Kelet Magyarország, 2011. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-04 / 2. szám
2011. JANUÁR 4.. KEDD Ez történt 2010-ben 11 ■h ■Mi C EZ TÖRTÉNT 2010-BEN Adócsökkentéstől a médiatörvényig 2010. november Novemberben megszavazta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság hatáskörének változásáról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokat. Eszerint alkotmányos alapjogokat érintő kérdésekben lesz normakontrollra lehetősége az Alkotmánybíróságnak a költségvetést, az adókat és a járulékokat érintő törvények ügyében is. Az Országgyűlés elfogadta a sajtó- szabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény- javaslatot, amelyet a fideszes Cser- Palkovics András és Rogán Antal terjesztett be. A voksoláson csak a kormánypárti képviselők szavaztak igennel, az ellenzéki képviselők egységesen elutasították a javaslatot. Elfogadta az Országgyűlés novemberben a hagyatéki eljárásról szóló törvényt is, amelynek értelmében egyszerűsödik a hagyatéki eljárás. Változott a céges és szövetkezeti résztulajdonnal kapcsolatos hagyatéki eljárás, illetve új szabály az is, hogy aki termőföldet, állatokat, illetve a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket örököl, felajánlhatja az államnak, amely ezt ilyen esetekben automatikusan elfogadja. Elfogadta a parlament az új adó- és járuléktörvényeket. Ennek értelmében a személyi jövedelemadó a jövő évtől, a jövedelem nagyságától függetlenül egységesen 16 százalékos lesz. Fél százalékkal, 9,5-ről 10 százalékra emelkedik a nyugdíjjárulék, és adókedvezményt kapnak a gyermeket nevelő családok. Döntött novemberben az Ország- gyűlés a nagy összegű végkielégítések egy részének 98 százalékos megadóztatásáról, vagyis a különadóról is. A szabályozás szerint a munkavállalók 3,5 millió forint felett fizetik meg ezt a terhet és nem számít bele a szabadságmegváltás. Az állami, önkormányzati vezetők és az állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezetői esetében marad a 2 millió forintos határ és beleszámít a szabadságmegváltás is. A rendelkezés öt évre visszamenően lesz hatályos. 36 megyei szinten működő állam- igazgatási szervből 15-öt a kormányhivatalokba szerveznek január i-jétől. Az úgynevezett egyablakos ügyintézés eleinte csak a megyei jogú és nagyvárosokban lesz elérhető, később bővítik ezek körét. Bejelentették, hogy 2011-től a nők 40 év munkaviszony után kedvezményes nyugdíjba vonulhatnak. A munkaviszonyba a gyerekneveléssel töltött időszak is beleszámít, ez több gyerek esetén maximum 8 év lehet. Az erről szóló törvényt december 20-án fogadta el az országgyűlés. Matolcsy György novemberi bejelentése szerint megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer: a három pillérből kettő, az állami és az önkéntes nyugdíjrendszer marad. A kormány a magánnyugdíj-pénztári vagyon egyik részét a nyugdíjbiztosítási alap hiányának pótlására fordítja, a másik részét pedig az államadósság csökkentésére. Közben ismét az Alkotmánybírósághoz fordult a Stabilitás Pénztárszövetség a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban. A pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerint sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, hogy a pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé. Az Országgyűlés december 13-án fogadta el a törvényt. 4,4 százalékkal emelkedik a nyugdíj januártól azoknak, akik nem 2010-ben, hanem még korábban mentek nyugdíjba - jelentette be a kormányszóvivő novemberben. Akik 2010-ben váltak nyugdíjassá, 3,8 százalékos emelésre számíthatnak. Nagy Anna elmondta, hogy egy átlagnyugdíjnál ez havi 3200, illetve 3700 forintos plusz összeget jelent. A kormány úgy döntött, átutalja a BKV-nak azt a 7,5 milliárd forintot, amelyre még a Bajnai-kormány tett ígéretet a 2010-es költségvetés terhére - jelentette be a kormányszóvivő. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter novemberben kezdeményezte a MÁV-nál és a Magyar Postánál a már meginditott beszerzési eljárások azonnali, részleges felfüggesztését. A személygépjárművekre vonatkozó beszerzési igényeiket a vállalatoknak ugyanis összhangba kell hozniuk a kormány takarékos- sági intézkedéseivel. Fellegi Tamás bejelentette: nem emelkedik a gáz ára januártól az 1200 köbméternyi éves fogyasztás alatt. 1200-1500 köbméter közötti fogyasztásnál 0,7 százalékos lesz a drágulás, ebbe a csoportba tartozik a lakossági fogyasztók kétharmada. A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma novemberben megválasztotta a közmédiumok vezér- igazgatóit. A Magyar Televízió élére Medveczky Balázst, az MTI vezetésére Belénessy Csabát választották meg. A Magyar Rádió vezérigazgatója Jónás István, míg a Duna Televízió vezetője Ókovács Szilveszter lett. Vádat emelt novemberben az ügyészség Hunvald György, Gál György és 23 társuk ellen. Az ügyészség különösen jelenős kárt okozó család bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. November elejére sikerült megtisztítani a vörösiszap-áradat által sújtott három Veszprém megyei település utcáit. Somlóvásárhely, Devecser és Kolontár azon részein nem fejezték csak be a munkálatokat, ahol körülbelül 225 házat le kell bontani. Bejelentették, hamarosan megkezdheti munkáját a kolontári iszapkatasztrófa körülményeinek és felelőseinek feltárásával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság. Feladata a környezeti katasztrófa körülményeinek és okainak feltárása, a személyi felelősség megállapítása, valamint a tározóépítés körülményeinek és a hatósági ellenőrzések felülvizsgálata lesz. A Magyar Kármentő Alapba befizetett összeg november elejére meghaladta az egymilliárd forintot. A kormány adóváltoztatásokkal próbálja ösztönözni az adományozást az iszapkatasztrófa áldozatainak megsegítésére. Például kezdeményezi, hogy a személyi jövedelemadóból évente felajánlható úgynevezett civil 1 százalékot a Magyar Kármentő Alapnak is fel lehessen ajánlani. A győri kórházban pedig meghalt a vörösiszap-katasztrófa 10. áldozata, egy súlyosan sérült idős férfi. Első fokon hatévi börtönre Ítélték a Fővárosi Bíróságon Varga Gergely volt ügyészt, a Fővárosi Főügyészség volt szóvivőjét vesztegetésért és más bűncselekményekért. 2010. december Decemberben megszületett a megállapodás a 20ll-es minimálbérről, a garantált bérminimumról és a bérajánlásról az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. Az egyezség nyomán 2011. január i-jétől 78 ezer forintra emelkedik a minimálbér, míg a szakmunkás-bérminimum 94 ezer forint lesz. Az ÓÉT tagjai átlagosan bruttó 4-6 százalékos béremelésben állapodtak meg 20ll-re. December 9-én megdőlt a szélrekord Magyarországon. A Kab-hegyen 172 kilométer/órás szél süvített, soha nem mérték még ilyen erős légmozgást itthon. 165 kilométer/óra volt az eddigi rekord. Az egykamarás törvényhozás szerepel továbbra is az új alkotmány koncepciójában - így döntött az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága decemberi ülésén. Emellett kibővítik az államfő jogkörét, igy a köztársasági elnök nem csak három sikeres bizalmatlansági indítvány, illetve a költségvetés elutasítása esetén, hanem akkor is feloszlathatná az Országgyűlést, ha azzal egy „súlyos bizalomvesztés miatti alkotmányos, illetve politikai válság feloldását szolgálja”. December 6-án Polt Pétert választotta legfőbb ügyésznek az Ország- gyűlés, december 14-ei hatállyal. A 362 érvényes szavazatból 271 volt „igen”, és 91 „nem”. 3 szavazat érvénytelen volt. Összesen 1,73 milliárd forint plusz- támogatást kapnak a háziorvosok, házi fogorvosi rendelők és a hajléktalanokat ellátó intézmények - jelentette be Szócska Miklós decemberben. A praxisok 200 ezer forintot kapnak, de a háziorvosi sürgősségi központoknak ezen felül még 200 ezer forint jut. Az Országgyűlés idei utolsó ülésnapján egyebek mellett döntött egyes szociális törvények módosításáról, így például arról, hogy a gyes nem jár a nyolc órában foglalkoztatott nőknek. Döntés született a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásának módosításáról, így arról, hogy a jövőben a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan ők is indoklás nélkül elbocsáthatók. Módosította a Ház a sztrájktörvényt is, így a még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás nélkül nem lehet munkabeszüntetést tartani a jövőben. Szintén a december 23-ai utolsó ülésnapon az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést. December 21-én hajnalban az Országgyűlés elfogadta az új média- törvényt. A jogszabály, amely az 1986-os sajtótörvény helyébe lép, januártól az internetes újságokat és a szerkesztett biogokat is szabályozza. Az új törvény szerint az országos kereskedelmi televíziók híradóiban nem haladhatja meg a 20 százalékot a bűnügyi tudósítások aránya, és 35 százalékra kell növelni a magyar zenék arányát a vezető országos rádiók műsoraiban. Az új médiatörvény jelentősen emeli a médiumokra kiszabható bírságok felső határát. Az új törvény nagy vihart kavart világszerte a nemzetközi sajtóban. Több külföldi politikus is bírálta a kormányt. A törvényt a köztársasági elnök december 30-án írta alá. Átfogó vizsgálatot indított decemberben az Európai Bizottság az FHB bank javasolt szerkezetátalakítása kapcsán. A magyar pénzintézet kétféle állami támogatásban is részesült, de a bizottság úgy látja, hogy a támogatást a bank terjeszkedéséhez használták fel, a többi versenytárs kárára. Az FHB 2009 márciusában 120 milliárd forint összegű hitelhez jutott és 30 milliárd forintos tőkeinjekcióban részesült. Magyarország álláspontja szerint az intézkedések a bankokat támogató hatályos likviditási és feltőkésitési programok keretébe tartoznak, amelyeket a Bizottság engedélyezett. A móri mészárlás miatt másodfokon is életfogytiglanra ítélte Weiszdom Róbertét a Fővárosi ítélőtábla december 9-én. A feltételes szabadlábra helyezés legkorábbi időpontját 30 évről 40-re változtatták. A szigorítást a bíró azzal indokolta, hogy a nyolc ember életét követelő bankrablást nem csupán nyereségvágyból több emberen elkövetett emberölésnek minősítették, hanem előre kiterveltnek is. Az ítélet jogerős. December közepén sikeres szívátültetésen esett át az a hatéves kisfiú, akit 264 napja műszívvel tartottak életben. A szülők levélben kértek segítséget az egészségügyi döntéshozóktól, mert Máténak egyre rosz- szabbak voltak az esélyei a sikeres szívátültetésre, ugyanis Magyarországon kevés szervet ajánlanak fel, és egyetlen országgal sincs megállapodás szervcseréről. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Erdőhorvátiból származó 15 méter magas fenyőfa lett az ország idei karácsonyfája, amelyet most is a Kossuth téren állítottak és díszítettek fel a tűzoltóság segítségével. Decemberben nyolcszáz gyereket láttak vendégül az ország házában. Volt, aki árvíz sújtotta településekről, volt, aki a vörösiszap-károsult térségből érkezett, rajtuk kívül több száz iskolást hoztak határon túli magyar településekről. Megjelentek hírességek, mint például Csapó Gábor, Görbicz Anita, Buzánszky Jenő. 22 ezer cipősdobozba csomagolt ajándékot gyűjtött decemberben a Baptista Szeretetszolgálat. Az ajándékok többek között Erdélybe és az árvíz- és vörösiszap-katasztrófa károsultjaihoz kerültek. Forrás: Független Hírügynökség 2010 karácsonya előtt Is sokan csomagoltak cipősdobozokba ajándékokat fotó: net Január l-jétől nyugdíjba mehetnek a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők fotó: ékn j
