Kelet-Magyarország, 2011. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-12 / 60. szám

2011. MÁRCIUS 12.. SZOMBAT KELET KM-extra 3 Panajoth Dávid Tokióban FOTÓ: VILAGSZAM.HU „Azt hittem, hogy vége mindennek” TOKIÓ. „Ne aggódjatok, jól va­gyok!” - a Facebookon nyug­tatta ismerőseit Panajoth Dá­vid, aki 3 hete modellkedik a szigetországban. A 24 éves férfi azt írta a közösségi olda­lon: azt hittem, vége minden­nek, szörnyű volt, soha nem éltem át eddig ilyet. A Függet­len Hírügynökségnek vála­szolva úgy fogalmazott, hogy barátnőjének köszönhető, hogy nem sérült meg, hiszen a japán lány pontosan tudta, mi ilyenkor a teendő. Először j a fürdőszobába rohantak, J majd ki az utcára. Beszámo- [ lója szerint Tokióban nincs gáz- és melegvíz-szolgáltatás, leállt a tömegközlekedés, fh Specialistákat küldünk Japánba BUDAPEST. Egy nyolc főből álló, romok alóli mentésre specializálódott mentőcsapa­tot indít Magyarország a föld­rengés sújtotta Japánba, fh Nem tudni, van-e magyar sérült TOKIÓ. Nem tud a tokiói ma- j gyár nagykövetség a földren­gésben esetlegesen megsérült magyarokról - mondta Pataki Eszter. A Külügyminisztéri- j um szóvivője hozzátette: fo­lyamatosan próbálják elérni azokat a magyarokat, akikről tudják, hogy az országban tartózkodnak. fh OROSZORSZÁG Sapporo Hokkaido A földrengés epicentruma, 5:46 GMT: 8,9 magnitúdójú, 24,4 km mélységben, Sendaitót 130 km-re. Törésvonal Honshu Sendai: 10 méteres volt a szökőár ____ Shikoku március 11.: __ Acunami kiindulópontja edésének ideje / magassága elérte h E 3 óra As| E 6 óra Sf E 9 óra V □ 12 óra \ El 15 óra \ E 18 óra Pusztító földrengés Japánban Több száz halottja és sérültje van a pénteki földrengésnek és az azt követő cunaminak Japánban. TOKIÓ. Minden idők legerő­sebb földrengése volt a helyi idő szerint péntek kora dél­után Japán keleti partvidéke közelében kipattant földmoz­gás, ami hatalmas szökőárt váltott ki a térségben. A ter­mészeti csapás erejét az ame­rikai földtani intézet 8,9-esre becsülte. Az első rengést több mint egy tucatnyi utórengés követte, amelyek közül a leg­erősebb 7,l-es volt. Félő, hogy több áldozat lesz A katasztrófa áldozatainak száma óráról-órára változik, péntek este már több mint 300 halottról szólt a japán rendőrség tájékoztatása, legalább 200 áldozata van a természeti csapásnak a föld- regés epicentrumához közel eső Szendáj városában. Vol­tak, akik a földrengés miatt, míg mások a tízméteres hullá­mokkal érkező cunami miatt vesztették életüket. A japán rendőrség ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy félő, hogy további áldozatokról is érkeznek jelentések. A földrengés és az azt köve­tő szökőár elsősorban az or­szág legnagyobb szigetének, Honshunak a keleti partvidé­kén fekvő hat prefektúrát, és az ott elterülő fővárost, Tokiót sújtotta. Televíziós felvételek tanúsága szerint a partvidéki területeket csaknem teljesen elöntötte a víz, és a kormány tájékoztatása szerint „óriási károk” keletkeztek. A beszámolók szerint ki­gyulladt egy Tokió közelében fekvő olajfinomító, számtalan középület és lakóház össze­W A természeti csapás nem okozott kárt a térség nukleáris erőműve­iben. KANNAOTO dőlt, súlyosan megrongáló­dott a térség vasúti és közúti hálózata és mintegy 4,4 mil­lió ember maradt áramszol­gáltatás nélkül. A szökőár elérte Senai város repülőterét is, elárasztva a légi kikötő ki­futópályáját. Tokióban milliókat evaku­áltak a hevesen kilengő épü­letekből, és számos embert szállítottak kórházba külön­böző sebesülésekkel. A sérül­tek között van az a 26 tokiói diák is, akikre egy iskolai ün­nepség alatt omlott rá az épü­let teteje. A fővárosban leállt a metróközlekedés, és legke­vesebb tíz helyen ütött ki tűz a városban. Házakat döntött a cunami A Jiji Press japán hírügy­nökség közlése szerint csak Ofunate városában több mint háromszáz lakóház dőlt össze a földrengés és a várost sújtó cunami miatt. A károk pontos nagyságát várhatóan csak a napfelkelte után lehet felmér­ni. Japánban közép-európai idő szerint nagyjából péntek este tíz órakor kelt fel a nap. Kan Naoto miniszterelnök a kormány rendkívüli ülése után úgy nyilatkozott, hogy a természeti csapás nem oko­zott kárt a térség nukleáris erőműveiben, amelyeknél nem tapasztaltak radioaktív szivárgást. A kormányfő ar­ról is beszámolt, hogy azon­nali akciótervet dolgoznak ki a katasztrófa sújtotta tér­ség megsegítésére. Közben a japán külügyminiszter az országban állomásozó ameri­kai csapatok segítségét kérte a mentéshez a tokiói ameri­kai nagykövettől. Japánban nagyjából ötvenezer ameri­kai katona állomásozik. Az Európai Unió jelezte, hogy kész segítséget nyújtani a tá­vol-keleti országnak a men­téshez. Kína szintén közölte, hogy mentőalakulatai készen állnak az indulásra. A mostani földrengés volt a legerősebb, amely Japánt súj­totta a feljegyzések kezdete óta, és világszerte az ötödik legerősebb a 20. század eleje óta. Legutóbb 1923-ban pat­tant ki hasonlóan pusztító erejű földrengés Japán térsé­gében, akkor 140 ezer ember vesztette életét, elsősorban a természeti csapást követő tűzvész miatt. fh E2 21 óra « AUTÓKAT VISZ MAGÁVAL A SZÖKŐÁR Az egyik japán televízió felvételéről készített képen járműveket sodornak el egy szökőár hullámai. fotó: net Egy apró elmozdulásból sokemeletes szökőár lesz A nyílt óceánon még ész­revehetetlen hullám a partvidékhez közeledve tajtékzó szörnnyé válik. DEBRECEN. Szökőár kialaku­lásának két feltétele van: földrengés veszélyes hely, továbbá a szárazföld nagy ki­terjedésű tengerrel, óceánnal találkozik - válaszolta kérdé­sünkre Juhász Árpád geoló­gus. Lezökken a tengeraljzat A Csendes-óceán, illetve az Indiai-óceán partvidékén az igen nagy erejű rengések, azok közül pedig az óceán aljzatában függőleges irányú elmozdulást okozók követ­kezménye a szökőár.- Nem kell nagy elmozdu­lásokra gondolni - részletezi Juhász Árpád. - A lezökkenés mértéke néhány deciméter, esetleg méter. Viszont a hir­telen elmozdulás kizökken­ti egyensúlyi helyzetéből a fölötte lévő irdatlan tömegű vizet. Ennek minden irányba csupán 2-3 méteres hullám indul ki, amit a nyílt vízen ér­zékelni sem lehet. A hullám a szárazföldhöz közeledve mind sekélyebb vízbe fut, a torlódás miatt egyre maga­sabb, vadabb, tajtékzóbb lesz. ÉKN-KZS Sok emelet magasra is torlódhat a tengervíztö­meg. JUHÁSZÁRPÁD A rutinos mentőcsoport menetkész állapotban A2004-escunamiban tapasztalatot szerzett mentőcsoport már startra kész. DEBRECEN. A Debreceni Egye­tem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja (DEKOM) felkészült arra, hogy ha a ja­pán nagykövetség segítséget kér, azonnal útnak induljon a felkelő nap országába. Veze­tőjük, dr. Késmárky András lapunknak elmondta: már érdeklődtek a konzulátusnál, ahol azt a választ kapták, hogy a japánok egyelőre képesek önerőből megoldani a men­tés-ellátást. - Úgy 50 százalék esélyt látok arra, hogy me­hetünk. Rajtunk nem múlik, máris menetkészek vagyunk - közölte. A két hétre tervezett bevetés körülbelül 4 és fél millió forintjukba kerülne. Akkor 160 ezer halott volt A csapat jól ismeri a Távol-Ke­letet, hiszen az elmúlt évek­ben megjárták a ciklon verte Burmát, és földrengés, vul­kánkitörés pusztította Jávát. S ha még DEKOM-ként nem is léteztek, a csapat több tagja ott volt Indonéziában a 2004. december 26-án lecsapó cunami után. 2005 januárjá­nak elején mintegy 3 tonnányi felszereléssel érkeztünk Ban­da Acehbe, Indonézia egyik tartományi központjába. A Szumátra szigetének legnyu­gatibb pontján elhelyezkedő várost a szökőár szinte telje­sen megsemmisítette, mint­egy 220 ezres lakosságából 160 ezren vesztek oda - em­lékezett vissza Késmárky András. Érkezésükkor még tömegsírokba temették a ha1 lottakat, s javában mentették az embereket a romok alól. A törmelék alatt rengeteg holt­test hevert, kilógó kezekbe, lábakba botlottak. A meglepetés erejével hatott- Azért volt annyi áldozat, mert a helyieket váratlanul érte a szökőár. Sokan otthon, iskolában voltak, s mit sem tudtak a veszélyről. Még a Csendes-óceáni figyelőszol­gálat sem alakult ki. Japán­ban felkészítették a lakossá­got, az emberek tudatában voltak a veszedelemnek, az infrastruktúra pedig nem is összemérhető az indonézzel. Japánban az épületek nagy részét és az utakat úgy építik meg, hogy bírják a földmoz­gást. Nagyrészt ezen körül­ményeknek köszönhető, hogy a cunami viszonylag kevés ál­dozatot szedett - magyarázta a DEKOM vezetője. ÉKN-RAL Azért volt annyi áldozat, mert a helyie­ket váratlanul érte a szökőár. KÉSMÁRKY ANDRÁS © MEGKÉRDEZTÜK: Milyen katasztrófától kell félni Magyarországon?| - % A belvíz és az árvíz Vegyipari katasztrófa Földcsuszamlás FERENC: Belvízveszély FAZEKAS ERZSÉBET: Földrengések lehetnek Csak Ipari lehet- Amitől a magyar embernek félnie kell, az a belvíz és az árvíz, mivel az nagy károkat tud okozni - mondta Almádi Róbert. - Előző évek tapasz­talatai szerint a magyar em­ber egy újabb árvíztől félhet, még amitől tarthatunk, egy vegyi iparban bekövetkezett szerencsétlenség - nyilatko­zott Máté Ádám. Pál Ágota is egy újabb árvíztől fél. „Mis­kolc mellett lakom és az árvíz következtében nálunk volt földcsuszamlás, ami miatt egy ház például lakhatatlan­ná vált” - fűzte hozzá. - Az árvíz és a belvíz olyan hely­zetet tud teremteni, ami az embereket anyagilag tönkre­teszi. Mivel a Kárpát-meden­cében eléggé védve vagyunk, mástól nagyon nem kell tar­tanunk - közölte Baráth Fe­renc. Fazekas Erzsébet úgy véli, Magyarországon egyre többször van földrengés. - Egyszer egy nagyobb erős­ségű földrengés lesz, az ha­talmas katasztrófával járhat - tette hozzá. - Szerintem itt katasztrófától nem kell tarta­nunk, mert a statisztikák azt mutatják, hogy a Kárpát-me­dencei térség nagyon stabil. Ha lesz katasztrófa, az csak ipari lehet - jegyezte meg Csurgó Tamás. © A JAPAN TŐZSDE IS BELEREMEGETT Meredek zuhanásba kezdett a japán kot esett a mutató, és ezzel 10.254 Nikkei tőzsdeindex a pénteki földrengés ponton, ötheti mélypontján zárt. A hatására: a zárás előtti percekben legnagyobb tőzsdei társaságok 2-3 179.95 ponttal, azaz 1,72 százaié- százalékos veszteséggel zárták a napot

Next

/
Thumbnails
Contents