Kelet Magyarország, 2011. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-10 / 34. szám
2 Mindenfelől KELET 2011. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK JEGYZET M. Magyar László Kábelek és életek indennapos hír szinte mostanában, hogy kábellopás miatt késnek a vonatok. Az illetékesek bejelentik a tényt, a szakemberek megkezdik a hiba kijavítását, a vonaton utazók pedig morgolódnak. Bár én nem tartozom most éppen egyik csoportba sem, de mélységesen felháborít és megdöbbent a lelkiismeretlen tettesek cselekedete. Nem tudom, mennyibe kerülhet a feketepiacon 15 méter kábel, de az biztos, hogy a huzalok valódi értékét sem lehet összehasonlítani azzal a rengeteg emberélettel, amelyet egy-egy lopás során veszélybe sodornak. Tisztában vannak vajon a tolvajok az ellopott kábelek fontosságával, biztonság- technikai szerepével? Még nagyobb szigorúsággal kellene fellépnie az államnak a kábeltolvajok, valamint a felvásárlók ellen. Ha a fémkereskedők nem az anyagi érdekükre, hanem a lelkiismeretükre, a több száz emberéletre gondolva „se fehéren, se feketén”, vagyis egyáltalán nem vennék át a vasútról származó huzalokat, akkor értelme sem lenne a vezetékek ellopásának. Lopjuk, lopogatjuk, s átve- szegetjük a kábeleket addig, amíg valóban nem történik valami súlyos vasúti baleset. De miért kell addig várnunk a szigorítással?! magyar@inform.hu © DEVIZAÁRFOLYAM | (2011.02.09.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 271,03 +2,82 USA dollár 198,69 + 1,56 Svájci frank 206,05-0,39 Angol font 319,53 + 1,80 Román lej 63,65 +0,58 Ukrán hrivnya 24,98 +0,21 Horvát kuna 36,54 +0,37 Lengyel zloty 69,51 +0,26 i getzdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Vonatkésések kábellopás miatt BUDAPEST. Szerdán 40-60 perces késésekkel érkeztek célba mindazok, akik a Budapest-Hatvan-Miskolc és a Budapest-Újszász-Szolnok vonalon vonattal utaztak. Szerda hajnalban Kőbányafelső állomáson elloptak 15 méter kábelt, emiatt a biztosítóberendezés nem működött megfelelően. A MÁV szakemberei azonnal megkezdték a' kábelek pótlását, de a teljes javítás több óráig is eltartott. fh Idén januárban 93 ezerrel (15,7 százalékkal) nőtt az álláskeresők száma Magyarországon az egy hónappal korábbi adatokhoz képest - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. A munkaadók az év első hónapjában 37 ezerrel több álláslehetőséget jelentettek be, mint tavaly decemberben. Idén januárban több mint 684 ezren kerestek állást Magyarországon. fh A hideg időben 350 ember halt meg hazánkban Budapest. Négy hónap alatt körülbelül 350 ember halt meg hazánkban a hideg miatt. A Magyar Szociális Fórum a társadalmi tragédia okát az elmaradt szükségintézkedésekben látja - tudatta a szervezet, emlékeztetve: a Szociális Kerekasztal egy hónapja elsőrendű politikai kérdésnek minősítette a tömeges fagyhalál feltartóztatását, és életmentő csomagtervvel állt elő. fh Berlusconi ügye: azonnali pert akarnak Milánó. Szerdán nyilvánosságra hozott közleményük szerint milánói ügyészek levélben kérték fel a vizsgáló bírót, hogy kezdeményezze az olasz kormányfő azonnali perét. A levél szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, hogy hatalommal való visszaélés és egy Ruby nevű fiatalkorúval létesített szexuális kapcsolat miatt bíróság elé álljon Silvio Berlusconi, fh Silvio Berlusconi fotó: internet Ingatlanügy: „nagy vagyoni hátrány” Az ügyészség indítványozta Tátrai Miklós, Fekszi Márta és Székely Árpád előzetes letartóztatását. Budapest. Soron kívüli ellenőrzést végzett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanának értékesítése miatt és számos szabálytalanságot tárt fel. Feljelentést tettek Ezért szerdán feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés, hanyag kezelés és magánokirat-hamisítás elkövetésének gyanúja miatt - jelentette be Gaál Szabolcs Barna, a hivatal elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Gaál Szabolcs Barna közölte, az ingatlan értékesítése során komoly vagyoni hátrány érte a magyar államot, a legvissza- fogottabb becslések szerint is 5 milliárd forint. Az elnök szerint a bűncselekmények elkövetésének gyanúját számos dokumentum támasztja alá, ezek közül többet bemutattak a sajtótájékoztatón. Gaál Szabolcs Barna úgy fogalmazott: tudták, hogy már van büntetőeljárás az ügyben, de olyan újabb dokumentumokat tártak fel, amelyek eddig ismeretlenek voltak, a nyomozó hatóság előtt is rejtve maradtak. Hivatalból elrendelve A Központi Nyomozó Főügyészég a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt 2009. novembere óta nyomoz. A nyomozást hivatalból rendelték el, az Állami Számvevőszék megállapításai alapján. Kedden a Központi Nyomozó Főügyészség az ügy miatt előállította, gyanúsítottként hallgatta ki és őrizetbe vette Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatóját, Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkárt és Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet. Szerdán indítványozta az ügyészség a moszkvai kereskedelmi eladása kapcsán kedden őrizetbe vettek előzetes letartóztatását. Az ügyészség indoklása szerint ugyanis mindhármuk esetében fennáll a szökés, elrejtőzés, a bizonyítékok eltüntetésének, megsemmisítésének, valamint a tanúk befolyásolásának veszélye. Arról, hogy a gyanúsítottak rács mögé kerülnek-e, a bíróság csütörtökön dönt. Felhatalmazás nélkül Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják. Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkárt és Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet pedig ugyanebben az ügyben bűnsegédként fogták gyanúba. A gyanú szerint a külügyminisztérium nevében a moszkvai magyar nagykövet 2008. március 4-én, felhatalmazás nélkül szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi be© KERESKEDELMI KÖZPONT, MOSZKVA A gyanú szerint a moszkvai magyar kereskedelmi központ épületének eladásakor komoly vagyoni hátrány érte a magyar államot. Ez, becslések szerint 5 milliárd forint is lehet. Az ügyben a volt moszkvai nagykövet, egy volt külügyi államtitkár, és a Nemzeti Vagyonkezelő korábbi igazgatóia előzetes letartóztatását javasolja az ügyészség. jegyzésű céggel a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladására. Az épület vagyonkezelője eredetileg a külügyminisztérium, tulajdonosa a Magyar Állam volt. A szerződés 23,6 millió amerikai dolláros vételárat tartalmazott, ami azonban lényegesen alacsonyabb GRAFIKA: ÉKN volt a moszkvai épület valós piaci értékénél. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője .a Független Hírügynökségnek szerdán azt is elmondta: Legfőbb Ügyészség további négy hónappal meg is hosszabbította a nyomozást. FH Adnának, hogy csökkenjen az államadósság Budapest. Pártszimpátiától függetlenül a magyar lakosság legalább 90 százaléka súlyos problémának tartja az ország eladósodottságánakmértékét, bár a jobboldaliak látják legsötétebbnek a képet - derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. A megkérdezettek 45 százaléka lenne hajlandó évente 2500 forinttal hozzájárulni az államadósság csökkentéséhez. A kormánypártiak 54 százaléka vállalná a többletterhet, a jobbikosoknak 46, az LMP-hívek 52, az MSZP-támo- gatóknak 31 százaléka. fh Többségi vélemény: határozott beszéd volt Pozitív volt a kutatók szerint Orbán Viktor beszédének fogadtatása. BUDAPEST. A Századvég közvélemény-kutatása szerint a lakosság majd kétharmada tud Orbán Viktor országértékelő beszédéről. A beszéd társadalmi fogadtatását a kutatók egyértelműen pozitívnak értékelik: a megkérdezettek háromnegyede mondta, hogy a beszéd erős, határozott volt, kétharmaduk pedig azt, hogy államférfihoz méltó. Pártállástól függetlenül kiemelkedően pozitív társadalmi fogadtatása volt a kormányfő által megfogalmazott politikai üzeneteknek - áll a Századvégjelentésében. Ami a részleteket illeti: a megkérdezettek több mint nyolctizede egyetért a miniszterelnöknek azzal a helyzetértékelésével, hogy az államadósság az egyik legsúlyosabb veszély- forrás a jövőre nézve (83 százalék). A válaszadók több mint kilenctizedé egyetért „a munkalehetőséget segély helyett” üzenettel (98 százalék), a „mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes” felvetéssel (97 százalék), valamit Magyarország megújításának céljával (92 százalék). A válaszadók csaknem kétharmada (64 százalék) egyetért azzal, hogy „szükség van egy új alkotmányra, ami lezárja a múltat, és egy új fejezetet nyit az ország életében”. fh O AZ EURÓPAI UNIÓ TANACSANAK MAGYAR ELNÖKSÉGE, 2011. Az Unióban több munkát akarnak „Az Uniónak nincs minden tagállamra egységesen érvényes foglalkoztatási receptje.” BRÜSSZEL. Őry Csaba néppárti EP-képviselőt 2006- ban a brüsszeli kiadású The Parliament Magazine az unió legjobb képviselőjének választotta a foglalkoztatás- és szociálpolitika területén: Hazánk uniós elnöksége alatt várható-e változás a tagállamok foglalkoztatás politi- kájában? Várható-e, hogy az unió rendelkezik majd ehhez megfelelő recepttel? ŐRY CSABA: Az egyes tagállamok munkaerőpiacai számos feszültséggel terheltek, ahol - mint Magyarországon is - egyszerre jelentkezik a munkanélküliség és a munkaerő hiánya. A képzettség hiánya miatt sok cég nem talál megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerőt. Amikor az Unió a tennivalók sorában megfogalmazta a prioritásokat, ezek középpontjába a munkahelyteremtést helyezte. Azt látjuk, hogy a versenytársaink - és itt elsősorban Ázsiára gondolok - sokkal többet dolgoznak, mint mi. Az unió az alacsony foglalkoztatási szint miatt úgy döntött, hogy tíz éven belül el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatást, hogy a munkaképes korosztály bejelentett munkahellyel rendelkezzen, adózó jövedelemhez jusson. Nemcsak azért, mert csak a munka garantálhatja a jó életminőséget, hanem azért is, mert azok a nagy elosztórendszerek, melyeket közösen működtetünk, melyekre szükség van, jelenleg súlyos kihívások elé néznek. Megnőtt az átlagéletkor, sokkal kevesebb gyermek születik, amiből következik, hogy a nyugdíjrendszerek többsége attól szenved, hogy egyre kevesebb a befizető, miközben egyre többen válnak jogosulttá a nyugdíjra. Magyarország is ezért változtatott az egyébként „zavaros” rendszeren, mert előbb- utóbb eljutottunk volna oda, hogy már nem tudtuk volna fizetni a jogos juttatásokat, a kötelező állami nyugdíjakat. Be kell látni, a közszolgáltatások csak a jelenleginél sokkal hatékonyabb foglalkoztatás mellett működtethetők. A foglalkoztatási és szociális miniszterek tanácsának legutóbbi értekezletén elfogadott foglalkoztatási iránymutatások dossziéba az ön jelentésének számos sarokpontja is bekerült. Beemelték a fontos pontok közé a kls-és közepes vállalkozások fejlesztésének támogatását Is. A nemzeti célok meghatározása mellett hangsúlyozza az irányítás, a nyomon követés javítását is. Eddig ez nem működött elég jól? ŐRY CSABA: A mai gyorsan változó világban folyamatosan megújuló tudásra, életen át tartó tanulásra van szükség. Az új generáció számára már a mostaninál is magasabb szintű oktatás feltételeit kell kialakítani. Vizsgálni kell, hogy melyek azok a rizikó csoportok, amelyek az átlagosnál nehezebb helyzetben vannak, ezért a visszainteg- rálásuk a munkaerőpiacra nagyobb erőfeszítéseket igényel. Ilyenek jelenleg a munkából kiszorult fiatalok, vagy a 45-50 év közöttiek is, akik ugyancsak az átlagosnál nehezebben találnak visz- sza a munkaerőpiacra. És akkor még nem beszéltünk a többszörösen halmozott hátrányos helyzetűekről, akiknek nincs, vagy alacsony a képzettségük és többnyire a feketegazdaságban találnak csak munkát. Ez nem kizárólag a cigányságra vonatkozik és nemcsak Magyarországon vár igazi megoldásra. Nálunk sokat javíthat majd a jelenlegi helyzeten a kis-és középvállalkozások megerősödése, az így létrejövő új munkahelyek megteremtése, amivel a helyi foglalkoztatási problémák lényegesen csökkenthetők. A komplex orvosláshoz elengedhetetlen továbbá az oktatás átalakítása, az oktatásba bevontak számának növelése. Ezek a célkitűzések uniós szinten a Lisszaboni Stratégiát felváltó EU 2020 Stratégiában kerültek megfogalmazásra, olyan formában, hogy abban valamennyi tagállam megtalálja a számára leginkább célravezető támpontokat. A korábbi időszakban a monitoring nem működött kellőképpen. Az volt a tapasztalat, hogy a válság azok teljesítését is lenullázta, akik ezt még úgy- ahogy komolyabban vették. Miután a sajátos értelmezéseket semmiféle szankció nem követte, ezzel a célkitűzéseket nem értük el. A válság mindenkit ráébresztett arra, hogy ez így nem mehet tovább, a nyomon követés, az ellenőrzés minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon annak a közös célnak az eléréséhez, hogy az unió országai valóban gyökeresen változtathassanak jelenlegi foglalkoztatáspolitikájukon. NAGYJÓZSEF jozsef.nagy@inform.hu
