Kelet-Magyarország, 2010. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-09 / 132. szám

2010. JÚNIUS 9., SZERDA KELET-M AGYARORSZÁG KELET 3 Szeretné a diplomáját, már túl van a német szóbelin NYÍREGYHÁZA, a Nyíregyházi Főiskola számítástechnika­biológia szakán 2008 nyarán tette le az államvizsgát Stomp Norbert, de a diplomáját nem vehette kézbe, ugyanis nem rendelkezett az előírt nyelv­vizsgával:- Már a főiskolás éveim alatt sokat dolgoztam, így nem tudtam elég időt szentelni a nyelvtanulásnak. Bár azóta is folyamatosan munkában ál­lok, jelenleg igyekszem meg­szerezni a hiányzó papírt. A német szóbelim már megvan, jelenleg az írásbeli vizsga eredményére várok.- Ha már négy évet el- töltöttem az iskolapadban, szeretném megszerezni a diplomámat - mondta a webdesignerként dolgozó fia­talember. KM Egy nyár is eleg lehet a sikeres vizsgához NYÍREGYHÁZA. - A jelenlegi fel­sőoktatási rendszerben a dip­loma megszerzésének elen­gedhetetlen feltétele a nyelv­vizsga, amihez nyelviskolánk „szuperintenzív” tanfolya­mot is indít, legfeljebb n, nyelvet tanulni akaró hallga­tó jelentkezésével.- Erre elsősorban nyaran­ta nyílik lehetőség, ekkor van legtöbb idejük tanulni a diplomájukhoz szükséges nyelvvizsgára vágyóknak. Egy ilyen tanfolyam elvégzé­se után, ami három hónapot vesz igénybe és egy alapfokú nyelvvizsga-tudást feltételez, akár a középfokú nyelvvizs­gának is neki lehet ugrani - mondta Cseklánné Szendrei Rita, az egyik ismert nyíregy­házi nyelviskola oktatásszer­vezője. KM O KIRAJZÓ BOGARASOK 3 A Volkswagenek szülővárosába, Volksburgba indul a Nyíregyházi Bo­gárbarát Klub négy mindenre elszánt autósa, hogy ők is képviseljék Magyarországot a németországi bogártalálkozón. FOTÓ: MATEY ISTVÁN Nincs diploma nyelvvizsga nélkül A végzősök egy része bár sikeres záróvizsgát tesz, a diplomáját nem veheti át. NYÍREGYHÁZA. Zajlik az ál­lamvizsga-időszak, ám sok egyetemi és főiskolai hallga­tó akkor sem veheti át a dip­lomáját, ha sikeresen túljut az utolsó megmérettetésen. Nyelvvizsga híján minden évben tízezrek fosztják meg magukat attól, hogy élvezzék munkájuk gyümölcsét, annak ellenére, hogy tanulmányaik évei alatt pontosan tudják: a nyelvvizsga megléte a diplo­ma megszerzésének alapvető feltétele. Nem mindenki pótolja A Nyíregyházi Főiskolán évek óta közel azonosak az ará­nyok: a hallgatók 52-54 szá­zaléka veheti át diplomáját akkor, amikor az államvizsgát leteszi, a többiek később pó­tolják a hiányzó nyelvvizsgát. Ha pótolják... Tavaly a 2143 záróvizsgát tett hallgató közül 1127 kaphatott oklevelet, 1016- an nem rendelkeztek nyelv­vizsgával. Az intézményben évente értékelik, hányán pótolják ezt a hiányosságot. Márföldi Józsefné, a Nyíregy­házi Főiskola tanulmányi és felvételi osztályának vezető­je azt mondja, még 2007-es diplomát is őriznek, s várják, hogy gazdája elvihesse.- Nincs előírva, hogy a nyelv­vizsgát mennyi idő alatt kell pótolni, akár évtizedek múl­va is kiadjuk a diplomát. Akik a beiratkozáskor nincsenek még 40 évesek, az oklevélért nyelvvizsgázniuk kell, kedvez­ményeket csak a fogyatékkal élők kaphatnak, akik fogyaté­kosságuk mértékétől függő­en mentesülhetnek a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga alól - mondta Márföldi Józsefné. A főiskolán a Bologna rend­szerben tanulók esetében - a tudományos szakirodalommal rendelkező nyelvek mellett - elfogadják az eszperantóból és a roma nyelvekből tett vizsgát is, ez alól csak öt szak képez kivételt. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanu­lók között is sokakat érint a probléma. Nagy Miklós, a ta­nulmányi osztályvezetője azt mondja, idén 35-40 százalék körül lesz azoknak az aránya, akik nyelvvizsga hiányában nem vehetik át diplomájukat.- Azt tapasztaljuk, hogy a hallgatók tisztában vannak azzal, hogy elemi érdekük minél rövidebb időn belül átvenni a diplomájukat, az el­maradók nagy része egy éven belül pótolja a nyelvvizsgát - mondja az osztályvezető. Az, hogy melyek azok a nyelv­vizsgák, melyeket elfogad­nak, a képzéstől függ: ezek általában az uniós tagállamok nyelvei és az orosz, de jó pár olyan képzés is van, ahol a Magyarországon élő, hivata­losan is etnikai kisebbségként számontartott népcsoport nyelve is elfogadható. ■ ■ Kedvezmé- w # nyékét csak a fogyatékkal élők kaphatnak. MÁRFÖLDI JÓZSEFNÉ „Nem fogom hagyni, hogy a gyerekemet verjék!” Vass Zoltán (b) és Zeller István (|) Is megdöbbent a történteken FOTÓ: MATEY ISTVÁN Ha nem az édesanya, az iskolaigazgató tett volna feljelentést. GACSÁLY. A helyi általános is­kolában hétfőn egy 39 éves apuka úgy vett elégtételt a fiát megverő 8 éves gyermeken, hogy az intézményben lefogta a verekedőt és arra buzdította a saját fiát, hogy verje a társát. A nyolcéves Márkról az édesanyja elmondta, hogy vi­selkedési problémákkal küzd, pszichológushoz is járatják, de az anya szerint a „bántalmazó” édesapa egyszer sem vette fel vele a kapcsolatot, hogy meg­beszéljék a gyermekeik közötti ellentétet. - Egyszer már meg- húzgálta a fiam fülét az utcán, amiért összeverekedtek az ő fi­ával, de ennyi történt - mond­ta Dóczi Magdolna, Márk édes­anyja.- Tegnap a kisfiú sírva jött végig az iskolától, de még hazaérve sem csillapodott, végül elmondta, hogy a má­sik fiú apja a kezét és lábát le­fogva verette meg a fiával. Én ezután hívtam a rendőröket és feljelentettem, mert az én gye­rekemre ne emeljen senki sem kezet - jelentette ki az édes­anya. - Tudom, az én gyere­kem se szent, de legalább jött volna előtte le hozzánk és szólt volna, hogy verekednek a gye­rekek, akkor tudtam volna mit tenni, de nem így kellett volna neki sem elintézni a dolgokat. Az agresszió agressziót szül- Az apuka feljött az iskolába és nekem szólt, hogy hozzam már ki az ebédlő elé Márkot, mert szeretne vele beszél­ni - eleveníti fel a történte­ket Zeller István tanár, aki az ebédlőnél - ahol a feltételezett verés történt - tartózkodott. - Magukra hagytam őket és csak a sikoltozásra mentem ki, de akkor a kisfiú nem mondta el, hogy mi történt, az apuka meg már odébbállt. Nem értem az apukát, hiszen itt a gyerekek sokszor úgy játszanak, hogy verekednek, amelyik alul ma­rad az megy és árulkodik.- Sajnos egyre jellemzőbb a gyerekek agresszivitása, de nemcsak a mi iskolánkban, ha­nem globálisan - kezdte Vass Zoltán, az iskola igazgatója, aki elmondta - Itt a szülőké a leg­nagyobb felelősség, mert so­kan úgy engedik el az iskolába a gyereküket, hogy „ne hagyd magad, ha ütnek üss vissza”. Az esetről értesülve, azon az állásponton voltam, hogy ezt nem szabad annyiban hagyni, ha nem az édesanya, akkor én. tettem volna feljelentést. Az intézmény vezetése már nem tesz lépéseket a két gyer­mekkel szemben, de megpró­bálják őket amennyire csak lehet elkülöníteni. - A tan­évet egy szülői értekezlettel kezdjük, ahol felvilágosítjuk a szülőket, miként kezeljék a gyermekek felől érkező jel­zéseket - mondta az igazgató. SZON-MI NÉZŐPONT Nyéki Zsolt Fél szem a pályán ól jegyezzék meg, amit most mondok: ki sem látszanak majd a feladatokból, többen elcsúsznak a vizsgákon, a menzán kicsi adagokat kapnak, szűkös lesz a kollégiumi szoba. Ezer nyű­göt találhatnak, de soha nem lesznek olyan boldogok, mint az elkövetkező öt évben - így öntött lelket a jó öreg Pais professzor a leszerelés előtt álló előfelvételisekbe, akik utólag be is látták: a bioké­miajeles egyetemi tanárának milyen igaza volt - csak az öt évben tévedett. Lett abból hat-hét is... Hiába, no, a legszebb, legédesebb esztendőket az ember számára a diplomához vezető diákélet hozza el. Itt még a tanulás az egyet­len felelőssége, de már elég felnőtt ahhoz, hogy maga ossza be idejét és energi­áját. Márpedig azokra sok veszély leselkedik: itt van mindjárt a puha ágy, amely az első előadások rovására csábít az alvási idő megtol- dására, aztán az a rengeteg napfényes terasz, a pozitív sugárzás gyűjtésének helyei. No meg a szirének éneke sem hat erősebben, amikor az ajtón „nem focizunk egyet?” kérdéssel kopognak be a szomszédok. Mások munkát vállalnak, hogy ezzel is csökkentsék a szüleikre nehezedő terhe­ket, vagy maguk dolgoznak meg céljaik eléréséért, legyen az divatos ruha, utazás. Bármi is vonja el az időt a tanulástól, egy biztos: amikor egy jó állás lesz a tét, senkit nem fog érdekel­ni, hogy miért nem beszél a szépreményű pályakezdő egyetlen idegen nyelvet sem. Ezt sosem szabad szem elől téveszteni. nyekl@lnform.hu Önt megviseli a szélsőséges időjárás? Szavazók száma: 44,2010. VI. B. 19óra Igen Nem 81,82% 18,18% Következő kérdésünk: űn szerint jó, hogy nyelvvizsgához kötik a diploma megszerzését? 9 http://www.szon.hu Szavazzon. Aktuális kérdéseinkre Ün Is leadhatja szavazatát. Ma felszáll a szúnyo­gokat irtó repülőgép NYfRMYHÁXA, Korábban kell megkezdeni idén a szúnyogok elleni légi kémiai védekezést: ma a késő délutáni órákban felszáll a permetezést végző repülőgép, és a megyeszék­hely vizes területei fölött szór­ja ki a szert. Ez a Mosquitox nevű készít­mény, amely melegvérűekre, így emberre is ártalmatlan. A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. megbí­zásából a Tréner Kft. végzi a munkát méhkímélő technoló­giát követve, vagyis napnyug­ta előtt egy órával száll fel az AN­2-es. Ha az időjárás ked­vezőtlenné válna, csütörtök a tartaléknap. Ezzel párhuza­mosan a melegköd-képzéses védekezést is alkalmazzák a hatékonyság fokozására. Harc a vérszlvók ellen Idén hamarabb kezdődött a szúnyoginvázió, sok bosszú­ságot okozva a lakóknak és a turistának, akik az erdei koco­gás vagy vízparti séta közben hadakoznak a vérszívók ellen. A méhészeket értesítették a szúnyogirtásról, de biztonsági okokból csak a méhek vissza­húzódása után kezdi el beve­tését a repülőgép. O MEGKÉRDEZTÜK: Ón egyet, ért azzal, hogy a diplomához elengedhetetlen a nyelvvizsga megszerzése? RUBÓCZKI FERENC: A BLAZSÁN HENRIETTA: IVÁNCSIK LÁSZLÓ: Ma munkaarő-plac magkö- vatali a nyalvtudíst. Ez a randszarösztönző­ig hat a hallgatókra. nyalvtudás nélkül naha- zabb boldogulni. TAKÁCS ISTVÁNNt: Külföldi munkavállalás­nál Is szükség van rá. PATAKI STCFÁNIA: Jó, hogy összakapcsolták a két papír magszarzését. KERTÉSZ GABRIELLA: Az ország Is profitál abból.- Ahhoz, hogy valaki maga­san iskolázott legyen, elvileg nincs szükség a nyelvtudásra. De a munkaerő-piacon ma már elengedhetetlen a nyelv­tudás - mondta Rubóczki Fe­renc. Blazsán Henrietta ezt a rendszert jónak találja: - Ez ösztönzőleg hat a főisko­lásokra, egyetemistákra az idegen nyelv elsajátításának tekintetében - mondta a fi­atal lány. - Aki egy diplomát meg akar szerezni, az a mi­nimális elvárás vele szem­ben, hogy nyelvvizsgával rendelkezzen. Ebben nem találok semmiféle kivetni­valót, manapság nyelvtudás nélkül nehezebb boldogulni - véli Iváncsik László. - Jó ez a rendszer, ha csak az internet használatot vesszük alapul, ahhoz is kell az idegen nyelv. Külföldi munkavállaláshoz is szükséges lehet - tette hozzá Takács Istvánná. - Idegen nyel­vek tudása elengedhetetlen a globalizált világban. Ösz­tönzésnek is tökéletes, hogy összekapcsolják a két papír megszerzését - válaszolta Pa­taki Stefánia. - Manapság már minden munkahelyen kérik a nyelvtudást, sokan mennek külföldre dolgozni, ott hat­ványozottan érvényes, hogy idegen nyelvet tudni kell. Le­het hogy nem mindenkinek tetszik ez a rendszer, de az or­szág mindenképp profitál be­lőle - felelte Kertész Gabriella.

Next

/
Thumbnails
Contents