Kelet-Magyarország, 2010. december (70. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-04 / 282. szám
14 wwwJcelet Jiu 2010. DECEMBER 4„ SZOMBAT Az Inform Média Kft. Kelet-Magyarország, Keleti-Apró és Vasárnapi Kelet termékek árusítására a megye egész területéről árushelyek, vállalkozók jelentkezéséi várja (élelmiszerboltok, mini ABC-k, trafikok, újságárusító pavilonok stb.) Magas jutalék, kedvező feltételek, bizományosrendszer. Árusítson Ön is! Bővebb információ: Nevelős Aranka 06-20/973-9767 ftíte msLié át a félj vatőst azért, amit helyben is megtehetsz! Ha lakóhelyünkhöz közel intézzük napi ügyeinket, vesszük Igénybe a szolgáltatásokat, és ha nem utazunk feleslegesen, csökkentjük környezetünk terhelését, A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Könny sose érje csillogó szemetek, Bú sose takarja vidám szíveteket! Legyen az életetek boldog és vidám, Ezt kívánjuk Nektek első Születésetek Napján! Anya, Apa, Eta mama, Jóska papa és Kérik! HADOBÁS ISTVÁNT és KERESKÉNYI ERZSÉBETET, szüléimét szeretném köszönteni 50. házassági évfordulójuk alkalmából. Sok boldogságot és jó egészséget kíván: Lányuk Beatrix, vejük Béla és unokájuk Erik. JOBBÁGY MIKLÓSNÉNAK Demecser-Borzsovára 70. születésnapja alkalmából kívánunk édesanyánknak egészségben, boldogságban hosszú életet. Edit, Szilvi, vejei és unokái. A helyi termék sxerepe a környezet védelmében - a hazai agrárágazat fenntarthatósági összefüggései Orbán Péter Sokan emlékszünk rá, hogy szüléink, nagyszüleink a kertben szedett gyümölcsöt, paradicsomot, milyen gondosan tér- j mesztették: palántázták, kapálták, tudtuk mivel öntözték, mikor és mivel permetezték. Még néhány évtizeddel ezelőtt is, I az emberek idényjellegű ételeket fogyasztottak, a háziasszonyok leleményesek voltak, eay-egy alapanyagból számos j ételféleséget tudtak készíteni, azon túl különböző praktikákkal tartósították az alapanyagokat és az élelmiszereket, meg-1 nyújtva a fogyasztási időszakot. Az érett zöldséget és gombát szárították, a gyümölcsöt aszalták, a friss gyümölcsből 1 lekvárt főztek, szörpöt készítettek, a húst sózták, füstölték, szárították és számos praktikát ismertek a tartósítószermentes | élelmiszertartósításra. Ma, hogy a távoli országokból származó zöldségek és gyümölcsök hosszú hajóút után frissnek j tűnve, éppen megérve kerüljenek a fogyasztókhoz, éretlenül szüretelik, mesterséges körülmények biztosításával érik el a I szállítás során, hogy frissességük megmaradjon és a kívánt érettséget csak a boltok polcain kapják meg. Nyilvánvaló előnye a helyi termékeknek, hogy az adott fogyasztási helytől meghatározott távolságban állítják elő, nincs I szükség rá, hogy a teljes érettség előtti állapotban takarítsák be, ezért minősége jobb, mint a messziről származóé. 1 Nem befolyásolja minőségét a szállítás sem, ami a környezetre is hat a károsanyag kibocsátáson keresztül. A helyi 1 termék meghatározásánálrontos szempont a távolság, amely kb, 4060 kilométer távolságot feltételez a termelési és a 1 fogyasztási hely között. A lerövidülő kereskedelmi láncban hamarabb jut a termék piacra, nem kell hosszasan raktároz-1 ni, hűteni, kevesebb csomagolóanyagra van szükség és kevesebb lesz a hulladék is, ezen túl frissebb, egészségesebb | marad, nem kell tartósítószerekkel fokozni az eltarthatóságot. A helyi termék a legtöbb esetben környezetkímélő gaz-1 dálkodásból, termelésből származik, népszerűsítése a környezetvédelmet, a környezettudatos fogyasztói magatartást, I a helyi termelők jövedelemhez juttatását, a vidéki életminőség javítását helyezi előtérbe. Az élelmiszertermelés fenntarthatóságának ökológiai alapja a mezőgazdasági erőforrások eltartóképességének meg- j őrzése. Amennyiben a talajt, a vizeket és más környezeti elemeket az eltartóképesség mértékén belül nasználiuk, j akkor biztosítjuk annak jövőben is lehetséges használatát utódaink számára. A mezőgazdasági termelésben az ember j természetes környezetéből veszi el mindazt, ami az élelmiszer előállításához szükséges, ezért elemi érdeke a harmónia I megvalósítása. A magyar mezőgazdaságban a környezet eltartóképességét meghaladó használatnak egyértelműek | a jelei és következményei. A túlzott használatban a környezet nem képes regenerálódni, a használat üteme mégha- i ladja az újrakeletkezés idejét. Az alkalmazott technológia a termékek beltartalmi értékét folyamatosan csökkenti, de a 9 termelés mennyiségi mutatót is mesterséges anyagokkal kemikáliákkal sikerül csak fenntartani. A ma versenyképesnek | minősülő iparszerű mezőgazdaság nem összeegyeztethető a többfunkciós, ökológiai mezőgazdaság környezeti és I társadglmi teljesítményelvárásaival. A környezetre, a munkaerő foglalkoztatására, a magas minőségre figyelmet fordító I ökológiai gazdálkodás többletköltsége versenyhatékonyság-rontó tényezőként jelenik meg. Az ökológiai gazdálkodás-1 ban ugyanakkor kevesebb vegyszerre van szükség, így csökken a termőföld vegyszertemelése is. A termőföld kisebjp ] szennyeződése magával hozza a vizek, a levegő és más környezeti elem kisebb szennyeződését is. Nem utolsó I szempont a helyi termék értékei között a helyi munkaerő foglalkoztatása, mely az ország gazdaságában a hozzáadott I értékben mérhető. A fenntarthatóság ellen ható tényező, a mai mezőgazdasági támogatási rendszer, ami kiemelten a mennyiségi terme-1 lést és nem a környezeti fenntarthatóságot biztosító gazdálkodási módokat, technológiákat támogatja. Míg az Európai I Unióban a mezőgazdasági támogatások jelentős része a gazdák, termelők társadalmi szolgáltatásait - rendezett I környezet fenntartása, allergizáló gyomok irtása, védett élőhelyek megóvása, stb. - ellentételezi, addig nálunk a I támogatások a Dél-Amerikai típusú, iparszerű gazdálkodásra alkalmas, környezetkímélő gazdálkodásra egyre inkább I alkalmatlan nagyüzemek, latifundiumok kialakulását ösztönzi. További információ: www.okoregio.eo 1 A projekt az Európai Unió támogatósával, az. Európai Regionális fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósuld! meg. W ÜWI !• 40 «9 «1» t/fö «v&núi. oov.hy * \ivww.nfu.hit KELET 0\ s Bcüktcf&s a jév8bt új [Spóroljcm^velünlJ [sok tízezeíjforintot karácsonyra!!
