Kelet Magyarország, 2011. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-04 / 2. szám

2011. JANUÁR 4.. KEDD 4 EU-elnökség KELET „Európa mi vagyunk” fotó: archIv Óriási bulival indult a magyar EU-elnökség BUDAPEST. „Európa mi va­gyunk” címmel a budapesti Millenárison hatalmas mu­latság köszöntötte szilveszter éjjelén az új évet és a magyar EU-elnökséget. Számos kivá­ló hazai és külföldi művész szórakoztatta a nagyérdeműt, széles zenei palettát képvisel­ve. Az éjféli Himnuszt tűzijá­ték fényében lehet énekelni, a hangulatot tűzzsonglőrök fokozták. ÉKN ■ Budapest. Magyarország a so­ros elnökség ellátásával kap­csolatban 2007-2011 között 23,78 milliárd forintot költ, ez 2010. november végi árfo­lyamon közel 85 millió euró. Ez takarékos költségvetésnek számít, mert az utóbbi évek elnökségeinek költségveté­se 80-150 millió euró között mozgott (bár az eltérő elszá­molási gyakorlatok miatt ne­héz az összehasonlítás.) ÉKN Az elnökség városai, 1. Budapest. Széles sugárutak és zöld parkok, egyedi szecesszi­ós alkotások és templomok, a barokk és klasszicista paloták - szinte minden építészeti stílus és különleges hangulat fellelhető Budapest utcáin. Fóvárosunk elnökségi rendez­vények sokaságának ad ott­hont 2011 első fél évében. Az események egyik helyszíne a Parlament szomszédságában található Néprajzi Múzeum, amely sajtóközpontként szol­gálja az elnökséget. ÉKN Az erős Európa az érdekünk Magyarország első íz­ben tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Budapest. 2010-2011 fordu­lóján olyan ügyek, célok sze­repelnek az EU napirendjén, amelyek nagyban egybees­nek Magyarország saját tö­rekvéseivel. Magyarország fejlődése, versenyképessége összekapcsolódik a közösség belső fejlődésével és globális versenyképességének ala­kulásával, ezért az elnökség elsődleges célja az integráci­ós folyamat, az Európai Unió erősítése. Magyarország azon lesz, hogy előmozdítsa a jövőbeli fejlődés alapjainak a megteremtését illusztráció: archív elnökség hat hónapja az EU-n belül és kívül egyaránt látha­tóbbá teszi Magyarországot mint uniós tagállamot, a ma­gyar közvéleményben pedig újra tudatosíthatja az Európai Unió létét, a tagsággal járó előnyöket és lehetőségeket. A soros elnökség azért is ki­hívás Magyarország számára, mert a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése miatt új in­tézményi keretek működését kell „bejáratni” és gyakorlattal megtölteni. Nagy felelősséget ró Magyarországra, hogy 2011 első felében az EU napirend­Ez a politikai napirend az emberi tényező köré épül. Az elnökség a gazdasági ügyektől kezdve a közösségi szakpolitikákon át a bővítés kérdéséig minden esetben az intelligens, fenn­tartható és inkluzív növekedés alapját képező polgárra, az emberre összpon­tosít. Európát csakis az emberek, a bennük rejlő teremtő potenciál teheti erőssé és naggyá. jén kiemelkedően fontos, az egész európai integráció jö­vője szempontjából megha­tározó kérdések szerepelnek, megannyi bonyolult, straté­giai jellegű feladatot kell meg­oldani. Kiútkeresés a válságból A spanyol-belga-magyar trió elnökség utolsó tagjaként Magyarország azon lesz, hogy előmozdítsa a kiútkeresést a gazdasági válságból és a jövőbeli fejlődés alapjainak a megteremtését. Az Unió sok krízisen ment már át, és mindig megerősödve lábalt ki belőlük. Most a magyar elnökség is olyan módon kí­ván válaszolni a kihívásokra, hogy az EU erősebbé váljon, mint valaha, létrejöjjön egy gazdaságilag, társadalmilag, politikailag és intézményileg egyaránt erős Európa. A magyar elnökség napi­rendjét alapvetően megha­tározza a gazdasági válság következményeinek kezelése és az együttműködés új for­máinak a beindítása. Az Uniót felkészültebbé kell tenni az esetleges jövőbeli válságokkal szemben: állandó válságke­zelő mechanizmus létrehozá­sára, a gazdasági koordináció javítására és a pénzügyi fegye­lem szigorúbb ellenőrzésére van szükség. A válság után is van azonban élet. Már most szem előtt kell tartani, hogy milyen hosszú távú intézke­dések növelhetik az EU glo­bális versenyképességét. Az Európa 2020 stratégia szilárd alapot ad arra, hogy a foglal­koztatás bővítése, a regionális és szociális kohézió erősítése, a vállalkozások innovációs képességének javítása révén Európa megújulva és megerő­södve kerüljön ki a mostani megrázkódtatásokból. ékn O Sokoldalú tájékoztatás a magyar EU-elnökség témájában az interneten: http://www.eu2011.hu Amolyan tűzkeresztség Magyarország első ízben tölti be az Európai Unió Tanácsá­nak soros elnöki tisztségét 2011. január 1. és június 30. között. Ez a fél év egyszeri és megismételhetetlen. Az első elnökség minden uniós tag­állam számára amolyan tűz­keresztség: akkor érijük meg igazán az EU bonyolult dön­téshozatali mechanizmusát, ha egyszer már irányítottuk. Az elnökség egyszerre jelent politikai, diplomáciai, szak­mai és kommunikációs fel­adatokat, és az adott tagállam megítélését nagyban befolyá­solja, hogy milyen eredmé­nyesen oldja meg azokat. Az © A NÉGY FO TÉMAKOR A magyar elnökség négy fő téma­körre fókuszál ■ az európai szociális modell megőrzését szolgáló növekedésre és foglalkoztatásra, _____________ ■ Európa megerősítésére, _______ ■ a polgárbarát Unióra, ________ ■ a bővítési és szomszédsági politikára. A jövő nemzedékekre figyelve Győri Enikő (jobbról) átadja a „zöld" golyóstollakat fotó: www.eu20U.hu Az Európai Unió Tanácsa Budapest. Az Európai Unió Tanácsa kormányközi intéz­mény, amely a tagállami ér­dekeket jeleníti meg, és tíz különböző összetételben ülé­sezik. A Tanács soros elnöksé­gének teendőit a tagállamok rotációs alapon, fél éven ke­resztül látják el. Az elnökölő ország feladata, hogy a Főtit­kárság segítségével szervezze a Tanács munkáját, s ebben az értelemben irányítsa az Uni­ót, biztosítsa működésének folyamatosságát, rugalmas­ságát. A Lisszaboni Szerződés 2009 végi hatályba lépése óta a tagországok állam- és kor­mányfőit tömörítő Európai Tanács üléseit - Herman Van Rompuy személyében - a két és fél évre választott állandó elnök irányítja. így a Tanács elnöke és a soros elnökség szoros együttműködése adja az Unió vezetését. ÉKN A magyar EU-elnökség elkötelezett a környe­zetvédelemmel kap­csolatos problémák megoldása iránt. BUDAPEST. A kiemelt prioritá­sok között szerepel az éghaj­latváltozás elleni küzdelem, a fenntartható vízkészletek védelme, az erőforrás-haté­konyság és a biológiai sokfé­leség megőrzése is. Az elnök­ség különös figyelmet fordít a jövő nemzedékekre és a fenn­tartható fejlődésre.- Az Uniónak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a klímaváltozás elleni globális küzdelemben - mondta Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár, amikor ja­nuár 3-án Budapesten átvet­te a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet állásfoglalását az EU-elnökség zöld vetületeiről. A petíció a szervezet ajánlását tartalmaz­za a soros elnökség számáa. Az államtitkár szerint a ma­gyar elnökség elkötelezett a cancúni csúcs eredményeinek végrehajtása iránt. Célja, hogy továbbvigye a 2011. évi klíma­tárgyalásokra történő uniós felkészülést annak érdeké­ben, hogy 2011 végére jogilag kötelező érvényű intézkedé­sek szülessenek. A magyar elnökség alatt a tagállamok várhatóan újratárgyáják az EU 20 százáékot meghala- dó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kérdését és a 2050-ig szóló, hosszú távú - úgynevezett dekarbonizációs - ütemtervet is. Győri Enikő a petíció átvé­tele után átadta a szervezet képviselőinek az elnökség apró ajándékát, néhány újra­hasznosított papírból készült golyóstollat. ékn / Az Európai Unió mind a 27 tagállamának meggyőződése, hogy az eurózóna stabi­litása egész Európa stabilitá­sának alapja. HERMAN VAN ROMPUY, AZEURÓPAI TANÁCS ÁLLANDÓ ELNÖKE Észtország: Isten hozta az eurózónában! TALLINN. Észtország 2011. ja­nuár l-jétől hivatáosan is az eurózóna tagjává vát. A balti álam csatlakozásává immár 17 uniós tagálamban 330 millió polgá hasznáhatja az eurót mint hivatáos fizető- eszközt.- Észtország „ismét megér­kezett Európába” - jelentette ki Thomas Hendrik lives á- lamfő a történelmi esemény kapcsán. ékn MINISZTERELNÖKI KÖSZÖNTŐ Orbán Viktor Nehéz, de nem lehetetlen ol van már a taváyi hó? Mikor hazám képvi­selőjeként 2002 előtt részt vettem az Európai Unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozóin, mindannyiunkat lelkesedés, optimizmus, az Európa újraegyesítése iránt érzett történelmi elkötelezettség, az euró bevezetésének történelmi tette miatti büszkeség, az ősi európai civilizáció újabb diadal- mas korszakának előérzete hatotta át. Amikor 2010 nyarán újra szélesre tárultak előttem az európai csúcstalálkozóknak otthont adó szalonok ajtói, gondterhelt arcélek, mélyen barázdát homlokok, a bizony- táan jövőről szóló beszédek, segítséget sürgető és válság- tanácskozásokba süllyedő államférfiak és államasszonyok fogadtak. Mindehhez az euró eresztékeinek recsegése és ropogása adta a háttérzenét. Egy derűlátó korszak lezá­rult, egy küldetés véget ért, egy nagy elhivatottság üzem­anyagtartályai kimerültek, a hordozórakéták kényszerle­szállást hajtottak végre. Nem érdemes méltatlan­kodnunk a sors igazságtáan és bászerencsés fordulata miatt. Végül is a nagy civili­záció, az ősi kultúrák, világ­bajnok gazdasági rendszerek életciklusa már csak ilyen. Magasba lendítő küldetések után válságos árapály, kétségekkel teli útkeresés, majd az új küldetésre váó rátááás katartikus, megerősítő és önbi- záommal teli évei következnek. A második világháború európai romjai felett így jelölte ki számunkra a Gondviselés a tartós európai béke felépítésé­nek küldetését, majd a kommunizmus összeomlása után így vált küldetésünkké az európai kontinens újraegyesíté­sének ügye, ide értve az eurót, az egyesített Európa legfon­tosabb és legerősebbnek ígérkező acélpántját is. A majd két évtizedes diadalmenet korszakát a világpiac újrafelosztásához vezető globalizáció tektonikus mozgásai váltották föl. Az Európai Unió előtt álló feladat nem bonyo­lult, csak nehéz. Kezelni kell a ma elharapózónak látszó nemzetgazdasági válságokat, sikeres válságkezeléssel meg kell szilárdítani és a világ legmegbízhatóbb pénzévé kell tenni az eurót, és úgy kell megújítani az európai gazdasági rendszert, hogy versenyképes legyen az ambíciótól fütött és a siker éhségétől hajtott új riválisaival. A belga elnökség hat hónapos munkája egy futóver­senyjói sikerült rajtjára emlékeztet: a magyaroknak most körelőnyt kell kiharcolni, a lengyeleknek pedig jól kell megfutni a célegyenest. Visszazökkenve az eurokraták különleges nyelvi világá­ba, ez annyit tesz, hogy a belga elnökség alatt felállították a válságkezelő task force-ot, a magyar elnökség idején pedig végig kell vinni a szerződés módosítását, fel kell állítani az állandó válságkezelő mechanizmust, be kell üzemelni az európai gazdasági szemesztert, ki kell tárni a teljes foglalkoztatáshoz, a munka és a termelés megbecsü­léséhez vezető ajtókat, majd a lengyeleknek egy huszáros vágtával meg kell alkotniuk azokat az eszközöket, a több­éves kerettervet, amelyekkel ezek a célok elérhetők. Ennyi az egész. Nehéz, de korántsem lehetetlen. A háború és a gyűlölet romjai fölé barátságot építeni, térdre kényszeríteni a kommunizmust, újraegyesíteni Európát, megalkotni egy új világpénzt, kiépíteni 500 millió ember és 27 nemzet közös és egységes gazdasági térségét, bizo­nyára nehezebb volt, mint az a munka, ami most ránk vár. Miért ne lennénk hát optimisták? http://www.eii2011.liu 99 A magyaroknak most körelőnyt kell kiharcolni, a lengye­leknek pedig jól kell megfutni a célegye­nest. ©ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A2 ezen a héten négy alkalommal megjelenő, a magyar EU-elnökséggel foglalkozó egyoldalas összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. A cikkek forrása: http://www.eu2011.hu r 1RR7AI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents