Kelet Magyarország, 2011. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-14 / 11. szám

2011. JANUÁR 14., PÉNTEK 12 Magyar elnökség KELET © INTERJÚ: Dr. Hörcsik Richarddal, az Európai Ügyek Bizottságának elnökével „Felnőttünk ehhez a feladathoz” „Rajtunk a világ és Eu­rópa szeme. Magyaror­szág a figyelem közép­pontjába került.” Sárospatak. Január elsejé­től fél évig hazánk tölti be az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztét. Dr. Hörcsik Ri- chárdot, az Európai ügyek Bizottsága elnökét egyebek mellett arról kérdeztük, mi­lyen hozadékai lehetnek en­nek az időszaknak hazánk számára. Ml lehet ennek a fél éves elnökségnek a közvetlen és a közvetett haszna az ország számára? dr. hörcsik rkháro: Rajtunk a világ és Európa szeme. Magyarország a figyelem köz­pontjába került. Leszámítva azt a - nyugodtan mondha­tom - méltatlan „hecckam­pányt”, ami a médiatörvényt vagy az azt megelőző vál­ságadót lengte körül, lassan megnyugszanak a kedélyek. Ugyanis ezt nem az Európai Bizottság, de nem is úgy általában Európa, hanem egy szűk csoport gerjesztette. A háttérben meghúzódó, elsősorban gazdasági termé­szetű okok mellett bizony ott lappang a hazánkkal és az egész keleti régióval kapcso­latban érezhető sztereotípi­ák. Még mindig újonnan jövő országoknak vagy új demok­ráciáknak tekintenek minket, holott hat éve vagyunk az EU tagjai. Éppen itt lehet az egyik legfontosabb hozadéka a magyar - és az utánunk következő lengyel elnökség­nek -, hogy mi magyarok itt közép Európában - a len­gyelekkel együtt - igenis fel­nőttünk ehhez a feladat­hoz, hogy „vezessük” Európát. Nem érződik néha úgy, hogy sok az ellendrukker? DR. HÖRCSIK RICHÁRO: Ettől nem szabad megijedni, mert az unió egyébként is nem más, mint a vélemények, érdekek állandó ütközőhelye. Ha eleve feltartott kezekkel indulunk a csatába, akkor hogyan akarunk nyerni? Itt az ideje, hogy a régi tagor­szágok is felismerjék, hogy mi is megtanultuk az „uniós harcmodort”, hogyan lehet egyszerre a közös és a saját nemzeti érdekeinket képvi­selni. Húsz éves uniós for- golódásom közben sokszor tapasztaltam: amellett, hogy a nemzeti érdekek képvi­selete sok harccal jár, de mindig tiszteletben tartják. Aki nem ezt teszi, ugyan „jó fiúnak” tűnik, de nem igazán veszik komoly partnernek! Meggyőződésem az, hogy elnökségünk alatti higgadt szakmai és politikai mun­kánkkal Európa öregebb fele végre közelről is megláthatja: a „politikai elit” ugyanazt akarja, mint ők - egy erős Európát. A magyar elnök­ség munkája és programja tehát világossá teszi minden európai polgár előtt: nem­csak értjük az uniót, hanem tudunk is érte dolgozni. Csak egyetlen példa: ilyen még nem volt, hogy a magyar kormány gazdasági programja 70-80 szá- - zalékban egybeessen i az unióéval! De hadd szóljak néhány szót a közvetlen „hozadékról” is. A közgaz­dászok kiszámolták, hogy a turisztika, az európai színvo­nalú szállodák és éttermek, a hungarikumok, így a kiváló magyar borok és élelmisze­rek, a közlekedési-, szállítási vállalkozások, a tolmácsok és a kulturális programok szervezői feltétlen haszonél­vezői az elnökségnek. Ami a konkrét számokat illeti: az ér­kező vendégek az egynapos rendezvények miatt összesen 1,71 milliárd, a kétnaposakra 3,42 milliárd forintot köl­tenek. Ezek adó- és járulék bevételeivel plusz 414 millió, illetve 829 millió forintra rúgnak. A szállodák a félév alatt plusz 4-16 millió euró többletbevételre számítanak. Tehát üzletnek sem rossz az elnökség! Melyek lesznek az elnökség­hez kapcsolódó események helyszínel a régiónkban? DR. HÖRCSIK RICHÁRD: Az elnökség fél éve alatt közel 260 különböző színtű magyarországi helyszínű szakmai rendezvény kerül sorra. Ez önmagában is hatalmas szám, gondoljunk csak bele, ez azt jelenti, hogy átlagosan naponta majdnem két fontos esemény történik Magyarországon. Ezek közül természetesen kiemel­kednek az állam- és kormányfői találkozók, például a májusi Keleti Partnerség csúcs, ahová várjuk Hillary Clinton külügyminisztert is és a 16 miniszteri informális értekezlet. De fonto­sak az egyéb magas szintű, szakértői konferenciák, amiből 215-öt ren­deznek. Ezekre az esemé­nyekre közel 40 ezer látoga­tó érkezik hazánkba. Komoly szervezői munkánk előzte meg azt, hogy ré­giónk, Észak- és Kelet-Ma- gyarország is legyen része az uniós eseményeknek. A helyszíneket tekintve Debrecenben az agrárminisz­terek találkozója május 29-31. között igen jelentős esemény lesz, ahol várhatóan elkezdő­dik az egész Európát lázban tartó Közös Agrárpolitika reformja. Aztán 2011. június 7-10. között egy regionális infrastruktúra-konferencia lesz. Egerben június elején az uniós vidékfejlesztési igaz­gatók találkoznak. Miskolcon pedig egy magas szintű szak­mai konferenciát szerveznek. Régiónk számos, úgyneve­zett kiegészítő és kiránduló rendezvény helyszíne lesz. Erre a Külügyminisztérium a Magyar Turizmus Zrt.-vel ki­adványokat is készít. Fontos megemlítenem, hogy régiónk számos terméke válik még ismertebbé az unióban. A tokaji és az egri borok szinte minden rendezvényen ott lesznek! Sőt, azt is szorgal­mazzuk, hogy a bennünket követő lengyel elnökség rendezvényein - mivel nekik nincs saját boruk - a lengyel­magyar barátságra hivatkoz­va is az általuk kedvelt tokaji és egri borokat szolgálják fel. Arra pedig külön büszke vagyok, hogy abban az ajándékcsomagban, amit az idelátogató politikusok, dip­lomaták kapnak, benne van az 5 puttonyos tokaji aszú, a sárospataki borsa desszert, a szatmári szilvalekvár, az alföldi akácméz és libamáj. A Szonda Ipsos felmérése szerint ma a magyarok 46 szá­zaléka szerint az uniós tagság előnyös az ország számára és ennél kevesebb, 42 százalék véli úgy, hogy hátrányos. Tavaly Júliusban csak az emberek 37 százaléka mondta előnyősnek az uniós tagságot, 67 százalékuk hátrányosnak tartotta. Ml lehet ennek az oka? DR. HÖRCSIK RICHÁRD: Magyar- ország EU-tagként eltöltött első öt évének mérlege alapvetően pozitív, bármi­lyen tagságon kívüli forgató- könyvvel összehasonlítva. De hát akkor miért fordultak el a polgárok ilyen nagy szá­zalékban az uniótól? Nem vé­letlen ez a magatartás, amit nagymértékben befolyásolt „Megmutathatjuk az értékeinket...” Az általunk megkérde- kájukra is hatással lehetnek. zett fiatalok remény­kedve tekintenek a soros elnökség elé. MISKOLC. A fiatalok úgy vé­lik, az elnökség átvételével az Európai Unió figyelmének központjába került Magyaror­szág, ez pedig magával hozhat olyan kedvező változásokat, melyek a saját életükre, mun­Pál Robin miskolci atléta, a Nyíregyházi Főiskola hallga­tója a sporttámogatás terén vár eredményeket az EU- elnökségtől. Szűkösek a keretek Mint fogalmazott, Magyaror­szágon mostanában sok szó esik a szűkös finanszírozás­ról. A focira még jut is pénz, Pál Robin edzés közben FOTÓ: ÉKN de más sportágak esetében minimálisak a keretek. Pedig sok tehetséges fiatal sportoló megérdemelné, hogy jó kö­rülmények között, minőségi felszerelésekkel készülhessen a nemzetközi versenyekre.- Én mindenképpen a tá­mogatás növekedést és a sportfinanszírozás rendsze­rének változását várom az el­következendő fél évtől - tette hozzá. Kénytelenek elmenni Szavári András trombitamű­vész, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja elsősorban az elnökség kultúrára tett ked­vező hatását várja. Úgy gon­dolja, ez alatt a fél év alatt nagyon sok európai vagy világhírű művész látogat el hazánkba, de nem csak a fővárosba, hanem a vidéki városokba is. Ők aztán hírét viszik az országnak és az itt élő művészeknek, zeneka­roknak. Az elnökség alatt véleménye szerint nagyobb figyelem irányul Magyaror­szágra, a magyar kultúrára, népművészetre és minden kulturális értékünkre. A Mis­kolci Szimfonikus Zenekar is profitálhat az elnökségből - jegyezte meg -, oly módon, hogy esetleg meghívást kap valamely külföldi országba.- Magyarország problémái közül pedig a munkahelyte­remtést kell minél hamarabb megoldani. Mert az nincs jól, hogy sok pénzből itthon ki­taníttatjuk a fiatalok, azután pedig a legtehetségesebbek kénytelenek külföldre menni dolgozni a megélhetés miatt - fogalmazott András, ékn-he ■ MA munka- w # helyteremtést kell minél hamarabb megoldani. SZAVÁRI ANDRÁS az a kétségtelen tény, hogy nem tudtunk igazán élni minden lehetőséggel, amiért az esetek többségében nem csak Brüsszel tehető fele­lőssé, hanem leginkább az azóta regnáló kormányok elhibázott politikája miatti hazai folyamatok. Mondjuk ki őszintén, a csatlakozáskor talán legjobb perspektívák­kal rendelkező Magyarország lakossága az elmúlt hat év hatására mind a tagságból, mind a gazdasági kérdések­kel megbirkózni képtelen korábbi kormányokból ki­ábrándult. De örülök annak, hogy az unió megítélése po­zitívan változott! Remélem, hogy elnökségünk fél éve után még többen lesznek, akik „megkedvelik” Brüsz- szelt. Elnökségünknek nem titkolt célja - pontosabban fogalmazva „hozadéka” - pontosan ez lehet: Közelebb hozni a magyar polgárokat az unióhoz. Már csak azzal is, hogy kicsit beleláthatnak munkánk során, hogyan is működik az unió. Példá­ul a következő hat hónap lehetőséget nyújt arra, hogy a magyar közvélemény be­lepillantson abba, hogy mit is jelent soros elnökként az EU tárgyalásait vezetni. Nagy a különbség ugyanis „csak” tagállamként részt venni a tárgyalásokon vagy az adott szakterületek tárgyalásait vezetni és elnökölni, no meg kijelölni a haladási irányt. Itt az ideje, hogy a magyar polgárok előtt visszaszerez­zük az Unió megtépázott tekintélyét. Más szavakkal élve: azt, amit elveszítettünk a csatlakozásunk utáni első hat esztendeje alatt, abból már sok minden örökre el­tűnt. De egy dolgot bizonyo­san visszaszerezhetünk: a hitet és a bizalmat. A magyar polgároknak az unióba ve­tett- és az uniónak Magyar- ország felé sugárzó hitét és bizalmát. BÁNHEGYÍGÁBOR gabor.banhegyi@lnform.hu W A szállodák a félév alatt plusz 4-16 millió euró többletbevétel­re számítanak. HÖRCSIK RICHÁRD Barta Mária Viola FOTÓ:ÉKN Több pályázatot remél a színész Miskolc. A felzárkózást várja elsőként az elnökségtől Barta Mária Viola, a Miskolci Nem­zeti Színház színművésze. Hozzáteszi: jó lenne, ha gon­dolkodásban és demokráciá­ban is közelebb kerülnénk a nyugat-európai országokhoz. Mint fogalmazott, remélhető­leg a politikusok is sok min­dent tanulnak a fél év alatt és csökken hazánkban a korrup­ció. Végül a színművész azt említette meg, jó lenne, ha több uniós pályázatot írná­nak ki a jövőben a színházak számára, amely által közelebb kerülhetnének egymáshoz Európa színtársulatai, ékn-he Orbán Viktor magyar kormányfő átveszi < Unió Tanácsa soros elnöki tisztét Fél évig a Hazánk először tölti be az uniós elnöki posztot, a „kistestvérre” mindig figyelnek. Budapest. A szakértő szerint Ma­gyarországnak komoly esélye van arra, hogy fél év múlva azt mond­hassa: sikeresen zárta az uniós elnökséget. Gyükeri Mercédeszt, a Világgazdaság külpolitikai újság­íróját arról faggattuk, mit hozhat hazánknak a most először ránk ke­rülő tisztség és mikor mondhatjuk a végén, hogy jól teljesítettünk.- Azt tudni kell, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság is rendkívül jóindulatú szervezet - szögezte le elöljáróban az újság­író. - Nekik is az az érdekük, hogy az elnöklő ország sikert érjen el, hiszen akkor lehet eredményes maga az unió is. Ha megfigyeljük az elnökségi témákat, azok nagyon is uniós témák, tehát a sikert ez is előrevetíti. Azt is figyelembe kell venni, hogy hazánk először tölti be az elnöki posztot, a „kistestvérre” pedig mindig megkülönböztetett figyelmet szentelnek Brüsszelből e AMIT AZ ELNÖKSÉGRŐ Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagálla­mok látják el a 2020-ig előre meghatáro­zott érvényes sorrendben. ____________ A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az unió tevékenységének alakítására. __________________________ Ugyanakkor az elnök hagyományos köteles­sége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is

Next

/
Thumbnails
Contents