Kelet Magyarország, 2010. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)
2010-09-03 / 206. szám
KELET 2010. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK KELET-MAGYARORSZÁG Lövei Attila FOTÓ: ARCHÍV DEBRECEN. - Lövei Attila vagyok, 2000-ben végeztem a Debreceni Egyetem történelem szakán, majd művelődési és felnőttképzési menedzser képesítést szereztem. 2005 és 2007 között újra az egyetem hallgatója voltam, és mint terület- és településfejlesztési szakértő diplomáztam. A Haj- dú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársa vagyok, ahol települési önkormányzatok és vállalkozások számára készítünk pályázatokat, menedzselünk elnyert projekteket. Több ön- kormányzat fejlesztési elképzeléseit ismertem meg és egyre nagyobb volt bennem az igény, hogy a település- és területfejlesztéshez kapcsolódó munka mélyebb összefüggéseivel is tisztában legyek. Az egyetemen megszerzett szaktudás, menedzsment és egyéb kiegészítő ismeretek elősegítették, hogy egy-egy fejlesztési elképzelés kidolgozását, megvalósítását átfogó rendszerként kezeljem. Ezek az ismeretek mindenképpen hasznosak egy-egy fejlesztési elképzelés megtervezésekor, amely nélkül elképzelhetetlen egy sikeres projekt lebonyolítása. wssxmsm Gyakorlaton Erdélyben % hijtm tíiliituii! Debrecen. A Debreceni Egyetem Balásházy János Mező- gazdasági és Közgazdasági Gyakorló Szakközépiskolája és Kollégiuma két sikeres pályázatot valósít meg az Apáczai Közalapítvány Határtalanul programja keretében támogatásával. Az egyik „Egy elfeledett borvidék” 25 mezőgazdasági szakközépiskolás diák számára nyújt lehetőséget Érmellék területén történő szakmai gyakorlatra. Az Apáczai Közalapítvány 895 500 Ft-tal támogatja ezt az erdélyi utat. A másik tanulmányút, melyet az Apáczai Közalapítvány Határtalanul programja 893 000 Ft-tal támogat, szintén 25 köz- gazdasági szakközépiskolás tanuló számára biztosítja az „Erdély közgazdász szemmel” projekt megvalósítását. Mindkét út lehetőséget biztosít Erdély irodalmi és történelmi értékeinek a megismerésére is. Mutasd meg képekben! DEBRECEN. Multikulturalitás a mindennapokban címmel a Visegrádi Alap támogatásával a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, a komáromi Selye János Egyetem, a Mendel University in Brno és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fotópályázatot ír ki, melynek célja, bemutatni a kulturális sokszínűség megnyilvánulását a mindennapjainkban. A nevezési lap letölthető a http://www.agr. unideb.hu/ivfphoto/ oldalról. Megtalálni saját lehetőségeinket Reméljük, hogy Debrecen a magyar regionális tudomány egyik jelentős centruma lesz FOTÓ: ARCHÍV DEBRECEN. Dr. Horváth Gyula egyetemi tanár (PTE) az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában a terület- és településfejlesztési szakon „Európai regionális politika” című tárgyat oktat.- Mi a jelentősége a terület-és településfejlesztésnek? dr.horváth gyula: - Ez a szakterület nagyon fontos, mivel nincs két egyforma tejepülés. Több, mint 3000 település létezik Magyar- országon, amelyek nem összehasonlíthatóak a fejlődés különböző mozzanatait illetően. A jövő szempontjából az a lényeges, hogy minden településnek meg kell találni a saját fejlődési pályáját. Ez a terület-és településfejlesztés lényege. Arra készítjük a hallgatókat, hogy meg tudják különböztetni az egyik települést a másiktól. Fontos, hogy tudják, hogy melyek az előnyös vonásai egy településnek, mert az előnyös vonások alapos ismerete visz a jövőbe. Nem annak a mentalistásnak kellene érvényesülnie Magyarországon, hogy minél rosszabb színben tüntessük fel magunkat, mert annál több támogatást kapunk, hanem éppen ellenkezőleg: hogy minél jobb színben tüntessük fel magunkat és a befektetőket a mi településünkre vonzzuk, mert létezik például 10 olyan tényező, ami miatt megéri nekik idejönni. MásfajMinden településnek meg kell találni a saját fejlődési pályáját. DR. HORVÁTH GYULA ta mentalitás szükséges Magyarországon, mert ez az európai fejlődés jövője. Ha versenyképes Európát akarunk, akkor így kell gondolkodnunk. Ez a kulcskérdése az idegenforgalomnak. A természetföldrajzi adottságokat is meg kell keresni. Mennyire számítanak egy adott hely erőforrásai? DR. HORVÁTH GYULA: - Az egyik előadáson egy projektoros kivetítést néztem meg a nyugat-dunántúli termál programról. Volt egy kép egy dunántúli termálfürdőről, 8 nyugággyal, de mind üres volt. Mondtam is, hogy miért nem olyan fotót késztettek, ahol üdülővendégek fekszenek a nyugágyakon. Elmondtam egy tanmesét, hogy a vajdasági tartományi kormány miniszterelnökhelyettese pár évvel ezelőtt Békéscsabára jött, ahol a mi intézetünknek van egy osztálya. Kiderült, hogy korábban indultak, mert szerettek volna megnézni egy Békés megyei wellness központot. Ez november táján történt. A miniszterelnök-helyettes bement a fürdőbe délután 3 órakor, és nagy ovációval fogadta őket a jegyszedő, hogy önök az első vendégek ma. Megkérdezték tőle, hogy a héten hányadikak vagyunk. A hatodikak - hangzott a válasz. És mikor fog ez megtérülni? - tették fel a kérdést. - 2350-ben - kalkulált a jegyszedő. Ezzel azt akarom mondani, hogy a termálvíz helyi erőforrás, de ez nem azt jelenti, hogy ahol meleg vizet találnak, ott azonnal wellnesst kell építeni. Ennek a 2 szaknak - a terület-és településfejlesztés és az ingatlan gazdálkodás szak - az a lényege, hogy gondolkodjunk el azon, hogy mennyi a ráfordítás és a hasznon, (cost and benefit) Ez a két szak arra tanítja meg a hallgatókat, hogy egy település fejlődésében a következő szempontokat vegyék figyelembe: milyen erőforrások vannak, ezeket hogyan lehet hasznosítani, és milyen hatása lesz ennek a település életére.- Tudna sikeres példákat említeni? DR. HORVÁTH 6YULA: - Sokan önkormányzatoknál, banki szférában, tervező intézeteknél, regionális fejlesztési szervezeteknél helyezkedtek el. Ők látják, hogy mi rejlik az európai uniós syllabus mögött. Nem elég megtanulni az uniós direktívát, és a kézikönyveket, hanem tudni kell, hogy a kézikönyv megfelelő oldala miként fordítható le az adott településre. Milyen tantárgyat oktat a terület-és településfejlesztés szakon? DR. HORVÁTH GYULA: - Európai regionális politikát. Mi azt hisszük, hogy azon múlik a boldogulásunk, hogy az EU mennyi támogatást nyújt, pedig hát ez nem így van. Magyarországon soha nem beszélünk arról, hogy hogyan kellene betörni az 500 milliós piacra, hanem folyton azt nézzük, hogy honnan lehet támogatásokhoz jutni. 2014 után ez a támogatáspolitika befejeződik. Nem fognak ilyen nagy összegeket juttatni sem az agárszférába, sem strukturálisan. Minden országnak saját magának kell kitalálnia, hogy milyen nemzeti területfejlesztési politikát követ. Ennek a tantárgynak az a lényege, hogy a hallgató r megismerje az unió strukturális kohéziós politikájának az alapelemeit, emellett azt is, hogy az egyes országokban mi a gyakorlat. Azok az országok sikeresek, ahol nem követik mechanikusan az uniós kézikönyveket, hanem saját maguk gondolkodnak. Még nem telt el annyi idő az uniós csatlakozás óta, hogy a szemlélet megváltozott volna. A támogatáshoz fűződő szemlélet nem az unióhoz kötődik, hanem valójában az elmúlt 40 évhez.- Szeptembertől az RKK-val közös tanszék működik majd azAGTC-ben... DR. HORVÁTH GYULA: - A Regionális Kutatások Központjának Debrecenben létezik egy osztálya, ami az új stratégia csomagban önálló, de szeptembertől közös tanszék működik majd az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában. Ez azt jelenti, hogy az erőinket összevonjuk az Agráregyetem oktatói gárdájával és az RKK oktatóival és kutatási kapacitásával. Egy 10 fős szakembergárda dolgozik majd itt és remélem, hogy Debrecen a magyar regionális tudomány egyik jelentős centrumává válik. Ennek a kapacitását úgy lehet növelni, ha az egyik kutatási profil aJCárpát-medence lesz, és ide csatlakoznak Észak-Er- délyből a műhelyek, illetve Ukrajnából azok a magyar regionális műhelyek, amelyek az utóbbi évtizedben kialakultak. Debreceni egységünk sokat tett azért, hogy egyebek mellett Kolozsvárott, Beregszászon az egyetemek és a főiskolák a regionális tudományok fontos bázisai legyenek. Fontos kiemelni, hogy Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban legalább százötven szakember dolgozik ezen a területen - tette hozzá Dr. Horváth Gyula. MÁRIÁN DORINA © TERÜLET- ESTELEPULESFEJLESZTESI DIPLOMÁVAL- Mezőgazdasági szakigazgatási szervezőmérnök vagyok. Ezt a diplomámat is az AGTC- ben szereztem, de a fog- lalkozá- sómat tekintve ingatlan értékbecslő vagyok, termőföldre specializálódva - mondja Nádomé Mihut Ildikó, aki mindkét szakot elvégezte. - Saját vállalkozásunk van, a férjemmel közösen dolgozunk, ő erdőingatlant és egyebeket értékbecsül, én pedig termőföldet. Az ingatlanos szakmát is itt végeztem. Ez egy közös képzés volt. Sokrétű képzést kaptunk, jónak tartom, hogy az oktatók az egyetemen kívül a gyakorlati szférából is jöttek, úgymint a Magyar Nemzeti Banktól, az Állami Számvevőszéktől, a Pénzügyminisztériumból és a Magyar Államkincstártól. Szilágyi László köztisztviselő szintén mindkét szakirányú képzést - a terület-és település- fejlesztési szakmérnöki és az ingatlangazdálkodási szakértő szakmérnöki - képzést is elvégezte. - Elég idős vagyok ahhoz, hogy tudjam, hogy mi a jó nekem. Egész könnyen tanulok. Fejleszteni kell mindenkinek magát ahhoz, hogy kövesse a társadalom változásait. Mindkét szakirányt tudom hasznosítani a munkámban, akár a bankoknál, akár a bíróságnál vagy az ön- kormányzatoknál, ahol mint szakértő veszek részt. Szilágyiné Holczer Anikó terület- és településfejlesztési szakmérnökin végzett és jelenleg a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulá© DEBRECENI AGRAROSOK MÁS ÁGAZATBAN Sál László DEBRECEN. Jogász családból indulva az Agrártudományi Egyetem választása először különösnek tűnt. Azonban az elhatározás már az egyetemi évek alatt jó döntésnek bizonyult, mivel az oktatás sokszínűsége és az elsajátítható tudás megfelelő alapot adott az egyetem utáni évekre. A negyedik évfolyamon választott számvitel szakirány tárgyai a munkába álláskor rögtön „használhatóvá” váltak. A végzés után egy év németországi ösztöndíj következett, majd öt év a pénzügyi szférában. Utólag egy szerencsés véletlennek köszönhetően az építőiparban találta magát egy cégfelvásárlási tranzakciónak köszönhetően. A Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. vezérigazgatójaként a legtöbb magyarországi folyami híd építésében részt vett 1998-tól. Büszkesége, hogy ott lehetett az Esztergomi Mária Valéria híd újjászületésénél is. 2008 óta az ország egyik legpatinásabb építőipari cégének, a Hídépítő Zrt.-nek a vezérigazgató-helyettese. Második szakmájának tekinti az építőipar talán legszebb területét, a hídépítést. Az elmúlt és a jelenlegi időszak fontos feladatai a Dunaújvárosi híd, a Megyeri híd, az M43 Tisza- híd építése, a Margit híd felújítása és egy felvidéki 1,3 kilométer hosszú au- tópályahíd építése Nyitrán. Bár nem átlag agráros az eddigi pályája, de munkájában mindig támaszkodott az egyetemi évek alatt szerzett képességekre. Sál László Végzettség: 1992-ben végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Számvitel-pénzügy szakirányán. Jelenlegi munkakör: Hídépítő Zrt. vezérigazgató-helyettes Főbb munkahelyek: Axon Lízing és Pénzügyi Zrt., Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. Fontos az életben: három gyermeke, családja, agráros barátok, vitorlázás sánál dolgozik irodavezetőként, ahol a területfejlesztési feladatokat és a helyi vidék- fejlesztési feladatokat is ellátja. Alapdiplomája mezőgaz- d a s á g i szakigaz- g a t á s i szervezőmérnök, amit szintén az AGTC-n szerzett. - Már nyolc éve dolgozom a Balmazújvárosi Kistérségben és az alapdiploma mellé szerettem volna egy szakirányú végzettséget, olyat aminek a gyakorlatban is hasznát veszem.- A Nyíregyházi Főiskolán végeztém és könyvelőként dolgoztam - mondja Váradiné Damai Melinda. - Azért választottam a terület- és településfejlesztési szakmérnöki szakot, mert úgy gondoltam, van jövője az európai csatlakozással, és remélem, hogy el tudok vele helyezkedni a kistérségi társulásnál. A Hajdú-bihari Naplóban találtam rá a hirdetésre. Az hívta fel rá a figyelmemet, hogy pályázat- írásra orientál, és ezért választottam. Sál László FOTÓ: ARCHÍV
