Kelet Magyarország, 2010. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)
2010-09-16 / 217. szám
6 Gazdafigyelő 2010. SZEPTEMBER 16.. CSÜTÖRTÖK Kukorica, mint az utolsó szalmaszál a gyulatanya. Feledhető lesz az ide esztendő a gazdák számára. A növénytermesztők utolsó szalmaszálként már csak a kukorica jövedelmezőségében bízhatnak, legalább is azok, akik a rengeteg csapadék ellenére el tudták vetni tavasszal a magot. A tengerinek azonban „tenger sokat” kell még a táblán aludnia, hogy a szemek mostani 30-40 százalékos nedvességtartalma a lehető legkisebbre csökkenjen, megkímélve a gazdákat egy erőteljes mesterséges szárítás tetemes - a kukorica termesztését is könnyen veszteségbe sodró - a költségeitől. A gazdáknak azonban érdemes bizakodniuk a szemszárító vénasszonyok nyarában, mert a kukorica felvásárlási ára 40-50 ezer forint közé várható tonnánként, egyebek mellett az ukrán és orosz térgazdáknak melőket idén sújtó borzasztó aszály miatt. Minderről azon a kukorica fajta-, műtrágyázási- és növényvédelmi bemutatón beszélt Szilágyi Sándor a legnagyobb kukoricás cég területi képviselője, amelyet Gyulatanyán tartottak meg szerdán a fajtakísérleti telep tőszomszédságában. A 4,5 hektáron 20 hibriddel bemutatott kísérlet arról győzhette meg a nagy számban érdeklődő gazdákat, hogy a korábban - inkább április elején, mint végén - elvetett, hektáronként 65-70 ezer tőállományú kukorica, az őszi alaptrágyázást követő tavaszi kétszeri nitrogén műtrágyázás és tökéletes gyomirtás mellett adja a legjobb eredményt, a kísérleti táblákban az egylőre csak becsült 11-12 tonna termést hektáronként. KM-GB Van remény idén a jó felvásárlási árra... FOTÓ: GALAMBOS BÉLA Jégverés után varasodás Ilyenkor fokozottan kell ügyelni az egészségügyi várakozási időre. NYÍREGYHÁZA, A megye almatermesztésének 2010. évi növényvédelmi helyzetét a szélsőségesen csapadékos időjárás határozta meg - ad szakmai értékelést Vincze János, a Magyar Növényvédő Mérnöki- és Növényorvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezetének elnöke. A lehullott csapadék augusztus közepére elérte a 480- 530 millimétert, s a vegetáció folyamán a megye összes régiójában előfordult viharos időjárás és jégeső. Mindezek miatt a várható termés meny- nyisége és főleg minősége messze elmarad egy átlagos termesztési szezonhoz képest. A minőség romlást elsősorban a varasodás okozta, de a jégjárta területeken a jégverés okozta sérülések tovább rontották a helyzetet. Fertőzési gócok Az év folyamán a növényvédelmi védekezések gerincét a varasodás elleni védekezés képezte. A végrehajtást nehezítette az állandó esőzés, a hatékonyságot csökkentette a lemosódás. A hangsúlyt a megelőzésre kellett fektetni. Június második felére az aszkospóra szóródás csökkent, illetve megszűnt. Ekkorra el kellett érni azt a célt, hogy a már meglévő fertőzéseket a lehető legjobban „megfogjuk” hogy a konídi- umos fertőzés lehetőségét amennyire csak lehet vissza szorítsuk. Sajnos akik eddig nem tudták kellőképpen megvédeni az ültetvényüket, már lemondhattak a jó minőségű gyümölcs betakarításáról. A kórokozók és a rovarkártevők kártételét nézve átlagos vegetáció van mögöttünk. Egy kis odafigyeléssel és megfelelő időzítéssel, az „olcsó” technológiák is sikeresek voltak a rovarkártevők ellen. Az almamoly változó intenzitással, de folyamatosan jelen volt a megye alma ültetvényeiben. Sodrómolyoknál szórványosan alakultak ki fertőzési gócok, elsősorban elhanyagolt ültetvényekben. A levéltetvek ellen két-három védekezés is elégséges volt. A vegetáció hátralévő időszakában azok számára, akik ipari feldolgozásra takarítják be az almafa gyümölcsét, az egyetlen cél az, hogy a költségeket minimalizálják. Azok számára akik étkezési almát takarítanak be, még nem ért véget a szezon. Figyelmet kell fordítani az almamoly mellett az almailoncára, rajzására szeptember elejéig számíthattunk. Varasodás ellen kontakt készítménnyel célszerű védekezni. Ami nagyon fontos, hogy a védekezésekhez úgy kell megválasztani a készítményt, hogy a betakarításig az élelmezés egészségügyi várakozási időt be lehessen tartani - figyelmeztet Vincze János. KM-NYZS A szélsőséges időjárás a tanácskozás fő témája NYÍREGYHÁZA. Az idei májusjúniusi szélsőséges időjárási események káros hatásai - következtetések és feladatok a tudomány és a döntéshozók számára címmel rendez konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Környezet- tudományi Elnöki Bizottsága szeptember 16-án 10 órától a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében A konferencián többek között szó lesz a meteorológiáról, az árvízvédelemről, a mezőgazdasági vízgazdálkodásról, az erdőgazdálkodásról, a földcsuszamlásokról, a közlekedésről. Egyeztetnek az áramszolgáltatásról, a településekkel szembesített kihívásokról, a közegészségügy kérdéseiről, a helyreállítási feladatokról, valamint a biztosítási lehetőségekről. A konferencia résztvevői a helyszínen megkapják a „KLÍMA-21” Füzetek 61. számát, amelyben 17 összefoglaló tanulmány foglalkozik a szélsőséges időjárási események természeti, gazdasági, társadalmi hatásaival. A konferencia megállapításai alapján javaslatok készülnek az Országgyűlés és a Kormány részére. km Ritkaság! FOTÓ: KISS BÉLA Virág a termés mellett az ágon NYÍREGYHÁZA. Nem mindennapi „csodát” örökített meg kertjében a minap Kiss Béla, kistelekiszőlői hűséges előfizetőnk. Körtefáján már megjelent a termés, a virágba borult ág azonban úgy tűnik, még gyermekkorát éli. Szeptember végéig fogadják a kérelmeket Budapest. Összességében mintegy 7,4 milliárd forintot kapnak az erdészek a mező- gazdasági területek erdősítésére a vidékfejlesztési tárcától. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal még az idén megkezdi a támogatások folyósítását, összesen körülbelül 6400 kérelemre fizetnek, amelyeket szeptember végéig kell benyújtani. Ennek feltétele azonban az, hogy az ügyfélnek legyen érvényes erdőtelepítési engedélye. A támogatásból energiaültetvények telepítésére és gyümölcsültetvények korszerűsítésére is jut. Az erdős területek az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkentek Magyarországon, egyrészt az ipar előretörése, másrészt a jelentős mértékű fakivágás és falopás miatt. FH Hatásos védekezés biológiai alapokon Régen nemhogy a dió- és a meggyfát, de még a szilvafát, a barackfát sem permetezték nagy- szüleink. baktalórántháza. Illatát élvezve, mindannyiszor a nagymamám kiskertjére emlékezem, ahonnan sohasem hiányozhatott ez az egynyári, kerek levelű, különleges-sárga színű dísznövény. Kisgyerekkori emlékeim között „lapozgatva”, csak felnőtt fejjel tudatosult bennem, miért volt akkoriban, - több mint fél évszázaddal azelőtt -, minden paraszti veit növénye a sarkantyúka. porta elmaradhatatlan, ked- Általában szilvafa közelébe Szép és hasznos növényei a falusi kerteknek fotó: csubák Éva vetették, hogy megmentsék a gyümölcsfát az eltetvese- déstől. Apró, szorgos segítők Nagyszüleink az ő korukban, az ő élettapasztalataik alapján - a ma használatos divatos szakszóval élve - a biológiai növényvédelem technológiáját kimerítve védekeztek a levéltetvek ellen. Akkoriban nemhogy a dió- és a meggyfát, de még a szilvafát, a barackfát sem permetezték, a kemikáliák szerepét elvégezték a tetűfogó növényeken a kis katicabogarak. NÉMETHNÉ CSUBÁK ÉVA KELET HIRDETÉS ffcjfóefoi Kisvárda
