Kelet Magyarország, 2010. július (67. évfolyam, 152-178. szám)
2010-07-15 / 164. szám
2010. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK KELET-MAGYARORSZÁG mm SETA 11 Záhonyi kollégisták kötetei Eszenybe és Szalókára A tanár-diák küldöttség sok száz könyvvel, kiadvánnyal indult el. A közelmúltban már a 14. alkalommal vittek könyveket és multimédiás anyagokat a határon túli magyar iskolák megsegítésére a záhonyi Dr. Béres József Kollégium diákjai. Az első, 1997. évi adományozásnál a helyi civil szervezetek, a kollégium és az önkormányzat fogott ösz- sze, hogy Háda Imre akkori polgármester vezetésével keressék fel a testvérváros, Csap 2. sz. Középiskoláját és a Záhonyhoz évszázadokon át sok szállal kötődő szomszédos Tiszasalamon község alapiskoláját. A mostani látogatás során a mintegy 10 km-re fekvő Eszeny középiskolája és Szalóka alapiskolája volt az adományok célpontja. A záhonyi diákotthon 7 fős tanár-diák küldöttsége sok száz tankönyvvel, ismeretterjesztő kiadvánnyal, folyóirattal, | multimédiás anyaggal felsze- | relkezve utazott a mintegy 230 tanulót oktató eszenyi és a 90 diákot nevelő szalókai tanodába. Eszenyben Bállá József, Szalókán Bakura János igazgató mutatta be az iskola közösségét, életét és adottságait | a látogatóknak. Mint elmond- j ták, mindenféle adományt szívesen fogadnak és jól tud- | nak hasznosítani. Három éve a Vöröskereszt bázisintézménye címmel is elismert záhonyi kollégium karitatív kezdeményezését elsősorban a Könyvesház Korona Kiadó Kft., a Magyar Lapkiadók Egyesülete és a www. | regikonyvek.hu internetes j kereskedés segítette értékes és tartalmas kiadványokkal. Csabina Tamás, Posta Roland A diákok nemes szándéka és cselekedete: ezeket a könyveket Eszenybe és Szalókára Is eljuttatuk fotó: kovács attila Harc a vizsgákkal: egy nagy lótás-futás az egész Elkezdesz jegyzeteket beszerezni, megpróbálod megtanulni, majd elmégy vizsgázni. Egyetemen, főiskolán mindenki izgatottan várja a vizsgaidőszakot. Ez az az időszak, amikor kihaltak a szórakozóhelyek, alig látni diákot az utcán, telve vannak a könyvtárak, vagy a tanulószobák. A vizsgaidőszak menete a következő: először küzdesz a számítógépes rendszerrel, hogy egyáltalán fel tud venni a vizsgát, elkezdesz jegyzeteket beszerezni, megpróbálod megtanulni, majd elmész vizsgázni. Ez történik normális esetben. Ha nem tanulod meg időre amit szeretnél, akkor már kapkodsz, s a vizsgákat is elrontod. Rögtön felveszed a pótvizsgát. Ha végre már túl vagy az egészen, rohangálsz a tanárok után, hogy írasd alá az indexet. Ha szerencséd van, hamar elintézed, de ha nem, akkor van, hogy csak ezért kell visszamenned. így működik ez egész július elejéig. Nehéz, de nem lehetetlen, ilyen az egyetem! Boros Zsanett Boros Zsanett (fent) volt diák, Ady Endre Gimnázium, Csenger Felkészítő tanár. Magos Margit Csatlós Réka Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Felkészítő tanár: Kővári Zsuzsa Csabina Tamás, Posta Roland Dr. Béres József Kollégium, Záhony Felkészítő tanár: Háda Zoltán Orosz Ferenc Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola, Felkészítő tanár: Moravecz Marianna Székely Sára (lent) Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi- Környezetvédelmi Szakközépiskola Diákfieszta kihívásokkal Az íjászat kipróbálása volt az egyik legizgalmasabb feladati fotó: csatlós Réka Amerikai focit és íjászbemutatót láthattunk, hiszen sose lehet tudni, mikor kapunk kedvet... A Sipkayban ez az év az egészséges élet jegyében folyt, hiszen drogprevenciós pályázati forrásból az SZMM támogatásával rengeteg rendezvényen vehettünk részt tanáraink szervezésében. A drogprevenciós foglalkozások zárásaként Diákfiesztát tartottunk június 2-án, szerdán délután. Szerencsénk volt az időjárással, hiszen ezen az egy délutánon nem esett. Feltalálni magunkat A különböző programoknak az volt a célja, hogy mozogjunk, dolgoztassuk meg az eszünket, mutassuk meg kreativitásunkat. Zengett az iskola. Lehetőségünk volt a jóízű beszélgetésre a kortárssegítőkkel, személyi edzővel, pszichológussal és a családvédelmi szolgálat szakembereivel. Az irodalmi teaházban módunk volt meghallgatni a „Szenvedélyek hálójában” c. versenyre érkezett novellákat. Rajzolhattunk, megmutathattuk fantáziánkat, rajzkészségünket. Ehhez a művészeti középiskola 4 diákja is csatlakozott, hiszen portrét készítettek rólunk és tanárainkról. A Beugró iskolai színtársulatba „beugorhattunk” egy- egy feladat erejéig. Itt kiderült, hogy nagyon sok olyan tehetséges diákunk van, aki eddig nem tűnt fel, hogy mennyire ügyes, talpraesett, mennyire feltalálja magát egy-egy helyzetben. Amerikai focit és íjászbemutatót láthattunk, hiszen sose lehet tudni, ki mikor kap kedvet ezekhez a sportokhoz. Mi, diákok nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük ezt a szép délutánt a szervezőknek és az iskola vezetőségének. Reméljük, mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy hasonló rendezvényeket szervezzenek iskolájukban. Csatlós Réka Üdvrivalgás volt az eredményhirdetéskor Lelkes csapatunk magas csúcsokra töri fotó: csatlós Réka Hát igen. Ennek is a végére értünk. Drámafesztivál kipipálva. Május 28-29-30-át az Eötvös József iskola drámacsoportja Veszprémben töltötte, mégpedig azzal a céllal, hogy részt vegyen a 2. Nemzetközi Angol Nyelvű Drámafesztiválon. Hogy mik is történtek ott? Lássuk. Mindenki lenyűgözvel Nézzük az előzményeket: csoportunk három éve létezik. Az első évben Pékár Tamás tanár úr, majd Csorna Mariann tanárnő vállalta a rendezésünket. Korábban már Solymáron és Rakamazon is megmérhettük tudásunkat. Az idén nagy lelkesedéssel utaztunk el Veszprémbe, ahol egészen le voltunk nyűgözve. Egy profi színházba érkeztünk, hang- és fénytechnikával, NÉZŐKÖZÖNSÉGGEL, tehát minden egyes lehetőség megvolt arra, hogy egy remek darabot adjunk elő. A színpadon aztán mindenki odatette magát, és egy olyan lehengerlő, csodálatos előadást sikerült összehoznunk, hogy a szervezőktől kezdve a zsűritagokon át egészen a rivális csapatokig mindenki le volt nyűgözve. Amikor megnéztük a többi darabot, bevallom, kicsit megijedtünk, ugyanis dicséret ide vagy oda, azért mégiscsak olyan előadásokat láttunk, amik egy valódi színházi műsor színvonalát is elérték, sőt, néha felül is múlták azt. Féltünk, de bizakodtunk. Ez már profizmus Eljött az eredményhirdetés ideje. Mindenki hatalmas izgalommal figyelte a zsűrit, akik a Pannon Egyetem American Corner részlegéből jöttek. Rettegtünk, és vártuk az eredményt. Ekkor megszólalt a zsűri elnöke (angolul), „a legjobb darab: SONATA LUNATICA, a legjobb férfi főszereplő: OROSZ FERENC, a legjobb férfi mellékszereplő: KRASZNAI ÁKOS, a legjobb női mellékszereplő: KRISZTIÁN ESZTER!”. Mondanom sem kell, hogy alig hallottuk meg a nyertes nevének első szótagját, azonnal üdvrivalgásban törtünk ki, hiszen ezeket a díjakat mi kaptuk, habár elsőre alig hittük el. Mindenki boldog volt, hogy egy ilyen neves rendezvényen ilyen magas szintű eredményeket sikerült elérnünk. Azt hiszem a drámacsoportunk most érte el azt a szintet, amikor elmondhatja magáról, hogy egy profi társulattá nőtte ki magát, mivel egy profi rendezvényen sikerült ezeket a díjakat besöpörnie. Remélem hogy a tendencia csak emelkedni fog, és egyre rangosabb helyekre fog eljutni ez a kicsi, ám lelkes csapat. Orosz Ferenc Mesevilág valóságos kapcsolatokkal A mesevilág határán... illusztráció: nyéki zsolt „A mese a szimbólum, amely mögött az igazság rejtőzik.” G. Hajnóczy Rózsa Életünkben gyakorta hallunk egy mondatot: Olyan csak a mesében van. De miért? Eny- nyire eltérne a mese és az élet, a regényekben lefestett szereplők és az átlagember, a happy end és életünk történetének befejezése? Sokan erre a kérdésre igennel válaszolnának. De álljunk meg egy pillanatra, és nézzünk a mesék mögé! Minden mesét emberek írnak, minden verset költők fogalmaznak meg, és minden regény ötlete egy ember fejéből pattant ki. De legyenek akár írók, költők műveiket legtöbb esetben egy élmény ihlette. Legyen az akár jó, akár rossz élmény, magát az életet jelentik. Az életet, ami a mese alapjává válik. Továbbra is gondolhatjuk úgy, hogy a mesék világa egy olyan hely, amit valaki megálmodott, vagy észrevehetjük, hogy a meséknek mindig van valóság alapja. Minden mesében megtalálhatjuk magunkat, amikor a különböző karakterek sokaságáról olvasunk. Felfedezhetjük a mesékben az életünkhöz tartozó jó és rossz karaktereket, a támogató embereket. A próbákban amit a királyfi áll ki, hogy elérje célját, és megkapja a királylány kezét, megláthatjuk az életben elénk gördülő akadályokat. Ugye milyen sok hasonlóság van a mesék és az életünk között? Ezért gondolom én úgy, hogy a mesének mindig van egy alapja, ami miatt annyira szeretjük a meséket, és ezt az alapot maga a való élet adja. Székely Sára
