Kelet-Magyarország, 2011. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-31 / 75. szám
2011. MÁRCIUS 31.. CSÜTÖRTÖK Háttér 3 A munkaadók nem versenyeznek Csak részben természetes a gazdasági fejlettségben és keresetben mért különbség- mondja a szakember. nyíregyháza. Az összesített eredmények alapján az derül ki, hogy hazánk nyolc megyéjében, így Szabolcs-Szatmár- Beregben is minden korosztály átlagjövedelme 200 ezer forint alatt marad.- Minden országban, ahol léteznek közigazgatási egységek, megyék, régiók, tartományok, ott vannak területi eltérések is. Nincs olyan ország, amely azonos fejlettségű területekre tagolódna. A szórás, vagyis az átlagtól való eltérés mértéke a fontos- vállalkozott lapunk kérésére gyors elemzésbe dr. Hajnal Béla, a Debreceni Egyetem professzora.- Hazai viszonylatban Győr- Sopron és Szabolcs vagy Nóg- rád között a legnagyobb az eltérés az egy főre jutó bruttó hazai termékben, 2,5-3-szoros a különbség. Vannak, akik azt mondják: ezt a jelenséget el kell fogadni, mások (köztük a hátrányos helyzetű térségekben élők) A kereseti különbségeket az eltérő gazdasági fejlettség okozza. DR. HAJNAL BÉLA szerint ez nagy igazságtalanság, amin változtatni kell. A tőke választása Ki tud ebben tenni valamit? - Természetesen az állam, hiszen a különbségek a piac működéséből adódóan alakulnak ki, márpedig az államnak vannak eszközei, hogy a piaci működést egy jó cél érdekében befolyásoíja, például autópálya építésekkel, adó-, s egyéb kedvezményekkel. A tőke oda megy, ahol gyorsabban és biztonságosabban megtérül, ez hazánkban Budapestet és az agglomerációját, illetve a Nyugat- Dunántúlt jelenti. Az elmúlt két évtizedben a hazánkba érkező külföldi tőke 70 százaléka a főváros és körzetébe, tizenöt százaléka a Dunántúlra érkezett, s csak a maradék tizenöt százalékon osztozott az ország összes többi területe. A kereseti különbségeket az eltérő gazdasági fejlettség okozza, amit alapvetően a piac határoz meg, ezen belül is elsősorban a kereslet-kínálat törvénye. Nagy kérdés, hogy adott térségben mennyi munkáltató van jelen a munkaerő piacán és van-e közöttük verseny. Ha a számuk kevés és verseny sincs közöttük, akkor addig nyomja le a béreket, amíg csak tudja. Sajnos Magyarországon az állam a területi felzárkóztatásra relatíve kevés pénzt költ, a bruttó hazai termék mindössze 0,2-0,4 százalékát. Mindeközben az Európai Unióban ez hatalmas feladat, az Európai Unió költségvetésének mintegy harmadát a területi különbségek mérséklésére, eltüntetésére fordítják. Igaz ugyan, nem sok sikerrel, úgy is mondhatnám: ezzel a nagyobb összegű támogatásokkal is csak annyit ér el, hogy nem romlik tovább a helyzet, nem alakulnak ki szélsőséges helyzetek - tekint határainkon túlra Hajnal Béla. Döntő a piaci közelség Számokkal is szolgál: amíg az EU tizenöt tagállamból állt, addig a londoni és egy északgörög régió között négyszeres volt a gazdasági fejlettségbeli különbség. Amikor 2004-ben a tíz ország, közte hazánk csatlakozott, akkor a londoni és az északkelet-lengyelországi régió között már nyolcszoros volt a gazdasági különbség, Amikor tovább bővült az EU, akkor a legfejlettebb és a legszegényebb térségek között tizenháromszoros különbségek alakultak ki. Ezek EU-n belül is óriási feszültséget keltenek és kezelésük soksok pénzt igényel. Elvándorolnak a fiatalok A rendszerváltás után megváltozott a külgazdasági helyzet is: előtte a Szovjetunió volt a fő felvevő piac, ma Németország. A dunántúli részek természetes módon kerültek előnybe, hiszen oda, a közelebbi helyekre települtek a nyugat-európai befektetők, ott építettek új gyárakat, javították a hatékonyságot a szervezettséggel, s terjesztették el az új munkakultúrát.- Van még egy nagy probléma: miért vándorolnak el tőlünk a fiatalok? Mert nincs elegendő számú és munkahelyekben széles választékú munkaadó. A cégek pedig azért nem jönnek ide, mert itt nem találnak megfelelő végzettségű munkaerőt, nyelveket beszélő informatikust, mérnököt. Ezt az ellentmondást is fel kellene végre oldani - emel ki egy feladatot a sok közül Hajnal Béla professzor, km-nyzs Feszültség van a vádlottak között Bosszútól tartott a „sofőr”? fotó: czeglédi zsolt Cs. István nem kívánt válaszolni arra, hogy jelentett-e a társairól. Budapest. Egyedül Cs. István tett vallomást a hat halálos áldozatot követelő romagyilkosságok szerdai tárgyalásán a Pest Megyei Bíróságon, K. Árpád, K. István és P. Zsolt nem éltek a lehetőséggel. Magánhadsereg Arra a kérdésre, honnan tudta a többiekről, hogy szélsőséges eszmék hívei, Cs. István negyedrendű vádlott azt mondta: egyikük-másikuk horogkeresztet, illetve Hitler- portrét viselt a pólóján. A harmadrendű vádlott, P. Zsolt, aki elmondása szerint tagja volt a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségnek, erre azzal reagált, hogy ez nem igaz, soha nem viselt horogkeresztes vagy Hitler-képes ruházatot. Az viszont igaz, hogy például volt Nagy-Ma- gyarországot ábrázoló pólója. Cs. István közölte azt is, hogy a vádlottak kis magánhadsereget akartak szervezni. Bosszúval fenyegették Szóba került az is, hogy a negyedrendű vádlott Cs. István - aki Koszovóban lövészként szolgált és épületharcászatra is kiképezték - kapcsolatba került a Katonai Biztonsági Hivatallal. Arra, hogy jelentett-e a vádlott-társairól, csak annyit mondott: nem kíván válaszolni a kérdésre. Cs. István a bíróság előtt azt mondta K. Árpád első rendű vádlottnak: „csak azért nem dobtalak fel benneteket, mert azzal fenyegettetek, ha lebukunk, a családomon álltok bosszút”. A vádlottak közötti feszült vita azzal zárult, hogy Cs. István váratlanul felcsattant: „ma már nem kívánok semmit mondani”. A férfi a vádirat szerint a csoport tiszalöki és kislétai akciójában vett részt mint sofőr. A tárgyalás pénteken folytatódik. FH Magyar-román együttműködés nyíregyháza. Összesen 32 határon átnyúló személyiség- fejlesztő tréninget és 2 közös táborozást tartalmaz az a januártól decemberig tartó projekt, melyet román-magyar együttműködésben, mintegy 33 millió forintból valósít meg a temesvári Bethany Alapítvány és projektpartnere, a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete. A részletekről a nyíregyházi székhelyű civil szervezet megbízottja, Juhász Sándor projektfelelős tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: a projekt olyan határon átnyúló programokat tartalmaz, amik a gyermekvédelem köré szerveződnek. A célcsoport a magyar és román gyermekvédelmi rendszerben élő fiatalok, és azok a szakemberek mindkét országból, akik ezekkel a fiatalokkal foglalkoznak. Az áprilistól induló tréningek a gyerekek tudásának és személyiségének fejlesztését célozzák. NÉZŐPONT Nyéki Zsolt Bérek keleten zemernyivel sem dolgozunk kevesebbet, mint egy budapesti vagy egy Wm székesfehérvári, mégis kisebb a bérünk - dohoghat joggal ki-ki a saját szakmájában. Mindeközben ugyanannyiért vesszük a tejet, kenyeret és tankoljuk meg az autónkat. A szakértő szerint ez egy természetes folyamat következménye, s aki az elmúlt 10-15 évben figyelemmel kísérte a megyénkbe érkező befektetéseket, nagyon nem is vitatkozhat szavaival. Amikor például a megye- székhely ipari parkjában megvetette a lábát az első multinacionális cég, a külföldi ügyvezetőnek szegezett kérdésre, hogy a szalagsor mellett a nyíregyházi munkás ugyanannyit fog-e keresni, mint a zalai kollégája, a diplomatikus válasz az volt: követni fogják a munkaerőpiaci gyakorlatot. Magyarán: nem. A gyakorlat az, hogy nyugatról keletre haladva a tőke egyre olcsóbb munkaerőt talál, s ez az országhatárokon belül is jelenség. Érdekes: amíg hazánkat 64 vármegyére tagolták, a gazdasági fejlettséget nézve Szabolcs az első ötvenben szerepelt, Trianon óta pedig az utolsó helyen osztozik. Az is tény, hogy amikor Szabolcsban 15 százalékra rúg a munkanélküliségi ráta, akkor a győr-mosoniak magas bérért sem kapnak munkaerőt. Ott a három százalékos ráta is azt jelenti, hogy egy százalék az, amelyik semmi pénzért sem hajlandó dolgozni, a többi pedig átjár az osztrákokhoz, s napszámból többet keres, mint egy egyetemi tanár. A keleti határ közelsége legfeljebb egy tank olcsó benzinnel kecsegtet. nyeki@inform.hu Mikor nyílt meg a látogatók előtt a Sóstól Múzeumfalu? a) 1964-ben b) 1970-ben c) 1975-től d) 1979-ben A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. * ÉPÍTÉSZHALLGATÓKAT DÍJAZTAK Pálfi Flóra, Skrabák Zoltán és Dienes Péter vehetett át elismerő oklevelet tegnap a városházán: a hallgatók Nyíregyháza egy-egy területének megújítására dolgoztak ki terveket, fotó: sipeki Péter © MEGKÉRDEZTÜK: Ön búcsút intene lakóhelyének egy távoli, jól fizető állás miatt? VÉGSŐ GRÉTA: Pénzből SZŰCS ESZTER: Isme- TÓTH ALEXANDRA: él az ember, Igent rősökkel szívesen neki- Akár még külföld Is mondanék. vágnék külföldnek Is. számításba jöhet. LADIK TAMÁS: Semmi ERDEI CSABA: A kOlföl- NAGY EDINA: Szeretem okom, hogy maradjak, dl munka nem minden- ezt a várost, Ide húz a ha... kinek „jön be”. szivem. Végső Gréta: Pénzből él az ember! Ha a megyeszékhelyen vagy a környékén nem kapnék munkát vagy nevetségesen kevés fizetésért kellene sokat dolgoznom, és adódna egy jobb lehetőség belföldön, igent mondanék. Szűcs Eszter (Gyüre): Még diák vagyok, de eljön az idő, amikor munka után kell néznem. Ismerősökkel szívesen nekivágnék akár külföldnek is, hiszen ez a megye és ország nem sok lehetőséget kínál a mai fiataloknak. Tóth Alexandra: Nehéz lenne a hátam mögött hagyni a családomat és a barátaimat, de a muszáj nagyúr! Fehérgyarmaton, illetve a megyében aligha találok majd megfelelő állást, a német nyelvtudásommal viszont külföld is számításba jöhet. Ladik Tamás: A lakóhelyemen legfeljebb idénymunkát kaphatnék, de túlképzettként már azt sem. Semmi okom, hogy maradjak, ha elhúzzák előttem a „mézes madzagot”! Erdei Csaba: Sokan próbálnak szerencsét külföldön, de nem mindenkinek „jön be”. A Magyarországon belüli munkavállalással semmi problémám. Nagy Edina: Szeretem Nyíregyházát, a munkahelyemet és ragaszkodom a családomhoz, barátaimhoz. Kaptam már külföldre szóló munkaajánlatot, de visszautasítottam, mert ide húz a szívem. KELET
