Kelet Magyarország, 2010. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)
2010-09-07 / 209. szám
2010. SZEPTEMBER 7„ KEDD 6 Szatmár KELET A penyigei egészségügyi komplexum látványterve fotó: pallér-2 kft. Korszerű rendelő segíti majd a körzet lakosságát MNYtML Új, teljesen akadálymentesített körzeti háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat épül Penyigén. Penyige jelenleg 3 településre (Penyige, Kömörő, Mánd) kiterjedő háziorvosi körzet és 4 településre (Penyige, Kömörő, Túristvándi, Mánd) kiterjedő védőnői körzet központja. A 47 millió 163 ezer 450 forint európai uniós támogatással megvalósuló közel 50 millió forintos fejlesztés célja olyan körzeti egészség- ügyi komplexum kialakítása Penyigén, mely biztosítja a lakosság folyamatos és minőségi egészségügyi alapellátását. A 280 négyzetméter alapterületű új épületben a háziorvosi rendelő és a védőnői szolgálat is helyet kap az előírásoknak és az ellátottak igényeinek megfelelő számú kiszolgáló helyiséggel. A projekt keretében megépül a 280 négyzetméter alap- területű, akadálymentesített körzeti egészségügyi komplexum, megvalósul a háziorvosi és védőnői-tanácsadói ellátás egy épületbe integrálása. Kialakítanak továbbá 472 négyzetméteres külső teret, 7 férőhelyes parkolót, beszereznek hiányzó eszközöket, j műszereket, berendezéseket, az elavult eszközöket pedig kicserélik. Akadálymentesítés Lesz még informatikai fej- lesztés az egészségügyi ellátóhelyek között, megvalósul a komplex akadálymentesítés. Az akadálymentesítés azért is fontos, mert így az idősebbek és a babakocsival közlekedő családok számára is könnyebben megközelíthető- j vé válnak a szolgáltatások. A „Körzeti egészségügyi komplexum kialakítása” című J beruházás európai uniós finanszírozással, a leghátrányosabb kistérségek felzárkózását támogató pályázati konstrukció keretében valósul meg 2010-2011. évben. Hostyisóczki Ákos VÄYAOUNK |f Cl CT AGYERtKtXDil HELBJ Szorosabb kapcsolatot család és iskola között it AKÖHELYFM [O TELEPÜLÉSI ALOLDALAINK takohi? íyr ni. sxon.hu NVfeemJU. Augusztus 30-án tartotta projektértékelő zárórendezvényét a nyirgyulaji Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda. A tavaly áprilisban elkezdett és az idei tanév elejére befejezett TÁMOP 3.1.4 számú „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a nyirgyulaji Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda intézményeiben” című program keretén belül az intézA tanácskozás résztvevői FOTÓ: ISKOLA ményben 23 pedagógus vett részt olyan magas óraszámú továbbképzésen, amely az új oktatási módszerek megismerése mellett az esélyegyenlőség megteremtését, illetve a kompetencia alapú oktatás bevezetését helyezte előtérbe innovatív intézményekben. A több mint 24 millió forintos projekt ezzel itt nem ért véget, hiszen a fenntartást a következő öt tanévben biztosítani kell. Fontos a szemléletváltás Mint ahogy az értékelő beszédben elhangzott, ennek a pályázatnak igazán akkor van értelme, ha a megváltozott társadalmi körülményekhez való alkalmazkodásban nemcsak az oktatásban, hanem az azt körülvevő közegben is szemléletváltás fog bekövetkezni. A család és az iskola, mint a két legnagyobb nevelési szintér együttműködésére ezért a jövőben még nagyobb szükség lesz. Többek között ezt a célt szolgálta ez az értékelő ünnepség is, amelyen pedagógusok és szülők együtt vettek részt, illetve cseréltek gondoltokat az ezt j követő svédasztalos állófogadáson is. Új óvoda Szamosbecsen Az új óvoda avatási ünnepségének egyik pillanata fotó: fodor László A jelenkor követelményeinek megfelelő, korszerű épület jelenti a kicsinyek második otthonát. ilAMOSttCS. Új óvoda épült Szamosbecsen, az intézményt a napokban adták át. A szamosbecsi tagóvoda építése az Észak-alföldi Regionális Operatív Program Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatására benyújtott „Csenger Város Önkormányzat Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat integrált oktatásának fejlesztése, infrastrukturális beruházás és eszközbeszerzés” című projekt keretében valósult meg. A projekt teljes bekerülési költsége 414 millió 296 ezer forint volt, melyhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 95 százalékos támogatási intenzitás mellett 393 millió 581 ezer forint támogatást biztosított. Az új óvodába járó gyerekek műsorát követően - akik egyébként létszámban teljesen feltöltötték az intézményt - a szalagot Apáti György és Gaál Sándor polgármesterek vágták át. A projektköltségekből 56 millió 410 ezer forint képezte a tagóvoda építésére elszámolható költségeket, melyhez a támogató 53 millió 590 ezer forint támogatást ítélt meg. Ezen költségkeret terhére valósulhatott meg az építési beruházás, valamint kerülhettek beszerzésre mindazon berendezések, bútorok és fejlesztő eszközök, melyek a szakmai munka magas színvonalon történő ellátásához szükségesek.Impozáns a Farkas Miklós tervei által, a jelenkor követelményeinek magas színvonalon megfelelő épület, mely a régi óvoda helyén újra gyerekzsivajtól hangos, fodor László Megszépül a nagyecsedi iskola A beruházás ünnepélyes nyitórendezvényének egy pillanata FOTÓ: ÖNKORMÁNYZAT Mindenki számára elérhetővé kell tenni a minőségi oktatást. **«YKCFf£v A korszerű, XXI. századi oktatás-nevelési körülmények megteremtésére irányul az a beruházás, melynek kivitelezése a napokban kezdődött meg Nagyecseden. A beruházó, a nagyecsedi önkormányzat a Danes Lajos Ének-Zene Tagozatos Általános- és Zeneiskola 2 iskolaépületének felújítására az Észak-alföldi Operatív Program „Oktatásfejlesztés a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben” intézkedés keretében 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást, EU Önerő Alapon pedig további 11,8 millió forintot nyert el. A projekt ünnepélyes nyitórendezvényét augusztus 27-én tartották meg. A tudás hajtóerő Az ünnepélyt megtisztelte Janza Frigyes, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatóság LHH Programirodájának vezetője, valamint a térség országgyűlési képviselője, Fülöp István is. Ünnepi gondolataikban mindketten kiemelték az oktatás jelentőségét, a tudás, mint az élet, a társadalom hajtóerejének fontosságát. Hangsúlyozták, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni a minőségi oktatást, s e tekintetben Nagyecsed nagy lépést tesz előre az intézményrekonstrukcióval is. A mintegy 316 milliós projektben az általános iskola Rózsás utcai székhelyépülete aulával bővül, az utcafronti épületszárny magas tetőt, a Rákóczi utcai intézmény tetője pedig új cserépfedést kap. Megvalósul mindkét épület homlokzati nyílászáróinak cseréje korszerű nyílászárókra, a külső homlokzat rekonstrukciója (utólagos hőszigetelés, burkolat-felújítás, festés). A korszerű oktatási-nevelési körülmények kialakításához szükséges a belső terek felújítása is, így a tantermek festése, burkolatainak cseréje, felújítása, a vizesblokkok állapotjavítása. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében projektszintű akadálymentesítés történik, melynek során a szintkülönbségek akadálymentes leküzdhetőségére rámpák készülnek, mozgáskorlátozott vizesblokkok kerülnek kialakításra. A kivitelezési munkálatokra vonatkozó vállalkozási szerződést a napokban írta alá Kovács Lajos polgármester és Garamvölgyi Gyula, a VIADUKT Kft. ügyvezető igazgatója.A kivitelezés a Rákóczi utcai épülettel kezdődött, a teljes beruházás várhatóan 2011 őszére fejeződik be. Tanulmánya vasúti vezetőről MÁTÉSZALKA, BUDAPEST. A MÁV 1988 óta adja ki a Vasúthistória Évkönyvet. A sorozat legújabb, 17. kötete a napokban jelent meg és tartalmaz egy Kelet-Magyarországhoz is kötődő tanulmányt. Szabó Menyhért mátészalkai kutató a térség neves vasutasainak sorában Szabó Jenő élettörténetének eddig ismeretlen adatait tárja az olvasók elé. Szabó Jenő Fancsikán született. (Tiszabecshez közel, ma Ukrajnához tartozik). A jogász és közgazdász végzettségű szakember 25 éven át a közlekedési, később a kereskedelemügyi minisztériumban a magyar vasút irányításának meghatározó, vezető tisztségviselője volt. mSUTHíSTÓRIA ÉVKÖNYV 2108-2009 Az évkönyv borítója FOTÓ: KM-REPRODUKCIÓ Horthy Miklós megérkezik a csengeri vasútállomásra fotó: archív Örömmámor fogadta a kormányzó érkezését UHMOL Hetven évvel ezelőtt, 1940. szeptember 5-én Csenger - de az egész ország - számára örömteli nap virradt. A II. bécsi döntés értelmében ekkor kezdődött meg a visz- szacsatolt Észak-Erdélybe a magyar honvédek bevonulása. Horthy Miklós kormányzó a csengeri vasútállomáson e napon szállt ki a Túrán nevű különvonatjából, s itt fogadta őt a korábban már ideutazott gr. Teleki Pál miniszterelnök, Werth Henrik, a magyar királyi honvédség vezérkari főnöke, Hóman Bálint miniszterelnök és több magasrangú személy. A fogadtatás után szemtanúk elbeszélése szerint Horthy a fehér lován végiglovagolt Csenger főutcáján, s elindult, hogy bevonuljon az első visszatért Észak-Erdélyi városba, Szatmárnémetibe, ahol kimondhatatlan örömmámor fogadta - írta szerkesztőségünknek Fábián László, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője.
