Kelet-Magyarország, 2010. december (70. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-27 / 300. szám

2010. DECEMBER 27.. HÉTFŐ 10 Sport KELJEI Nagydoboson nincs szükség futballcsapatra A megyei másodosztá­lyú csapat nem fizeti be a játékvezetői díjat, ami a megszűnést jelenti. labdarúgás. Nincs pénz, nincs foci. Alighanem ez a sors vár a Nagydobosra. A megyei másodosztály Carmo- Csoportjában jegyzett egye­sület ugyanis még mindig adós a játékvezetői díjakkal, a szövetség pedig a sokadik fel­szólítást követően kénytelen meghozni a fájdalmas, mind­azonáltal a szabályoknak megfelelő döntést. A szank­ció pedig nem lehet más, mint a jelenleg a tizenegyedik helyen állomásozó gárda ki­zárása a bajnokságból! Ami azt illeti, a dobosi le­génység már így is bűnhődött a mulasztás miatt, három pontot levontak őszi össztel­jesítményéből: ugyanezen okok következtében a Nábrád három, a Szatmárcseke négy egységnyivel rövidült meg. Nem elhanyagolható különb­ség, hogy utóbbi három egylet időközben letudta adósságát.- Nem szeretnék sárdobá­lásba kezdeni, maradjunk annyiban: a jelek szerint a csapat feloszlása enyhítheti a település anyagi problémáit - vélekedett Sánta Árpád, a Nagydobos edzője. - Hozzá­teszem, nem újkeletű prob­lémáról van szó, már a teljes őszi idényt támogatás nélkül játszottuk le. Leírhatja, min­den elismerésem azoknak a labdarúgóknak, akik ilyen körülmények között becsü­letesen befejezték a szezont. Gyakorlatilag kimondható, az egyesület nem folytathatja szereplését, mert a szükséges összeget nem tudja befizetni a szövetségnek, ami a megszű­néssel egyenértékű. Nagyon sajnálom, annál is inkább, mi­vel ügyes kis társasággal dol­gozhattam, kiesési gondjaink a történtek ellenére sem lettek volna, sőt, az első tízben len­ne a helyünk. A latin mondás szerint „Amíg élek, remélek”, szeretnék hinni ebben. Ha viszont őszinte akarok lenni, pesszimista vagyok, attól tar­tok, a közeljövőben nem lesz foci Nagydoboson. így persze kárba vész az a munka, amit elnökünk, Vastag István és jó­magam belefektettünk a csa­patba. KM-KT Nem csak a dobosi Játékos, a csa­pat is megrogyott fotó: km-sport Sipos az év legjobb síposa Sorra kapta a fajsúlyos meccseket az NB III.- ban a fehérgyarmati játékvezető. labdarúgás. A megyei labda­rúgó-játékvezetői bálban idén is köszöntötték a jubilánso­kat, a kiemelten teljesítőket, hárman pedig ettől is különb elismerésben részesültek. Sipos Ádám lett a Lengváry József-díjas, amelyet anno a feltörekvő tehetségeknek ír­tak ki. Karakó Ferenc kapta a megye utánpótlás-játékveze­tőjének járó Tamás Lajos-dí- jat. Az Év Játékvezetője-titu- lus ezúttal Sipos Lászlót illeti. Kiválóan megoldotta Mivel nem érzett elég moti­vációt játékosként a tarpai csapatban, 2004 márciusában letette a játékvezetői vizsgát, majd a Nyírcsaholy-Nábrád mérkőzésen debütált a me­gyei másodosztályban, egy osztállyal feljebb a Záhony- Csenger bajnokin mutatko­zott be. Szép lassan ugrotta az előtte tornyosuló akadályo­kat, egyre magasabb célokat tűzhetett ki maga elé. Immár évek óta az NB III.-as keret masszív tagja (legelőször a Mátészalka-Balkány meccset friraT.R.IIi Az Év Játékvezetői az elmúlt évek­ben Szabolcs-Szatmár-Beregben: 2005: Kristán Zoltán 2006: Kiss László 2007: dr. Kulcsár Judit 2008: Takács János 2009: Sándor Csaba vezette 2007-ben), és bár ő sem hibátlan, a legkiegyen­súlyozottabb teljesítményt nyújtva rászolgált a díszes serlegre. Idén rá bízták az Űjfehértó-Nagyhalász derbit, ami jelentősen befolyásolta a megyei első osztályi bajnoki címet, és ezzel együtt a fel­jutás kimenetelét. Kiválóan megoldotta a feladatot, ősszel pedig sorra kapta a fajsúlyo­sabb mérkőzéseket a Tisza- csoportban. Óriási megtiszteltetés- Hét évet töltöttem el eddig a játékvezetői pályán, szám­talan élmény ért eközben. Sokat jelent a biztos családi háttér, köszönetét mondok ezúton is azért, hogy hétről hétre lehetővé teszik a mécs­esekre való nyugodt felkészü­lést a hozzátartozóim. Óriási megtiszteltetésnek tartom, Nyíregyháza adott otthont az Országos Sípmesterek Fesztiváljának. A kétnapos programban minden megye futballjátékvezetőinek csa­patai kispályán mérték össze erejüket. Szabolcs-Szatmár- Bereg továbbjutása két per­cen múlt a csoportból, a helyosztókon a 9-12. helyért hogy átvehettem a díjat. A jö­vőben ez egy kellemes terhet jelent számomra, hiszen ezzel beteljesült az álmom - tette hozzá végezetül a fehérgyar­mati játékvezető. km folytathatták a Bem-iskolá- ban. Végül két győzelemmel, négy döntetlennel és egyetlen vereséggel a tizedik helyen kötöttek ki. Jó házigazdáknak bizonyultak, a hosszúra nyúlt évet kellemes környezetben búcsúztatta el a közel három­száz fős vendégsereg a Bencs- iskolában. Sípmesterek fesztiválja Nem voltak nvulak, otthon oroszlánok A gyulaház! együttes játéka meggyőzőbb, főként eredményesebb a múlthoz képest. LABDARÚGÁS. A Gyulaháza nem alkuszik. A Szi-Zo Sport megyei első osztályú futball­csapatok közül egyedüliként döntetlen nélkül „élte túl” az őszi idényt. A Bárdi-legénység egyéb érdekességgel is szol­gált: hazai pályán míves produkciót nyújtott, ami a legjobbaknak is becsületük­re válna. Otthon oroszlánok, az idegenbeli mérleg viszont meglehetősen vékony. Per­sze, amíg Éles István tovább­ra is precíz rendszerességgel szállítja a gólokat, az aktuális idényben eleddig tizenhá­romszor „csöngetett”, nagy baj nem történhet. Nőm őrizték a döntetlent- Szerencsére sok rossz dolog­ról nem tudok beszámolni, az elért tizedik hellyel elégedet­tek lehetünk, főként az előző idény hasonló időszakához képest - hangoztatta Bárdi At­tila, a Gyulaháza edzője. - Egy éve eleve kevesebb ponttal álltunk, ennél is lényegesebb, hogy az ősszel mutatott játé­kunk nem csupán eredmé­nyesebb, meggyőzőbb is volt. Hiányérzetünk az idegenbeli szereplés miatt lehet. Késő A rakamazl futballcsapat mutatói Őszi végeredmény: ____________________________________________________ 10.Gyulaháza________________________18 8 - 10 32-42 ______24 Hazai pályán: 9 7 - 2 23-17 21 Idegenben: 9 .......1__-_____8 9-25________3 A házi góllövőlista 13 gól: Éles 1.5 gól: Takács B. 3 gól: Deák B. 2 gól: Gáti S., Bombera, Molnár G. 1 gól: Petró F„ Tóth G„ Haga S„ Bárdi B, Kapin M. bánat, de visszatekintve a történtekre, akkor is nyerni próbáltunk, amikor kifizető­dőbb lett volna a döntetlent őrizni. Érdekes egyébként, hogy sehol nem voltunk nyu- lak, egyszerűen így sikerült. Ez egyfajta megközelítése az eseményeknek, viszont néz­hetjük úgy is: nem szalad­tunk bele nagy pofonokba, a korábban tapasztaltakkal szemben jobb teljesítményt nyújtottunk. Persze, előfor­dult, hogy gyengébb játékkal rukkoltunk elő, de egy ilyen hosszú szezon közben ez ben­ne van a pakliban. Tény, ott­hon bátrabban futballoztunk, mindegy ki érkezett, elhittük, hogy nyerhetünk, a küzdő- szellem is még inkább kidom­borodott. Az éllovas Várda SE elleni vereség azért bánt, mert jól ment a játék, külső tényezők is befolyásolták a mérkőzés végkimenetelét: mert bár 4-1-re kikaptunk, ami simának látszik, nem volt ekkora különbség a két csapat között. A Nyírkárász ellen pe­dig nekünk nem szabad pon­tot tervezni... Hiába tűntünk az „El Classico” esélyesebb­nek, nekünk egyszerűen fó­biánk van velük szemben, azt a meccset már az öltözőben elbuktuk. Nagy szó lenne... Bárdi Attila szavaiból az is ki­derül: mint annyi más egye­sületnél, Gyulaházán sincs kolbászból a kerítés.- Lehetőségeink korláto­zottak, jelen pillanatban azt mondhatom, ha együtt tud­juk tartani a keretet, netán egy-két fiatalt sikerül beépí­teni a télen, az már nagy szó lenne. Természetesen beszél­gettünk a folytatásról, abban mindenki egyetért, ameny- nyiben a hazai formánk nem romlik látványosan, no meg egy-két meccset elcsípnénk idegenben, akkor aligha le­hetnek gondjaink tavasszal. A gyulaházi Deák Béla (Jobbról) nem csupán az ellenféllel, olykor a körül­ményekkel Is megküzdött - mint például a Nagyhalász elleni meccsen FOTÓ: KM-SPORT A „kis Semjén” hátát nézik a nagycsapatok Frank Petra (6) ősszel is a kállósemjénlek kulcsjátékosa volt FOTÓ: SIPEKI PÉTER Németh Tibor együt­tese ismét dobogós helyen áll. KÉZILABDA. A Kállósemjén NB II.-es női kézilabdacsapata harmadik helyen fejezte be az őszi idényt az Észak-ke­leti csoportban, jó néhány „jobban eleresztett” riválist megelőzve. Tévedés lenne ki­csúszott eredményről beszél­ni, Németh Tibor együttese ugyanis a legutóbbi évadban is felférkőzött a dobogóra.- A kitűzött célt igazán szé­pen teljesítettük, hiszen az első ötben szerettünk volna zárni - fogalmazott Herczku Sándorné, a kállósemjéni egyesület elnöke. - A lányok kemény munkát végeztek, kiegyensúlyozott, jó teljesít­ményt nyújtottak, még ha né­hány bosszantó vereség be is csúszott. Iskola mellett teszik a dolgukat, ami tiszteletet érdemel. A vezetőségnek na­gyon nehéz a feladata, hiszen mint az élet más területein, a pénz előteremtése a legprob­lémásabb, annak érdekében, hogy felszínen tartsuk csa­patunkat. Kállósemjén sokkal rosszabb helyzetben van,mint a csoportunkban szereplő több városi egyesület: fenn­tartónk az önkormányzat, élén a polgármester úrral, Belicza Lászlóval, jegyző­nőnkkel Pisákné Páll Ilonával, a képviselő-testületi tagok­kal, átérzik a gondjainkat és megkaptuk az ígéretet, hogy a csapat működése fontos a községnek, ezért támogatnak bennünket. Még rázósabb lasz- A 20ll-es év még rázósabb lesz, mivel nem tudják előre, hogy milyen forrásokból lehet majd előteremteni a szüksé­ges pénzt. Ehhez még támo­gatókra lenne szükségünk, a mi kis falunkban azonban szerény lehetőség kínálkozik a szponzorok felkutatására. A semjéniek megfelelő aré­na híján albérletben játsszák hazai összecsapásaikat, sőt „idegenben” is tréningeznek, így még inkább díjazandó az elért eredmény.- Dolgunkat nehezíti, hogy nem rendelkezünk sportcsar­nokkal: Nagykállóban tartjuk az edzéseket és a mérkőzése­ket -jelezte Herczku Sándomé.- Mivel sok helyi csapattal kell osztozni a termen, előfordult az is, hogy egész héten nem tudtunk a megszokott kör­nyezetben gyakorolni, ilyen­kor Demecserben készültünk, Kosa István segítségével. Kisebb-nagyobb gondjaink az utánpótlás-nevelésben is akadnak. Sajnos, sokszor a szülők sem érzik át annak a súlyát, jelentőségét, hogy egy 12 éves gyerek már játszhat ilyen szinten, ami nagy meg­tiszteltetés. Még akkor is, ha néhány meccsen nem léphet pályára. A vezetőség szeretné megköszönni Németh Tibor edzőnknek a lelkiismeretes, fáradhatatlan munkáját, ami­vel a csapatot eljuttatta erre a nívóra. A magam nevében pedig szeretném a vezető tár­saimnak megköszönni a mun­kát, valamint a lelkes szurko­lótábornak a biztatását, km-kt Sipos László kritikus szituációkban is rendre Jól döntött fotó: km-sport

Next

/
Thumbnails
Contents