Kelet Magyarország, 2011. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-24 / 19. szám

2011. JANUÁR 24., HÉTFŐ REUT Háttér 3 Egyre kevesebb és egyre drágább a liszt A kereskedelem koráb­ban megelégedett a 15- 20 százalékos árréssel, napjainkban 70-80 százalékkal dolgozik. NYÍREGYHÁZA. Egy kenyér 70 százalékát adja nagyjából a liszt, s míg a liszt ára az elmúlt év júliusában kilogrammon­ként 48 forint volt, idén feb­ruárra 98-100 forintba kerül. Vagyis a kenyér fő alapanya­gának ára megduplázódott, s még ettől is magasabb árakról hallani - értékeli a helyzetet Lakatos Tibor. Kevesebb süti, több kenyér A Magyar Pékszövetség or­szágos elnökségének tagja­ként, és mint húsz éve pék­ipari vállalkozóként a szakma további gondjait is részletezi: a forint gyengülése miatt a segédanyagok (margarin, élesztő, cukor, stb.) is többe kerülnek. Ráadásul a sütő­ipari tevékenység magas élő­munkaerő igényes, igy a meg­emelt minimálbér és járulékai is költségnövelő tényezők. Az is iparági jellegzetesség, hogy zömmel éjszaka kell dolgoz­ni, ami a hét végékkel együtt pótlékok fizetésére kötelezik a vállalkozót, növelve ezzel a bér- illetve a teljes termelési költségeket. Az már lát­szik: átalakul a fogyasztói szokás, a finom pék­áruk forgal­ma csökken. LAKATOS TIBOR A tényleg mindennapiból többet vásárolunk a sütemények rovására FOTÓ: RACSKÓ TIBOR- Mindezen költségnöve­kedések elkerülhetetlenül magukkal hozzák a kenyér és a pékáruk áremelkedését. Aggasztó, hogy a malmok je­lezték: a liszt drágulása nem áll meg, márciusban tovább emelik az árakat, s akár 130 forintot is elérheti, de remél­hetőleg ez nem fog bekövet­kezni - tekint előre Lakatos Tibor, ám reményeit szerte- foszlatni látszik az, hogy két hónapra elegendő búzakész­lettel rendelkeznek a hazai malmok. Vagyis nem az a kér­dés, hogy mennyi lesz a liszt, hanem hogy lesz-e?! A pékségek ártárgyalásokat kezdeményeztek a multina­cionális bevásárló hálózatok­kal, ezek eredményétől füg­gően februárra alakulhatnak ki a fogyasztói árak. A Vela Kft. ügyvezetője a maga ré­széről annyit tud bizonyosan: 10-15 százalékkal lesz kény­telen emelni az árait az előbb vázolt tényezők miatt. Az már látszik: átalakul a fogyasztói szokás, a finom pékáruk for­galma csökken, a kenyereké növekszik. Azaz: az emberek kevesebb péksüteményt en­gedhetnek meg maguknak, kenyérből viszont többet vá­sárolnak. „Nem érint az áremelés” A pékipari termékek általános drágulásával kapcsolatban Lakatos Tibor eloszlat egy kételyt: a pékszövetség ér­dekképviseleti szervezet, de nem koordinálja, befolyásolja a piaci folyamatokat. A ke­nyér ára a beszállító és vevői kapcsolatban dől el. Itt jegyzi meg azonban, hogy míg tíz éve 12-20 százalékos árréssel megelégedett a kereskede­lem, napjainkban 70-80 szá­zalékos árréssel dolgozik. Csada Sándor nem esett két­ségbe a jelentős mértékű ke­nyéráremelés hírének halla­tán.- Mint kiderült, azért, mert az egykor pékségben dolgo­zó nyíregyházi férfinak több sütnivalója van, mint hin­nénk! - Jó ideje magamnak készítem el a kenyeret egy kenyérsütőgépben. Nem túl időigényes, finom a végered­mény, anyagilag is jól járok, ráadásul tudom, hogy mit eszek! - meséli. km Ha van egy kis sütnivalója Az 1 kg-os kenyér elkészítésé­hez mindössze 60 dkg lisztre, egy fél csomag élesztőre, 4 dl tejre, 2 kávéskanál cukorra, némi sóra és vízre van szük­ség. A kenyérsütő elvégzi a dolgát (a lassú program 3,5 óra, a gyors 2 óra alatt), és már kész is a finom házi kenyér. A „felpumpált” és állományja­vítókban gazdag, hamar mor- zsálódó és penészedő bolti árukhoz képest ez teltebb, ízletesebb, kevésbé romlan­dó, és alig több, mint 200 fo­rintból előállítható. Sok em­bert rábeszéltem már, hogy vásároljon kenyérsütőgépet (lehetőleg 2 keverőlapáto­sat!), mert minden szempont­ból kifizetődő - tette hozzá a szakács végzettségű Csada Sándor. ■ ■ Az otthon w w készített ke­nyér olcsóbb, finom és " 2 egészséges! CSABASÁNDOR «■'f Árverseny a pékségek között Sokan tisztelik a művész munkásságát fotó: galambos Béla Posztumusz kiállítás: „A Tisza a Forrásban” Az egymás ala kínáló árversenyben a kisebb péküzemek rontják saját alkupozíciójukat. GÁVAVENCSELLŐ. Az Utóbbi években amúgy sem éppen rózsás helyzet rendkívül sú­lyos fordulatot vett: drágult a liszt és a segédanyag, az üzemanyag, a munkaerő, az energia, s említhetem a különböző közüzemi szol­gáltatásokat is - érzékelteti csak vázlatosan az iparágat sújtó gondokat Zöldi Mihály, a Gávavencsellői Sütőüzem Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Mindemellett a kisebb pék­ségek kiélezett küzdelmet, olykor szó szerint harcot folytatnak a kereskedelem­mel, amely részéről gyakorta szembesülnek hibás üzletpo­litikával, olykor inkorrekt ma­gatartással. Nem fél azonban kritikát is megfogalmazni a pékipari vállalkozókat illető­en, mondván: az ésszerűtlen árképzés épp a pékségeket sújtja. Vevőcsalogató akciók Mire gondol itt az ügyveze­tő? Arra, hogy az értékesítési gondokkal küszködő kisebb pékségek úgy próbálnak meg piacot szerezni, elhódítani másoktól, hogy irreálisan ala­csony árakon kínálják a ter­mékeiket. Ez rontja a pékipar valamennyi szereplőjének al­kupozícióját, s olyan negatív, az árakat leszorító versenybe kényszeríti ezeket a vállalko­zásokat, hogy abba többen is belerendülhetnek, s a végén akár tönkre is mehetnek.- A pékségek, de általában véve a kis- és középvállal­kozások kilábalásának egyik lehetősége a saját termékek iránti márkahűség kialakítása és megerősítése. Nem szabad belefolyni napi árharcokba, vagyis mindenkinek gazda­ságilag megalapozottabban, hozzáértőbben kell hozzá­nyúlni az árképzéshez - inti józan önmérsékletre saját iparágának szereplőit Zöldi Mihály. Hozzáteszi: a kenyér még mindig vevőcsalogató termék, s azzal nem tudnak mit kezdem, ha a nagy bevá­sárló központok önköltségi ár alatt kínálják, hiszen a 30-40 ezer féle termék forgalmán játszi könnyedséggel vissza­nyerik. A legnagyobb azonban talán az, hogy az embereknek nincs pénz a zsebükben, a gazdasági, pénzügyi válság drasztikusan visszavetette a fogyasztást - illetve veszik inkább az olcsóbb, gyengébb minőségű, kovászolás nélkül sütött kenyereket, km-nyzs Budapest. A Tisza a Forrás­ban. Katona Zsuzsa Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész és Dienes Gábor (1948-2010) Munkácsy Mihály-díjas fes­tőművész közös kiállítása nyílt meg a fővárosi Forrás Galériában január 20-án. A budapesti tárlat, amelyen a festőművésznek a ciánszeny- nyezést követően született Tisza című képe (szemben) is szerepel, február 4-éig te- | kinthető meg. A tragikus hir­telenséggel tavaly elhunyt Dienes Gábor emlékkiállítását egyébként tavaly októberben láthatta szűkebb pátriájának értő közönsége a mátészal­kai Szatmári Múzeumban a Mátészalkai Művészetbarát Egyesület jóvoltából. Morzsányi különbség V;j n gy tűnik, semmi sem változott a hetvenes évek óta! - vonta le a bölcs következ­tetést a hetvenes éveiben járó nagymamám, amikor az esti híradóban a drasztikus kenyéráremelésről hallott. - Akkor is „háromhatvan” volt egy kiló kenyér, és lám, most is annyi lesz! - magyarázta, aztán azt kezdte számolgatni, hogy egyedül élő kisnyugdí­jasként milyen reformokat, megszorításokat tudna még bevezetni az életében, hogy legalább az alapvető élelmi­szerekre, a rezsire és a gyógy­szerekre fussa havonta. Szívfájdító volt hallgatni a kenyérkérdére adott válaszait, és rádöbbenni arra, hogy ezek a gondolatok most ugyanúgy megfogalmazódnak hazánk sokmillió nyögdíjasának, mi­nimálbéresének vagy éppen segélyből tengődő álláskere­sőjének a fejében. Sokat elárul egy ország állapotáról (és vezetői kvalitásairól), ha állampolgá­rainak lassan már kenyérre sem telik, vagy ha futja is rá, akkor az legfeljebb a legol­csóbb frissen sütött pék-vég­termék a multik polcán, tele állományjavítóval és más vacakkal, esetleg a tegnap­ról megmaradt félkemény félbarna féláron a helyi kisboltban. Alapvető élelmiszerről van szó, ami nem lehet elérhe­tetlen „luxuscikk” senki számára, hiszen egy kirándu­lásról, színházi előadásról, új ruháról, a drága déligyümöl­csökről, húsfélékről, édes­ségekről és egyéb ínyenc fala­tokról még csak-csak lemond az ember, ha úgy hozza a szükség, de a mindennapi kenyérnek minden család asztalán ott (lenne) a helye frissen, finoman, minden áldott nap! istvan.palicz@inform.hu Mi a rendkívüli értéke, építészeti különlegessége Szamosbecs XV. századi templomának? a, a magas tornya b, a megerősített bejárati ajtaja c, a mérműves-gótikus ablaknyílása d, az alapzat megoldása A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Q MEGKÉRDEZTÜK: Ön mit szól a kenyéráremeléshez? BARTA SZABINA: Nem VILMÁNYI iÓZSEFNÉ: GABULYAISTVÁNNÉ: kedveljük a drága Lesz pénzünk az alapve- Csökkentsék az alapve­újdonságokat. tő ennivalókra? tő élelmiszerek áfájátI CSORDÁS JÓZSEFNÉ: Ha BENCZE JÓZSEF: A ga- HAJCSÁK JÁNOS: Nem így haladunk, luxuscikk bona-spekuláció miatt az árak magasak, a lesz a kenyéri tartunk ittl pénzünk kévést Barta Szabina így válaszolt: Édesanyám szokott járni a boltba, ő tudja, hogy mi meny­nyibe kerül. Általában egész­ben veszi meg a kenyeret, fris­set, finomat. A Bálintbokorban élő Vilmányi Józsefné egy régi mondást idézett: - Amíg ke­nyér és krumpli van a háznál, addig nincs éhség! Kérdés, hogy ilyen elharapódzó árak mellett lesz-e pénze a sze­gény embereknek ezekre az alapvető ennivalókra! Gabulya Istvánná Mandabokor: - Ahogy azt már valamelyik párt fölve­tette, csökkentem kellene az alapvető élelmiszerek áfáját, így szinte mindenki számára elérhetővé válna a mindenna­pi kenyér. A másik megoldás, hogy az emberek a legolcsóbb (adalékos vagy tegnapról meg­maradt) kenyeret fogják haza vinni a boltokból. Én ezen nem akarok, nem fogok spórolni! Csordás Józsefné így felelt: - Ha igy haladunk, lassan a kenyér is luxuscikk lesz! Csakhogy ez nem olyan tétel, amiről csak úgy lemondhat az ember. - Az olcsó búzát felvásárolták a ke­reskedők, kivitték, most mé­regdrágán fogja visszahozni nekünk. A gabona-spekuláció miatt tartunk itt! - mondta Bencze József. - Munkahelyek­re, tisztességes fizetésekre és nyugdíjakra lenne szükség. Nem az árak magasak, a jö­vedelmünk kevés! - felelte Hajcsák János. »SPORTOSEBEK A nagy mozgásigényű kutyákat a fotón látható módon lehet legkönnyebben megmozgatni. Képünk a megyeszékhelyen készült. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents