Kelet Magyarország, 2011. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-07 / 5. szám

2011. JANUÁR 7, PÉNTEK EU-elnökség 7 KELET C INTERJÚ Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkárral A konszenzusteremtés a legfontosabb FOTÓ: KOVÁCS ANDRÁS „Óriási lehetőség, hogy 2011-ben egymást követően a régió két országa látja el az EU soros elnökségét Budapest. - A Ljubljana és Prága által is kitaposott úton haladva a 27 tagállam mind­egyikének közös érdekeit keressük és képviseljük - fo­galmazott az államtitkár az Európai Tükörben megjelent interjúban, melyből - a www. eu 20il.hu honlap nyomán - alább idézünk. Szlovénia és Csehország után Magyarország a harmadik új tagállam, amely soros elnök­séget ad, s így átesik az Igazi uniós „beavatáson”. Ön sze­rint ml lehet az a hozzáadott érték, amely jól megkülön- böztethetővé teszi a magyar elnökséget? győri enikő: Úgy gondolom, óriási lehetőséget ad Közép- Európának az, hogy 2011-ben egymást követően a régió két országa látja el az EU soros elnökségét. Szorosan együtt­működünk lengyel baráta­inkkal, hiszen a magyar és a lengyel kormány felfogása is az, hogy az elnökségnek mindenekelőtt az európai integráció előmozdítása szempontjából kell hasz­nosnak lennie. A Ljubljana és Prága által is kitaposott úton haladva a kompromisz- szum- és konszenzusterem­tést tartjuk a legfontosabb feladatunknak, azt, hogy a 27 tagállam mindegyikének közös érdekeit keressük és képviseljük. Szerencsé­re nagyban megkönnyíti a dolgunkat, hogy olyan történelmi pillanatot élünk, Győri Enikő államtitkár amikor a tagállamok fő céljai egybeesnek. Nyüvánvalóan széles támogatásra találhat az a magyar elképzelés is, hogy az emberi tényezőt tegyük az elnökségi program vezérfonalává, és megpróbál­juk helyrebillenteni az egyen­súlyt az európai integráció gazdasági és emberi oldala között. Magyarország az első olyan elnöksági trió tagja, amely a Lisszaboni Szerződős hatályba lápáse után, az ú| Intézményes keretek között lát|a el feladatait. Mennyire lesz látható a magyar etnök­Szándékunk, hogy meg­őrizzük a bővítési politika dinamikáját. GYŐRI ENIKŐ ság? Kívánja-e módosítani Magyarország a 2010 során körvonalazódott Intézményi erőviszonyokat? győri enikő: Mint elnökség, nem kívánunk magunknak sem többet, sem keveseb­bet, mint amit a szerződés megenged. Egyfelől tudomásul kell ven­ni, hogy a Lisszaboni Szerző­dés valamelyest szűkítette a soros elnökség mozgásterét. Másfelől a szerződés nem szabályozza minden részletre kiterjedően a Tanács, az Európai Tanács állandó elnö­ke és a külügyi és biztonság- politikai főképviselő közötti hatáskör- és feladatmegosz­tást. Ezt a bonyolult viszonyt sok tekintetben az élet, a gyakorlat alakítja. A legfonto­sabb azonban az, hogy szoros együttműködés, együttgon­dolkodás legyen a Tanács, az Európai Tanács állandó elnöke és a kül- és biztonság- politikai főképviselő között. A lisszaboni intézményi kere­tekben van annyi rugalmas­ság, hogy a soros elnökség az Unió érdekeit szem előtt tartva és valamennyi tagál­lam megelégedésére vigye az ügyeket. Milyen célokat tűzött ki maga elé a magyar elnökség a bőví­tés és a szomszéd ság politika területén? győri enikő: Szándékunk, hogy megőrizzük a bővítési politika dinamikáját. A hor- vát csatlakozási tárgyalások­hoz nyújtott támogatásunkat mindaddig fenntartjuk, amíg Horvátország az Unió teljes jogú tagjává nem válik. Ezt elnöki szerepkörünkben is képviselni fogjuk. A magyar elnökség idejére, tervezett időpontját tekintve májusra esik a Keleti Partnerség má­sodik csúcsértekezlete. Rá­adásul magyarországi hely- [ színen kerül rá sor, ez lesz elnökségünk egyetlen hazai rendezésű állam- és kor­mányfői szintű találkozója, és így bizonyos szempontból egyik fénypontja. Ha tartalmi oldalról nézzük, egyértelmű a politikai érdekeltségünk abban, hogy a hat érintett ország közeledjen az Unió értékeihez és politikáihoz, hasonlóan a Nyugat-Balkán­hoz, de a tagsági perspektíva megadása nélkül. Ha közvetve is, a bővítési és a szomszédságpolitikát a Duna Régió Stratégia is érinti. A magyar elnökség szándéka szerint ugyanis a Duna-stra- tégia nemcsak a jószomszédi kapcsolatok kialakítását ka­talizálja a térségben, hanem a Nyugat-Balkán európai integrációját is elősegíti. Szeretnénk, ha elnökségünk egyik kiemelkedő eseménye lenne az is, amikor az Euró­pai Tanács 2011 júniusában a lehető legünnepélyesebben elfogadja a Duna-stratégiát, amely hozzájárulást jelent­het a térség fenntartható gazdasági növekedéséhez. Jelentőségéről a kulturális sokszínűség kapcsán sem szabad megfeledkezni: a Duna-medence évszázadok óta otthona volt számtalan népnek, nemzetiségnek, amelyek együtt sajátos dunai identitást alkottak. ékn © Az interjú az Európai Tükör című folyóirat 2010. decemberi számában jetent meg, mely a Külügyminisztéri­um honlapjáról is letölthető. Az elérési útvonal: http://www.kum. hu/kum/hu/bal/ Külügyminisztérium/ Kiadványaink Kulisszák mögött és színpadon is Brüsszel. - Az elnökség ellá­tása nyomán a tagállamokban kialakul a közösségi mentali­tás - mondja Györkös Péter, Magyarország állandó képvi­selője az eu20il.hu-nak adott interjúban. A nagykövet sze­rint fontos, hogy mindegyik j ország megtapasztalja az elnökségi feladatokkal járó felelősséget. így elkerülhe­tő, hogy az EU irányítása egy szűk elit kezébe kerüljön, és „tulajdonosi szemlélet” ala­kul ki, vagyis minden tagál­lam sajátjának érzi az európai integrációt. ékn © Az interjú elovasható a magyar elnökség internetes tájékoztató oldalán: www.eu2011.hu. Györkös Péter fotó: www.eu20H.hu Az elnökség városai, 4. BALATONFÜRED. A 13,5 ezer la­kosú település Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton északi partján, Buda­pesttől 120 kilométerre dél­nyugatra található. Balatonfüredet először mi­ben említik, a Tihanyi Apát­ság irataiban. Országos hírű üdülővárossá vált, amelyhez | minden adottsága megvan: lankás hegyoldalain évszá­zadok óta bort termelnek, a Balaton és a város területén található gyógyforrások für­dőkultúrát honosítottak meg. A magyar elnökség alatt Ba- | latonfüred miniszteri szintű konferenciának ad otthont. ÉKN Magyar borban az igazság Negyvenezer hivatalos vendég Jeles italunk valószí­nűleg még soha sem kapott ekkora állami promóciót. Budapest. Magyarország 2011 első félévi uniós elnöksége kivételes lehetőséget nyújt a magyar borkultúra és gaszt­ronómia koncentrált bemu­tatására. Összesen 260 elnök­ségi esemény, találkozók és munkaértekezletek kínálnak alkalmat arra, hogy a vendé­geknek magyar borokat szol­gáljanak fel. Olyan vendégek­nek is, akik eddig talán még soha nem találkoztak magyar borral. Borok és ételek Az EU-elnökség gasztronó­miai rendezvényeinek gerin­cét a borok adják, melyek ki­választása nagy alapossággal s a hozzáértők széles körének bevonásával, szigorú szakmai szempontok szerint történt. A válogatás során a bort nem csupán önmagában ítélték meg, hanem az is lényeges szemponttá lépett elő, hogy vajon mennyire képesek éte­lekkel, ételsorokkal harmoni­zálva helytállni. A cél az volt, hogy a borhoz készített ételek, a catering tükrözze a magyar gasztro­nómia jellegzetességeit, a 21. századi magyar konyhát, annak megújulási törekvése­it. Hogy ez valóban méltó és rendezvényről rendezvényre magas színvonalon történjék, arról Gál Helga sommelier és Ruprecht László gasztronó­-JS ,fcw A magyarországi elnökségi rendezvényeken csak magyar borokat szolgál­nak majd fel FOTÓ: WWW.EU2011.HU miai tanácsadó gondoskodik. Az már most biztos, hogy a jó borok mellé igen jól elkészí­tett és izgalmas ételeket kell adni ahhoz, hogy a vendégek­re mély benyomást tegyenek. A jó ételekhez pedig jó, a mai és régi irányzatoknak is meg­felelően leginkább regionális alapanyagok szükségesek. A díszvacsorák koreográfiája A jelesebb rendezvényeken felszolgált borokat az elnök­ségi sommelier, Gál Helga mutatja be a díszvacsorák elején. Ő az, aki a vendégeket az adott tájegység, borrégió gasztronómiai sajátosságaival is megismerteti. A terveknek megfelelően az elmondot­tak röviden ugyan, de szere­pelnek a vendégek számára kiosztott borlapokon is. Kü­lön előny, hogy a jövő fél év­ben egyes brüsszeli kiemelt európai uniós eseményeken is magyar borokat szolgálnak majd fel, s persze a pálinka sem marad el. ékn Kormányváró - A többi utast sem zavarják majd a reptérre érkező küldöttségek. Budapest. A magyar EU- elnökség fél éve idején Fe­rihegyre érkező mintegy 40 ezer hivatalos vendég foga­dására szolgáló reptéri várót adott át január 5-én az elnök­ség operatív ügyeiért felelős kormánybiztos.- Az adófizetők pénzével okosan gazdálkodva, kölcsö­nösen előnyös, kreatív megol­dást sikerült találni, amikor a Magyar Postának a Ferihegy-2 melletti épületét választották ki az uniós delegációk foga­dására - jelentette ki Robák Ferenc az új elnökségi várót bemutatva.- Budapest nemzetközi repülőterén nem állt rendel­kezésre megfelelő nagyságú VIP-váró, a kialakítása pedig több milliárd forintos beru­házást igényelt volna. A pos­ta nemzetközi küldemények feldolgozására szolgáló új üzemcsarnoka viszont már felépült, de csak 2011 júliusá­tól működik majd. így esett a választás az átmenetileg ki­használatlan létesítményre. Nagyon jó színvonalú várót sikerült kialakítani, és a többi utast sem zavarják majd az ide érkező küldöttségek - fej­tette ki a kormánybiztos. Bakos Piroska elnökségi szóvivő elmondta, hogy az elnökségi fél évre kialaldtott reptéri váró első vendégei rö­viddel az átadás után, Briisz- szelből érkeztek Budapestre. Az ötvenöt külföldi újságíró háromnapos látogatáson is­merkedik a magyar elnökség­gel. ÉKN Európának üzenhetnek rajzaikkal a gyerekek Romasorsokról, nemzetközi megvilágításban A pályázaton kisorsolt alkotásokat időkapszu­lába zárják 2016-ig. BUDAPEST. Hogyan látják a magyar gyermekek az Euró­pai Uniót és annak jövőjét? Erre kereste a választ a Kül­ügyminisztérium és a Nem­zeti Erőforrás Minisztérium a soros EU-elnökség alkal­mából „Üzenem Európának” címmel meghirdetett közös rajzpályázatán. A ceruzával, krétával vagy filctollal készült, 18-szor 13 cm-es méretű rajzokban, vagy rövid, idegen nyelvű üzenetekben a gyerekeknek azt kell megjeleníteniük, mit várnak a magyar elnökség idején hazánkba látogató uni­Egymást segíteni fontos dolog FOTÓ: WWW.EU2011.HU ós szakértőktől, politikusok­tól. A beérkező rajzokból ösz- szesen félszázat kisorsolnak. Az alkotásokat időkapszulába zárják, és 2016-ban az akkor soros elnökséget adó Hollan­dia nyitja majd ki a dobozt, hogy kiderüljön, mi valósult meg a gyerekek mai elképze­léseiből. ÉKN © Bővebben: www.eu2011.hu VALENCIA. A spanyol és magyar romák életéről és társadal­mi megítélésük történetéről nyílik a Néprajzi Múzeummal közösen szervezett fotókiál­lítás Valenciában a magyar EU-elnökség egyik program­jaként, 2011 februárjában. Az anyag részben a Nyitott Társadalom Intézet (OSI) im­már harmadik, cigány csalá­dok saját fotóalbumaira kiírt pályázatából származik. ÉKN Az e héten összesen négy alkalommal megjelent, a magyar EU-elnökséggel foglalkozó egy-egy oldalas összeállítá­sunk a Külügyminisztérium támogatá­sával készült. A cikkek forrása: 168740 http://www.eu2011 .hu

Next

/
Thumbnails
Contents