Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-09 / 83. szám
2011. ÁPRILIS 9.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KEQET Elnézést kért a NATO főtitkára egy támadásért Brüsszel. Elnézést kért a NATO főtitkára a líbiai lázadók tankjainak csütörtöki megtámadásáért. A három halálos áldozattal járó, Brega melletti bombázást Anders Fogh Rasmussen szerencsétlen incidensnek nevezte. Néhány órával azután beszélt erről, hogy a NATO műveleti parancsnokhelyettese, Russel Harding ellentengernagy visszautasítot- Rasmussen fotó: internet ta a bocsánatkérést. FH A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége tiltakozik a bírói életpálya megrövidítésének szándéka ellen, amely az alkotmányozás folyamatában merült fel. Közleményükben az áll, feloldhatatlan működési zavarokhoz vezethet a mintegy 300 bíró egy éven belül történő nyugdíjaztatása. A kamara elnöksége kéri a döntéshozókat, fontolják meg az előterjesztés helyességét, fh Az Economist témája a magyar alkotmányozás Budapest. A magyar alkotmányozásról közölt cikket pénteken az alkotmányozási folyamatról az Economist című brit hetilap. A lap írása szerint Orbán Viktor kormánya az ellenzékkel való egyeztetés nélkül, korlátozott parlamenti vitával sietteti át az új alkotmányt, amelyet a „Fideszhez hű” köz- társasági elnök a parlamenti szavazás után várhatóan egy héten belül alá is fog írni. fh Beleerősített a forint... Most jó a forint árfolyama (felvételünk Illusztráció) fotó: bujdos tibor A kincstár állampapír aukcióinak sikere is kedvező visszajelzés. Budapest. Jól szerepel a forint a devizapiacon, az euróval szemben fokozatosan erősödött, ennek eredményeként a közös deviza jegyzése a lélektanilag fontos határnak tartott 270 forint alá került. Lassú erősödés Elemzők szerint lassú erősödés várhat a forintra a következő időszakban, de tartósan A piacnak tetszik Kolba Miklós, az ING deviza- üzletág-vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy a forint számára pozitív a piád hangulat. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a 6 százalékos magyar alapkamat vonzó a befektetők számára. Ráadásul a piád szereplőknek tetszik a monetáris tanács kibővítése is, elsősorban azért, mert szerintük az új tagok miatt várhatóan nem változik jelentősen a kamatpolitika, azaz nem várható rövid időn belül kamatcsökkentés. Ez biztosítja, hogy a magas alapkamat miatt a magyar eszközökön - köztük az állampapírokon - továbbra is magasabb nyereséget érhetnek el, mint azokban az országokban, amelyekben alacsonyabb szinten van az irányadó kamat. 200 forint alatti svájci frankra nem lehet számítani ebben az évben. Kérdésünkre, hogy mi az erősödés oka, Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója azt válaszolta: „Ez egy nagy talány, nincsenek olyan konkrét okok, melyek közvetlenül magyarázzák az erősödést. Azon túl, hogy például elfogadták a 250 milliárd forintos tartalékot, befagyasztották a költségvetési kiadásokat. A kormány eltökéltnek látszik a 3 százalékos hiánycél tartását illetően és a Széli Kálmán tervben a nagy elosztó hálózatokra, a közlekedés, egészségügy átalakítására tett ígéret is hosszabb távú stabilitást eredményezhet. A kincstár állampapír aukdóinak sikere is kedvező visszajelzés. A pozitív megítélés általánossá vált, bár jelenleg sem a munkanélküliségi, sem a növekedési adatok nem támasztják alá ezt - fejtette ki az ügyvezető. Arról, hogy a benzinár alakulásában miért nem jelentkezik ez az erősödés, úgy vélekedett az elemző: jelentkezett, csak nem érzékelhető. Az üzemanyag árának alakulása két tényezőtől függ alapvetően: a tőzsdei árfolyamtól és a forint-dollár arányától. Miközben a forint egy rövi- debb időszakban 2 százalékot erősödött, az üzemanyagár hosszabb időszak alatt 3-5 százalékot növekedett. így, bár a forint erősödés fékezte a hatást, de nem tudta kompenzálni a Mól árfolyam politikájában meghatározó mediterrán olajár növekedését - mutatott rá. Csökkanő törlesztés A devizahitelesekre alapvetően a svájci frank árfolyamalakulása hat, a 220-ról 200 forintra csökkenő egységnyi deviza tíz százalék csökkenést eredményezhet a törlesztő részletekben - függően az egyes hitelintézetek számítási módszerétől. Ez persze nem sokat segít azon a 100-120 ezer hitelesen, akik több mint 90 nap óta nem tudják fizetni a részleteket, de aki még ki tudja „nyögni” a havi részletet, annak 5-10 ezer forintos csökkenést is jelenthet a hitel mértékétől és futamidejétől függően - fogalmazta meg Hegedűs Miklós. ÉKN-PGY Új munkaszüneti nap nélkül PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 264,43 +0,08 USA dollár 183,54 -1,40 Svájci frank 200,96 -0,41 Angolfont 301,17 -0,97 Román le| 64,22 -0,13 Ukrán hrivnya 23,04 -0,17 Horvátkuna 35,90 +0,04 Lengyel zloty 66,81 +0,41 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Az Alkotmánybíróság sem járult hozzá az erre vonatkozó népszavazáshoz. Budapest. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) korábbi határozatait, amelyekkel nem engedélyezett újabb munkaszüneti napok bevezetésére vonatkozó aláírásgyűjtéseket. Az alkotmánybírák közül Stumpf István egyik elutasítással sem értett egyet, szerinte a választási bizottságnak új eljárást kellett volna lefolytatnia. A kérelmezők a Víz Vüágnapját, a Föld Napját, a Béke Nemzetközi Napját és az Emberi Jogok Napját szerették volna munkaszüneti nappá nyüváníttatni. Ehhez népi kezdeményezést indítottak volna, az OVB azonban nem járult ehhez hozzá. Arra hivatkozott, hogy a kezdeményezés megfogalmazása azt a téves látszatot kelti, hogy az aláírásgyűjtés népszavazási kezdeményezést támogatna, illetve eredménye jogalkotásra kötelezne. Stumpf István szerint viszont az országos népi kezdeményezés esetén a döntés az Országgyűlés hatásköre marad, a nép nem vonja el a testület döntési hatáskörét, csak napirendjét befolyásolja. A feltett kérdés egyértelműségének hiánya miatt csak akkor indokolt az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása, ha a megfelelő számú aláírás összegyűjtése esetén az Országgyűlés számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen kérdést tűzzön napirendre. fh Készült FBI-profil a merénylőkről? „Azt sem tudom, hol van” - állította a gyanúsított a bűncselekmény helyszínéről. Budapest. Fegyverek rablása, telefonhívás-listák, DNS- nyomok elemzése és bűnözői profilalkotás kerültek szóba a roma sorozatgyilkosságok péntek délelőtti tárgyalásán a Pest Megyei Bíróságon. Megszerzett fegyverek Amikor Miszori László bíró a Besenyszögön elkövetett betörésről kérdezte a harmadrendű vádlottat - az eset során 5 sörétes és 2 golyós vadászfegyvert zsákmányoltak a tettesek -, a férfi azt válaszolta a bíró kérdésére: azt sem tudom, hogy Besenyszög merre van. Elemzett híváslisták A bíróság több, a nyomozás során lefoglalt mobütelefon híváslistáját is elemezte, ü- letve ismertette az azokkal kapcsolatos rendőri jelentéseket. Ezekből kiderült, hogy például a tiszalöki bűncselekmény idején két mobiltelefon helyzete úgy változik a közvetítő tornyok adatai alapján, ahogyan feltehetően a helyszínen és környékén az elkövetők mozogtak. A péntek délelőtti tárgyaláson szó esett arról is, hogy a hatóságok a DNS-nyomok alapján megállapították, hogy a romák elleni támadások két elkövetője genetikai rokonságban áll egymással. Ez megerősítette a gyanút a későbbi első rendű és másodrendű vádlottakkal szemben, akik testvérek. Kérdez a védő Az első rendű vádlott védője felvetette a tárgyaláson, számos utalás történt az úgynevezett elkövetői profil készítéséről külföldi szakértők bevonásával, de a több tízezer oldalas nyomozati anyagban nem talált erről dokumentumokat, pedig jó lenne megtudni, hogy például az FBI szakértői készítettek-e ilyen profilokat. fh vendégjegyzet Keresztemé Várhelyi Ilona Magyarország, a kulcskereső 993-ban Antall József, már betegen, Aachenben beszédet mondott Varga Imre Szent István-szobrá- nak avatásán. Az aacheniek ugyanis meghívtak egy népes magyar küldöttséget a középkori eredetű, hétévenkénti búcsújukra, hogy kifejezzék köszönetüket a német egyesítésben játszott szerepünkért. Gáláns gesztusukat sokszázados kapcsolatunk hagyományába illeszkedő ajándékkal viszonoztuk. A miniszterelnök beszéde rövid volt, lényeges, így megjegyezhető. Arról szólt, hogy amint a szobor-alak, Magyarország is - sok teher és gyász alatt megrokkanva - otthonosságának tudatában léphet vissza Európa közösségébe, amelybe - sok más nemzet előtt éppen Szent István vezetett be minket. Ott, a IX. századi dóm magyar kápolnájának tövében, történelmi akusztikája volt ezeknek a szavaknak. A templom kincstárának magyar ereklyéit látva - amelyek nem rabolt kincsek, hanem királyi ajándékok - nem kívánt bizonyítást a történelembe, a tárgyakba és a viselkedéskultúrába testesült európaiságunk. Mindez vendéglátóink tiszteletét is kiváltotta. Most mi vagyunk a házigazdák. Mi talán többet tudunk Európáról, mint Európa rólunk. Kaptunk egy lehetőséget, hogy bemutassuk: ahogy Európán nyomot hagyott évezredes jelenlétünk, úgy Magyarországot is az európai szellem formálta. Nemzeti kultúránk a klasszikus görög-római műveltséget színezte egyedivé, ahogy más európai népé is, és szellemi, tárgyi és kapcsolati kultúránk értékei, lelki- világnézeti-erkölcsi eszményeink egyetemesen keresztény gyökérnek. S mivel mi sok áldozatot hoztunk érte, jobban érezzük és fájlaljuk ennek veszélyeztetettségét. De mit is láthat ma Európa Magyarországból? Méltó-e még a tiszteletre az az ország, ahol a hírek a pénzről, adósságról, korrupcióról, biztonsághiányról szólnak? Európa vezetői láthatják elegáns kastélyainkat, betérhetnek hittel épített templomainkba, amelyek európai mintákat követnek, jóllakhatnak roskadozó asztalainknál, de ezekkel aligha tudjuk elterelni figyelmüket elhanyagolt épületeinkről, igénytelen lakótelepeinkről, a rossz útjainkat szegélyező szeméthegyekről, s végképp nem a csalódott, lepusztult emberekről. Kezdik talán érteni múltsirató büszkeségünket, de azt nem, miért nem tudunk úrrá lenni tehetetlen kiábrándultságunkon. Pedig - sajnos - eléjük tárul ennek oka is. Készülhettünk volna uniós elnökségünk időszakára úgy is, hogy egy össznemzeti tavaszi nagytakarítást végzünk. Kívül is, belül is. A látványosabb külső takarítás helyett a belsővel kezdtük, ami hosszadalmas, s ha a végére érünk, kezdhetjük elölről. Már felszínre került néhány visszaélés, de a következmények még alig látszanak. S közben továbbra is büntetlenül tele lehet szemetelni országot-vi- lágot hazugságokkal. Mert féligazság nincsen! Van-e más európai nép, amelynek küldöttei a nemzetközi fórumokon a nemzeti ügyek szolgálata elé helyezhetik pártérdekeiket? Lehet-e még a magyar kultúra részének tekinteni azokat a külföldre - nem szakadt! - települt művészeket, akik szép díjakért szellemi vörösiszappal árasztják el a bulvársajtót? Most van lehetőségünk arra, hogy egy szinttel mélyebbre vezessük Európa tekintetét, és megmutassuk: Nyugat és Kelet határmezsgyéjén élve nemcsak kultúragazdagító, hanem erkölcs-, így civilizációromboló hatásoknak is ki vagyunk téve mindkét irányból. Csonkaságunk ma már nemcsak területveszteség, hanem erkölcsi egyensúlyvesztés is. Pedig illene ismerni az evangéliumi intelmet: A megha- sonlott ország elpusztul, és ház házra omlik! Magyarország uniós elnöksége éppen arra jó, hogy leleplezze az európai gondolatot is veszélyeztető szemléleti torzulásokat. Ezért kezdtünk takarítani a média háza táján, és ezért van szükségünk az új alaptörvényre is. Egy eszményeiből kiforgatott, összezavart értékrendű, gazdaságilag jelentéktelen kis ország - ha olykor ügyefogyottan is - igyekszik helyreállítani azt az erkölcsi rendet, amely Európa, s benne - Szent István Intelmei óta - a magyarság sajátja (volt). Nem véletlen, hogy éppen azok ágálnak ellene, akik elferdítették a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek tengelyét a szabadosság, az egyenlősdi, az individualizmus vagy a kollektivizmus irányába. Ugyanők nemrégiben még a bankadó miatt méltatlankodtak, s lám, mára a legtöbb ország követi a magyar példát. így lehet ráébresztenünk a világot arra is, hogy az emberi méltóság vagy a közjó fogalma nem üres szólam, amit a politikai zsargon érvek helyett kedvére puffogtathat, hanem olyan, pontosan definiált, keresztény erkölcsi tartalmak hordozója, amely nélkülözhetetlen az igazságosabb és testvériesebb európai együttéléshez. És ami ebből következik, az lehet a megoldás kulcsa. Ezt a kulcsot kell megtalálnunk - Európának. Szerzőnk a Debreceni Irodalmi Múzeum alapító vezetője w Méltó-e még a tiszteletre az az ország, ahol a hírek a pénzről, adósságról, korrupcióról, biztonsághiányról szólnak?
