Kelet-Magyarország, 2010. december (70. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-21 / 296. szám

2 Mindenfelől 2010. DECEMBER 21.. KEDD KHJlT A vasár­napok kora <Jt középkorban a ,Jpp vásárokat a hét utolsó napján tartották - ezért flfe m i 'is lett az elneve­zése vasárnap -, ám elő­fordulhat, hogy a jövőben éppen ezen a napon lesz tilos a vásározás, illetve a vásárlás. A javaslat alapja, hogy min­denkinek jár a pihenés, és ez szerintem teljesen helyénva­ló. Csak azt nem értem, hogy annak miért nem jár, aki 280 négyzetméternél kisebb alap- területű boltban dolgozik? Merthogy rájuk nem vo­natkozna a tiltás. Őket nem kell félteni a sok munkától, s a stressztől? Vagy ez csak a multiknál árut feltöltők, eladók és pénztárban ülők kiváltsága? Egyébként pedig, ha ez az ország annyira együtt érezne a vasárnap is dolgo­zókkal, ezen a napon nem járna vásárolni, nem ülne vonatra - vagy nem várná hétfőn az újságot. De nem érez együtt: az árucikkek 40 százalékát vasárnap vásá­rolják az emberek, és utaznak és várják az újságot: ez már nem a vásárnapok (közép) kora. Sokak szerint a munka­végzés korlátozása elbocsá­tásokhoz vezethet. S ha a mérlegen ez és a vasárnapi munka áll, nem is kérdés, hogy a dolgozó melyik mellett teszi le a voksát. Mert nem kellemes pihenés helyett dolgozni, ám ennél is kellemetlenebb, ha már nincs is hol nem dolgozni. szancsa@inform.hu HÖOK: készek utcára is vonulni a hallgatók buoapest. Utcára vonulnak és demonstrációt tartanak az egyetemisták és főiskolások márciusban, ha a hallgatói önkormányzat februárig nem kap megnyugtató híreket a felsőoktatási koncepcióról. Nagy Dávid, a Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Szö­vetségének alelnöke azt mond­ta, több észrevételük van és elsősorban tárgyalóasztalnál szeretnének egyeztetni. fh Nettó 771 millió forintot kap­hat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt., ha a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén megszavaz­za az erről szóló javaslatot. György István városüzemel­tetésért felelős főpolgármes­ter-helyettes előterjesztése szerint a társaság idei köz­szolgáltatási feladatainak el­lentételezésére, szolgáltatási díjként kapná az összeget, fh Otthonszülés: áprilistól lenne szabályozva Budapest. Várhatóan április l-től lép hatályba az a ren­delet, amely az eddig szabá­lyozatlan otthonszülés jogi feltételeit rendezi. Szócska Miklós egészségügyért fele­lős államtitkár ismertette a tervezetet, amely kimondja, a kórházon kívüli szülést leve­zetheti szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő és bába is, de mindenképpen két sze­mélyjelenléte szükséges. FH W Az otthon­szülésnél a felelős személy felel majd azért, hogy a szabályokat minden esetben betartsák, ezt pedig az ÁNTSZ ellenőrzi majd. SZÓCSKA MIKLÓS ÁLLAMTITKÁR Jelentés készült Geréb Ágnes fogvatartásáról Budapest. Elkészült a Geréb Ág­nes fogvatartásának körülmé­nyeiről szóló jelentés első vál­tozata, amelyet az emberi jogi bizottság megbízásából készí­tettek - közölte Szabó Tímea, a testület LMP-s alelnöke. Tíz pontban foglalták össze azo­kat a körülményeket, amelyek elfogadhatatlanok. Közben az ügyészség kezdeményezte az otthonszülés szószólójának házi őrizetbe helyezését. fh Figyelnek: hogyan működik majd A sajtó, munkában (archív képünk Illusztráció) fotó: ékn Lapzártánk idején dön­tött hétfőn az Ország- gyűlés az új médiatör­vényről. Budapest. Ugyancsak tegnap, a médiatörvény hétfői vég­szavazása előtt a jogszabály­javaslat visszavonását kezde­ményezte az MSZP és az LMP. Mandur László, az MSZP és Karácsony Gergely, az LMP országgyűlési képviselője egy új törvényjavaslatot és széles körű szakmai egyeztetést sze­retne - jelentették be tájékoz­tatójukon a két ellenzéki párt politikusai. Mint ismert, hazai szakmai A sajtószabadságért tüntet­tek tegnap a fővárosban a Szabadság téren. Az Index, hu beszámolója szerint közel 1500, a Hírszerző.hu tudósí­tása szerint néhány száz, az MTI szerint több száz ember gyűlt össze a demonstráción. A parlament tegnap döntött a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szó­ló törvényjavaslatról, amely a demonstrációt szervező egye­szervezetek is bírálták a mé­diatörvény tervezetét. Előtte, utána A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÍTOSZ) elutasí­totta a parlament előtt lévő jogszabályt. A parlamentben tárgyalt új médiatörvény ter­vezete a magyar kormány legújabb olyan kezdeménye­zése, amely fenyegetést jelent a sajtószabadságra - ezt állí­totta korábban jelentésében a Freedom House (FH) nevű, washingtoni központú nem­zetközi civil szervezet. Szorosan figyelemmel fogja kísérni a Nemzetközi Sajtó­temisták és pártoktól függet­len magánszemélyek szerint alkotmánysértő, több ponton súlyosan korlátozza a véle­mény- és sajtószabadságot, s egyben az újkori médiaviszo­nyok ismeretének teljes hiá­nyát is tükrözi. A Szabadság téren többen felirat nélküli üres transzparenseket tartot­tak, mások a korábban üres címlappal megjelent újságokat mutatták fel. intézet (IPI), hogyan alakul a parlament előtt lévő törvény- javaslat elfogadása után a mé­dia helyzete Magyarországon - áll az újságíró-szervezetnek a múlt heti tényfeltáró látoga­tásáról kiadott hétfői közlemé­nyében. Aggodalomra ad okot, hogy a törvényt nagyon rövid idő alatt, széles körű szakmai egyeztetés nélkül alakítot­ták ki, és hogy a szabályo­zás néhány elemét bírálták a szakmán belül - vélte Oliver Vujovic, az IPI társszerveze­tének, a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezetnek (SEEMO) az igazgatója. „Most látnunk kell, hogyan működik a gya­korlatban, és megfigyeljük a média helyzetét” - fűzte hozzá az MTI beszámolója szerint. Bírálatok tárgya A médiatörvény tervezetének bíráló azt emelik ki, hogy az öttagú, csak Fidesz által dele­gált tagokból álló Médiatanács pontosan körül nem határolt szempontok mentén bírságokat szabhat ki az általa „politikaüag kiegyensúlyozatlannak” talált vagy az „emberi méltóságot” megsértő kiadók, illetve műsor­szórók ellen. A bírságok összege a tévékre kétszázmillió forin­tig, más médiaszolgáltatókra ötvenmillió forintig, országos napilapokra és internetes sajtó­termékekre huszonötmillió fo­rintig, hetilapokra és folyóirat­okra tízmillió forintig terjedhet. Ha az elektronikus médiumok sorozatos jogsértéseket követ­nek el, akár el is hallgattathatják őket. Többen úgy vélik, hogy a kilátásba helyezett pénzbírság­ok miatt az újságírók és kiadók eleve öncenzúrát gyakorolnak majd. A vizsgálatot végző ha­tóságnak joga lenne a sajtóter­mék kiadásával kapcsolatos valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, ráadásul még az előtt, hogy egyáltalán megálla­pítana bármilyen jogsértést. Az újságírók a nemzet- és közbiz­tonságot érintő ügyekben köte­lesek lesznek felfedni a forrásai­kat - foglalja össze az Index.hu. ÉKN-ÖSSZEFOGLALÓ Szabadság tér, tüntetés Vasárnapi zárvatartás: „versenyhátrányban” Elbocsátásokhoz vezet­het a vasárnapi munka­végzés korlátozása. Budapest. Ezt állítja a Munka­adók és Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége. A szervezet állásfoglalása szerint a mun­kanélküliség növekedésével, emelkedő kiadásokkal, csök­kenő bevételekkel járhat a vasárnapi munka tilalmának bevezetése, egyben a magyar gazdaság versenyképességét is visszavetheti az uniós tagál­lamokkal szemben. Levelet írtak A Munkaadók és Gyáriparos­ok Országos Szövetsége levél­ben fordult Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter­hez a Munka Törvénykönyv­ének módosítását, a vasárna­pi munkavégzés korlátozását célzó törvényjavaslat ügyé­ben. Rolek Ferenc, a MGYOSZ elnöke arról is tájékoztatott: állásfoglalásuk szerint a tör­vényjavaslat nem segíti elő Magyarország versenyképes­ségének javulását. A szervezet állásfoglalása szerint a javaslat megszüntetné a pihenőnapok összevonásának lehetőségét, ami a munkaadók számára az egyetlen valóban rugalmas eszköz a munkaszervezésben Magyarországon. A munkaadók szerint a pi­henőnapok munkaidőkereten belüli összevonása az európai munkaidő-irányelv alapján lehetséges, így a hazai moz­gástér korlátozása további versenyhátrányba hozná a ma­gyar gazdasági szereplőket az unióban. Az utóbbi években a külföldre dolgozó szolgál­tató központok betelepülése volt az egyik legfontosabb új, magasan képzett munkaerőt igénylő munkahelyteremtési lehetőség Magyarországon - állítják a munkaadók, akik arra figyelmeztetnek: a vitatott jogszabályváltozás különösen hátrányos rájuk, illetve azokra a vállalkozásokra nézve, ame­lyek külföldi piacra termelnek vagy szolgáltatnak, külföldi partnercégekkel, tulajdonos­sal működnek együtt. Félő, hogy ezek betelepülése vagy megáll, vagy más országba vándorolnak a szolgáltató központok.A tervezet szerint a vasárnap dolgozó a munka- vállalót rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlék illetné meg minden esetben. Ez a munkaadók szerint újabb foglalkoztatásra rakódó pénz­ügyi terhet jelentene, ezért el­fogadhatatlan. „Nem Indokolt” „A javasolt jogszabályváltozás csökkentheti a foglalkoztatott­sági szintet és veszélyezteti a vállalkozások versenyképes­ségét, így sem a vállalkozá­sok, sem a magyar gazdaság szempontjából nem tartjuk indokoltnak a vasárnapi mun­kavégzés korlátozását” - hang­súlyozta a tervezett intézke­dés kapcsán Dr. Rolek Ferenc, hozzátéve: a munkaadók a fe­lelős döntés érdekében készen állnak a szakértői közreműkö­désre, konzultációra. FH Egy fontos vasárnap a kereskede­lemnek: aranyvasárnap fotó: ékn „Ne térjünk le az európai útról...” PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 273,43 -0,27 USA dollár 207,76 +2,76 Svájci frank 215,03 +1,04 Angol font 323,27 +2,98 Román lej 63,78 -0,05 Ukrán hrivnya 26,00 +0,29 Horvátkuna 37,03 -0,01 Lengyel zloty 68,36 -0,63 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Több ponton is koc­kázatosnak nevezte a készülő Alkotmány koncepcióját Sólyom László. Budapest. Az új alkotmány­koncepció összességében tartalmazza az európai alkot­mányosság értékeinek meg­őrzését, de több kockázatos elképzelés is szerepel ben­ne - ezt Sólyom László volt köztársasági elnök mondta hétfőn, az Alkotmányozás Magyarországon és máshol című konferencián. A korábbi államfő üdvözölte a készülő új Alkotmány szabályozá­si elveit, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a dokumentum számos alap­vető kérdést nyitva hagy. Azt hangsúlyozta: ne térjünk le az európai útról. Sólyom László a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének rendezvényén azt mondta: az alkotmány­előkészítő bizottság doku­mentuma lehetőséget ad a rendszerváltás előtti és utáni reform-kommunista alkot­mányozási koncepciók újra­élesztésére. Ezek között em­lítette az Alkotmánybíróság hatáskörének, és a törvény- hozás feletti alkotmányos kontrollnak a szűkítését, il­letve a parlament túlsúlyát az alapjogvédelem és a sarkala­tos törvények terén. Elkötelezettség A volt köztársasági elnök úgy fogalmazott: az európai alkotmányosság értékeinek megőrzése melletti elkötele­zettséget olvassa ki a doku­mentumból. Hozzátette: ép­pen az elkötelezettség miatt van szükség arra, hogy fel­hívja a figyelmet a kockázatos pontokra, útelágazásokra. FH ■ ■ Szükséges fel- wW hívni a figyelmet a kockázatos pontokra. SÓLYOM LÁSZLÓ Ismét emelték az alapkamatot Budapest. Negyedszázalék­ponttal 5,75 százalékra emel­te a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Mo­netáris Tanácsa - jelentette be hétfőn Simor András, a testület elnöke. A Monetáris Tanács az előző havi emelés­hez hasonlóan a 3 százalékos szintet érdemben meghaladó mértékű inflációval és az ár- emelkedési várakozások erő­södésének veszélyével indo­kolja a döntést. FH Lehet majd több az aljegyző Budapest. Az Országgyűlés hétfői ülésén módosította az önkormányzatokról, illetve a polgármesteri tisztség ellátá­sának egyes szabályairól szóló törvényt. A döntés értelmében az alpolgármester megbízatá­sa megszűnik az önkormány­zati választás napján, ha nem választják képviselővé. Az önkormányzati törvény módosításával a jövőben a megyei önkormányzatok, me­gyei jogú városok, a főváros és a fővárosi kerületek közgyűlé­sei több aljegyzőt is kinevez­hetnek. A módosított jogszabály értelmében a települések al­polgármestereit nem csak a képviselőtestület tagjai közül választhatják meg, ám leg­alább egy alpolgármestert a képviselők közül kell jelölni ezután. fh JEGYZET Száraz Ancsa

Next

/
Thumbnails
Contents