Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-11 / 84. szám
2011. ÁPRILIS 11„ HÉTFŐ 4 Az EU magyar elnöksége 2011 KELET STRONGEUROPE 5- EURÓPAI ROMA PLATFORM 5™ MEETING EUROPEAN ROMA PLATFORM «nUUtau. Romák felzárkóztatása: „közös probléma” Orbán Viktor a romaplatform tanácskozásán fotó: Horváth ernő, www.2011.HU A magyar kormányfő szerint „minden ország tudja, hogy a probléma hatalmas”. BUDAPEST. A magyar elnökség arra vállalkozott, hogy tudatosítsa Európában a romain- tegráció problémáját, és szavak helyett tettekkel mutassa meg, hogy összefogva sokkal közelebb juthatunk a megoldáshoz. „Célt tévesztettek eddig” Ezt mondta Orbán Viktor magyar kormányfő az Európai A Roma Platformon felszólaló Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős tagja „minden várakozást felülmúlónak” nevezte a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét, amelyet 2011. április 5-én mutatott be a Bizottság. Úgy fogalmazott, hogy ezzel új jövő indul. A következő hónapokban a tagállamok miniszterei négy tanácsi formációban is megvitatják a keretdokumentumot, hogy Roma Platform április 7-8-án Budapesten megrendezett éves gyűlésén. „Nagyon sok figyelemre méltó ötletet és gondolatot volt szerencsém haliam az ehhez hasonló megbeszéléseken” - kezdte beszédét a magyar kormányfő az 5. Európai Roma Platform nyitóestjén, a romák társadalomba történő integrációjával kapcsolatban. Orbán Viktor úgy látta, hogy ezen a téren mind az Unió, mind a tagállamok erőfeszítései a legjobb szándék ellenére is célt tévesztettek eddig. az Európai Tanács júniusi ülésén politikai megállapodásra jussanak róla. De Reding felhívta a figyelmet, hogy „júniusig nagyon sok tagállam megpróbálja majd felvizezni ezt a dokumentumot”. Ennek megakadályozása a romaszervezetek feladata és felelőssége, tette hozzá. A Bizottság által elfogadott keretstratégia „nagyon jó és nagyon erős dokumentum. Önökön múlik, hogy ez így marad-e vagy felhígul” - mondta Reding a jelen lévő cigányszervezetekhez szólva. „Most azonban a tettek ideje jött el, erre vállalkozott a soros magyar elnökség” - húzta alá a magyar elnökség elkötelezettségét a kormányfő. Az elnökség kiemelt céljai között tartja számon egy keretstratégia kialakítását, amely közös alapelveket rögzít az uniós tagállamok romaintegrációs stratégiái számára. „Közös probléma” Ennek kidolgozásában fontos mérföldkő az Európai Roma Platform ötödik ülése, ahol az uniós intézmények képviselői mellett a romaintegrációban érintett minden szereplő, így a civil szervezetek, jogvédők, a tagországok romaügyi szakértői és hivatalos szervei is jelen voltak. A vita összegzése ugyanis helyet kap a foglalkoztatási és szociális ügyi miniszterek május 19-i tanácsülésén elfogadni tervezett záródokumentumában, amely azt is tartalmazza majd, hogyan tartják megvalósíthatónak a keretstratégiát a tagállamok. Orbán Viktor szerint minden tagállam tudja, hogy a probléma hatalmas, ugyanakkor néhány ország, különösen a régi tagállamok nem ismerik és nem értik azt teljes egészében. „A cigányság felzárkóztatásának kérdése azonban nem egy, sőt nem is néhány tagország problémája. Minden tekintetben közös problémává vált” - mondta, és hozzátette: „Elsődleges feladatunk, hogy ezt mindenkiben tudatosítsuk”. „Nagyon hiányoznak” A miniszterelnök elmondta, az európai roma lakosság integrációja két oldalról közelíthető meg. Egyrészt etnikai oldalról, másrészt a mélyszegénység és az ezzel társuló munkanélküliség felől. A kormányfő szerint elviselhetetlen, hogy a nyugati civilizáció bölcsőjében élnek emberek, akiknek életviszonyai sokkal közelebb állnak más, lényegesen gyengébb gazdasági teljesítménnyel bíró országokéhoz, mint saját szomszédaikéhoz. Ezek az emberek és gyermekeik rendkívül hiányoznak az amúgy is problémával küszködő gazdaságoknak, húzta alá a miniszterelnök.A társadalom fenntartásához „hiányzó gyermekek itt vannak a határainkon belül. Azonos nyelvet beszélnek velünk, és ugyanúgy hívják az Istent, kultúrájuk sokkal közelebb áll a miénkhez, mint más bevándorló népeké” - húzta alá Orbán Viktor. www.Eu2011.HU ■ ■Júniusig sok * w tagállam próbálja felvizezni a dokumentumot. VIVIANE REDING Minden várakozás felett Tizenkétmillió embert érinthet... Romastratégia: jelentős gazdasági potenciált jelenthet a munkaerő-piaci integráció. Budapest. Április 7-8-án rendezte meg a Bizottság és az elnökség az Európai Roma Platform 5. ülését. Mi az esemény célja? A kérdésre Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár válaszol. A Roma Platform olyan nemzetközi találkozó, ahol a roma integrációban érintett minden szereplő, így a civil szervezetek, jogvédők, a tagországok romaügyi szakértői és hivatalos szervei és a nagy európai szervek, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége is részt vesz. Azért különleges a mostani Platform, mert egyrészt nem Brüsszel adott otthont neki, hanem Magyar- országra hívtuk a résztvevőket, másrészt pedig ez az első alkalom, hogy hivatalosan a Tanács, az elnökség és az összes többi szereplő véleményezhette azt a tervezetet, amit az Európai Bizottság készített a romaintegrációs keretstratégiáról - mondta az államtitkár. Keret? Kötelező? Az Európai Parlament egységes és bizonyos elemeiben kötelező, míg a Bizottság egy szabadabb, csak a kereteket meghatározó stratégia mellett foglalt állást. Mi a magyar elnökség elképzelése a kérdésről?- Mi is szeretnénk kötelező érvényű rendelkezéseket, az elfogadáshoz viszont az ösz- szes tagállam hozzájárulása szükséges. A célunk az, hogy a lehető legtöbb konkrétum maradjon meg a szövegben, és mind a 27 tagállam számára elfogadható legyen a tervezet - felelte Balog Zoltán. „Ha nem sikerül...” Mi lehet a biztosíték arra, hogy a romák munkaerőpiaci integrációja hosszú távon se szoruljon háttérbe az Unióban?- Ha a tagállamok felfogják Balog Zoltán fotó: www.EU2011.HU azt, hogy ez a munkaerőpiaci integráció számukra jelentős gazdasági potenciált is jelent - hiszen 10-12 millió uniós állampolgárról van szó -, akkor ez jelentős tartós ösztönző lehet. Magyar viszonylatban 85 százalékuknak, európai szinten 50-60 százalékuknak nincs rendszeres munkája. Ha csak egy részüket kapcsoljuk be a munka világába, abból középtávon gazdasági növekedés lesz. Ha nem sikerül a foglalkoztatás bővítése az érintett körben, akkor ezek az emberek a szociális hálót fogják igénybe venni, ami erősen megterheli az európai országok költségvetését. Én bízom benne, hogy ez a gazdasági szükségszerűség lesz elég erős, hogy rászorítsa az uniós tagállamokat arra, hogy komolyan vegyék ennek a stratégiának a lépéseit - válaszolt Balog Zoltán, www.eu20ii.hu Magyar elnökség, félidős mérlegen: az EU beindult Budapest. Az Európai Tanács márciusi ülésén született megállapodások lényegében eldöntötték azt a kérdést, hogy a magyar elnökség uniós szempontból szakmailag sikeres lesz-e - jelentette ki az Országgyűlés EU-elnökségi munkacsoportja előtt tartott április 5-i meghallgatása során Martonyi János. A külügyminiszter szerint általános vélekedés, hogy a magyar elnökség alatt az EU „beindult”. Olyan dolgok történtek az Az európai integráció erősebb lesz a magyar elnökség végén. MARTONYI JÁNOS Unióban a magyar elnökség első három hónapja alatt, amelyekre korábban nem volt példa - utalt a gazdasági kormányzást megteremtő hatos jogszabálycsomag páratlanul gyors tanácsi megtárgyalására és elfogadására Martonyi János. A gazdasági válság leküzdését és megismétlődésének megelőzését célzó intézkedések meghozatala révén már most megkockáztatható az a kijelentés, hogy az európai integráció erősebb és mélyebb lesz a magyar elnökség zárásakor, mint amilyen a kezdetén volt. Márpedig az elnökségi siker mércéjeként kezdettől fogva ezt, vagyis az integráció megerősítését határoztuk meg, erre utal az elnökségi jelmondat (Erős Európa) is - emlékeztetett a miniszter. www.Eu2011.HU Q INTERJÚ: Ader János EP-képviseiővel Uniós alap létrehozását javasolja a magyar képviselő Az ipari katasztrófák okozta károk következményei figyelemre méltó mértékben csökkenthetők lennének. Brüsszel. Áder János Európa parlamenti képviselő új koncepciót dolgozott ki, melyet a szakterület biztosa és az uniós szakértők is megvalósítan- dónak értékeltek. A lényeg: az ipari katasztrófák okozta károk következményei figyelemre méltó mértékben csökkenthetők lennének egy a tagországok által közösen létrehozandó uniós alap működtetésével. Ön szerint hogyan épülne fel a katasztrófabiztosítás és milyen módon juttatná el a segítséget a kárvallottakhoz? áder JÁNOS: Egy új európai katasztrófabiztosítási rendszer elsődleges célja az lenne, hogy ipari katasztrófák esetén gyors és hatékony pénzügyi segítséget nyújtson a kárelhárításhoz illetve a kártérítéshez. Hiába rendelkezik ugyanis uniós jogszabály a „szennyező fizet” elve alapján a felelősségről, kötelező pénzügyi garanciák nélkül nem tudnak azonnal pénzhez jutni a károsultak. Ráadásul a létező irányelv csak a környezeti károkra koncentrál és figyelmen kívül hagyja a civil károsultakat. Az egyes ipari létesítményeknek pedig vagy egyáltalán nincs ilyen felelősségbiztosításuk, vagy a fedezet az okozott károk töredékére sem elegendő. Számomra ez volt a kolontári tragédia egyik fő tanulsága, de hasonló következtetéseket vonhatunk le a 2000-es nagybányai ciánszennyezés történetéből is. A javaslatom központi eleme egy olyan EU szintű pénzügyi rendszer létrehozása és fenntartása, amelyet kizárólag a potenciális szennyezők, azaz a veszélyes anyagokat gyártó vagy azzal működő ipari létesítmények befizetései alkotnának. Mekkora összeget kellene befizetni? ÁDER JÁNOS: Ez a biztosítási díj az érintett uniós vállalkozások nettó árbevételének körülbelül 0,2 százalékát tenné ki, amely mostani számításaink szerint elegendő lenne egy évi 4-5 milliárd euróval rendelkező biztosítási alap felállításához. A rendszer az uniós szolidaritási eszme alapján csak a rendkívül súlyos katasztrófák esetén lépne működésbe, azaz meghatározott kárösz- szeg felett. A szerencsétlenséget szenvedett tagállam egy előzetes kárbecslés alapján azonnal lehívhatná a szükséges összeget, amelyből nemcsak a saját kárelhárítási, kárfelszámolási kiadásait fedezhetné, hanem a környezeti károk rendezésén túl a katasztrófa civil károsultjait is gyorsan pénzhez juttatná, mindemellett a befizetők a rendszer haszonélvezői is lehetnének azáltal, hogy pályázatokon keresztül biztonsági és környezetvédelmi beruházásaikra támogatást igényelhetnének a fel nem használt forrásokból. Egyelőre még az is gondot okoz, hogy az Európai Bizottság 2013 előtt nem tervezi a káros anyag kibocsátási egységek kereskedelmének azonnali felfüggesztését. ÁDER JÁNOS: Ez annál inkább botrányos, hogy a Bizottság a nemzetközi klímatárgyalásokon a befektetői érdekekre hivatkozva minden erejével igyekszik az újonnan csatlakozott tagállamok nemzeti vagyonát képező kiotói kvóták megtartásának lehetőségét megakadályozni. Pedig a Magyarországot is megillető kvóták tényleges kibocsátáscsökkentést mutatnak. Az eset hátterében az úgynevezett HFC-23 botrány áll. A közelmúltban ugyanis zöld szervezetek rájöttek arra, hogy bizonyos fejlődő országokban kibocsátás-csökkentés címszó alatt valójában szándékosan növelik egyes rendkívül agresszív üvegházhatású gázok termelését, aminek a megsemmisítéséért az EU hatalmas összegeket fizet ki. A botrány kiderii- lése után pedig az Európai Bizottság, engedve a piaci szereplők nyomásának, még két évig fenn akarja tartani a rendszert, amit továbbra is felháborítónak tartok. Hogyan fordulhat elő, hogy miközben a kelet-európai tagországok szerzett jogait, a tényleges kibocsátás-csökkentésért járó kiotói kvótáit el akarja venni az Európai Bizottság, addig a nemzetközi kvótakereskedelemben még két évig megtűr egy olyan visszaélést, amely során az európai polgárok közel 3,5 milliárd eurót fognak kifizetni. Az pedig, hogy a Bizottság ez esetben a jogbiztonságra és az előre megkötött szerződések tiszteletben tartására hivatkozik, különösen felháborító.
