Kelet Magyarország, 2010. augusztus (67. évfolyam, 179-203. szám)

2010-08-31 / 203. szám

2010. AUGUSZTUS 31., KEDD KELET Fórum 5 © A KELET VIGYÁZ A GYEREKEKRE! faára™ Horváth Gáborné, jándi olvasónktól: W Próbálj meg úgy élni, hogy. ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozz onnan, ahonnan eljöttél! VICTOR HUGO Szabó Benjámin M?MJdMdUJ7ifT3 Hegedűs Ferenc NYÍREGYHÁZA. Már 33 éve tö­retlen olvasója lapunknak a nyíregyházi Hegedűs Ferenc, akinek hűségét egy ajándék- csomaggal viszonozta szer­kesztőségünk.- Általában a feleségem és én olvasom az újságot, de előfordul, hogy az idősebb gyerekeim is belelapoznak. Korán érkezik meg hozzánk a Kelet, így megesik, hogy csak délután tudom átolvas­ni. A végéről kezdem az újság olvasását, de a sportnál min­dig leragadok. Nem tudom kihagyni ezt a részt. Nagyon szeretem a sportot, főleg a fo­cit. Viszont a várost érintő té­mákat sem hagyom ki. Azok is fontosak a számomra, mi­vel így könnyebben tudok tá­jékozódni, ha valami történt a városban, illetve a megyében. Egyébként mindent elolva­sok benne, amit érdekesnek találok. Szeretnék többet olvasni a városban zajló ese­ményekről, de a megye fonto­sabb történései is érdekesek számomra. Természetesen a sportrovatban is többet sze­retnék olvasni a Szpariról, de a kisebb megyebeli csapatok­kal kapcsolatos információk között is szívesen szemezge­tek - mesélte olvasónk. A megszentelt kenyérből mindenki kapott Falunap, játszótér­avatással Számos kulturális és gaszt­ronómiai program várta az érdeklődőket a nyírpazonyi falunapon. Államalapításunk ünnepének programsoro­zatát Vas Miklós, a község polgármestere nyitotta meg. A köszöntőt a hála­adó istentisztelet követte. Megszentelték az új kenye­ret, melyből az ünneplők is kaptak. A Nyírpazony község FOTÓ: OLVASÓNKTÓL díszpolgára kitüntető címet dr. Borbély László, háziorvos kapta. Ezután - a gyerekek legnagyobb örömére - a nemrégiben épült játszótér ünnepélyes átadása követke­zett. A kulturális programban fellépett több énekkar, nép­tánccsoport, a sztárvendég „Matyi és a Hegedűs” volt. A napot tombolasorsolás és utcabál koronázta meg. Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal, anyagi támo­gatásukkal hozzájárultak a falunap sikeréhez. FEKETE ANDREA, KÖNYVTÁROS <§> HOMONYIK SÁNDOR VOLT A SEGÉD A tákosi Baráth Lajosné, Judit a tarpai Kuruc Napon tarked- llt sütött, a dolog pikantériája az, hogy segédje rövid ideig Homonyik Sándor, a népszerű énekes volt. fotó: berki károly Látogatóban Lá­zár István atyánál István atya Napkoron 1992- től volt plébános, attól a naptól fogva szívén viselte a cigányok sorsát, segített beilleszkedni a többségi tár­sadalom tagjai közé. Nagyon sokat segített - a cigány és a magyar emberek közötti nézeteltéréseket megbe­szélni, megoldani. István atya segítségével egyre több cigány család eljárt a temp­lomba, az addig „vadházas­ságban” élő roma emberek házasságot kötöttek, többek között jómagam is. Minden hónapban egyszer lejárt a ci­gány családokhoz gitárjával: imádkoztunk, énekeltünk, hitről és emberi elvárásokról, hovatartozásról beszélget­tünk. Minden cigány gyer­mek elsőáldozó, illetve bér­málkozó lett! Gondjainkkal, problémáinkkal bizalommal fordultunk István atyához, aki mindenben segített. A napkori cigány felnőttek, illetve a gyerekek nagy része megtalálta a helyes utat. A püspök atyát 2009. aug. 2-án Napkorról más településre helyezték át. Közösségünk (50 fővel) nemrégiben meglátogatta: Vállaj, Mérk és Terem településeken, ahol az atya éppen l éve az Isten szolgálatában áll. Mind a három helyen részt vettünk a szentmisén. Megáldoztatott, illetve megáldotta közös­ségünket. Az ottani római katolikus hívők nagyon nagy szeretettel fogadtak ben­nünket. Közös énekeinkkel ­A „mézesek" kitettek magukért fotó: olvasónktól Ismerkedés a méhek életével A Szatmári Fesztivál kere­tén belül megrendezték a penyigei Szenkeparti Nagy­vásárt. A rendezvényen 3. alkalommal mutatkozott be az OMME Tisza-Szamosközi Szervezete. A helyi méhész egyesület vezetősége nagy létszámmal képviseltet­te magát. Sátrunkban a vásárra látogatóknak a amelyet jó rész gitárkísérettel adtunk elő vendéglátóinknak - mi is meg tudtuk örvendez­tetni őket. Isten szava erre buzdít minket: „Közeledjetek az Istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok!” (Jakab 4:8). Magam és a Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat, valamint közösségünk tagjai kívánjuk, a jó Isten aranyozza be életét, adjon neki egészséget, hogy továbbra is buzgó elhivatott­sággal járjon Lázár István atya ezen az úton! NAGY ZOLTÁN FERENC, ELNÖK finomabbnál finomabb mézes sütemények mellett lehetőségük nyílt fajta­mézek kóstolására, illetve vásárlására is. A hozzáér­tőkkel az egyesületi életről, a méhészettel kapcsolatos aktuális kérdéseiből folyt a diskurzus, míg a laikusok közelebbről megvizsgálhat­ták a méhek kaptáron belüli A megélhetésért Nagyon sokat gondolkoztam, hogy tollat ragadjak, de ez az utolsó szalmaszál amibe belekapaszkodjak. Egy 42 éves, házas, 2 gyermekes családanya vagyok. A férjem és én már 27 éve dolgozunk becsületesen, kicsi munka­bérért, a megélhetésért. Mára odaértünk, hogy a gyerme­keimnek, akik a főiskolára és szakközépiskolába járnak, szeretnék a tanulmányaikat folytatni, nem tudom a jegy­életét, a méhészeti felszere­léseket, eszközöket, a házi­asszonyok pedig különböző mézes sütemények recept­jei közül válogathattak. Az egyesület elnökeként szeretném megköszönni minden segítőkész méhész­nek, ill. családtagjainak az egész napos munkáját! DR. KELEMEN BÁLINT, KŰLCSE zeteket és a tankönyveket megvásárolni. Kifizetetlen csekkeim vannak elmarad­va, mert az OTP + rezsi már több lett mint a bevételünk. A lakásban nincs gáz, a téli tüzelőt sem tudom megvá­sárolni, nincs miből. Igaz a gyerekek nyári munkára egy pár napot tudtak dolgozni, de azt a családi kassza elnyelte a megélhetésre. Segítségünk nincs, saját lábunkon kellene megállni, de ez már a mi erőnket meghaladja. NÉV, CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN LAKÓHELYEM ©TELEPÜLÉSI ALOLDALAINK lakohelyem.szon.hu ©TISZTELT OLVASÓNK! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefon­számmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. síp % MINDENKITŐL ELHAGYATVA Olvasónk szerint mintegy három éve áll gazdátlanul Nyíregyhá­zán, a Kórház közi parkolóban a képen látható autó. A mozdu­latlan négykerekűt már a dudva is körbenőtte. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Derékba tört facsemeték fájdalma Ágaskodik bennem a düh, ha a meglehető­sen foghíjas fasorokra nézek... nyíregyháza. Nagyapáim ide­jében a közösség megbecsü­lésének fontos mércéje volt a porta kirakata, az utcafront. Mennyire volt gondozott a kerítés, a vízelvezető áirok az áteresszel, vagy kishíddal, felsöpörték-e (netán felge- reblyézték-e) ünnepnapok­ra a frissen szórt homokot, lekaszálták-e az árokparton burjánzó füvet, gazt... Meg­szólták bizony a szomszédok a mulasztó gazdát és háza népét, hamar odalett az iz- zadságos munkával kivívott rang, s a falusi tekintély­hierarchiában egykettőre csak a rálegyintős, a lusta jelzősök kasztját gyarapítók közt em­legették őket. Immár húszéves örökös­földi lakosként sokszor si­mogatta a lelkemet a sok száz frissen ültetett fa, aztán napok múlva, a derékba tört csemeték láttán már belém is hasított a fájdalom. Ha nem magam láttam volna, hogy a kijelölt parkoló helyett a zöld­területre hajtó és az útban lévő, karvastag csemetét a kocsi lökhárítójával legázoló autós volt az egyik tettes, azt hihettem volna, hogy rossz­csont kis- és nagy gyerekek áldozata a gyönyörűnek ál­modott liget... Nem állítom, hogy a par­koló-rendszer jó, de mégis bosszantó, hogy sokan csak a füves területen találnak pihe­nőhelyet a négykerekűeknek. Aki este végigmegy a tér kele­ti oldalán, láthatja a tilosban parkoló jószágokat, de a köz területének a felügyelői ak­kor már nem láthatják, nem azonosíthatják őket. Feltérképezték többször is a területet, keresve a megoldást a nagyobb falunyi lélekszá- mot befogadó toronyházak autósainak (a tűzoltóknak, mentőknek stb.) az épületsor előtti szabad közlekedésére, de eddig csak az útszakaszt lezáró oszlopok felállítására telt a nekiveselkedésből. A 20-as számú ház előtt meg­szakad a közút folytonossá­ga, aki tovább akar menni a távolabbi épületek felé, az kikanyarodik a zöldterületre és gyilkolja a pázsitot. Ugyan­ígyjárt az út másik oldala is; a szervizút és a parkoló között egyre nagyobb területen vá­dolnak a kopár felületek... A minap aztán megjelentek a hatóság emberei, s szorgos munkával, földcserével és fűmaggal megpróbálták hely­Milyen szép ligetes, em­berbarát tér lehetne már a most kopár Fazekas tér! BAKTI ÉVA reállítani a 2l-es számú ház előtt a fenti módon kikopta­tott, tönkretett pázsitot. Na, nem sokáig lehetett örülni a leendő zöldnek: előbb egy au­tós próbálta ki, hogy a korlát megkerülésével, a betonsze­gélyen való átzökkenéssel át tud-e gázolni a frissen gereb­lyézett részen, aztán a többi is. Két nap elteltével már ke­ményre taposott föld mutatja a keréknyomokat; elveszett tízegynéhány ember egész napi munkája és egy illúzió... Ha ennyire nem tudunk (aka­runk) vigyázni arra, ami már a miénk, megérdemeljük-e azt, amire vágyakozunk? Úgy tu­dom, elkészült a Fazekas tér rendezési terve, s hamarosan- igaz, jó sok pénzt áldozva rá- új köntöst kap a térség. De megérdemeljük-e? Tudunk-e majd vigyázni rá? Lesz-e ha­tóság, megfelelő szankció a vandálok kordában tartására, a számonkérésére? BAKTI ÉVA, NYÍREGYHÁZA

Next

/
Thumbnails
Contents