Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-11 / 84. szám
2011. ÁPRILIS n„ HÉTFŐ KEHI Megyei tükör 5 <§> ROBOTOK KÜZDÖTTEK A Magyar Ifjúsági Robot Kupa idei döntőjét a Nyíregyházi Főiskolán rendezték meg szombaton. fotó: sipeki Péter C FIDESZ-SAJTOTAJEKOZTATO Az önkormányzatoké lesznek állami ingatlanok apagy, BÖKÖNY. Arról döntött a kormány, hogy több száz település önkormányzatának átad állami tulajdonban lévő ingatlanokat, amelyeket a falvak, városok a saját hasznukra fordíthatnak. Mindezt dr. Budai Gyula országgyűlési képviselő, kormánybiztos jelentette be szombaton Apagyon, ahol sajtótájékoztatót tartott. Mint elmondta, pár órával korábban Bökönyben egy épületet és 500 négyzet- méteres területet adott ünnepélyesen Gyalogné Lovas Irén polgármesternek. A bökönyi önkormányzat a megkapott ingatlanon új piacot szeretne létesíteni. Apagyon az idősek otthonának telkével szomszédos a szóban forgó terület, s a parkosítása után az intézmény lakóinak pihenését szolgálja majd. Mindez csak az első lépcsőfoka a kezdeményezésnek, ugyanis a kormány elkötelezett szándéka, hogy nagyon sok hasonló, kisebb belterületi ingatlant átenged az önkormányza- j toknak, hiszen azok a legjobb gazdák - hangsúlyozta a kormánybiztos. Kiss István, Apagy polgármestere a következőket mondta a sajtótájékoztatón: Szerencsésen találkozott az önkormányzat és a kormány érdeke. Örömmel fogadják a területet, hiszen az idősek otthonával kapcsolatosan vannak fejlesztési elképzelések. A területet eddig egy helybeli bérelte, de hogy most már az önkormányzat tulajdonába került, a közmunkásokkal parkosítani fogják. Szegény Dzsoni és Árnika a Móricz-színházban NYÍREGYHÁZA. Április 16-án a Móricz Zsigmond Színház új bemutatót tart: a Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című művéből készült zenés mesejáték rendező-koreográfusa Ladányi Andrea. Boszorka, varázserdő, foci, szabad szívű vándor és szépséges királylány, tánc és lebegés, legyező és virág... és sok-sok nevetés. Nevetünk magunkon, másokon, örömünkben, bánatunkban - mert az élet ilyen (is). Mert humorral mindig könnyebb... És mert kell a szeretet, a szerelem, kell a másik ember, hogy játszhassunk - mert kell a játék. A bemutatóhoz kapcsolódva a színház rajzversenyt hirdet, melynek kapcsán várnak minden olyan rajzot, festményt, mely Lázár Ervin meséihez kötődik. A pályázatban 6-13. év közötti gyerekek vehetnek részt, a rajzokat maximum A/4-es méretben várják. A rajz hátulján fel kell tüntetni a beküldő nevét, életkorát, az iskolája és osztálya nevét, valamint azt, hogy melyik mese ihlette a művét. Az első 10 helyezettet színházjeggyel jutalmazzák, munkájuk felkerül a www.moriczszinhaz . hu weboldalra, a legkiválóbb munka készítője pedig további meglepetésben részesül. A rajzokat a következő címre várják április 20-áig: „Rajzpályázat”, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza Pf. 53. ©TÁNCOLTAK, ZENÉLTEK, DALOLTAK Kistérségi roma Ki mit tud?-ot rendeztek szombaton a kállósemjéni általános iskolában. fotó: sipeki Péter Táncos színházi show Az első bemutatkozásán a tehetségkutató versenyben nagy sikert aratott az Everdance fotó: stúdió Különböző stílusok keverednek ízlésesen a magyar autentikus néptánc motívumaival. NYÍREGYHÁZA. „Az Everdance egy igen sokoldalú banda, és a sokoldalúság a Csillag születikben akár a döntőig is elvihet bárkit” - fejtegeti a produkció blogjában az egyik rajongó. Igenek a zsűritől A Parno Graszt és Ray Charles zenéjére ropták bámulatos összhangban. A zsűri tagjait azon nyomban rabul ejtették. Hernádi Judit például így fogalmazott: „Jöhet nektek ilyen, olyan, amolyan zene bárhonnan, áthatja a magyar virtus - bizony, elég jól. Nekem nagyon tetszett”. Szirtes Tamásra is pozitívan hatott a bő két perces műsorszám: „Összességében egy jó társaság és egy jó produkció. Én adnék nekik egy igent”. Lendületbe jött Fáy Miklós és Oroszlán Szonja is, egybehangzóan juttatták tovább az Everdance Táncszínházát.- Mivel egy összeszokott csapatról van szó, érdemes először bemutatni az öt-öt hölgyet és férfit: Sasfalvi Beáta, Majoros Angéla, Nőd Diána, Szanyi Annamária, Lázár Anita, Salamon Márk, Szanyi Szabolcs, Barta Attila, Lőrincz Sándor és jómagam - mondta Takács Péter, aki négy esztendeje kezdte el felépíteni a ma már profi módon működő csoportosulást. A nyíregyházi születésű, 28 éves művészeti vezető a Nyírség Táncegyüttes utánpótlásai között cseperedett fel, középiskolásként a Művészeti Középiskola és Kollégium tánctagozatán mélyült el a legkülönbözőbb stílusokban. Az érettségit követően Román Sándor, az ExperiDance Táncszínház vezetője frissiben szerződést kínált neki. Sokat köszönhet az ott eltöltött időszaknak, hiszen fokozatosan teljesedhetett ki a tudása. Egy ideig a 4 For Dance tagja is volt, aztán önálló kezdeményezésbe fogott. Táncválogatott- Az Everdance valójában egy táncválogatott. A hívásomra az ország különböző pontjáról, illetve Kárpátaljáról is érkeztek tehetségek abban bízva, hogy közösen egyedit alkothatunk. Mindannyian hihetetlen elhivatottsággal törekednek a közönség kiszolgálására. Több száz fellépés és színházi darab sikerén felbuzdultunk és beneveztünk a Csillag születik 3-ba. Szokatlan lehet a létszámunk és a repertoárunk változatossága: a hip-hop, a klasszikus balett, a standard és latin amerikai társastáncok keverednek ízlésesen a magyar autentikus néptánc motívumaival. így lesz az Everdance-stílus egy táncos színházi show. KM-LTL Könyv Röfiről, a celeb vaddisznóról A könyvesboltokban egy különös könyv: a Röfi regénye, amely az egykoron elárvult vadmalac igaz története. MISKOLC, NYÍREGYHÁZA. Az elárvult vadmalac egynapos korában került felnevelőjéhez, a könyv szerzőjéhez, Kiss József újságíróhoz. „Egy Jósvafő melletti kis faluban találtam nyugdíjas helyet az öreg lovamnak. Éppen ott voltam nála, amikor a falu közvetlen közelében találtak két, szinte újszülött vadmalacot. Egyikük reggelre elpusztult, a másikat magamhoz vettem, ő lett Röfi, a regény hőse.” Ezzel csak elkezdődött a történet, melynek során a vadmalac és gazdája között életre szóló kapcsolat alakult ki. Röfi mára 9 éves, 300 kilós vadkanná cseperedett, de kapcsolata gazdájával változatlanul szoros és bensőséges. Most került a könyvesboltokba az a különös könyv: a Röfi regénye, amely az egykoron elárvult vadmalac igaz története. „Az első évben minden nap órákat töltöttünk együtt. A vaddisznók nagyon intelligens, erősen szociális lények, a malacok képesek akár bele is pusztulni a magányba. Családi közösségekben, kondákban élnek, ahová idegen állatot nem fogadnak be, így elvállaltam Röfinél a nevelőszülői feladatokat. Egy-két apróságot leszámítva nem idomítottam semmire, azt akartam, maradjon meg vadállatnak, ameny- nyire csak fogságban lehetséges - mondja a szerző. Ez persze komoly felelősséggel és sok kényelmetlenséggel járt. Ha esett, ha fújt Röfihéz menni kellett naponta (ma már enged egy-egy szabadnapot gazdájának, de többet nem). Röfi ekkor már a Miskolci Vadaspark lakója volt, részben az ott élő kecskék miatt: kecsketejjel szinte minden kis emlősállatot fel lehet nevelni. „Az eltelt évek alatt renRöfi és Kiss József FOTÓ: ékn geteg közös kalandunk volt Röfivel, a hosszú közös séták alatt közelről követhettem az elbűvölő folyamatot, melynek során az apró malacból hatalmas vadkan lett. Közben közelről megismerhettem egy kutya-színvonalú vadállat különleges képességeit, Röfi hattagú koca:háreme révén pedig a kondák bonyolult társas életét. Természetfotósként nem hagyhattam ki e hálás témát: rengeteg fotó, videó készült életükről, és feljegyzéseket is készítettem a történtekről.” Ezekből a naplójegyzetekből állt össze a Röfi regénye sok képpel, humorral, szeretettel és némi hasznos tudnivalóval azoknak, akik szeretik az állatokat, vagy legalább igazán kíváncsiak rájuk. „Elsősorban azért írtam meg Röfi regényét, mert sokszor tapasztaltam, mennyire nem ismert, (sőt félreismert) ez a különleges állatfaj, miközben a televízió jóvoltából kiválóan ismerjük az afrikai nagyvadak életét.” Ezt a szándékot jelzi a könyv mottója is: „Az a különösen közeli kapcsolat, mely Röfi és közöttem kialakult, alkalmas volt arra is, hogy eloszlasson egy félreértést. Röfi megbizonyosodhatott róla, hogy nem is olyan veszélyes és rosszindulatú lény az ember, mint amilyennek egy vaddisznó joggal gondolhatja...” A határon túl hangzanak el a legszebb versek NYÍREGYHÁZA. A Móricz Zsigmond Színház is megemlékezik a költészet napjáról. Április ll-én 10 órától a Színes tinták című előadás látható a Krúdy Kamarában. A színház művészei, Jenei Judit és Feliinger Domonkos a határon túli magyarokhoz látogatnak: Ungváron és Nagydobronyban köszöntik verses összeállítással a költészet napját, többek között József Attila, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Áprily Lajos, Pilinszky János legszebb verseit adják elő. A Móricz Zsigmond Színház honlapján a Mustár Rádió jóvoltából a színház művészei által előadott verseket hallgathatnak meg a versbarátok. Szavalóverseny és koszorúzás NYÍREGYHÁZA. Ma 10 órától a költészet napja alkalmából ünnepi megemlékezést és koszorúzást tartanak Váci Mihály emléktáblájánál a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum déli bejáratánál. Ezt követően, 10.30 órakor kezdődik a Váci Mihály Szavalóverseny a vmk-ban. Este 18.30-tól a Vikár Sándor Zeneiskolában zenés-irodalmi beszélgetésre várja az érdeklődőket Kovács Nóri énekes és Szarka Tamás Kossuth-díjas előadóművész. Az est hangulatához Tavaszy Noémi festő- és grafikusművész alkotásai szolgálnak háttérként. Mikor egyesítették hivatalosan Mérők és Papi községeket? c, 1941-ben.
