Kelet Magyarország, 2011. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-29 / 24. szám
2 Mindenfelől REUT 2011. JANUÁR 29.. SZOMBAT C INTERJÚ: Schmitt Pállal, a Magyar Köztársaság elnökével „Használják ki a lehetőséget” Schmitt Pál: „Kiállók a médiatörvény mellett, mert nem találtam alkotmányellenesnek” Miskolc. Országjáró körútja első állomásán, Miskolcon adott interjút lapunknak a köztársaság elnöke. Ml az országjárás, és a borsodi látogatásának a célja? SCHMITT PÁL: Nem véletlenül választottam az országjáró körút első állomásaként Borsod-Abaúj Zemplén megyét és Miskolcot. Elsősorban azért, hogy tiszteletemet fejezzem ki a város és a megye erőfeszítéseiért. Tisztában vagyok vele, hogy sokat voltak már a vesztes oldalon, és segíteni szeretnék abban, hogy a győztesek oldalára kerüljenek. Biztatom a helybelieket arra, hogy használják ki a lehetőségeket, hiszen az egész országban széleskörű nemzeti együttműködés tapasztalható. Van-e olyan tehetősége a köz- társasági elnöknek, ami nincs meg a kormánynak, illetve mit tervez tenni az árvíz sújtotta térség érdekében? SCHMITT PÁL: A köztársasági elnök látogatása mindig szimbolikus. A sajtó figyelmét hoztam magammal, így az ország figyelme is Miskolc városára és a megyére irányul. Nem akkor kell az árvizet kiabálni, amikor az ár már a házak falát mossa, hanem akkor kell rá készülni, amikor még a medrében csordogál - és most úgy látom, hogy ez így van. Tanultak a tavalyi tragédiából, létrehozták a katasztrófavédelmi kormány- biztosi posztot és komoly anyagi forrást rendeltek mellé. Őszintén remélem, hogy most egy esetleges árvíz nem fogja felkészületlenül érni a lakosságot. Látogatása tehát szimbolikus. Van-e kormányzati szándék a térség felzárkóztatására? SCHMITT PÁL: Nem csak kormányzati, hanem európai szándék is van. Azt a regionális együttműködést és szolidaritást, amit Európában próbálnak megvalósítani, arra az országon belül is törekedni kell. Abba nem nyugodhatunk bele, hogy vannak huzamosan hátrányos helyzetben élő, munkanélküliségtől szenvedő, kevés beruházási lehetőséggel bíró, és vannak sokkal szerencsésebb országrészek. Szerintem a kormány nem véletlenül hozta ide a Széchenyi-terv bemutatását. Heves bírálatok tárgya lett a magyar kormány munkája (a médiatörvényen túl Is) az EUban - köztársasági elnökként van-e tennivalója e miatt? A bírálatok között az Is megfogalmazódik, hogy Magyar- országon gondok vannak a demokráciával. Erről mi elnök úr véleménye? Schmitt PÁL: Magyarország demokratikus jogállam. Az Európai Bizottság észrevételei a médiatörvénnyel kapcsolatban megérkeztek, most a kormányon a sor. És ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy soros elnökségi programunk bemutatásakor csak ez az egy ügy képezte bírálatok tárgyát. Attól, hogy valaki azt mondja, Magyar- országon nincs demokrácia, az nem biztos, hogy igaz - az Európa Parlament ilyen állás- foglalást nem hozott és csak néhány frakcióján keresztül támadta ezt a médiatörvényt, de a tenzió érezhetően csökkent. A televízió és a rádió eddig is szabályozva volt, az ő részükről már nem hallani tiltakozást. Természetesnek veszik a gyűlöletbeszéd tiltását, a párhuzamosságok kiszűrését, az ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodást, valamint a közszolgálatiság érvényesülését. A nyomtatott sajtó is tudomásul vette, hogy vannak szabályok. Még akkor is, ha a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és sajtó szabadsága rendkívül fontos, de az emberi méltóságot sérelem nem érheti. Az interneten való rendteremtés, ami érzékenyen érintett mindenkit. A szabályozás e téren is megpróbálja az ifjúság védelmét, az emberi méltóság védelmét előtérbe helyezni, és ez érzékenyen érintette azokat, akik a médiával foglalkoznak. Egy külföldi lapnak azt nyilatkozta, hogy oda fog hatni, hogy a kormány a médiatörvény kapcsán elfogadja az uniós ajánlásokat. Hogyan képzeli ezt megvalósítani? SCHMITT PÁL: A magyar kormány felelősen dolgozik és az Európai Bizottság határidőre, vagy még annak előtte megkapja a magyar állásfoglalást észrevételeivel kapcsolatban. A kormányzati álláspont ismert, amennyiben szükséges és indokolt a módosításokat megteszik. Hadd mondjam még el: aki elolvasta a médiatörvényt az azt láthatja, hogy legnagyobb részben a rendteremtés irányába hat: a közszolgálatiság, a párhuzamosságok kiszűrése, a pénzzel való takarékosság, az emberi méltóság és az ifjúság védelme, a hirdetések és a műsorok egymáshoz való aránya, a hirdetések hangereje - többek között ezek szabályozását határozza meg. Kiállók a médiatörvény mellett, mert nem találtam alkotmányellenesnek, mert azok egyes elemeit más európai országoknál is fellelhetjük, mert a közjó irányába hat. Ha valahol hibáztak benne, az most kiderül - a puding próbája az evés. Nem érzi-e úgy, hogy e támadásokban önnek is része lehet, hiszen sokat bírált, és Jogsértőnek tartott törvényeket írt alá. Schmitt PÁL: Áz én feladatom az alkotmányosság felügyelete, nekem ebből a szempontból van jogom kétféle vétót gyakorolni, van egy politikai vétójogom, hogy visszaküldjem a parlamentnek az előterjesztett törvény- javaslatot, és van egy másik, hogy előzetes normakontrollt kérjek az Alkotmánybíróságtól. Egyikkel sem éltem, mert nem találtam alkotmányellenesnek egy törvényt sem. Előd|e, Sólyom László alkotmánybíró volt korábban, neki is van rálátása az alkotmányosságra, ő mégis gyakran élt az ön által említett mindkét lehetőséggel... schmitt PÁL: Amennyiben egy aláírásra felküldött törvénynyel kapcsolatban alkotmányos aggályaim lesznek, élni fogok vétójogaim adta lehetőségeimmel. Elsősorban azzal vádolják a kormányt, hogy a demokratikus fékeket kiiktatja. Ön lenne az egyik demokratikus fék. érkező bírálatok a magyar EU- elnökség sikerét? SCHMITT PÁL: A két dolgot teljesen el kell választanunk egymástól: van egy magyar törvény, amit az Európai Unió és a világ sajtójának egy része is kritizál. Ez egy dolog. A másik, hogy van a magyar európai uniós soros elnökségnek egy programja. Ezt a miniszterelnök úr a parlamentben bemutatta, azt jó néven vették, elfogadták. Ennek a megvalósításához hozzá- kezdtünk, 260 esemény zajlik majd náluk, vannak saját stratégiai terveink - ilyenek a Duna-stratégia, roma-stratégia, a regionális együttműködés, a keleti szomszédság politikája, a balkáni bővítés. Önnek van abban szerepe, hogy a soros elnökségünk sikeres legyen? Mit tud tenni annak/ennek érdekében? SCHMITT PÁL: Természetesen van feladatom. Amikor én megszólalok, azt várják tőlem, hogy a demokrácia létét, a pluralizmust, a sajtószabadság és szólásszabadság létét garantáljam más országok vagy a média számára - és én ezt meg is tettem. Bízom benne, hogy a kezdeti kritikai hullám enyhüléséhez magam is hozzájárultam. Mikor tekintené sikeresnek a magyar EU-elnökség munkáját? schmitt PÁL: Ha sikerülne megvalósítani azokat a terveket, amelyeket a kormány programjában megfogalmazott. És mind a 27 tagország együttműködne célkitűSCHMITT PÁL: Az én dolgom nem az, hogy fék legyek, hanem a magam eszközeivel az alkotmány felhatalmazása alapján őrködjek a demokrácia felett. A médiatörvény aláírásakor is figyelembe vettem alkotmányjogászok véleményét, akik tanulmányozták az idevonatkozó európai jogrendet, európai média- szabályokat, amé- dia- irány- elvet. zéseink megvalósításában, egy erősebb Európa létrehozásában. SZENDREI PÉTER peter.szendre@inform.hu A sajtószabadságért, legközelebb márciusban © DEVIZAÁRFOLYAM | (2on.oi. 28.) mmmm PÉNZNEM árfolyam változás Eurö 271,93-2,34 USA dollár 198,14-2,23 Svájci frank 209,61-2,42 Angol font 314,77-3,70 Román lej 63,91-0,35 Ukrán hrivnya 24,92-0,33 Horvát kuna 36,64-0,38 Lengyel zloty 69,54-0,79 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB At BUDAPEST. Csütörtöki lapzártánk idején tartották a fővárosban, a Kossuth téren a sajtószabadságért szervezett tüntetést. A demonstráción a Független Hírügynökség becslése szerint körülbelül 3-4 ezer ember vett részt, de a megmozdulást az interneten is figyelemmel követték, körülbelül 1500-an - a szervezők szerint tízezernél többen. A Kossuth téren felállított pódiumon csütörtök este a többi között Dopeman, Bárdos Deák Ági és a Szilvásy Gipsy Folk Band lépett fel, beszédet Bodó Balázs médiakutató, Dénes Balázs, a TASZ, és Jeney Orsolya az Amnesty International képviselője mondott. A sajtószabadságért több vidéki nagyvárosban is, tüntetést szerveztek. Az első demonstrációt január 14-én tartották a civilek, a következőt március 15-én lesz. FH Nem nyomoznak Gripen-ügyben BUDAPEST. Sem a svéd, sem a magyar hatóságok nem nyomoznak a Gripen vadászgépek beszerzésével kapcsolatos ügyben. A svéd hatóságok 2007-ben azért terjesztették ki eljárásukat Magyarországra, mert azt hitték, a gépek beszerzését vizsgáló magyar bizottság bűnügyi nyomozást folytat. A bizottság jelentésében nem szerepelt olyan adat, ami bűncselekményre utalt volna, igy a magyar ügyészség sem indított eljárást - közölte a Legfőbb Ügyészség. fh VENDÉGKOMMENTÁR De. Nagy Péter Hazánk az unió soros elnöke zt a címben szereplő mondatot olvashatjuk 2001. januárja óta a hazai, az európai és a nemzetközi ' , írott és elektronikus sajtóban. Külön kiemeli L Bl jelentőségét az, hogy Magyarország Csehország után a második Kelet-Európai ország azon tíz ún. újonnan csatlakozott állam közül, aki most betölti az elnöki funkciót, 2011. júliusától pedig Lengyelország veszi át tőlünk a stafétát. Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy mi is ez az elnökség, hogy tölthet be egy elnöki funkciót egy állam, milyen feladatokkal, milyen felelősséggel jár egy ilyen pozíció? A kérdés megértéséhez és tisztázásához a Lisszaboni Szerződést kell használnunk vízválasztónak, ezen alap- dokumentum elfogadásával ugyanis jelentős változások következtek az Európai Unió intézményrendszerében (is). A Lisszaboni Szerződés előtt a rendszer a következőképpen működött: az Európai Unió legmagasabb rendű intézményei az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, és az Elnökség intézménye. Az Európai Unió Tanácsa az irányító-döntéshozó szerv, melyet a tagállamok miniszterei alkotnak, és mely a napirenden lévő kérdésektől függően tíz különböző összetételben ülésezik. A Külügyek Tanácsa például a külügyminiszterekből áll, a Bel- és Igazságügyek Tanácsában az igazságügyi és belügyminiszterek vesznek részt, és így tovább. A Tanácsnak jogalkotási jogköre van, biztosítja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolását, meghatározza és végrehajtja a közös kül- és biztonságpolitikát, nemzetközi megállapodásokat köt, összehangolja a tagállamok fellépését, és intézkedéseket hoz a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén. Az Elnökség intézménye az, amely igazából megtestesíti az Európai Uniót. A Lisszaboni Szerződés előtt az Elnökség intézménye osztatlan volt. Vagyis a korábbi - Maastricht-i Szerződés szerinti - szabályok előírásai alapján az elnökséget a tagállamok töltötték be mind az Európai Tanácsban, mind pedig a Tanácsban. A rotáció féléves időtartamra szólt. Persze egy tagállam nem lehet „elnök”, ennek megfelelően az adott tagállam alkotmányos berendezkedésétől függően, annak állam-, vagy kormányfője töltötte be ezt a pizíciót és elnökölt mindkét Tanácsban. A miniszterek tanácsában pedig azon állam szakminisztere elnökölt, mely szakminiszter tagállama töltötte be az elnöki funkciót. Tehát ha Olaszország adta a soros elnöki posztot, akkor a miniszterek tanácsában is olasz miniszterek elnököltek. A Lisszaboni Szerződés 2009. december l-jei hatálybalépése után azonban gyökeresen megváltozott az Elnökség intézménye. Szétvált az Európai Unió Tanácsának elnöki posztja és a Tanács elnöksége. Az előbbinek állandó elnöke lett - kvázi ő az Unió államfője megbízatása két és fél évre szól, mely egy alkalommal meghosszabbítható. A jelenlegi elnök Herman Van Rompuy. Az utóbbinak maradt a korábbi szisztéma szerinti elnökségi rotáció, vagyis egy tagállam tölti be az elnöki pozíciót, jelen esetben tehát Magyarország. Alkotmányos berendezkedésünkből adódóan pedig a Magyar Köztársaság Miniszter- elnöke. Amikor tehát már magyar elnökségről beszélünk, a fentieknek megfelelően a Tanács elnöki posztját kell értenünk, és ennek megfelelően kell az eseményeket szemlélnünk. Fél évig most mi határozzuk meg, hogy az Európai Unió hogyan működjön... Szerzőnk Európai Uniós Szakjogász PhD 99 Fél évig most mi határozzuk meg, hogy az Európai Unió hogyan működjön. Áprilisban nyilvános lesz a roma stratégia Pozsony. Magyarország azon lesz, hogy megértesse az EU nyugati államaival: ameny- nyiben nem integrálják a romákat a társadalomba, annak súlyos következményei lesznek - mondta Orbán Viktor pénteken Pozsonyban, miután találkozott Iveta Radicová szlovák kormányfővel. A magyar miniszterelnök szerint, ha az integráció sikertelen, akkor a romák visszatérnek a nomád életmódhoz az EU-n belül. A kormányfő a magyar EU-elnökség által előkészített roma stratégia kapcsán hangsúlyozta, hogy a romáknak éppen úgy, mint az Európai Unió többi polgárának, joguk van a szabad mozgáshoz. Éppen ezért a romák integrációja nemcsak azon országok érdeke, ahol nagy lélekszámban élnek, hanem a többi tagállamnak is. Várhatóan áprilisban hozzák nyilvánosságra a stratégia tervezetét, amelyről a kormányok tanácskozhatnak. Várakozásai szerint az EU júniusi csúcstalálkozóján jóváhagyják. fh
