtfH"#' . Sugárzásmérés Fukusimában olyan időjárás modell, mely esetében a mostani veszély­telennek ítélt sugárzás meg­változik? - kérdeztük. Japánon kívül A szakember szerint Japá­non kívül nincs jelentős szennyezés. Nagyon kicsiny mennyiségben Európában, így nálunk is kimutatható a fukusimai jód, de ez a mű­szerek pontosságát dicséri, és messze van az egészségre FOTÓ: GREENPEACE veszélyes mértéktől. Kérdé­sünkre, hogy mi történik, ha felrobban a fukusimai reak­tor, azt válaszolta: további robbanásnak kicsi a valószí­nűsége, de nem zárható ki, ám ez esetben sem tud olyan magasságba emelkedni a radioaktív anyag, mely szá­munkra veszélyt jelent. Je­lenleg nitrogén bejuttatásá­val akadályozzák meg, hogy újabb hidrogénrobbanás kö­vetkezzen be. ÉKN-PGY © BALESETEK A konkrét atomerőművi balesetek listája, szerencsére, rövid: Three Mile Island (USA), 1979; _ Csernobil (SZU), 1986; ________ Fukusima (Japán), 2011 ' Forrás: Energiaklub Vizsgálják egy mobil tartalék dízelgenerátor - za­var esetén történő - üzembe állításának feltételeit. DR. ASZÓDI ATTILA Mit vizsgálnak Pakson? Kíváncsiak voltunk, hol tart ez nincs, nem is hallottunk a Paksi Atomerőmű vizsgá­lata, stressz-tesztje, és mikor várhatunk eredményt. Dr. Aszódi Attila elmondta: az EU később ismerteti majd a tesztek pontos követelmé­nyeit, Pakson azonban már vizsgálják, hogy a tervezésnél megfelelő súllyal figyelembe vettek-e minden lehetséges körülményt, és külső hatást. A japán katasztrófát alapve­tően az adott helyen addigi legerősebbet jócskán megha­ladó szökőár idézte elő, ha volna Fukusimáról - véli. A tragédiát a megrongálódott dízelgenerátoros rendszer okozta, amely a hűtést bizto­sító szivattyúk és a szabályo­zó műszerek áramellátását biztosítja. Ennek megfelelően Paks esetében például vizs­gálják egy mobil dízelgene­rátor tartalék - zavar esetén történő - üzembe állításának feltételeit. A komplex vizsgá­lati eredményekre 2-3 hónap múlva lehet számítani - ösz- szegezte az igazgató. JEGYZET Pap Gyula Kamikaze erőművek lég jól ismerjük azo­kat a folyamatokat, melyek a földren­géseket kiváltják, sok adat van arról, hogy mekkora rengés, milyen gyalcorisággal, hol keletkezik. A földrengések pontos idejét egyelőre nem lehet előre jelezni. Nem lehet megfelelő pontossággal prognosztizál­ni ugyanis, hogy egy több évtizedig tartó, feszültség fel- halmozódás hatására mikor következik be a törés az igen inhomogén földkéregben - mondja a szakember. Japán legendás a földrengésbiztos építkezés terén, a legfonto­sabb létesítményeket, beren­dezéseket pedig földrengés­érzékelőkkel és kapcsolókkal szerelik fel, melyek veszély esetén működésbe lépnek. Ám, ha igaz, az atomerőmű­vek biztonságával foglalkozó amerikai, európai és japán szakemberek körében évek óta érződik egyfajta szemlé­letbeli különbség. Előbbiek olyan kis valószínűségű földrengésekre is megköve­telik az atomerőművektől a biztonságos leállást, mely csak 10-100 ezer évenként fordulnak elő. Ehhez képest - jelzi a szakértő - a japán atomerőművek „kamikaze” módon, „isteni széllel” mű­ködnek. Kevésbé veszélyezte­tett területeken könnyebb vigyázni, de egy, hatásaiban a szigetországot meghaladó csapás esetén joggal merül fel az „egységesítés” igénye. gyuta.pap@lnform.hu „Lekicsinyelték a következményeit” Greenpeace: szégyen­letes, hogy csak most emelték 7-esre a ka­tasztrófa fokozatát. Tokió. A Greenpeace kedden szégyenletesen késeinek ítél­te a japán kormány döntését a Fukusima Daiicsi atomka­tasztrófájának 7-es fokoza­túra - az 1986-os csernobili katasztrófával megegyező szintűre - emeléséről. Mint közleményükben áll: a szer­vezet már három hete erre szólította fel a hatóságokat, ám amint azt az erőmű körüli kitelepítési zóna esetében is látható volt, a kormány folya­matosan késlekedett a reakci­ókkal. „A nukleáris ipar törté­nelme tele van álcázásokkal és a katasztrófák következmé­nyeinek bagatellizálásával. Az ipar Japánban és Japánon kí­vül is ismét lekicsinyelte en­nek a borzalmas tragédiának az emberi következményeit, és csak most, egy hónappal a katasztrófa után ismerték be az esemény valódi nagyságát, amellyel a skála legsúlyosabb fokozatán a helye” - mondta Rohonyi Péter, a Greenpeace Magyarország nukleáris kam­pányfelelőse. ÉKN Története földrengések sorozata Japán történetében egyedülállóan erős utórengések követik a március 11-ei főrengést. Budapest. Világviszonylat­ban is ritkaság, ami geológiai szempontból Japánban törté­nik ezekben a hetekben - véle­kedett Juhász Árpád geológus, majd magyarázatot is adott:- Japán történelme tele van földrengésekkel, amelyek sa­játossága, hogy a főrengést hetekig, hónapokig vagy akár évekig utórengések követ­nek. Olyat azonban Japánban még nem tapasztaltak, hogy egy jó hónappal a főrengést követően még hetes erősségű utórengések legyenek. Ezek meddig tartanak? Hónapokig? Évekig? Évtizedekig? Ezt nem lehet megmondani. Annyi biztos, hogy a mozgalmasabb időszakot mindig nyugalmi periódus követ. Azért történik, mert... Az ismert geológus azt azon­ban részletesen elmondta, hogy Japánban mi az oka a gyakori és erős földrengé­seknek.- A Csendes-óceán Ame­rikához közel fekvő részén van a Kelet-Pacifikus-hátság, ahonnan évente néhány cen­timéteres sebességgel keleti és nyugati irányba is mozog az óceáni kőzetlemez. Nyugat felé haladva több ezer kilo­méter megtétele után, immár tengeri üledékkel jól megra- kottan Japán partvidéke előtt a mélybe süllyed, miközben ütközik a szárazföldi kőzet­lemezzel. Japán valójában az ütközés frontvonalában van. Itt találkozik a nehezebb óce­áni és a könnyebb szárazföldi lemez. Az ennek következté­ben kialakult vulkánikus szi­geteken van Japán, ami maga is a vulkánosság eredménye. A kritikus zóna a szigetek alatt van. A március ll-ei rendkívül erős rengés következtében egy 400 kilométer hosszú tö­részóna alakult ki. Ebben az óceáni kőzetlemez nyomulá­sa miatt időről időre hatalmas feszültségek keletkeznek. A feszültségek földrengések - utórengések - formájában ol­dódnak fel. ÉKN Szökőár rongálta meg A japánok az atomerőműve­ket Juhász Árpád szerint a legnagyobb körültekintéssel, földrengésbiztosan építik. A fukusimai erőmű esete is ezt bizonyítja. Ott nem a föld­rengés, hanem a szökőár ron­gálta meg az atomerőművet. A rengés fészke közel volt a szárazföldhöz, ezért a szökő­ár igen rövid idő alatt elérte a partvidéket, a víz áttörte a cunami elleni védrendszert, majd a víz elsodorta az erőmű hűtését szolgáló egységet.- Földrengésveszély szem­pontjából körültekintően épí­tették a fukusimai atomerő­művet, csak a japánok nem számoltak egy ilyen hatalmas szökőárral - tette hozzá Ju­hász Árpád. A fukusimai irányítóteremben fotó: tepco Es még mindig mozog: két erős utórengés Tokióban is kilenget az épületek a keddi föld­mozgások miatt. TOKIÓ. Két erős, a Richter-ská­la szerinti hatos erősségűnél nagyobb utórengés rázta meg kedden Japánt. Egyik ren­gés után sem kellett kiadni cunamiriadót. A március ll-i, kilences erősségű földrengést követően több mint négyszáz ötösnél erősebb utórengés történt a távol-keleti szigetor­szágban. Lezárt kifutópálya Az első, a Richter-skála szerin­ti 6,4-es erősségű utórengés helyi idő szerint reggel nyolc óra után pár perccel történt a japán főváros közelében - kö­zölte az amerikai földtani in­tézet. A 13 kilométer mélyen történt rengés epicentruma 77 kilométerre keletre volt Tokiótól. A rengést miatt To­kióban kilengtek az épületek és ideiglenesen leállt a met­róközlekedés. A közeli Narita nemzetközi repülőtéren az el­lenőrzések idejére lezárták a kifutópályát, de azóta már új­ranyitották - közölte a Kyodo japán hírügynökség. Cunamiriadó nélkül A második, az amerikai föld­tani intézet mérése szerint hatos, a japán meteorológiai intézet szerint azonban 6,3- as erősségű rengés a sérült Fukusima atomerőműtől het­ven kilométerre délre történt, ll kilométeres mélységben. Cunamiriadót nem kellett kiadni a helyi idő szerint dél­után két óra után történt ren­gés miatt, amely Tokióban is érezhető volt. Az erőműnél dolgozó munkásokat evaku­álták. FH Magyar atomerőmű: a biztonságot növelték PAKS.Továbbra is napirenden az atomerőmű üzemidő­hosszabbításának és bővíté­sének előkészítése - mondta el Pakson a Gazdasági és Infor­matikai Bizottság kihelyezett ülésén Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke. Korábban az LMP és az Élőlánc Magyar- ország is ellenezte a bővítés tervét. A képviselőknek Ham­vas István, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója a bővítés elő­készületein kívül beszámolt a földrengésállóság fokozása ér­dekében korábban végrehajtott biztonságnövelő intézkedések­ről is. Rogán Antal megerősítet­te, Magyarország számít erre az energiaforrásra. FH A japán hatóságok 5-ösről 7-es fokozatúra emelték a fukusimai erőműben történt baleset minősítését, ez a legmagasabb fokozat a nemzetközi INES skálán. Ezzel azonos szintre került a baleset az 1986-os csernobili katasztrófával, amely a legsúlyosabb volt a történelemben. B juntos fl Csernobil, Ukrajna, 1986: Ju* mpnnvisésű A négyes atomerőmű felrobbant t radiaktív egy kísérlet közben. A kilenc napig égő tűz kibocsátás eredményeképpen százszor több radioaktív anyag került a levegőbe, mint Hirosima és 1 Kiemelkedő 50 halálesetet tulajdonítottak mennyiségű a balesetnek, de a Nemzetközi M radioaktív Atomenergia Ügynökség (IAEA) wkf-----------"W ■ kibocsátás végül 4000 áldozatot Jelentett. ív­□ Kyshytim, Szovjetunió, 1957: |Laí ■ S Az Ural keleti oldalán a Maiak erőmű hűtő- HvEfTS ■ Korlátozott rendszerének meghibásodása miatt vegyi " mennyiségű robbanás történt: 80 tonna radioaktív UHg radioaktív anyag került a levegőbe. kibocsátás Körülbelül 10 ezer embert telepítettek ki,-miután a jelentések szerintied­B urmin. vadt a bőr az arcukról -legkevesebb radioaktív kibocsátás kétszázan haltak meg. ___M amikor legalább 0 Three Mile Island, Egyesült Államok, 1979: f egy áldozata van Főként emberi hibák következtében részlegesen a szivárgásnak leolvadt az atomerőmű egyik reaktora Pennsylvania államban, minimális radioaktiv jj A sugárterhelés szennyeződés került a levegőbe. 10-szer meghaladja Körülbelül 140 ezer embert telepítettek ki - £1 a dolgozóknak enge- sem halálesetről, sem sérülésről nincs jelentés. H 0 Windscale, Nagy-Brittania, 1957: , f H határértékét tűz ütött ki Nagy-Brittania első —~JK A sugárterhelés atomerőművében, radioaktív anyag került A__, pl több mint a környezd településekre. gj&I agg§ rJlOmilliSv. Aszivárgás240esetben okozott SÜLvt rákos megbetegedest. ___ □ Tokaimura, Japán, 1999: B Képzetlen munkások okozták a nukleáris j A sugárterhelés anyag szivárgását az urániumfeldolgozó fej a törvényes üzemben. JT . határérték felett Két munkás meghalt, száz dolgozót és van. a környéken élőket sugárterhelés miatt kezelték. WKÉÍHbM C GRAPHIC NEWS GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: IAEA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents