Kelet Magyarország, 2011. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-22 / 44. szám

2011. FEBRUÁR 22., KEDD KELET Fórum 7 ELZSS3 Széles Lászlóné, t iszaberceli olvasónktól: W Szállj gondolat ebben az ir-<„ galmatlan, irodalomtalan világban, hátha egyszer sikerül leszállnod valahol! GÁLBÉLA Kocsis István NYÍREGYHÁZA. Az ötvenes években a szülei rendelték meg a Kelet-Magyarország elődjét, Kocsis István 1964- ben fizette elő. Két felnőtt gyermekük van, és 3 szép fiú unokájuk.- Feleségemmel ketten va­gyunk, mert a lányaink már családot alapítottak. Én az Ál­lami Biztosítótól 39 év szolgá­lat után jöttem el, feleségem a Tanárképző Főiskola könyv­tárából 37 év után ment nyug­díjba. Az újsággal nagyon elé­gedettek vagyunk. Az írások, melyek a város, a megye életé­vel foglalkoznak, frissen, meg­felelő színvonalon tájékoztat­nak. Feleségemet elsősorban a társadalmi-, az oktatás- és a nevelési kérdések foglalkoz­tatják. Jómagam a gazdaság és a sport témákat keresem. Figyelemmel olvasom a Fórum oldalon megjelent olvasói leveleket, tetszenek Angyal Sándor vendégsorai. Nagyon jó a hét végi prog­ramajánló, és a háztartásokat érintő ízvilág oldal. A felesé­gem ugyanis nagyon szeret főzni, szenvedélyesen gyűjti a recepteket, mert az unoká­ink mindig megadják a fel­adatot, a kívánságműsort a nagymamának. A Hímesben lakunk, van egy kiskertünk, s szeretném, ha szakember tá­jékoztatna a szükséges tenni­valókról. Mindig talál az em­ber új dolgokat, mint ahogy a fertőzések sem a régiek. Amit tudtunk korábban, mivel le­hetett kivédeni, megelőzni, már nem érvényes. Most például itt van a tava­lyi szőlőfeketedés, a monilia, egyáltalán rendbe tudjuk-e még hozni a tőkéket, a fákat? Jók a lapban megjelenő rejt­vények. mindig megfejtjük | az unokákkal együtt. Színvo­nalasak és szórakoztatóak a magazinok, a Kamilla oldalak olvasmányosak és tanulságo­sak. Köszönjük az ajándék- csomagot a családom nevé­ben is, szeretnénk még sokáig hűséges előfizetőjük maradni - mondta Kocsis István. Szólt a dal FOTÓ: A SZERZŐ Egy kicsi madárka... Énekelt idős és fiatal a Kodály társaságnak a nyíregyházi megyei könyvtárban megren­dezett Daloló csütörtök című összejövetelén, amelyet a napokban a társaság megyei elnöke, Joób Árpád vezetett. A szebbnél szebb népdalokat először eredeti hangfelvé­telekről hallgatták meg a résztvevők, majd a kottakép segítségével, citerakísérettel együtt dalolták el. Március 10-én 5 órától gyümölcsökről szóló népdalokat tanulhat­nak meg, akik eljönnek erre a szívet-lelket melengető délutánra. ERDÉLYI TAMÁS Elsősök lesznek Iskolára hangoló foglalkozást tartanak a nyíregyházi Vécsey Károly Általános Iskolában a leendő elsős tanító nénik február 25-én 14.30 órától nagycsoportos óvodások részére. Szeretettel várunk minden érdeklődő szülőt és leendő elsős kisdiákot. DR. NYILASINÉ MEDVECZKY ANNAMÁRIA, IGAZGATÓ @ HÓVIRÁG ŐRZI AZ EMLÉKÉT Nyolc éve ültette ezeket a hóvirágokat néhai felesége a nyírtele­ki Simon Sándornak, aki tovább gondozta őket és már százöt­ven tőnél járnak a gyönyörűségek. fotó: fintor Gábor Ne érje hátrány! A feladat átvállaló egyházak című írásra, amely február 16-án jelent meg, nevelőszü­lőként szeretnék reagálni. Előre bocsátva, hogy a nevelt gyermekeim is vallásoktatás­ban vesznek részt, mert úgy gondolom, hogy erkölcsi fej­lődésük érdekében hasznos. A cikkben többször utalás történik arra, hogy ha az egy­ház vállal oktatási, nevelési feladatokat, akkor az államtól nagyobb összegű normatívát és kiegészítő támogatást kap, mely nagyban hozzájá­rul a magasabb színvonalú ellátáshoz. „A lehetőségek most olyanok, hogy nagyobb szerepet tudunk vállalni a társadalmi életben” - nyilat­kozta egy egyházi vezető. A cikkből is kitűnik, amit nap, mint nap tapasztalunk, hogy az anyagiak bizony sokat számítanak. A kívánatos az lenne, hogy minden gyer­mek átkerülhetne az egyházi rendszerbe. Kérem az ille­tékeseket, hogy míg ez nem lehetséges, a kimaradtakat se érje hátrány. Bizony emiatt, hogy a nevelőszülőknél ne­velkedő gyermekek ellátása a minimál nyugdíjhoz kötött, mely (2008-tól változatlan) évek óta még csak az infláció mértékével sem emelkedett. Gondolom, megérne egy vizsgálatot, hogy emiatt sérülnek-e ellátottak jogai. Azt sem értem, az ellátásuk finanszírozását miért kötik a minimál nyugdíj összegéhez, amelyet jól láthatóan nem kívánnak emelni. Tisztessé- ges-e a nevelőszülőket emiatt kiszolgáltatott helyzetbe hozni? NÉV, CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Emlékezetes Vidám farsangi mulatságon vettünk részt a vámosatyai óvodában. A vendégek már a bejáratnál álarcot kaptak, amit viselniük kellett. A gyerekek valamennyien jel­mezbe bújtak. Volt közöttük hercegnő, nyuszi, pillangó, pókember, Piroska, maci. Az óvónők tréfás ügyességi játé­kokat vezettek, amelyekben a szülők is aktívan részt vettek. A fánkevőverseny résztvevő­in kívül a konyhai dolgozók minden vendéget megkínál­tak. A Segítő Hálózat mun­katársai üdítővel, csokival és az elmaradhatatlan farsangi fánkkal kedveskedtek a gye­rekeknek. Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni az óvodai dolgozóknak, a sza­kács asszonyoknak, a Segítő Hálózat munkatársainak, hogy gyermekeink számára emlékezetesebbé tették ezt a napot. ASZÜLŐK Közgyűlés A nyíregyházi Bujtosi Tájvédelmi és Sporthor­gász Egyesület évi értékelő közgyűlését február 23-án 18 órától tartja az örökösföldi Móra Ferenc Általános Isko­lában. Vezetőség beszámol az elmúlt évben végzett munkáról, közte köszöne­tét mondanak a tagok „egy százalékos” támogatásáért, melyet halasításra fordítot­tak. Majd az ez évi tervek kerülnek „terítékre”. VEZETŐSÉG Farsangi maskarák és a jókedv A Nyíregyháza-Sóstófürdő nyugdíjasai farsangi mulat­ságot tartottak. A nyugdíjas közösségnek 17 tagja vá­lasztott különböző jelmezt. Jobbnál jobb ötleteket láthattunk. A maskarások táncos produkciói nagy si­kert arattak. A zenés-táncos bemutatót finom vacsora és tánc követte. A jó hangula­tot - a nyugdíjasok jó kedve mellett - Bálint Pál és „bandája” biztosította. LŐKÖSIMRÉNÉ Rengeteg jó ötlettel találkozhattak a résztvevők FOTÓ:A SZERZŐ érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást'megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelente­tése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részleté­ben egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvasható­ság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az olvasói oldalon csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott leveleket közöljük. @ AZ ÁLARC KÖTELEZŐ A farsangi vidám hangulathoz hozzátartozik az álarc is. Nem volt ez másként Nyíregyházán, a Zayban sem. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL O LAKÓHELYEM-| Ön is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Sokan ismerik és böngészik lapunk inter­netes portálját, a Szabolcs Online-t (www. szon.hu) is. Megygi hírportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye székhelye mióta megyei jogú város? a, 1990 óta. Hol vannak a finom hazai zöldségek? Akkoriban hazánkban nagy szerepe volt a mezőgazdasági kister­melésnek. Ma már ez nincs meg. nyírtelek. A rendszerváltás előtt lakóhelyem környékén kora tavasztól késő őszig a földeken folyamatosan seré­nyen dolgozó, hajlongó em­bereket lehetett látni. Egyik tábla földben paradicsom, a másikban uborka, a harma­dikban zöldbab, stb. volt vet­ve. Volt, aki csak napszámba járt, és fizetést kapott mun­kájáért, mások családjuk ré­szére termelték meg a finom ennivalókat, és a felesleget eladták, így egészítve ki jöve­delmüket. Sajnos, az ilyen jellegű mezőgazdasági termelés megszűnésével országosan emberek ezrei számára szűnt meg a munkalehetőség. Ma itt jóformán csak kukoricát, napraforgót és kalászosokat termelnek. A mezőgazdasági vállalkozók semmi olyat nem ültetnek, aminek a művelésé­hez emberi „élőmunka” szük­séges. Azt mondják, azért, mert senki nem veszi meg tő­lük annyiért amennyiért - az összes költséget beszámítva- megérné eladni. Ez biztosan így van, hiszen hazánkban rettentő drága az üzemanyag, az ÁFA, a bérek után fizeten­dő adók és járulékok. Uniós nyomásra? Most mi a helyzet? A mező- gazdasági vállalkozók nem termelnek pl. paradicsomot, így nincs munkája sok em­bernek. Ezek az emberek ott­hon ülnek, s az állam segélyt fizet nekik. Szerintem az Eu­rópai Unió akkor képviselné igazán valamennyi tagállama érdekét, ha olyan törvényt hoznának, mely szerint min­den tagállamnak joga ■ van az általa - saját használatra- teljesen saját forrásból elő­állított termékeket megvéde­ni, az ugyanolyan termékek külföldről való behozatalát akár megtiltani. Például Ma­gyarországnak joga lenne megtiltani a külföldi tej és tej­termékek behozatalát. Hiszen vannak jó legelőink, földje­ink, ahol megtermeljük a ta­karmányt, és a szarvasmarha tenyésztésnek is van múltja. Azt hallottam, hogy Hollan­diában az állam felvásárolja a mezőgazdasági terményeket fix áron. Nem engedi, hogy a nagykereskedők letörjék az árakat, és ezzel tönkretegyék a termelőket. Én nem értem. Minden­áron igyekeztünk befelé az EU-ba, ahol megmondják, hogy mit és mennyit termel­het egy-egy tagállam. Vagy nem mondják meg? Mi, a sa­ját kis országunkban miért nem tudjuk megszervezni, hogy miből mennyit termel­jünk legalább a hazai piacra? Véleményem szerint rossz, és egyre inkább tarthatatlan az a gyakorlat, amit a rendszer- váltás óta folytatnak kormá­nyaink, hogy az állam nem szól bele a termelésbe. Pedig Sok ember megélhetését biztosította ezeknek a zöldségeknek a termesztése. HADASNÉ VARGA ILONA muszáj lenne, mert most mit látok? Nincs megszervezve országunkban, hogy mit ter­meljünk. Viszont szabadjá­ra van engedve a behozatal. Amit mi itthon teljesen hazai forrásokból hazai munkaerő­vel elő tudunk állítani leg­alább a saját országon belüli felhasználásra, azt védeni kellene foggal, körömmel. Hogy hogyan? Import tila­lommal, védővámokkal, vagy a hazai termelők támogatá­sával. Lehetne csökkentett adót, a bérekre csökkentett járulékokat alkalmazni. Vagy mint Hollandiában: állami, garantált áron való felvásár­lással. Kiszolgáltatottá válik Mert nemcsak az a problé­ma, hogy nem tudjuk, hogy mit eszük. Ha nincs termelés, akkor az embereknek nincs munkája. S egy idő után tel­jesen meg fog szűnni a terme­lés az ellehetetlenülés miatt, és akkor Magyarország ezen a téren is véglegesen kiszolgál­tatottá válik, s más országok­tól fog függni. HADASNÉ VARGA ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents