Kelet Magyarország, 2010. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)

2010-09-09 / 211. szám

2010. SZEPTEMBER 9„ CSÜTÖRTÖK 3 SÉTA mm Heten Karádi Nóra Lilla és Illő Bernadett júniusban a POSZT-ról számolt be, mostaVIDOR-t érté­kelik. NYÍREGYHÁZA. Mint minden évben 2001 óta, most is meg­rendezték a Vidámság és Derű Országos seregszemléjét, a VIDOR Fesztivált. Idén kilen­cedik alkalommal látogattak el Nyíregyházára különböző színházak, zenekarok, éneke­sek, mutatványosok. Az idei VIDOR számunkra nemcsak szórakozással telt, hanem munkával is. Ezt külső megjelenésünkön is könnyen észre lehetett venni: harma­dik nap már élénkítő szerek­re szorultunk, szemünk sö­tét lett. Bőrünk fakó. Korán keltünk, későn feküdtünk. A Facebookon népszerűsítettük a programokat és megosztot­tuk élményeinket egymással, hogy felcsigázzuk azokat is, akik ellátogatnak oda. Mindenütt jelen lenni Megpróbáltunk mindenütt je­len lenni, bár ez néha fizikai­lag lehetetlennek bizonyult. Heten voltunk (mint a go­noszok): Cili, Csilla, Detti, Dotyi, Eszter, Lili, Nóri. így , mint a gonoszok FOTÓK: KARÁDI ZSOLT, ILLÓ BERNADETT Ez a hét a vidámságról szól! (osztódva) majdnem mindent meg tudtunk nézni. A koncer­teken tomboltunk, a színház-! ban tapsoltunk, a filmeken és a dumaszínházban nevet­tünk, az utcákon ámultuk és bámultunk, a színészbüfében vizslattuk a hírességeket, vi­deóztunk, fényképeztünk. Amikor aztán közzétettük a képeket, sokan like-olták, kommentelték őket. A dara­bokat kritizáltuk, a koncer­teket kibeszéltük, s 24 óra alatt több időt töltöttünk a színházban, a Kossuth téren, mint otthon. Csak aludni jár­tunk haza. Egyszerűen szólva, szá­munkra ez a hét eszméletlen volt, hiszen éjszakáztunk, VIDOR-kerteztünk és ismer­kedtünk. „Bennfentesekké” váltunk, legalábbis erre a pár napra. Bekerültünk a feszti­vál kulisszái mögé. Reméljük, hogy jövőre is folytathatjuk a tudósítást, a vidorkodást Nórival, Lilivel, Eszterrel, Dotyival, Dettivel, Csillával és Cilivel. ILLÓ BERNADETT-KARÁDI NÓRA LILLA Déryné nyomában, azaz hadművelet Kemecsén NYÍREGYHÁZA. A Móricz Zsig- mond Színház művészei (Bu­dai Zsófi, Fridrik Noémi, Pre- gitzer Fruzsina, Olt Tamás, Pásztor Pál, Petneházy Attila, Vaszkó Bence) Déryné nyo­mába szegődve járják a megye kisebb-nagyobb településeit: „hadműveletükkel” színházat csinálnak, nevettetnek, szó­rakoztatnak. Kemecsére mi is elkísértük őket. Olt Tamás rendezésében népi jeleneteket, népmeséi történeteket mutattak be, nem kevés humorral fűszerezve. Volt itt többek között betyár, boszorka, eladósorban lévő le­ány, ifjú legény, gyóntató pap. A színészek még a néptánccal is megpróbálkoztak. (Tíz évi néptánctanulás után mozgásu­kat némileg kritikus szemmel figyeltem...) Az egyik jelenet végén a nézőtéren egy kisfiú felkiáltott: nem kap levegőt - nyilván a nagy hahotázástól... Újdonságszámba ment, hogy nemcsak bámultam a játszókat, hanem fényképész- kedtem is! (Sok izgalmas fel­vételt csináltam.) Persze, jó arcokat jó géppel fotózni nem is olyan nehéz. Viszont tudni kell időzíteni: megragadni a jellegzetes pillanatokat! Ren­geteget kacagtunk, néha azon kaptam magam, hogy én va­gyok a leghangosabb. (A hely­béliek azt hihették, hogy be­épített nevető vagyok....) Mindenesetre remekül szó­rakoztam, s nagyon remélem, Nyíregyházán is láthatom majd kedvenc színészeimet. ILLÓ BERNADETT A hadművelet számos településen juttatta élményhez az érdeklődőket A Csík zenekar koncertje megtöltötte a bujtosi csarnokot, az együttessel lépett fel Kiss Tibor, a Quimby frontembere Mesés péntek este a Quimby-s Kiss Tiborral Tibit cigiszünetben ér­tük utói, így az utcán beszélgettünk, a csúcs- forgalom zűrzavarában. nyíregyháza. Barátnőimmel nagyon vártuk a pénteket. Egész héten lázban égtünk, kérdéseket gyártottunk, leve­leztünk. Péntek délután kide­rült, hogy fél öt előtt készít­hetünk interjút Kiss Tiborral. Izgatottan találkoztunk Ci­livel a BUSZACSA előtt. Ösz- szekötőnk, Ambrus Ildikó bemutatott neki bennünket, mi meg csak olvadtunk az élménytől. Te jó ég! Szemtől szemben-Vele... Nem tudom pontosan meg­fogalmazni, mit éreztünk, mi­kor kezét nyújtott, vagy akkor, amikor megfogtuk a kóláját, mert autogrammot adott... Interjúnk tíz perces lett, sok kérdéssel és még több válasz­szák (Hasonlatokban bővel­kedő mondanivalóját később két óra alatt sem bírtuk leírni a diktafonról.) A felvételt ezer­szer meghallgattuk, nem min­den érthető pontosan, ugyanis Tibit cigiszünetben értük utói, így kint, az utcán beszélget­tünk, a csúcsforgalom zűrza­varában. Este a Csík zenekar és a La Excelencia után megrohamoz­tuk Rékával, és fényképet kér­tünk tőle, azzal az ürüggyel, hogy az újságba kell, bár más is megbújt szavaink mögött... Egyszóval elmondhatom, hogy a pénteki napunk me­seszerűen telt Kiss* Tiborral, meg hajnalig tartó VIDOR- kertezéssel... Most egy évig abban reménykedünk, hátha 2011-ben itt lesz a Quimby és a „frontemberét” újra mikro­fonvégre kaphatjuk! KARÁDI NÓRA LILLA ■ OVIBULI A KICSIKNEK A fesztivál eseményeiből a legkisebbek sem maradhattak ki: az ovibuli nekik szólt fotó: sipeki Péter Csörgess meg: rólunk szóló mobilrevü Megragadott a moza­ikosság, a történetek töredezettsége, s az előadók komédiázó kedve. NYÍREGYHÁZA. Az egy hét alatt sok színházi előadást lát­tam (Bohémélet, Kicsi nyu­szi hopp, hopp, Nyuszilány, Csörgess meg!, Beszélő fejek II, Tiszta vicc, A hattyú). Tiszta vlccl I Nem is tudom, melyik állt hozzám legközelebb. A Beszélő fejek II -ben, Bá­lint András rendezésében az első monológ (Kováts Adél) után rájöttünk, hogy nem összefüggő történetet látunk, hanem a szereplők más-más históriát beszélnek el. A Tiszta vicc szó szerint tiszta vicc volt, bár a végére a sok nevetésből tragédia lett. A kiváló Csákányi Esz­Az egri Gárdonyi Géza Színház előadása modern volt, mai, aktuális, figye­lemfelkeltő: rólunk szólt tér, Margitai Ági, Kováts Adél, Szandtner Anna a díjkiosztógálán Pulcinella- díjat kapott mint „női kvar­tett”. Nekem a Máté Gábor ren­dezte Csörgess meg! tetszett a legjobban, mert igazán mo­dern volt, mai, aktuális, figye­lemfelkeltő. Rólunk szólt. Az egri Gárdonyi Géza Színház produkciójában megragadott a mozaikosság, a történetek töredezettsége, s az előadók komédiázó kedve. Az Új Színház bemutatója, A hattyú (rendező: Szinetár Miklós) döcögősen indult, de később egészen élvezetes lett. Mindenesetre előnyére vált volna egy erőteljesebb dramaturgiai beavatkozás. Elgondolkodtattak viszont Dominika szavai az előadás végén: „Madárnak lenni és nem repülni. Egy dalt tudni, de mindhalálig el nem éne­kelni”. (Otthon fellapoztam a Molnár Ferenc-kötetet, hogy pontosan idézzem a szereplő mondatait.) Elmondhatom, hogy a két nyúlás előadáson kívül mindegyikben találtam izgalmas részeket, de legjob­ban mégis a Csörgess meg! című „mobilrevü” indította meg a képzeletem. KARÁDI NÓRA LILLA A VIDOR számomra a „ki­zökkent idő” fesztiválja NYÍREGYHÁZA. Az idei fesztivál számomra rendkívül színes volt. Sok mindent láttam-hal- lottam: színdarabokat, kon- j certeket, dumaszínházi elő- I adókat, filmeket, karikaturis- I tákat, zsonglőröket, akroba­tákat, táncosokat. Az első napokat és estéket a I Kossuth téren töltöttem. A Kor­zóban meghallgattam Szaló- j ki Ágit: az ő fellépését a plaká­tok gyerekkoncertként hirdet­ték, ám a felnőttek számára is fantasztikus élményt jelentett, nem beszélve arról, hogy meg­ismerkedhettem a gitárossal... Hihetetlen élmények A koncertek közül a Mitsoura bizonyult az egyik legnagyobb meglepetésnek. Élőben hal­lani őket: hihetetlen élmény I volt. A mozivetítések közül Tóth Barnabás Rózsaszín sajt című filmje ragadt magával.. Franciás lévén külön boldog­ságot jelentett számomra, hogy a műben gyakran beszél­ték Baudelaire nyelvét. No, és a zenéje! Igazi csemege! Hétfőtől „átköltöztem” a színházba. Láthattam néhány nagy kedvencemet testkö­zelből. Két előadás között (s gyakran utána is) a színészbü­fében mulattuk az időt. A ha­jamban parfümillat és cigifüst keveredett: illatukat most is érzem. (Nap közben aztán a Facebookon ízekre szedtük a látottakat.) Az egyik Pintér Béla-darabról jövet összefutottam Beliczai Balázzsal. Ot este a Kodály is­kolában hallgattam meg. (Po­énjain dőltünk a röhögéstől.) A hét végére borzasztóan elfá­radtam, a szemem igen karikás lett, napszemüvegben jártam. Ennek ellenére megérte, mert „kizökkent az idő”. Ne­héz lesz „helyretolni...” ILLÓ BERNADETT- JÁTSZOTTAK A TŰZZEL A VIDOR Fesztivál elmaradhatatlan fellépői a tűzzsonglőrök lUó Bernadett, Karádi Nóra Lilla Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza. Felkészítő tanáruk: Szabolcsiná Kántor Éva a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents