Kelet Magyarország, 2010. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)

2010-09-06 / 208. szám

2010. SZEPTEMBER 6.. HÉTFŐ KELET Fórum 5 Kozma Lászlóné, baktalórántházi olvasónktól: ff Nem mindig lehet megten­ni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. BETHLEN GÁBOR Pécsi Sándor NYÍREGYHÁZA. Amióta beköl­tözött Gyulatanyáról Nyír­egyházára, azóta előfizetője lapunknak Pécsi Sándor. En­nek már lassan harminc éve, de azóta is ugyanolyan lelke­sedéssel veszi kezébe a Kelet- Magyarországot nyugdíjas olvasónk.- Kora reggel, öt órakor hozzák a lapot, és nem sok­kal ezután már el is kezdem böngészni a cikkeket, hogy képet kapjak a napi hírekről. Elégedett vagyok az újsággal, szeretem a sporttal foglalko­zó oldalakat, illetve a kereszt­rejtvény megfejtését sosem hagynám ki. Nyugdíjasként van időm az újság alapos át­olvasására. Örülök, hogy a lap segítségével a megyei esemé­nyekről frissiben tájékozód­hatom - közölte hűséges elő­fizetőnk. KM-TG Hajrá, új tanév! „Hát hajrá, új tanév! Vesz- tergom Andrea soraival köszöntötték a 2010/n. tanévet a nyíregyházi Start Szakiskola, Speciális Szak­iskola és Kollégium diákjai. Ünneplőbe öltözött fiatalok­kal népesült be szeptember elején az iskola udvara. A pihenés ideje lejárt, ismét a komoly munkáé a főszerep. így történik ez a szakiskola falai között is, ahol száz­negyven tanuló, köztük két új osztály (könnyűipari, illetve élelmiszeripari) kezdi meg tanulmányait. Az iskola munkáját a Start Vállalat által fenntartott kollégium, és rehabilitációs intézmény is segíti, melyet ötven lelkes lakó már birtokba is vett. MÁRTON KATALIN Az évnyitó egy pillanata FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Polovics Emese VIGYÁZZUNK AGYEREKEKREI KELET © LAKÓHELYEM - Ön is lehet szerkesztő! LAKÓHELYEM ©TELEPÜLÉSI ÁLOLDALAINK lakohelyem.szon.hu A hálapénzről Mostanában sokat hallani ar­ról, hogy legyen e hála pénz, vagy ne legyen? Hálapénz addig lesz, amíg meg nem fizetik az orvosokat, nővére­ket. A kórházi nővérek sokat dolgoznak kevés pénzért. A nővéreket és az orvosokat sem becsülik meg, ahogy megérdemelnék. Nekik is van családjuk, fizetik a szám­lákat, s élni is kell valamiből. Ezért fogadják el a nővérek s az orvosok a hálapénzt. Azok az orvosok, s nővérek, akik lelkiismeretesen dolgoz­nak, külföldre vágynak, s ha tehetnék, el is menné­nek, hisz külföldön jobban megbecsülik őket, mint Magyarországon. Ma Magyar- országon a munkának nincs becsülete. A kormánynak nemcsak a gazdag embereket kellene támogatni, akik rá se szorulnak, hanem a szegé­nyeket is. Ha nem változik a helyzet, s a kormány nem tesz semmit, az orvosok és a nővérek elhagyják a pályát, s máshova mennek dolgozni. Ha így lesz, ki fogja ápolni, s gyógyítani a betegeket? MOLNÁRÁGNES Ezerarcú Trianon Még mindig a fülembe cseng a trianoni megemlékezésen elhangzott egyik előadó megjegyzése, „...most is vannak olyanok, akik el akar­ják ferdítem az igazságot, és nem a nemzet oldalára állnak ebben a kérdésben, pedig ennek valóban né­zettől függetlenül, nemzeti j ügynek kellene lennie, és nekünk ezért az a dolgunk, hogy templomokat építsünk és iskolákat, ahol egészséges magyar szemléletre neveljük Közönségsikert aratott a Hölgykoszorú fotó: szerző A Hölgykoszorú is VIDOR-gott! A már hagyományossá vált VIDOR Fesztiválok vidám napjaiban egy új ige és fogalom vannak születőben, amik a „vidor” alapszóból erednek, ezek a „vidorgani” és „vidorgás”. Kicsit furán hangzanak, de a miénk! Csak mi értjük, mert egy vidám hét hangulatát hozzák vissza, amikor gaz­dag programkínálatokból szabadon válogathattunk. A sok meghívott külföldi és hazai szereplők között ott volt a Nyíregyháza város lelkes csapata is, a Hölgy­koszorú. Életünk szebbik feléből, mint egy 130 fő és az anyai örömökre készülő Kazár Ticianát helyettesítő Tamás Attila 4 alkalommal csodálatos dalegyveleggel köszöntötték a lelkes kö­zönséget. A közönségsikert a kórus és a közönség gya­kori vidám együtténeklése is bizonyította. Jó volt ott lenni. Hölgyek, így tovább! DR. KISS ISTVÁN a fiatalságot! A baj csak az, hogy a győztes igazsága, nem minden esetben igazság is, mert ahány párt és nézet van országunkban, annyi igazság nem lehet! Mikor tanul már meg ez az ország reálisan gondolkodni, s fogalmazni egy adott témában? Miért van az, hogy politikusaink elbeszélnek egymás mellett? Van aki pillanatnyi erőfölé­nyétől fellelkesülve hivatal­ból szónokol, igaz olyanok is vannak, akik történelmi távlatokban is tudnak, mer­nek gondolkodni. „Tehát, mi is a versailles-i szerződés? Hallatlan béke, rabló béke, amely az emberek tízmillióit, s köztük a legcivilizáltabba­kat rabszolgasorsba taszítja. Ez nem béke, ezek olyan fel­tételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak. Ez az egész nemzetközi rend­szer, az az építmény, amelyet a versailles-i béke tart fent, vulkánra épült...” - mondta egy neves politikus egykor. Ha valaki, akkor én szólha­tok erről a „békéről”, amely anyai ágon családunkat több­felé szakította, szétszórta a nagyvilágban, évtizedekig nem láthatták egymást, sok egykori rokonunknak már a sírhantját is befedte az idő. De ez a múlt, és mi előre nézünk, s ha lehet tanulunk a történésekből. „Több temp­lomot, és iskolát...?” Nos, ha mostani lakóhelyemet veszem górcső alá, megálla­píthatom, hogy templomból van elég, hisz négy található csak ebben a kisvárosban! És az ország más tájain sem szűkölködnek ezen építmé­nyek hiányában. Ha viszont a minőséget boncolgatom, akkor már több kivetnivalót találok a egyes „hívek” maga­tartásában, hozzáállásában. Szerintem iskola is van elég, itt inkább arról lehet szó, hogy agyonpolitizált légkör­ben nőnek fel a gyerekeink, vezető politikusaink jóvol­tából. Az egyetemes magyar történelmet nem tanácsos megerőszakolni, az esemé­nyek más színben történő feltüntetésével! E. NAGY ISTVÁN, FEHÉRGYARMAT <8 FALUNAP ROHODON A kislányok a rohodi falunap vásári forgatagában nagyon jól érezték magukat. fotó: némethné csubák Éva ©TISZTELT OLVASÓNK! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefon­számmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Küldetés Máramarosban és Bukovinában Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan isménk és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) Is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy tele­püléseinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a .lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját települé­sükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információ­kat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit", akiknek elérhetőségeit feltün­tetjük az oldalakon. Lelki feltöltődéssel búcsúztunk a „csángó búcsútól”. nyíregyháza. A Csángók bú­csúja. Mond ez valamit an­nak, aki még nem járt ott? Legfeljebb sejtése lehet afelől, hogy nem mindennapi lehet, így igaz, mert ezt csak éven­te egyszer és mindig augusz­tus 15-én tartják. Ekkor van a több mint 100 éves templom búcsúja, lévén akkor „Nagy­boldog asszony” napja, egy­házi ünnep. A helyszín pedig Kacsika, Bukovinában. Ide se­regük e nap előtt már a mold­vai és bukovinai csángók sokasága, no meg mások is innen-onnan. Mi, nyíregyhá­zi nyugdíjasok, a csoportunk „éppen arra járt”, így, részt vettünk ezen a búcsún. Szálláshelyünkről, mely a Radnai havasok ölelésében feküdt, korán elindultunk, hogy a kegyhelyen, a Lourdi kápolnában, a magyar misén részt tudjunk venni. Feleme­lő érzés volt a százszínű nép­viseleti ruhába öltözött Csán­gó-magyar testvérek között, a győri Jáky Sándor Teodor atya és a Brassóból érkező Nagy György Attila által celebrált misén rész venni. A Csángó asszonykórus Nyisztor Ilo­na jelenlétével színesítette a gyönyörű Mária-énekeket. Aztán a nagytemplomban az elüldözött, vagy inkább „eladott” szászok részére volt német mise (akik évente visz- szajárnak volt szülőföldjükre és magyarul is tudnak), majd a lengyeleké, s végül a Nagy­mise román nyelven. Volt itt is program bőven, ki-ki vá­laszthatta túrának a Lóhavasi vízesést, vagy a Beszterce folyó forrástavának megcso­dálását. Az utolsó napnak van előz­ménye. Megtudtuk, hogy a Borsafüreden lévő Medve panzió magyar nemzetisé­gű tulajdonosa (Anetta és Sándor, ahol aludtunk) a Volt látnivaló bőven fotó: a szerző Szineváralján lévő magyar ál­talános iskola részére könyvet gyűjtenek. Az ő két kisfiúk is ide jár iskolába, de nincsen a gyerekeknek verseskönyvük, ifjúsági regényük és egyéb magyar nyelvű olvasmányuk. Kérésük nyitott fülekre talált, mert több mint 300 könyvet vitt a „nyíregyházi csoport”, melyet ők kellő tisztelettel meg is köszöntek. Utunk utolsó napján Felsővisón a Vasér-völgyében pöfögött velünk az erdei kis­vonat, sípolt a gőzmozdony és mi bámultuk a gyönyörű természetet. Örömmel lát­tam, hogy a Vasér folyóban már alig látni illegális szeme­tet, korábban ez nem így volt. „Küldetésünk így ért véget”, testi-lelki élményekkel gaz­dagodtunk. DOMBÓVÁRI ISTVÁN 8 A CSENGEM FATE-ROCK EGYÜTTES A kis létszámú faluközösség, a távol élő rokonaival, családtag­jaival együtt igen jó baráti szórakozásban vehettek részt. Kö­szönet a polgármester, Szabó Árpádnak és a finom babgulyást főző segítőinek. Szintén köszönet a talpalávalót játszó csengeri Fate-rock együttesnek. fotó: csorvási Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents