Kelet Magyarország, 2011. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-11 / 8. szám

2011. JANUÁR 11.. KEDD Fórum 7 REUET HM Kozma Lászlóné, baktalórántházi olvasónktól: ■ ■ Élvezd a kis dolgokat, mert, # w egy nap vissza fogsz tekintem, és rájöhetsz, hogy azok voltak a nagy dol­gok. WILHELM INA MENDES Rácz Béláné tiszabezdéd. - Örülök a fel­ajánlott ajándéknak. Nem az értéke számít, hanem a fi­gyelem, amit az előfizetőkkel szemben tanúsítanak, hogy a nehéz körülmények ellenére is ragaszkodunk a Kelet-Ma- gyarországhoz.- Reggel 7 óra körül kive­szem a postaládából az újsá­got, s azonnal olvasom. Az első oldallal kezdem, majd az utolsó oldallal folytatom. Megnézem a gyászhíreket. Ezután a közeli falvak, vá­rosok eseményeivel, történé­seivel ismerkedem. Amikor minden írást, még a hirde­téseket is elolvastam, kikap­csolódásként megfejtem a rejtvényeket. Nyugdíjas ta­nárnő vagyok, tavaly április 3-án betöltöttem a 80. éve­met. Sajnos nemrégiben az egészségem megromlott, de nem adom fel, még most is segítek, akin íehet. Nagyon sokat tettem és teszek az em­berekért. Ismerem gondjaikat és bizalommal fordulnak hoz­zám, ami boldoggá tesz. Ezért is szeretem a Fórum oldalt. Jó nézni a lapban a régi fotókat, nosztalgiázok. Köszönöm az ajándékot, a szerkesztőség minden dolgozójának kívá­nok jó egészséget és sikerek­ben gazdag boldog új eszten­dőt - köszönt el Rácz Béláné, aki több mint 40 éve előfize­tője lapunknak. Kulcsár László és zenei kísérője, Kiss Aranka fotó: olvasónktól A kultúra beregi nagykövete A csarodai Kulcsár László, ha meghívják, mindig örömmel lép fel a beregi falvak kultu­rális műsoraiban. Előadásá­ban profi módon szólalnak meg a népszerű slágerek és a zenés darabok betétdalai. Járhatatlan út Mi, a Nyíregyháza, Csongor utca lakói végső elkesere­désünkben és tehetetlensé­günkben fordulunk a laphoz. Többszöri utánajárás, érdek­lődés és több éves várakozás után sem történik a Csongor utca minőségében változás. Tudni kell, hogy saját össze­fogással, négy évvel ezelőtt az utca lakói által összeadott összegből megcsináltattuk az útalapot. Bízva abban, hogy ezzel is elősegítjük a szilárd útburkolat mihama­rabbi elkészülését. ígéretet mindig kapunk. Tudjuk, hogy a szennyvízprogram időbeni csúszása miatt kell várnunk, de nem tudunk tekintettel lenni a kivitelezők harca miatti folyamatos csúszásért. Körülöttünk több százmilliós A nyugdíjas iskolaigazgató a beregi kulturális élet nagy­követe, szóló énekesként is folyamatosan óriási sikereket ér el, emellett a népszerű Csaronda férfikórus vezetője és énekese. A nem kevés fellépése garanciát jelent arra, hogy az a rendezvény, amelyen szerepel, csak sike­res lehet! B. KÁROLY beruházásokkal megszépült Sóstó, és mi 800 m-re ezektől J a beruházásoktól minden nap szenvedünk a járhatatlan utak miatt. Ősztől tavaszig az utak szinte járhatatlanok. Mindenkinek a saját pénz­tárcájához igazodó gépko­csija megy tönkre hónapról hónapra. A XXI. században uniós országként, de leszűkít- I ve Nyíregyházán és környé­kén nincs még egy ilyen, nem csak a lakók által használt forgalmas, rossz minőségű, elhanyagolt út. A Cson­gor utca lakói összefogva, felkeresve minden fórumot szeretnének mihamarabbi megoldást. Amennyiben a közeljövőben nem történik változás az ügyünkben, úgy kénytelenek leszünk jogi keretek betartása mellett demonstrációt tartani. AZ ELKESEREDETT LAKÓK Internethez nem köthető érzelem Nem tartom szerencsésnek a jogosítvány számítógép, internet által történő meg­szerzését, illetve a távoktatás bevezetését. Érzésem szerint egy vezetőnek, amikor közle­kedik, nagyobb a felelőssége, például, mint egy esztergá­lyosnak, aki elszúr egy csa­vart. Emberéletekért felelős! Az egy főre jutó közlekedési balesetekben úgy is „nagy­hatalmak” vagyunk. Minek az áldozatok számát szapo­rítani! Attól tartok, lengünk a ló két oldalán. Azzal, hogy a nyolc általános meglétét előírják, az oktatók szemé­lyiségi, pszichés ráhatásukat nem tudják gyakorolni. Minden ember külön szemé­lyiség, s életkorban is nagyok a különbségek. Az életkor függvényétől is minden ember más-más megközelí­tést igényel. A tanfolyamok alatt kialakul egy közösség, az emberekben egy hatás­ráhatás állapot, mely szintén serkenti az igyekezetét, a vizsgák sikeres teljesítését. Emlékszem, mikor én jártam tanfolyamra, az oktatónk nagyon büszke volt ránk, s mi is szerettük őt, mely az ismeretek hatékonyabb elsajátítására késztetett ben­nünket. Vengrinyák János, Sóstóhegy Családi körben A Szabolcs Honvéd Műszaki Hagyományőrző Bajtársi Egyesület december 20-án tartotta hagyományos kará­csonyi ünnepségét. Egyesü­letünknek jelenleg 90 tagja van. Az ünnepség meghitt családi körben zajlott, hiszen Futás a malac után fotó: olvasónktól Disznóvágás összefogással Bizonyára máshol is előfor­dult már, hogy „apró megle­petésként” disznóvágáskor, a szegény „főszereplő” megszöldk. így történt ez Gulácson is a közelmúlt­ban a falusi disznóölésen, amikor elszaladt a malac. A menekülő állatot nemzet­közi csapat kergette, hisz a helyiek mellett a szlovákiai Csicserből érkezettek is beszálltak a disznófogásba. Végül mégiscsak a sertés húzta a rövidebbet, a „gaz­dák” nagy örömére hurka, kolbász készült belőle. BERKI KÁROLY Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendel­kező leveleket közöljük. tmmm Eltűnt a kedvenc, beteg cica aki látta, vagy tud róla vala­mit, jelentkezzen az alábbi telefonszámon: 70/407-13-69! ÁLLATBARÁT ALAPÍTVÁNY meghívtuk unokáinkat és azok szüleit is. A gyermekek színvonalas zenei, ének, vers és irodalmi műsorral tették szebbé ünnepségünket. A csillogó gyermekszemek feledtették hétköznapi gondjainkat. Felkérésünkre térítésmentesen fellépett a Medalion művészeti egyesület és kulturált, szép táncbemutatóval, prózai és verses előadásukkal emelték az ünnepség hangulatát. Köszönetünket fejezzük ki az egyesület vezetőségének, hogy ebben a nehéz gazdasá­gi helyzetben is gondos­kodtak - a tagság és a résztvevők a szerény ajándékok mellett - szellemi­leg és lelkileg is túllépjenek a napi problémákon. KUKUCSKA GYÖRGY Felelősségre vonás Nyitott kapukat döngethetne Skolnyik András úr nemré­giben megjelent, „Még ma is kísért a régmúlt” című írásá­ban, ha a jelen kormánypárti koalíció betartaná választási ígéreteit! De mint már annyi „ígérgetős” elődje, a hatalom birtokában elfeledkezik a választóknak tett nagyremé­nyekkel kecsegtető ígéretéről! Ugyanis az elszámoltatást húsz évre visszamenően kell megejtem, mert a nagy rablá­sok - fekete és áron alul tör­ténő privatizálások - a ’90-es évek utáni időben történtek! Ekkortól hallottunk milliárdos bankigazgatókról, „üzletem- j berekről” és a több mint 100 fő, milliárdos állampolgárunk onnan eredeztetheti tőkéje javát. Vagy talán az a bibi, hogy az akkori politikusok, kik közül sokan most is benne vannak a közéletben, érdekelt voltak a dologban, haszonél­vezője az akkori ellenőrizhe­tetlen éveknek?! E. NAGY ISTVÁN Vasárnap eltűnt egy vörös színű házimacska Nyíregyhá­za, Északi körút 18. sz. alól. A pofája jobb oldalán vörös folt van, ivartalanított, szobatiszta jószág. A cica nagyon beteg, kezelés alatt áll. Ha nem kapja meg a gyógyszerét, akkor begyullad az ínye, és nem eszik semmit. Betegsége miatt nagyon fontos lenne, hogy gyorsan hazataláljon. Kérjük, Nagyon hiányzik gazdájának FOTÓ: OLVASÓNKTÓL © TISZTELT OLVASÓNK! Számadás a múltról, időutazással A jo es a rossz mezsgyé­jén becsülettel megöre­gedtünk, tegyétek ti is ezt! NYÍREGYHÁZA. Hatvanhat éve­sen néha eszembe jut: mi len­ne, ha csak néhány percre visz- szaszállnék a saját múltamba. Időben és térben újra kissrác lehetnék, aki a Katona utcán focizott társaival. Ennél nincs is nagyobb vágyam, és ahogy öregszem, ez a vágy erősödik bennem. Milyen szép volt, mikor megesett az első csók a fáskamara árnyékában. A gondolat, hogy ezt a lányt a kezeim közt tarthat­tam. A régi jó barátok, van kit azóta sem láttam, de vannak, akik már az örök vadászme­zőkre távoztak. Milyen jókat tudtunk együtt bolondozni, vagánykodni. A tudatlanok között is tudatlanok voltunk, mert mindig mások mond­ták meg, hogy mit szabad és mit nem. Ártatlan és őszinte voltam és voltunk. Egy-egy könnycsepp jelezte, ha valami épp bántott. De mindig volt, ki segített. Akkoriban egy csa­ládi, vagy akár egy haveri kö­telék valós értékhordozó volt az életünkben. Örültünk mindennek Baj és nélkülözés a legjobb közösségformáló. Aztán csa­lódtunk is párszor, mégis szép emlékek fűznek azokhoz, kik szeretetből nap mint nap je­lesre vizsgáztak. Szépek vol­tak a naplementék, a napi fáradalmakkal együtt. Igen elfáradtunk, mert nekünk még sokat kellett segítenünk a megélhetésünkért küzdő, dolgozó szüléinknek. Házi munka ide, házi mun­ka oda, mégis elegendő idő jutott a haverokra, majd ké­sőbbiekben a csajokra is. így utólag úgy érzem, hogy mi egy napot minimum 48 órában éltünk meg. A tánc tudományát egymástól ta­nultuk meg. A kislányt még az anyuci mellől kértük fel, és a terem egy látóhatáron kívüli helyén mi is smaciz- tunk. A baráti hierarchiában volt megérdemelt helyünk. Tudtunk nyerni, de veszíteni is! Amink volt, örültünk neki. Emlékszem, a vitorlavászon­ból készült ún. viharkabátom gyermekkorom sikerélménye volt. Karjaimmal mindig úgy hadonásztam, hogy minél nagyobb zajt csapjak, hadd lássák és hallják, milyen szép kabátom van! Az orkánkabát már hab volt a tortán. A nejloningünkre is büszkék voltunk, annak el­lenére, hogy csatalóként iz­zadtunk alatta. Mégis szinte minden jó volt, én szerettem, nem is akartam többet. Nem vertük a tanárokat! Sőt for­dítva, gyakori volt a füles és a kormos osztogatása, és ha ezt a szüleim megtudták, akkor tőlük is rövidebbet húztam. Ombudsman nélkül is értékes Tudom, vitéz­lő harcos már nem lehetek, de gyermekeim, vele­tek száguld a lelkem. DR, KISS ISTVÁN emberré váltunk. Nem válo­gattunk, gyakran nem volt miben, mindent megettünk. Úgy volt erős immunrend­szerünk, hogy akkoriban még nem is tudtunk róla, eszik-e vagy isszák azt. Természete­sen az elcseszett döntéseim is visszaköszönnek a múltból. Mégis visszamennék, hogy még egyszer elkövethessem azokat a hibákat. Ez a világ rendlel Közben fogom a fejem, a volt és a van között száguldoz­nak gondolataim. Látom a problémákat. Bárcsak tehet­nék valamit! Tudom, vitézlő harcos már nem lehetek, de gyermekeim, veletek száguld a lelkem. Elviselem, ha hibáz­tok és nem fogadjátok meg az öregek intelmeit, mert annak idején mi ezt tettük. A jó és a rossz mezsgyéjén becsülettel megöregedtünk, tegyétek ti is ezt! A múlt volt, talán igaz sem volt, a jelen van, megéltük, és a jövő pedig a számunkra tar­togatott nagy titok. DR. KISS ISTVÁN, NYUGDÍJAS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents