Kelet-Magyarország, 2011. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-14 / 61. szám

2011. MÁRCIUS 14.. HÉTFŐ KELET Fórum 7 Bordás Lászlóné, fehérgyarmati olvasónktól: Egy téli fenyőóriás tövében lapuló ékes hóvirág látványa - édes reményű biztatás a tavasz elé. Vályogos György nyírtét. - Harminc évvel ez­előtt vettem át a feleségem szüleitől az előfizetést, akik szintén előtte harminc évig járatták a lapot. Már reggel fél 6-kor megkapjuk az újságot. Én nyugdíjazásomig asztalos karbantartó voltam az óvo­dában, ma is ott vagyok 3 órá­ban. A feleségem egy kft.-ben dolgozik növénytermesztő­ként. Egy 29 éves fiunk van.- Elsőként én veszem a ke­zembe a Keletet, a fontosab­bakat átnézem, majd délután elejétől a végéig elolvasom. A politikától kezdve az ízvilágig mindent szeretek. Az utóbbit főleg azért, mert gyermek­napokon, vagy a helyi mo­toros találkozókon rendsze­resen főzök, de megteszem ezt otthon is. Tetszenek a csarodai Darvas Iván űr írá­sai, az olvasói levelek, hoz­zászólások. Jó ötlet a Csupa 5-ös oldalak megjelentetése, ahol ismerős gyermekeket fedezünk fel, örülünk nekik. Mindig megfejtjük a rejtvé­nyeket, nem küldjük be, csak a memóriánkat ellenőrizzük, karbantartjuk. Szeretnék gra­tulálni a szerkesztőségnek, további sikeres munkát kí­vánok nekik. Kívánom, hogy továbbra is őrizze meg a lap az eddigi függetlenségét. Az ajándékcsomagot köszönjük - mondta olvasónk. Együtt örül az ünnepelt és az ajándékozó fotó: a szerző Mii.fcwj.'ifri.n Éljenek soká! Szép ünnepség keretében kö­szöntötték nőtársaikat a Nyír­bátori Határőr Igazgatóság Nyugdíjasai Egyesület férfi tagjai. Hankóczi Béla korelnök történelmi visszatekintéssel is igazolta, hogy nélkülük sem család, sem társadalom, sem boldogság nem létezhetett, és a jövőben sem képzelhető el. A Harascsák-Terdik duó által előadott tréfás jelenetek­ből pedig a nők iránt táplált illúziók csendültek ki: milyen legyen, ugyanakkor egyúttal milyen ne legyen szívünk vá­lasztottja. Az ünnepeltek ez­úttal is ínycsiklandozó tengeri kásás töltött káposztával és finomabbnál finomabb süte­ményekkel vendégelték meg az őket köszöntő férfi társa­ikat. Az együtt töltött órák kellemes érzéseit fokozta egy örömhír bejelentése: a fegy­veres erők és rendvédelmi szervek nyugdíjas egyesüle­teinek régiós borversenyéről - melyen hatvan versenyző vett részt - Gebri Gábor tag­társuk arany-, és ezüst-, míg Hankóczi Béla bronzéremmel tért haza. Gratulálunk a szép eredményekhez. VINCZE ISTVÁN, ELNÖKSÉGI TAG A legfiatalabb hadnagy Illyés Bálint 1835. október 2-án született Fehérgyarma­ton. Sárospataki diák volt. S amikor a nagyobb fiúk beálltak a 20. és 9. zászlóalj­ba, bizony őt hazaküldték, pedig szíve vágya volt, hogy honvéd legyen. De volt egy kis szerencséje is, már ami a vágyait illette. Szabolcsban 1849 áprilisában kezdődött meg a honvédek toborzása. Rávette a tiszteket, hogy velük mehessen, hiszen kitű­nően tud szavalni, már saját versei is vannak. Kapott egy honvédcsákót, s mindenhol gyújtóbeszédeket mondott, olyan nagy sikerrel, hogy a megye több száz diákját a zászló alá verbuválta! Két hétig tartott a toborzóút, amelynek végén a fiút káp­lárrá léptették elő. A vadász­alakulatokat hegyi csatákra, nyelvek fogására képezték ki. Illyés Bálint harci tetteiről még keveset tudunk. Hiszen mint sárospataki kis diáknak, neki is vissza kellett mennie az új tanév kezdetén. Vitéz vadász lehetett, mert pa­rancsnokai a hadjárat végén hadnaggyá nevezték ki. Alig­hanem ő volt a szabadság- harc legfiatalabb hadnagya, írói, költői hajlamát korán felismerte Erdélyi János, a népdalgyűjtő pataki tanár, és mindenben segítette őt az indulás időszakában. Tanul­mányainak befejezése után a híres professzor ajánlására a marosvásárhelyi gimnázi­umba hívták meg tanárnak, ahol a költészetet, az ókori irodalmat és történelmet, valamint a görög nyelvet tanította. Három év után Ke­mény György főispán házába került nevelőnek. 1860-ban szatmári segédlelkész és tanár, l86i-ben tiszabecsi, 1868-ban kisújszállási A jókedvű jelmezesek „emelték” a hangulatot fotó: a szerző Fegyveresek farsangi bálja Február 26-án a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei fegyveres társszervek - a nyugállományú tagok által alapított egyesületekkel közösen - megrendezte a hagyományteremtő „fegyveres szervek farsangi bálját”. A rendezvénynek a Nyíregyházi Tiszti Klub adott otthont. A szervező Lebujos Imre bv. százados, a Tiszalöki Országos Bün­tetés-végrehajtási Intézet Szakszervezeti titkára volt. Az eseményre meghívták a Hajdúhadházi V. Bocskai István Lövészdandár Harc­támogató Műszaki Század katonáit, a Szabolcsi Hon­véd Műszaki Hagyományőr­ző Bajtársi Egyesület tagjait, a Helyőrségi Klub vezetőjét és munkavállalóit, a Nyírtel­ki Arzenál munkaválla­lóit, valamint a Tiszalöki Országos Büntetés-vég­rehajtási Intézet személyi állományát. A rendezvényt 26 vállalkozás és számos magánszemély támogatta. A fellépők között ott voltak a Babicz testvérek, az Y2K tánccsapata, valamint a Sza­bolcsi Koncert Fúvószene­kar Tűzmadarak Mazsorett csoportja, akiktől színvo­nalas előadást láthattak a résztvevők. A talpalávalót élőzene biztosította. A mulatság jó hangulatáról a klasszikus farsangi kellékek és a tombola is gondosko­dott. A vacsora hidegtálas menü és töltött káposzta volt. A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Szakszervezeté­nek egyik fő célja, hogy a társszervekkel közösen jó kapcsolatot alakítson ki, közös programokat szervez­zen velük. A szakszervezet vezetése ezúton is szeretné megköszönni a rendezvény lebonyolításában résztve­vő személyeknek a segítő közreműködést. LEBUJOS IMRE, BV. SZÁZADOS, TOBISZ TITKÁR lelkész lett. 1887-ben 48-as programmal a kisújszállási kerületben országgyűlési képviselővé választották. Ettől kezdve több ciklusban is képviselő volt. A lelkészi pályától visszavonult, írói munkásságát azonban a po­litikai tevékenység mellett is továbbfolytatta. írásai főként a Vasárnapi Újságban, a Fővá­rosi Lapokban, az Egyetér­tésben, a Magyar Újságban és az Ország-Világban jelentek meg. 1864-ben a Kölcsey szo­bor leleplezési ünnepségén nagy sikert aratott a Kölcsey emlékezete című ódájával. Két dalnok című balladája és Csokonai emlékezete című verse a Kisfaludy Társaság di­cséretében részesült. Egyházi tekintélyének és kiváló szó­noki képességének elisme­rését jelentette, hogy 1883. július 3-án, az új nyíregyházi református templom szente­lésekor Peterdy Károly beregi esperes és Kiss Áron szatmári esperes társaságában alkalmi beszédével az ünnepségen is közreműködött. E. NAGY ISTVÁN Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói M fen leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten / Jm J minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma • nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni.Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendel­kező leveleket közöljük. *> NŐNAPI VIRÁGOZÁS A Porcsalmi Polgárőrök nemcsak a női tagokat, hanem a férfi polgárőrök feleségeit is köszöntötték egy-egy szál virággal nőnap alkalmából. fotó: olvasónktól e LAKÓHELYEM - Ön is lehet szerkesztő! Honvéd százados és presbiter Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t ( www.szon.hu ) Is. Megyei hírpor­tálként fontosnak tartjuk, hogy települé­seinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a .la­kóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település alotdala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képe­ket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, Illetve Hamar hadnagy, fő­hadnagy és százados rangra emelkedett. MÁTÉSZALKA. A dicsőséges, vér nélküli 1848. március 15- ei forradalomról való meg­emlékezésünk alkalmat kínál arra, hogy városunk, Máté­szalka, egyházközségünk arra az emberre emlékezzen, aki a későbbi - 1849-es - szabad­ságharcban életét kockáztat­va fegyverrel a kezében har­colt a magyar szabadságért. Dorgay Károly 1816. decem­ber 28-án Ököritó községben - nem Mátészalkán - született. Kisgyermekként szüleivel a szálkái keresztúti csárdában laktak - ide költözés dátuma nincs rögzítve -, s az elemi is­kolát Mátészalkán fejezte be. Debrecenben elvégezte a latin főiskolát, ezt követően Szent Mihály községben kisebb ál­lást vállalt. Tanulni szeretett volna még, de nem tehette. Szomorúságában katonává lett. Ekkor 19 éves volt Dorgay Károly. A 39. Don Miguel gya­logezredben, mint toborzó őrmester szolgált. Az 1848-as márciusi események után - Oláh András kutatása szerint - augusztus 31-én leszerelt. Nemzetőr lett A Mátészalkai Reformá­tus Szent Egyház Ekklésia Protokollum Regestruma szerint a forradalom kezdeté­vel, mint szakképes tanította Nagykárolyban a nemzet­őröket. „1949. évben egy fél ezreddel és 2 álgyuval Bánfi Hunyad védékére küldetett a Móczok megfékezésére, ki­ket egy csatában megvervén, szétugrasztván.” Úgy csatla­kozott a Kővár vidékén lévő ezredéhez. Századosi rangját a szabadságharc végéig meg­tartotta. A Szatmári Nemzetőr zászlóalj Pongrácz László irá­nyításával és Katona Miklós őrnagy vezetésével - Dorgay Károly is ebben az egységben található - Désnél nyertek egy csatát, de Urbántól november 24-én súlyos vereséget szen­vedtek Kolozsvárnál. Csak a történeti hűség kedvéért, ez a vereség nagy felháborodást keltett a magyar hadvezetés­ben. Valószínű a vereség után Katonával tartott, így nem ta­lálkozott Bem seregével. Tény, 1849 után Nyugat-Magyar- országra ment, mint jegyző tevékenykedett. Hogy hol, az további kutatást igényelne... Ezt követően 1851-től Máté­szalkán jegyző, de az egyházi iratok szerint a Szent Egyház jegyzője is - ami egyben azt ■ ■ Sírja Máté- w w szálkán, a régi református temető­ben található. ZSOLDOSBARNABÁS is jelenti, hogy a református egyház presbitere is volt 1875-ig ő vezeti a Protokollum Regestrum oldalait. Máté­szalkai életében változást és megállapodást jelentett, hogy 1861-ben a felállított postahi­vatal vezetőjévé nevezték ki, amit haláláig, azaz 1876. janu­ár 16-áig megtartott. Nős volt, első házasságából nem volt gyermek, a másodikból Etelka nevű lánya született. Derék férfiú volt Az akkori presbitérium a Regestrumban a következő­ket hagyta az utókorra, azaz ránk: „...a boldogult közhasz­nú, derék férfiúnak a neve és emléke részint érdemének el­ismeréséül, részint jutalmául, részint serkentő és követendő például a jelen és utó nem­zedéknek a közhasznúságra egyházunkban, jegyzőköny­vileg örökítessék meg.” ZSOLDOS BARNABÁS kereshetik az oldalak „felelőseit", akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. 9° MEGBESZÉLÉS A IX. Tuzson János Konferencia megszervezésére készül a KAK­TUSZ-HÁZ ÉPÍTÉSE Alapítvány, amely májusban, Bátorligeten kerül megrendezésre - hangzott el többek között a legutóbbi kuratóriumi gyűlésen, ahol a költségvetésről és az idei progra­mokról is SZÓ volt. FOTÓ: SIPEKI VIKTÓRIA

Next

/
Thumbnails
Contents