Kelet Magyarország, 2010. július (67. évfolyam, 152-178. szám)

2010-07-26 / 173. szám

2010. JÚLIUS 26.. HÉTFŐ KELET-MAGVARORSZÁG ta»mrei Vezse Eszter, nylrmadal olvasónktól: Sírig tartó szerelem nincs, csak olyan ember, aki minden nap megtanulja szeretni a másikat. SZÉKELY SÁRA 99 BxonaHiEia Szluk István nyíregyháza. Szereti a nyom­datermékeket, gyűjti is a kü­lönlegesebb kiadványokat, no meg a képes levelezőla­pokat a nyíregyházi Szluk István (57). A nyugállomá­nyú honvéd őrnagy 1975-től előfizetője a Kelet-Magyaror­szágnak. Az újság terjeszté­sével elégedett, mire fölkel, a nyomdaszagú példány min­dig ott van a postaládájában. Reggelihez veszi kézbe a friss lapot és - mint mondja - már az életkor is hozza magával, hogy a nagybetűsökkel és a gyászjelentésekkel kezdi az olvasását. Az egésznapi munka elvégzése után áll aztán neki estefelé az újság alapos „átnyálazásának”, no meg a keresztrejtvény elma­radhatatlan megfejtésének. Ez utóbbi nagy kedvence, az igencsak tapasztalt fejtő ren­geteg díjat, egy alkalommal még egy színes televíziót is nyert már rejtvényfejtéssel az élete során.- Természetesen a párom is mindennap elolvassa a Ke­letet - meséli -, s míg neki fő­ként az ízvilág oldal, az egész­séges életmóddal kapcsolatos cikkek a kedvencei - a gyer­mekeket is folyton ösztökéli az újságolvasásra, illetve a révén megszerezhető tájé­kozottságra. Miközben a KM eseménytudósításai a ked­venceim, s mindig keresem a lapban az ismerőseimet, no és a jegyzeteket is elolvasom, hiányolom belőle a kultúrát, amely alatt én a néprajzi ha­gyományainkról, régészeti emlékeinkről tudósító cikke­ket, s a kulturális élet helyi nagyjainak a saját kutatásai­ról szóló beszámolóit értem - fejezte be a 35 éves hűségéért a KM ajándékcsomagjával ju­talmazott Szluk István. Ép testben, ép lélek Ezt bizony el lehet mondani klubtársunkról, Tibi bácsiról, aki a vásárosnaményi Esze Tamás Nyugdíjas Klub tagja. A klubtagok között is inkább az idősebb generáció közé tartozik, de fizikai állapota, kiegyensúlyozott lelkivilága mindenki előtt példa lehet. Még mindig sokszor előve­szi kedvenc hangszerét a szaxofont, és szórakoztatja kis közösségünket, valamint kör­nyezetét. Jó fizikai állapotá­nak megőrzésére nem restelli az edzést a vásárosnaményi és a nagyvarsányi uszodák­ban. Az edzéseknek meg is Tibi bácsi FOTÓ: OLVASÓNKTÓL lett az eredménye, hisz az Óz- don megrendezett IV. orszá­gos nyugdíjas sport napokon 50 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert. Klubunk minden tagja nevében gra­tulálunk, továbbra is sikeres, egészséges életet kívánunk. SZENÁKIKÁLMÁNNÉ, KLUBTAG © LAKÓHELYEM - ■■■■■ Olvasson, tájékozódjon településéről! Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan Ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Onlinét (www.szon.hu). A nyomtatott újság mellett az Interneten, megyei hlrportálként is fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több Informá­ció jusson el az ott élő emberekhez, ezért Indultak el a .lakóhelyem" aloldatak. A Szabolcs Online portálján belül létrejöttek azok a kis „alportálok” me­lyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. Egy helyen van összegyű|tve mindazon Információ, mely valamilyen formában kötődik a településhez, a kulturális eseményektől kezdve egészen a sportig. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település, Klsvárda, Nyírbátor, Záhony, Fe­hérgyarmat, Nagyecsed, Vásárosnamény, Csenger, Dombrád, Ópályi, Nagyszekeres, Mátészalka, Tlszavasvári, Nagykátló, Újfehértó, Baktalórántháza, Demecser, Ibrány, Márlapócs, Nagyhalász, Rakamaz és Ttszalök aloldala szerepel. Terveink szerint ez a szám folyamatosan bővülni fog, további települések csatla­koznak majd hozzá. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, Infor­mációkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit", akiknek elérhető­ségeit feltüntetjük az oldalakon. Kellemes böngészést kívánunk! Jándon a köz­munkát a szak­szerű irányításnak köszönhetően hatékonyan végzik. A közelmúltban aToldi-kertben árokpart kaszá­lást és bokorirtást végeztek a dolgo­zók. FOTÓ: BERKI KÁROLY Egy megálló anomáliái A sóstófürdői lakosok nevében már több ízben jeleztük az alábbiakat, de érdemleges intézkedés, reakció azóta sem történt. A Farm Tüzépnél a közutat teljesen felújították Kemecse irányában, melyet ez úton is tisztelettel megköszönünk. De a „sportpályái” buszmeg­állónál mindkét oldalon az alábbi anomáliák vannak je­lenleg is. A város felé vezető megállóban folyamatosan áll a csapadékvíz, mert évek óta képtelenek egy kocsi zúza­lékkövet leboríttatni, hogy a szintkülönbség megszűnjön a járda és az út között. A turistaforgalom miatt is az automata bemondó közli a megálló helyét, nevezetesen következik a sportpálya. A kedves utas, vagy a turista kinéz és sportpályának hűlt helyét sem látja, csak egy ős-dzsungelt. A megállóban a padot rögzítő négy csavar „megadta magát”, így csak rá van téve a pad lapja a két betontuskóra. Szemtanúja voltam, hogy egy kb. 70-80 körüli idősebb hölgy a pad végére ráült. Bizony hogy komolyabb sérülés nem tör­tént, csak a vak szerencsének köszönhető. A korábban, a megállóban található hul­ladékgyűjtőt (vajon miért?) kiemelték és elvitték, így jobb híján a szemetet, pl. az elhasznált jegyeket stb. a megállóban dobálják el. Az már csak hab a tortán, hogy a nyári szezon kellős közepén valaki, valakik rendszere­sen letépik a menetrendet, nem kis bosszúságot okozva azoknak, akik igénybe veszik a Volán szolgáltatását. Azzal már megbékültünk, hogy az időjárás viszontagságainak maximálisan ki vagyunk téve, mert nincs fedett beálló hellyel is ellátott várakozási lehetőség. Mindent össze­gezve, jó lenne, ha ezeket az anomáliákat az „illetékesek” megszüntetnék, és a Volán 14 és 14 F-es járatai is lehető­ségek szerint betartanák a menetrend szerinti, közölt időpontokat. Előre is megkö­szönve az illetékesek megtett vagy megteendő intézkedé­seit: E.S.ÉS GY.É., LAKOSOK Se lakásom, se lelkem A jó Isten áldja meg a szabol­csi jó embereket. Mivel ha nincsenek, én elpusztulok. Egy kis településen élek, bár nem itt születtem. 55 évig Budapesten laktam. Lakásom volt, lelkem volt. 40 évet ledolgoztam egy kórházban, világ életemben erkölcsi bizonyítvánnyal. A fiam tavaly ősszel szívroham­ban meghalt. Együtt laktam velük, még el sem tudtam si­ratni gyermekem. A menyem kitalált egy történetet, hogy ki vannak lakoltatva. Jött az autó, és elhozott ide lakni. Ő maradt a lakásban. Egy igen romos házba kerültem, se víz, se villany. A nyugdíjamat hamis meghatalmazással kiveszik. Tíz fillért nem kül­denek. Az volt a szándékuk, hogy majd csak elpusztul a vénasszony. De tévedtek. Az itteni lakosok és a polgármes­teri hivatal segítenek, amiért köszönetét mondok. Min­dent elkövettek, jó szóval és élelemmel elláttak. Kérem a segítségüket, hogy írják meg a sorsomat. EGY ELÜLDÖZÖTT A találkozó résztvevői fotó: a szerző A kákkeresztesek segítenek A Magyar Kékkereszt Egye­sület 2-3 évente rendezi re­gionális találkozóját. Idén a rakamazi csoport adott ott­hont a programoknak július 17-én a városi művelődési központ színháztermében. A helyi csoport vezetője Lipécz Zoltán nyitotta meg a találkozót, melyet Pályi Zoltán (a Kulturális, Oktatá­si és Sport biz. elnöke) pár szóval köszöntött, ezt Sípos Brigitta (gávavencsellői lel­kipásztor) áhítata követte. Némethné Balogh Katalin (az Iszákos Mentő Misz- szió vezetője, a Kékkereszt Egyesület munkatársa) öt személy részére adhatta át a Kékkereszt Egyesület jelvényét. Mely bizonysága annak, hogy a fogadalom­tétel utáni 6 hónapban ezek a személyek megtartották ígéretüket. Ha segítségre szorulnak, akkor nem a káros szenvedélyek után fognak nyúlni, hanem fel­vállalják azt, hogy ők ennek a szervezetnek a tagjai és segítséget kérnek, valamint ők is nyújtanak másoknak. A találkozón közel 150 fő vett részt, melyből 80 fő mondható gyógyultnak, azaz megszabadultak káros szenvedélyeiktől. VIRASZKÓ RENÁTA LAKÓHELYEM © TELEPÜLÉSI ALOLDALAINK lakohelyem.szon.hu © TISZTELT OLVASÓNK! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek -v-». tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint ff ....' ’ nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk Ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bár­milyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy Itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefon- számmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. zajlott a múlt héten az Országos Szín­játszó és Musical Tábor. Éjjel-nappal próbák, kimerítő műhelyfoglalkozá­sok és öt nap után, a hétvégén bemu­tatókat tartottak. FOTÓ: V0NA ÉVA Máriapócson A sokéves találkozók és élményeik Az egyetlen jól eső közös összegzés, hogy legalább ml még élünk. NYÍREGYHÁZA. Sokakat hívnak a nyáron érettségi találkozók­ra, és sokan nem mennek el. Akik elmennek se felhőtlenül boldogok. A 45-50 éves talál­kozók hangulata a legrosszabb. A tanárok már mind meghal­tak, többen az osztálytársak közül is. Néhányan túl vannak már egy infarktuson, és akinek nincs gyomorfekélye, annak „pészmékere” van. Azt gondolja a fiatal, hogy milyen jó buli egy ilyen össze­jövetel. Nagyot marhulnak a fiúk, felidézik a régi története­ket, a röhögséges diákcsínye­ket, és jól berúgnak megint, mint 20 évvel ezelőtt. Hát nem ez a helyzet. Az ötvenedik, már túl van a delelőn. Min­denki nyugdíjas, a főorvos is és a főkalauz is, a tanár úr és a vizvezeték-szerelő is. A sokáig fontos emberek nehezen vise­lik az egyenlősdit, a semmire se vitték se érezhetnek felhőt­lenül elégtételt. A karriertörté­netek a korábbi találkozások alkalmával már előadásra ke­rültek, a jópofák vicceit már mindenki unja, és különben is, kinek van itt kedve nevetni. Az egyik nemrég elhunyt feleségét gyászolja, a másik­nak meg a gyereke halt meg egy autóbalesetben. Na de ott vannak az unokák, azzal csak nem lehet baj. „Nekem már kilenc van, ebből három csodagyerek és négy meg az iskola szépe, kettő meg oda­került valahonnan.” De akkor kiderül, hogy a padszom- szédjának már sohase lehet unokája, mert egyetlen lánya nem esik teherbe, a másik fiá­nak van ugyan gyereke, de el­váltak és elvitték az unokákat Ausztráliába, „szkájpon” lát­hatja csak. Van, aki nem veszi magát észre és mutogatja a le­porellókat a szomszédjának, aki „klerózis multiplexes” fiát gondozza egyedül. Na mondjad már mit iszol, jön a sztereotip kérdés, ahogy régen, de be kell vallanod, hogy amióta kivették a fél ve­sédet egy korty szeszt se sza­bad innod. Aztán hamar kide­rül, hogy végül is mindenki gyógyszerész lett, röpködnek a szív-, máj-, veseműködést javító gyógyszerek. És ami­kor az étlapot nézegetitek, az egyiknek a szeme a diétás éte­Aki megbé­kélt a sorsá­val és egészsége is tűrhető, az tapintatosan hallgat. KULCSÁR ATTILA lek között szörfözik a másik meg az árakat nézi szörnyül- ködve. Okos ember ilyenkor szépeket mond a másik fele­ségének, a buta elkezd politi­zálni, és hamar kiderül, hogy milyen pártra szavazott, és régi barátságok alakulnak át gyanúsítgatásba: te már akkor is „három per hármas” voltál. Jó ha van ilyenkor valaki, aki a régi lányokat fel tudja idézni a házi bulikról, akik néhánynak „megvoltak”, vagy az iskolai focibajnokság győztes gólját képes rekonstruálni, és ahogy a WC-be sikerült becsempész­ni az érettségin a matek meg­oldó képletet. Aki megbékélt a sorsával és egészsége is tűrhető, az tapin­tatosan hallgat. Ezért boron- gós hangulatúak ezek a kései találkozások, mert az az egyet­len jóleső közös összegzése, hogy legalább mi még élünk. KULCSÁR ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents