Kelet Magyarország, 2010. július (67. évfolyam, 152-178. szám)

2010-07-27 / 174. szám

2010. JÚLIUS 27., KEDD KELET-MAGYARORSZÁG KELET Háttér 3 Lakást kémek a visszatérő romák Félelemtől űzve men­tek el a romák Kana­dába, most úgy tűnik, haza fognak jönni, de nincs hol lakniuk. NYÍRE6YHÁZA. - Tavaly június 19-én hagytuk el az országot, mert rettegésben éltünk - kez­di kálváriájának történetét az 57 éves Horváth György, aki 1979 óta élt a Huszár-telepen és távozásáig, ll éven át, a terület városi alkalmazásban álló gondnoka volt. - Gyil­kolták a cigányokat Magyar- országon, a tiszalöki áldoza­tot ismertem is. Korábban a lányomat, az unokáimat is megtámadták a gárdisták. Persze a jobb élet reménye is hajtott - teszi hozzá. Horváth György a felesége Tavaly novemberben számol­tunk be arról, hogy egy inter­netes fórum szerint Mohácsi Viktória korábbi SZDSZ-es európai parlamenti képvise­lő egy nyilvános rendezvé­nyen azt mondta: azóta, hogy megszűnt a kanadai vízum- kényszer, csaknem 20 ezer cigány hagyta el az országot, és utazott főként a tengeren túlra. - Nagyon eltúlozza ezt a számot Mohácsi Viktória - mondta akkor lapunknak Pusuma József, a területi ci­gány kisebbségi önkormány­zat közgyűlésének alelnöke, Horváth György és felesége nevén lévő önkormányzati bérlakásban élt a Huszár-te­lepen, de mikor elkeseredé­s hozzátette: telefonon is kérnek tőlük tájékoztatást, de mennek személyesen is, hogy állítsanak ki számúkra igazo­lást cigány származásukról, mert az is feltétele a kanadai befogadásnak. - Júniusban négy család személyesen is itt járt nálunk, hogy az igazolást megkapják. Volt, aki a repülő­jegy megvásárlása érdekében már eladta házát, s úgy jött az igazoláért, mások először az igazolást akarták megszerez­ni, s utána készültek felszá­molni itthoni javaikat - mond­ta akkor Pusuma József. sében úgy döntött, elhagyja az országot, nem értesítette szándékáról a Városüzemel­tető- és Vagyonkezelő Kft-t, annak ellenére sem, hogy an­nak alkalmazásában is állt.- Nagyot hibáztam, belá­tom. De abban a helyzetben el voltam keseredve. A kulcsot a fiunknál hagytuk, aki be volt jelentve a lakásba és a lakbér­re is hagytunk pénzt, de hiába volt ez év május végéig érvé­nyes szerződésünk, elvették a gyerektől a kulcsot. Én a jo­gosságot nem vitatom, végül is elhagytuk a lakást, az tény. Más megoldás is jó lenne Horváth György huszadma- gával ült repülőre, és pró­bált szerencsét Kanadában, de elmondása szerint már a kezdetektől tudta, hibát kö­vetett el.- El kellett utaznom, hogy ráébredjek, mennyire magyar vagyok. Nem tudtam feldol­gozni az ország hiányát, gyil­kolt a honvágy. Egy évbe telt, mire a menekültügyiek elin­tézték a repülőjegyet. Én ide való vagyok, de most, hogy hazajöttünk albérletben kell laknunk, s nem tudom, med­dig tudjuk fizetni. Nagyon bánt, hogy nem akarnak ön- kormányzati lakást adni. Le­het, hogy szabály, az szabály, emberileg mégsem tartom korrektnek azok után, hogy a városüzemeltető cégnek dol­goztam egy évtizeden át. Egy istállólakással is elégedett len­nék, felújítanám én magam.- A hónap folyamán 5 család, 20 ember jött vissza Kanadá­ból, egy család kivételével valamennyien Nyíregyhá­zán vannak - mondja Balogh Artúr, a nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnöke. Lakásra van szükségük- Nyíregyházáról összesen közel hatvanan mentek át a tengeren túlra, de informá­cióim szerint előbb-utóbb valamennyien haza akarnak térni. Nem rablókról, geng­szterekről, törekvő családok­ról van szó, akik megpróbál­tak új életet kezdeni, de nem bírták a távollétet feldolgoz­ni. Most itt állnak fedél nél­kül. Ideiglenesen albérlet­ben, rokonoknál, barátoknál húzták meg magukat. Nem hagyhatjuk; hogy az utcára kerüljenek. A hazatérők a CKÖ-hoz fordultak segítségért, amely megkereste a várost, hogy tárgyalásokat kezdjenek laká­sok kiutalásáról, de az elnök szerint nem álltak pozitívan az ügyhöz. Ezért a múlt hét csütörtökön fórumot szer­veztek, melyre meghívták a Városüzemeltető- és Vagyon­kezelő Kft. vezetőit és a pol­gármestert is.- Nekünk az a célunk, hogy a hazatérő családok valamilyen formában minél hamarabb lakáshoz jussanak és minden demokratikus eszközt meg­ragadunk ennek érdekében, fórumot szervezünk, nyilvá­nosságot keresünk, ha kell, az utcára is kimegyünk. Bí­zunk a városvezetők ember­ségében, reméljük rendezik a családok helyzetét - mondja az elnök. KM-LA Ahol korábban laktak, oda nem mehetnek Azoknak a családok­nak, amelyeknek nincs hova költözniük az Al­bérlők házában tudnak szállást adni. nyIre6YkAza. - Mind a mai napig nem tudjuk, hogy hány család hagyta el a bérlakást csaknem egy évvel ezelőtt és távozott Kanadába - mondja dr. Pazonyi Péter, a Nyíregy­házi Városüzemeltető- és Va­gyonkezelő Kft. jogi és igaz­gatási osztályvezetője. - Volt, hogy csak a szomszédok jel­zése alapján, hetekkel később értesültünk arról, hogy üres a lakás. Akiket pedig sikerült elérni, sem adtak egyértelmű választ arra, hogy hol tartóz­kodnak - magyarázza az előz­ményeket Pazonyi Péter. A lakástörvény alapján minden bérlőnek be kell je­lentenie, ha 60 napon túl el­hagyja a rászorultsági alapon kapott bérlakását, ezek a la­kók ezt elmulasztották, ezért a bérlemények állagmegóvá­sa érdekében a lakásokat visz- szavették. Az üresen hagyott ingatlanok zöme rossz, lela­kott, szétlopott állapotban maradt a távozók után, me­lyek egy részét a cég felújított és új bérlőknek adott ki.- Most egy év elteltével a korábbi lakásukat kérnék vissza, de ez nem lehetséges, mert nem az ő nevükön van, sőt a rendelet szerint ezek az emberek öt éven belül új lakásigénylést sem nyújthat­nak be, így kizárt hogy visz- szaköltözhessenek - foglalja össze az elutasítás okait az osztályvezető, akit eddig szó­ban, hivatalosan mindössze két család keresett meg.- A cigány kisebbségi ön- kormányzat vállalta fel, hogy összegyűjti, pontosan hány családról van szó és közös kérelemmel fordulnak a vá­ros vezetéséhez. - Azoknak a családoknak, amelyeknek nincs hova költözniük az Al­bérlők házában tudunk ideig­lenes szállást adni, az viszont már a az illetékes bizottság­tól, illetve a tulajdonostól függ, hogy a hazatérők kap­hatnak-e ismét önkormány­zati bérlakást - mondja Pazonyi Péter. Erről a július 22-én megtartott lakossági fó­rumon tájékoztatták az érin­tetteket. KM W A rendelet szerint ezek az emberek új la­kásigénylést sem nyújt­hatnak be. DR. PAZONYI PÉTER Folyamatosan borítják a tisz­telgő utókor koszorúi a Móricz Zsigmond emlékház falát Tiszacsécsén. fotó: nyéki zsolt NÉZŐPONT Nyéki Zsolt Józanító landolás toljára a szocializ­mus vasfüggönye mögül átleske- lődve képzeltük, 'OMP hogy a „Nyugat” maga a paradicsom, s ott az embereknek alanyi jogon jár a szebb otthon, a jobb autó, s a nyugodtabb élet... Ma már tudjuk: a nyugati szabadság könyörtelenül szembesít a de­mokrácia, benne a mindenna­pi létküzdelem törvényeivel. Kanadában, vagy éppen Svédországban sem kérdezi senki, miért nincs valakinek egy jó szakmája vagy diplo­mája, s miért nem beszéli a nyelvet - senkit nem érdekel a hivatkozás a hátrányos hely­zetre. Teljesíteni, bizonyítani kell - s ha úgy hozza az élet, hát akkor sorssal megalkudva, vért izzadva. A nyugati világ nehezen befogadó, de nem a bőr színe érdekli, hanem az értékteremtés képessége. Az, hogy egyéni boldogulásával párhuzamosan mivel gyara­pítja valaki a közösségét, le­gyen művész, sportoló, orvos, netán jókezű asztalos. Évekig kell dolgozni olyan jussért is, mint amilyen például az egészségügyi alapellátás. Nem asszimiliáció, hanem integráció az, amit a tolerancia nagyköveti képében tetszel­gő jóléti társadalmak is ma már fogyatkozó türelemmel kérnek számon - ki-ki a maga etnikumától. Ez persze sokkal nehezebb (s közös) feladat, mint egy repülőjegyet venni. nyeki@lnform.hu Ön egyetért azzal, hegy a kisebb értékű lopást is elzárással büntetik a lövőben? Szavazók száma: 60,2010. VII. 26.19 óra Igen I Nem 75,00% 125,00% Következő kérdésünk: Ön szerint befogadó a nyugati világ? & http://www.szon.hu Szavazzon. Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. MEGKÉRDEZTÜK: Mit gondol a Hősök teréről? ahogy van... környezet kell. mes megbolygatni. nám az autókat. Szebb a Hősök tere... szükség több útra. A kemecsei Béres Liliána szerint úgyjó, ahogy van. „Nekem tet­szik a Hősök tere. Még termé­szetesebbé varázsolnám...” A nyíregyházi Bikki Tímea véle­ménye, hogy nem kell újabb épület, szabad környezet kell, még több sokszínű virággal. A nyíregyházi Dobos Enikő el­mondta: „Nincs szükség több útra vagy betonra. Jobban sze­retem a zöld területet, nem érdemes megbolygatni a kör­nyezetet”. A Münchenben élő, nyíregyházi származású Grexa Mihály azt mondta: bármikor hazajövök, szívesen sétálok J itt. Állítom, hogy a megyében nincs még egy ilyen szép park. Talán csak az autókat tiltanám ki. Dr. Göőzné dr. Margócsy Klá­ra: „Sokkal szebb a Hősök tere, mint korábban volt. A villa­mos is beleillik az összképbe, az unokáimnak is tetszik”. Nagy Zsuzsa sem változtatna semmit. „Nincs szükség több útra, maradjon ennyi fa, talán még több növényt is elbírna az egyébként szép környezet”. Padok és árnyékot adó fák tehetik újra élővé és használhatóvá a Hősök terét ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR A fórum résztvevői pihenőparkot szeret­nének a belvárosba sok fával, zölddel és kevés járdával. nyíregyháza. - Hagyják békén a Hősök terét, hagyják meg olyan szépnek, virágosnak, park jellegűnek, mint amilyen most - szól egybehangzóan a v@rosvitázók véleménye, akik összefogásra szólítottak fel an­nak érdekében, hogy 130 millió forintból ne építsék át a teret, ne vegyenek el újabb zöldfelü­letet a díszkő és a vízijátékok javára, ne bántsák, a fákat. A vita kapcsán a városházán hét­főn délután Csabai Lászlóné polgármester az érvek és el­lenérvek ismertetésére invitál­ta fórumunk tagjait, de sokan gondolták úgy: a Hősök terét hősiesen védelmezők csapatá­hoz csatlakozik.- Az Integrált Városfejlesz­tési Stratégia kötelező eleme a zöld felület megújítás, s mi­után az Országzászló tér kike­rült a programból, bekerült a Hősök tere - ismertette a je­lenlévőkkel Csabai Lászlóné- A polgármester elmondta: a térre nincs kiírva a közbeszer­zési eljárás, az engedélyes terv ami elkészült csupán iránymutatás, de az módo­sítható és változtatható. Giba Tamás alpolgármester hoz­zátette: alapvető cél, hogy a tér elegáns, zöld felületekben gazdag terület legyen. Dr. Si­mon László arra kért választ, a rekonstrukció kapcsán hány fát fognak kivágni, miért nem lehet a (Zöld) irodaház előtti teret is zöldterületté alakítani. Lipcsei Pál pedig azt mondta, hogy legyen a Hősök tere pi­henőpark. Több kényelmes paddal és ülőhellyel, ami­hez - javasolta Simon László - tartozzon árnyékot adó fa is. - Nincs szükség zajos cso­bogókra - mondták. Két, a belvárosban élő anyuka pedig arról beszélt, a Hősök tere je­lenti a gyermekeik számára a zöld szigetet, ahová a beton és a hőség elől el tudnak me­nekülni. Méhész János szerint a Bessenyei tér sokkal inkább kiált felújításért. Negyven fa, és több ezer cserje A csaknem másfél órás meg­beszélés azzal zárult, hogy a meglévő járdákat nem bővítik, csak annyira, hogy a Kossuth és a Hősök terét összekötik, továbbá az irodaház előtti bur­kolatot rendbeteszik. A zöld felület területe nem csökken, nem vágnak ki fákat (csak a szakemberek által betegnek ítélteket), plusz negyven fa és több mint kétezer cserje, 39 pad, ivókút és talán egyetlen csobogó teheti teljessé a te­ret. - Megújul a világháborús emlékmű környezete, mögé pedig fákat ültetünk - mond­ta a polgármester. Többen felvetették, még több fát kel­lene ültetni a belvárosba, ám Bartha István városi főkertész elmondta: szinte nincs olyan szabad terület, ahol a meg­lévő közművek ne gátolnák meg a faültetési szándékot.

Next

/
Thumbnails
Contents