Kelet-Magyarország, 2010. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-16 / 138. szám

2010. JÚNIUS 16., SZERDA., KELET-MAGYARORSZÁG KELET Csak úgy repkednek a kérdőjelek földön s égen.. A vállalatnak körülbe­lül 6 milliárd forintra van szüksége nyár vé­géig a hitelezői követe­lések miatt. Budapest. Legalább 50 milli­árd forintba kerülne a Malév rendbetétele és hároméves stratégiájának végrehajtása - jelentek meg hírek a társaság legutóbbi közgyűlésén részt­vevőkre hivatkozva. Ennek jelentős részét tőke­ágon, és legalább felét friss tőkeként kellene a társaságba invesztálni. Úgy tudni, ezt a cég könyvvizsgálói jelentése is alátámasztja. A vállalatnak körülbelül 6 milliárd forintra van szüksége nyár végéig a hitelezői köve­telések miatt, de van még 8,2 milliárd forintnyi tulajdonosi kölcsöne is, aminek törleszté­sét bármikor elrendelhetik. A grémium ülésén felme­rült az a probléma is, misze­rint a cég belső ellenőrzése csak formális, gyakorlatilag nem működik. FH Landolás után Ferihegyen: ki fizet 50 milliárd forintot, hogy a magyar légiközlekedést stabilizálja? illusztráció: nyéki Zsolt Húszmilliárdos feltöltés A gazdákat készhetyzet elé állítja a bel-, illetve árvíz következménye A szerződésekből adó­dó kötbér fizetésének terhe alól is felmentést javasolnak. NYÍREGYHÁZA. SzabolCS­Szatmár-Bereg megyében eddig soha nem látott károkat okozott a rendkívül csapadé­kos május. A sokévi átlagtól helyenként 250-300 mm-rel több eső hullott, ami összes­ségében soha nem tapasztalt károkat eredményezett. A károsodott területek nagysága majdnem 107.000 hektár. Jelenleg több mint 30.700 ha áll víz alatt. Több mint 68.000 ha terület min­denféle agrotechnikai műve­letre alkalmatlan a túlnedve- sedés miatt. Sajnos több mint 7.500 ha-on teljes növény­pusztulás következett be. Az egyes kötelezettségek időben történő betartását is lehetet­lenné teszi az időjárás. Tárgyalni a bankokkal Az Alföld más részeit is érintő belvíz és a szomszédos Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyét sújtó árvíz ismeretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Agrárkamara támogatja a Magyar Agrárkamara elnöksé­gének a Kormány felé irányu­ló kezdeményezését, mely szerint: „A Kárenyhítési Ala­pot a kormánynak legalább 20 milliárd forintra fel kellene töltenie, például a bankok­ra kivetett adó bevételéből.” a Kárenyhítési Alapba tör­ténő termelői befizetés határ­idejét november végére tolja ki az agrártárca.” „... a kormány kezdjen tárgyalni a bankokkal a gazdálkodói hitelek - költ­ségmentes - átütemezésének lehetőségéről, illetve - ahogy tavaly az aszály miatt, úgy az idén a belvíz és árvíz miatt - is­mét hozza előre a kvótaalapú tejtámogatás és a közvetlen támogatások kifizetésének határidejét 2010. október 16- ára.” „Legalább ilyen fontos, hogy a termelőket mentesítse a szerződésekből adódó köt­bér fizetés terhe alól, ugyanis sok helyen a víz és viharkárok miatt meg sem terem annyi áru, melynek szállítását ko­rábban vállalta a termelő. ” A kárenyhítési igényeken túl, a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot be nem tarthatóságából következő egyes támogatás megvonások elkerülése érdekében szük­séges a vis maior események - közöttük a belvíz - jelentése a Mezőgazdasági Szakigazga­tási Hivatal Földművelésügyi FOTÓ: BUJDOS TIBOR Igazgatóságának. Ezt köve­tően - elektronikusan az Ag­rárkamara tanácsadói, illetve a falugazdászok közreműkö­désével - jelezni kell a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak - hívja fel a gaz­dálkodók figyelmét Demendi László, a megyei agrárkamara elnöke. km Jelenteni kell avis maior ese­ményeket. DEMENDI LÁSZLÓ Erős ipar kell a senki földjére is Felfutóban a biomassza-üzlet nyíregyháza. Erősen kérdé­ses, honnan lesz az országban annyi pénz, hogy 2020-ra az uniós vállalásunk szerint elő­írt 13 százalékra nőjön a meg­újuló energiatermelés aránya a teljes energiafelhasználáson belül - írja a Világgazdaság. Eddig az is jelentős erőfe­szítést igényelt, hogy 4-5 év alatt 2-3 százalékról 2009-re 5,8 százalékra nőtt az arány. A következő időkben a be­fektetők számára vonzóvá kell tenni a hazai megújuló beruházásokat, máskülönben elfordulhatnak az országtól a „zöldbefektetők”. A szakem­berek szerint egyszerűsíteni kell az ügyintézést, engedé­lyezést, és „megújuló tör­vényt” kell alkotni. fh Kellő tőkével a magyar iparosok is megállják a helyüket. NYÍREGYHÁZA. - Jól működő gazdasági régiót kell létre­hozni a magyar-román határ két oldalán húzódó eddigi senki földjéből - hangsú­lyozta Géresi József az IPOSZ országos alelnöke, a Hód­mezővásárhelyen napokban megtartott országos fémipari szakmai konferencián. Fontos a nem­zeti ipar vissza- ' teli erosodese. GÉRESI JÓZSEF WM t ü A szervezett iparosság Szabolcs-Szatmár-Beregi ve­zetője ezúttal úgy is mint a magyar-román kormány­közi bizottság tagja tartott előadást a Dél-alföldi és az Észak-alföldi régiókban, s a határon túl, Nyugat-Románi- ában működő fémipari vál­lalkozások együttműködési lehetőségeiről. A kapcsolat­fejlesztő munkáról tájékoz­tatva Géresi elmondta: két évvel ezelőtt döntött az EU, hogy támogatja a magyar­román határ menti területek gazdasági szereplőinek szoro­sabb együttműködését. Azóta szervezeti szinten több kétoldalú együttműkö­dési megállapodás is született. Az IPOSZ Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezete pél­dául szövetségi és testületi kapcsolatokat épített ki a ha­táron túl Szatmár megyében a megyei vállalkozók fóruma egyesülettel, a megyei kisipari kamarával, s a német-román üzletember szövetséggel, to­vábbá a Bihar-Máramaros Kis és Középvállalkozások Szö­vetségével. A további piaci és üzleti kapcsolatfejlesztés ki­emelt célja, olyan határon át­nyúló klaszterek létrehozása, mint a „prototípusként” már megalakított kézműves ipari és szolgáltató klaszter - tette hozzá Géresi József. Az IPOSZ alelnöke vége­zetül kijelentette: „Ha már a rendszerváltás után hagy­tuk tönkretenni a magyar ipart, most mi, kis- és közép- vállalkozók (kkv) próbáljuk mentem a menthetőt, mert a nemzeti ipar visszaerősödé- se rendkívül fontos mind az ország, mind pedig az iparos­ság számára. Hogy ez sikerül­hessen, a kkv-ket kedvezőbb feltételekkel kell hitelhez-, és európai uniós forrásokhoz juttatni. A magyar kézművesek, ipa­rosok ugyanis munkájukkal, teljesítményükkel képesek volnának megállni a helyüket a nemzetközi versenyben is, ha rendelkeznének azzal a tő­kével, amely uniós verseny­társaiknál adott.” km Istvánfy Géza, Szatmár megye kézművese „határtalan" sikernek örvend fotó: galambos Béla Egy sportos nap a gyárban Kellemes környezet­ben a munka is jobban megy. NYÍRBÁTOR. A hagyományok­hoz híven a Coloplast nyír­bátori gyáregysége májusban újra megrendezte a tavalyi­hoz hasonló nagy sikerű sport napját a máriapócsi Rabócsi Ringen, melyet már az új gyár­igazgató, Jens E. Mortensen nyitott meg. Sportágak és más tevékeny­ségek színes skálája sorako­zott fel úgy, mint röplabda, foci, street ball, sorverseny, főzőverseny, és a Rabócsi Ringen kihagyhatatlan gokart verseny is. Közel 550 fő vett részt e jeles eseményen, me­lyet fergeteges zenés mulat­ság zárt. A Coloplast Hungary Kft. 2007 óta folytat termelő te­vékenységet Nyírbátorban, jelenleg 618 fővel. Fontos, hogy a dolgozók jól érezzék magukat, mert a kellemes környezetben a munka is job­ban megy. A sport nap sem egészen a sportról szól, ha­nem a közös szórakozásról is, melynek során a dolgozóknak alkalmuk nyílik jobban, más oldalról is megismerni egy­mást. A Föld napja rajzverseny A Coloplast Hungary Kft. áp­rilisban rajzversenyt hirdetett a dolgozók gyermekei között 10 éves korig a Föld Napja címmel. A Coloplast, mely maga is egy zöld mezős beruházás, nagy figyelmet fordít környezete óvására, hulladéktömörí­tőkben szelektíven gyűjti a keletkező selejt termékeket, kartondobozokat, műanya­got, melyek egy részét újra- hasznosíttatja. A következő negyedévben elindítják a szelektív hulladékgyűjtést az irodákban is. Annak ellenére, hogy lassan számítógépek vezérlik életün­ket, még mindig nagyon sok a kreatív gyerek, akik szebbnél szebb alkotásokat küldtek be a pályázatra. Örömmel töltött el bennünket, hogy a jövő nemzedéke egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezet­tudatosságra, és a szülők is próbálják átadni ezt a szelle­met gyermekeiknek. km A sorversenyek is nagyszerű csapategységben és vidámságban követték egymást fotó: coloplast 1. Diószegi Dézi (10 éves) 2. Kocsis Kíra (5 éves) _____ 3. Németh Beáta (10 éves) A termelői ár esett, a költség pedig drágult NYÍREGYHÁZA. A takarmány árával együtt a tojás előállí­tásának költségei is emelked­nek. A tojások hazai termelői ára 45 százalékkal esett más­fél hónap alatt. Az árvízi helyzet miatt a ta­karmányok ára drágul, tovább növelve a tojás önköltségét, míg az élelmiszerkereskede­lemben a tojás fogyasztói ára egy fillérrel sem csökkent. A termelők úgy vélik: az EU- csatlakozás egyik vesztese a magyar tojástermelő ágazat. A piacra termelő tyúkállo­mány 5,3 millióról 3,5-4 mil­lióra csökkent, a tojáspiacot 25-30 százalékban foglalták el az importált tojások. km minden készpénzfelvétel ingyenes a polgári takarék illetve in­tegrációs TAKARÉKSZÖVETKEZETEN VÉGZETT ATM TRANZAKCIÓK ESETÉN Fiókunk: Nyíregyháza, Szarvas u. 7. Keresse a Polgári Takarékszövetkezet fiókjait és olvassa honlapunkat! www.polga ritsi ka rek.h u HIRDETÉS a jovo nemzedéke is rontos a társaságnak FOTO: coloplast n

Next

/
Thumbnails
Contents