Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-12 / 85. szám

2011. ÁPRILIS 12., KEDD Háttér Mit kezdhetünk a koldulókkal? AZ ELŐFIZETŐ /£& KÉRDEZ A KELET VÁLASZOL Mire elzárásra kerülne a sor, az elkövetők más településre vonul­nak át. mrtmtmáXA, Noha manapság sokan nem dúskálnak a javak­ban, dúskálni lehet viszont a kéregetőkben. Nyíregyházán az utóbbi időben elszapo­rodtak a kéregetők. Néhány környék: a római katolikus templom, a Kosbor utcai be­vásárlóközpont, a Víz utca, a Luther-ház és a Kert utca mellettö előszeretettel tart­ják a markukat. Nem egyedi a látvány, például Pécsen is hoztak rendeletet másfél éve a távoltartásukra, de annak semmi foganatja nincs. Egye­sek szerint a jó idő miatt van­nak most többen, mások úgy vélik, ennek oka a gazdasági helyzet. „Én szoktam adakozni, de amit Nyíregyházán művelnek a lámpás kereszteződéseknél, az egyenesen felháborító. Balesetveszélyes a helyzet, mert szinte szlalomozni kell közöttük. Nem létezik, hogy nem lehet őket távol tartani onnan. Ráadásul arrogánsak, rámenősek. Az az érzésem, hogy nem is maguknak gyűj­tenek, hanem valakik fel­használják őket” - dohogott sek miatt csak egy pénzbírsá­got szab ki. Általában az így kiszabott pénzbírságot nem fizetik be, ezért adók módjára behajtható. Ha erre nincs lehetőség, a feltételek fennállása esetén ez közmunkára átváltoztat­ható. Nyíregyházán helyi rendelet tiltja közterületen a kéregetést hűséges előfizetőnk, Salamon Gézáné. Bírság, közmunka, elzárás A közterületi koldulással kapcsolatban a 218/1999-es kormányrendelet rendelke­zik, ami alapján a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki, a közterület-felügyelő pedig szabálysértési feljelentést tehet. A fényjelző készülé­keknél koldulókkal szemben mindkét szervezet külön- külön is, de havi rendszeres­séggel közösen is intézkedik - mondta lapunknak Tóth Géza, a nyíregyházi közterü­let-felügyelet vezetője.- Nyíregyházán helyi ren­delet tiltja a megjelölt utcák által határolt területen a ké­regetést, a 28. § (l) bekezdése szabálysértéssé nyilvánítja e szabály be nem tartását. Aki a közterületet jogosulatlanul használja, szabálysértést kö­vet el és 3 ezer forinttól 30 ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható. Ha egy személy ellen több feljelentés is érkezik, a sza­bálysértési törvény előírásai miatt az önkormányzati sza­Mit mond a jogszabály? Koldulás: aki közterületen vagy nyilvános helyen má­sokat zaklató módon koldul, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Másokat zaklató módon kol­dul: aki a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólít­ja, illetőleg aki házról házra, lakásról lakásra járva kéregét. Gyermekkel koldulás: aki a gyermekkorú személy társa­ságában koldul, illetve házal­va kéregét, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtha­tó. A szabálysértési hatóság a szabálysértésről, az érintett gyermek és az elkövető ada­tairól az illetékes gyermekjó­léti szolgálatot haladéktala­nul értesíti. ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN-ARCHlV bálysértési hatóság az ügyeket összevonja és a szabálysérté­Ú| terület, régi módszerek Ha ezek egyikére sincs lehe­tőség, a bíróság a pénzbírsá­got általában ezer forint/nap összegnek megfelelően elzá­rásra átváltoztatja. Tapaszta­lataink szerint, mire elzárás­ra kerülne a sor, az elkövetői kör más településre vonul át és ott folytatja a tevékeny­ségét - mondta Tóth Géza és hozzátetette: a szabálysértési alakzatot a továbbiakban is folyamatosan ellenőrizzük, és a rendelkezésünkre álló eszközzel a szabálysértési el­járás kezdeményezésével élni fogunk. KM-BM.LTL Meg is bírságolhatják az újra visszatérőket Rács mögé kerülhet a kéregető, ha nem fizeti ki a bírságot. wtomfai - A kéregetés önmagában nem büntetendő, csak ha a kéregető gyerekkel vagy másokat zaklatva, eset­leg a közlekedés rendjét za­varva koldul. A rendőrség ak­kor lép fel, ha szabálysértést vagy bűncselekményt tapasz­tal - mondja Fülöp Gergely r. százados, a megyei rendőr­főkapitányság szóvivője.- Megyénkben elsősorban Nyíregyházán létezik ez a je­lenség. Leginkább az autók között kéregetők okoznak problémát, akik balesetveszé­lyes helyzeteket teremtenek. A rendőrség a szabálysértőket először a tevékenység abba­hagyására szólítja fel. Ameny- nyiben ez nem jár eredmény­nyel, helyszíni bírságról szóló csekket töltenek ki, vagy sza­bálysértési feljelentést tesz­nek, de elő is állíthatják a sza­bálysértőt! Ha az illető nem fizeti ki, a bíróság elzárásra változtathatja a kiszabott pénzbírságot, mint ahogyan erre több példa is volt. Figyelünk és védünk Szabó Lajosnak, a Belvárosi Polgárőrség szolgálatvezető­jének többször is meggyűlt már a baja a kéregetőkkel.- Autósok és gyalogosok egyaránt panaszkodnak. A Zrínyi Ilona utcánál rendsze­resen találkozni pénzt kunye- ráló férfiakkal, akik feltartják a lámpánál álló kocsisort és balesetveszélyes helyzetet teremtenek. A kéregetőknek manapság a pénzintézetek, áruházak és a templomok bejárata sem szent, leszólíta­nak időst, fiatalt 50,100, 200 forint reményében. A polgár­őrök rendszeresen figyelik ezeket a környékeket, és ha szükséges, beavatkoznak. Ha a kéregető nem hallgat a felszólításunkra, rendőrt hí­vunk, akinek joga és köteles­sége intézkedni. km-pi Önnek nem bántja a szemét? Egy hónap múl­va kezdődik a hulladékkommandó akciósorozata. nyíregyháza Abban az eset­ben ha tetten érik a szeme- telőt, vagy az ott hagyott hulladék alapján sikerül be­azonosítani, akkor kötelezik a szemét eltakarítására. A büntetés sem marad el, a sza­bálysértési bírság összege 30- tól 50 ezer forintig terjed, míg a környezetvédelmi bírság összege (a hulladék mennyi­ségétől és veszélyességétől függően) elérheti a több mil­lió forintot is! Májusban Indul az akció A kommandóhoz csatlakozott szervezetek külön-külön is végeznek felderítő akciókat, és lakossági bejelentés alapján megteszik a szükséges intéz­kedéseket, azonban a Nyíregy­házi Hulladékkommandónak új lendületet adva, közösen még eredményesebbek le­hetnek, s ez csupán az egyik fontos állomása a hulladék­felszámolási soro­zatnak. A hétfői egyeztető megbeszélé­sen megtör­tént a terű- • letfelosztás, s döntöttek arról is, hogy az akció má­jus ll-én indul. Egy-egy szemle során a közte­rület-felügyelet koordinálása mellett 10-15 tagú komman­dó vizsgálja át az adott terüle­tet. Az akcióso­rozat végén ( 8-10 ellenőrzés tartanak majd) összegzik az eredményeket és tapasztala­tokat. Közreműködő szervezetek Nyíregyházi közterület-fel­ügyelet, városi rendőrkapi­tányság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Termé­szetvédelmi és Vízügyi Fel­ügyelőség, Nyíregyházi Vá­rosüzemeltető és Vagyon­kezelő Kft. mezőőri szolgá­lata, Térségi Hulladék-gaz­dálkodási Kft., E-Misszó Természet- és Környezetvé­delmi Egyesület, Zöld Ke­rék Alapítvány, Nyíregyháza polgármesteri hivatalának szakemberei, polgárőr és civil szervezetek. km-bm NÉZŐPONT Palicz István Kéretlen kéregetők S osem szoktam pénzt adni a kocsisorban kóválygó koldu- lóknak. Biztosan találnék némi aprót a kesztyűtartóban, mégis, inkább nemet intek válaszul a kér(d)ő tekintetre. Az oka nem feltétlenül a zsugoriság vagy a szociális érzéketlen­ség, hanem a tapasztalat és a nevelő célzat. Sok autóshoz hasonló­an magam is azt vallom: a kéregetőknek nincs helye a forgalmas kereszteződések­nél, mert bármikor keresz­tezhetik a zöldstartot kapó járművek útját, ami bal- és káresethez vezet. Ezt ők is tudják, mégis ott időznek, mi is tudjuk, mégis megszán­juk őket. Amíg jól megélnek a tőlünk kapott forintokból, bolondok lennének odébb állni. Nincs veszíteniva­lójuk, hiszen a rendőrtől kapott pénzbírságot épp­úgy nem lehet bevasalni rajtuk, ahogy egy baleset­ből fakadó károkozás költ­ségét. Azzal pedig, hogy néhány napra vagy hétre emiatt rács mögé kerülnek, csak annyit érünk el, hogy nem közvetlenül, hanem a gondoskodó államon keresztül, adóforintjainkból költünk rájuk. Miként a Kossuth téri galambokat, őket sem lenne szabad tiltott helyen „etetni”, mert ezzel - jó szándék ide vagy oda - több problémát idézünk elő, mint amennyit megol­dunk. Hogy a kenyérre kért forintokból valóban ebéd, vacsora lesz-e, egyáltalán nem vagyok biztos, de abban igen, hogy ha a meg­felelő helyen, módon és álla­potban (!) fordulnának felénk segítségért, szinte kéretlenül is pénztárcánkhoz nyúl­nánk a kormány, a Kormány helyett... lstvan.pallcz@lnform.hu A község már Zalán bolgár fejede­lem alatt település volt, ez időben Bukódnak hívták, az akkori szláv elnevezés szerint. a) Búj. b) Bököny. c) Balkány. d) Benk. A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el © MEGKÉRDEZTÜK: ón szokott pénzt adni a kéregetőknek? KISS 0ÁV1C Nem GARASOS INGRID: Nem MÉRCSE PÉTER: Nam ennivalót, hamm pénzt fukarságból, hanem sajnálok tőlük egy kis kérnek, nem Is keveset, elvből nem adok. aprót. MEZÖCSCNAE: Gyakran bIbÓBÉLÍ Jelenlétük BÍRÓ BÉLÁMÉ: Bosszan- nem enni-, hanem Inni- zaklató, Irritáló és tó a kéregetők jelenléte valóra kérik a pénzt. balesetveszélyes. Nyíregyházán. Ha csak teheti, messziről elke­rüli a koldusokat a nyíregyházi Kiss Dávid. - Többnyire az áru­házak parkolóiban csapnak le a vásárlókra. Nem ennivalót, ha­nem pénzt kérnek, nem is keve­set. Ha nem ad nekik az ember, még nekik áll feljebb! - mesélte a fiatalember. Barátnője, Gara- sos Ingrid kollégista, így okkal „garasoskodik”. - Igyekszem okosan beosztani a pénzem, a kéregetőknek azonban nem fukarságból, hanem elvből nem adok. Ápolatlanok, nem egyszer ittasak és szemtelenül erőszakosak, tisztelet a kevés kivételnek. Ne számítsanak tőlem egy fillérre se! - mond­ta. Mércse Péter így válaszolt: - Engem úgy neveltek, hogy az ember segítsen mindenki­nek, ha megteheti. Sosem saj­náltam egy kis aprót a valóban rászorulóktól. Kedvese, Mező Csenge is így vélekedik, ugyan­akkor hozzátette: - Gyakran kiderül, hogy nem enni-, ha­nem innivalóra kérik a pénzt a koldusok. Emiatt dühös és csalódott vagyok, ezért inkább nem adok egy forintot sem! Az ibrányi Bíró Béla és felesége, Bíró Béláné egy emberként vá­laszolta: bosszantó a kéregetők jelenléte a megyeszékhelyen. A kereszteződéseknél akadá­lyozzák a forgalmat, a parkban szinte zaklatják az időseket és fiatalokat, többségében ráadá­sul munkaképesnek látszó, jó kondiban lévő emberek.- VERSEK ÉS DALOK A KÖLTÉSZET NAPJÁN Kovács Nóri énekes előadása után a Ghymes együttes alapító­ja, Szarka Tamás Kossuth-díjas előadóművész (balra) VÁVÁVÁ című verseskötetéből olvasott fel tegnap a Vikár zeneiskolában tartott zenés-irodalmi beszélgetésen. fotó: palicz istván KELET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents