Kelet-Magyarország, 2010. május (70. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-08 / 106. szám

2010. MÁJUS 8., SZOMBAT KELET-MAGYARORSZÁG Ötnapos üléssel kezdenének Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője (b) és Répássy Róbert frakcióigazgató fotó: mti, beliczay László 19 állandó bizottsága lehet az új Országgyű­lésnek. BUDAPEST. Az új parlament­ben várhatóan 19 állandó bizottság működik majd. Az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő pénteki egyezteté­sen nem tudtak megegyezni az ellenzéki pártok az egymás között felosztható parlamen­ti bizottsági elnöki és alelnöki posztok arányáról. A külügyi bizottság elnöklésének ügye nyitott maradt, az MSZP sze­rint ezt a testületet továbbra is az ellenzéknek kell vezet­nie. Megállapodás született a frakciók parlamenti patkóban elfoglalt helyéről. Egy ú|, plusz egy új név A törvényhozás május 14-re tervezett alakuló ülését elő­készítő, sorrendben a har­madik, mintegy két órás pén­teki egyeztetésen a Fidesz a jelenleg létező 18 testület mellé indítványozta a fenn­tartható fejlődés bizottságá­nak megalakítását, de ettől az ellenzék kérésére elállt, majd -utóbbi indítványára - „átke­resztelték” a környezetvédel­mi bizottságot a fenntartható fejlődés bizottságává, vala­mint megegyezés született egy, a fogyasztóvédelemmel foglalkozó új testület létreho­zásáról. Lázár János, a Fidesz frak­cióvezetője azt kezdemé­nyezte, hogy a jövőben 19 állandó bizottsága legyen az Országgyűlésnek, hatnál - az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási; a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki; a foglalkoztatási és munka­ügyi; a fenntartható fejlő­dés; a nemzetbiztonsági; a fogyasztóvédelmi bizottsá­gokban - adjon elnököt az ellenzék, a kormánypártok­nak 23, az ellenzék pedig 14 alelnöki helye legyen. Utób­bi számát később 16-ra emel­te fel. Az ellenzéki pártok alapvetően elfogadhatónak nevezték a struktúrát, de nyitott kérdés maradt a kül­ügyi és határon túli magya­rok bizottságának ügye: az MSZP szerint azt elvi okok, a kormányzat ellenőrzése Lázár János bejelentette: a Fidesz azt kezdeményezi, hogy ha az alakuló ülés május 14-én, pénteken lesz, akkor az Országgyűlés legközelebb május 17-én, hétfőn üljön össze; azon a héten valószí­nűleg végig ülésezik a Ház. A tervek szerint jövő kedden folytatódnak az egyezteté­sek. Szerdai egyeztetésükön miatt továbbra is az ellen­zéknek kell vezetnie ezt a testületet, a Fidesz azonban ehelyett az ellenzéknek fel­mér elfogadták a frakciók képviselői, hogy házelnök mellett öt alelnöke legyen az Országgyűlésnek, három kor­mánypárti és két ellenzéki; megállapodtak abban is, hogy tíz jegyzővel működik ezen­túl a Ház, amelyből ötöt a kor­mánypárt ad, két-két jegyzője lesz az MSZP-nek és a Jobbik­nak, egy pedig az LMP-nek. kínált egy alelnöki posztot még eggyel megtoldaná. Nincs megegyezés Az ellenzéki pártok nem tud­tak megegyezni a Fidesz által felkínált hat bizottsági elnöki poszt és a kormány oldal által új indítványként előterjesz­tett 16 alelnöki hely egymás között felosztható arányáról. Az MSZP 3:2:1, az LMP 2:2:2 arányban osztaná fel a három párt között az elnöki posztok számát; a Jobbik azt jelezte, a költségvetési és a nemzet- biztonsági bizottság elnöki posztját szeretné megkapni. Lázár János leszögezte: az alakuló ülésen dönteni kíván­nak a Ház vezetéséről és a bi­zottsági struktúrától, reméli az ellenzéki pártok meg tud­nak egyezni, ezt nem kíván­ják befolyásolni; mint mond­ta, a kereteket ajánlották fel. KI hol ül a patkóban A megbeszélésen az ellenzéki pártok megegyeztek a patkó­ban egymás mellett elfoglalt helyükről: a Fidesz-KDNP ül az elnöki pulpitus jobb olda­lán kezdődő szektorokban, a frakciószövetséget az LMP kö­veti a sorban, majd a Jobbik és az MSZP. A Jobbik bejelentet­te, hogy a „legbaloldaliabb” szektort átengedi a szocia­listáknak. Molnár Oszkár, az egyetlen független képviselő az LMP mögött ül majd. mti Május 17- tői ülésezhetnek Brit patt gy apró, magán felejtett mikrofon majdnem megpe­csételte a politikai karrierjét Gordon Brown leköszönő és talán újra beköszönő kormányfő­nek. Finoman fogalmazva leminősítette egy válasz­tóját, aki szóvá tette, hogy elege van már a szigetorszá­got elözönlő idegenekből. Ki tudja ma már eldönteni, hogy ez a csaknem botrányos intermezzo végül is kinek használt a szoros választá­si kampányban. A lényeg, hogy az ellenzék, a toryk győzelme nem hozta meg a kormányalakításhoz szüksé­ges abszolút többséget. A legnemesebb szellemi sportban, a sakkban a király­nő lépése döntő lehet. Ám Nagy-Britanniában most nem a sakktáblán dől el a kor­mányalakítási játszma. Némi koalíciós alkudozás és ígér­getés árán akár az egyszerű többségi akaratot is megmá­síthatják a Temze-parti par­lamentben. így a Tony Blair emberének számító Gordon Brown akár újra kormányt alakíthat. Patthelyzetben. A királynő asszisztálásával. istvan.szanto@iinform.hu Leadták a voksukat a képvise­lők a német parlament alsóhá­zában (Bundestag) Berlinben tegnap, amikor a Görögország támogatását célzó nemzetközi pénzügyi segélycsomaggal kapcsolatos törvénytervezetről szavaztak. A német parlament jóváhagyta a tervezetet, amely­nek értelmében Németország a 110 milliárd eurós csomaghoz az eurózóna tagállamai közül a legnagyobb mértékben, 28 szá­zalékkal, 22,4 milliárd euróval járul hozzá. foto: epa Júliustól jön az adócsökkentés Matolcsy: a Fidesz 12-16 adónemet törölne el, vonna össze. BUDAPEST. Matolcsy György, az Orbán-kormány leendő nemzetgazdasági minisztere a TV2 műsorában pénteken azt mondta: egyértelműen lesz adócsökkentés július l-jétől, amikor elindul egy 3 éves adócsökkentési prog­ram. Leszögezte: a jelenlegi 52 adónemből a Fidesz 12-16 adónemet törölne el, vagy vonna össze, ez a folyamat július l-jétől indulna. A mi­niszteri szék várományosa szerint az szja-hoz, a társasá­gi adóhoz is hozzá kell nyúlni, ahogy a járulékokhoz is. Leszögezte: először is meg­szüntetik a „félszuper” bruttó­sítást, a munkaadói járulékot kiveszik az adóalapból, ami önmagában jelentősen emeli majd az embereknél maradó jövedelmet. „A szuperbruttó­sítást kivonjuk a rendszerből, mert ez rejtett adó” - fogalma­zott. Arról nem tudott nyilat­kozni, ezt visszamenőleg te­szik-e. Mint mondta, ha olyan helyzetben lesznek, hogy ez megoldható, akkor megteszik, de a cél, hogy a magyar gazda­ságot „előre juttassák levegő­höz”. A munkaadói járulékot 5-10 ponttal kell csökkenteni a leendő miniszter szerint, de ennek 3 éves elosztása attól függ, „mit talál” Varga Mihály munkacsoportja. Matolcsy György szerint a cél, hogy a teljes adóterhelés egyhar- maddal csökkenjen. Elsőként nagy valószínűséggel olyan adónemeket törölnek el, illet­ve csökkentének, amelyek a vállalkozói szférában gátolják a munkahelyteremtést. Kérdésre válaszolva szólt arról is: a devizahiteleseknek felkínálják a jelzáloghitelek „forintosításának” lehetősé­gét egy állami devizakövete­lési alapon keresztül. mti Hétfőn alakul meg az LMP parlamenti frakciója Bajnai mielőbbi vagyonosodási vizsgálatot kért BUDAPEST. Cáfolta a kormány- szóvivő a Magyar Nemzet pénteki cikkében foglaltakat, miszerint a most távozó mi­niszterek és a miniszterelnök megússza a vagyonosodási vizsgálatot. Szollár Domo­kos közleményében azt írta: Bajnai Gordon levélben kér­te a kormány tagjait érintő vagyonosodási vizsgálat mi­előbbi megkezdését az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ). A mi­niszterelnök, a miniszterek és a többi állami vezető a hatá­lyos törvényi szabályoknak megfelelően aláveti magát a vagyongyarapodási vizsgálat­nak, ahhoz minden szükséges adatot, nyilatkozatot, hozzá­járulást megad. MTI Budapest. Vasárnap és hétfőn Esztergom-Búbánatvölgyben üléseznek a Lehet Más a Po­litika (LMP) parlamenti kép­viselői; hétfőn itt alakul meg hivatalosan az LMP frakciója. Jávor Benedek, a párt szó­vivője elmondta: a két napos tanácskozáson megbeszélik, csapatként hogyan tudnak minél jobban együttműködni a parlamentben és felkészül­nek a rájuk váró feladatokra. Megválasztják a frakcióveze­tőt és helyettesét is, de egy­előre még senkit nem jelöltek ezekre a posztokra. A frakció hivatalosan hétfőn alakul meg és ekkor osztják el a bizott­sági helyeket is. Hozzátette: egyelőre nem dőlt el ponto­san, hány bizottsági elnöki, alelnöki és egyéb pozícióval rendelkezik majd az LMP, de nagyjából látják a kereteket így több forgatókönyvvel ké­szülnek az Országgyűlés ala­kuló ülését előkészítő tárgya­lások keddi folytatására. A szóvivő a helyszínválasz­tást azzal indokolta, hogy 2007 őszén egy itteni panzi­óban történtek meg az „első kapavágások”, amelyek előbb egy társadalmi kezdemé­nyezés, majd az LMP mint párt létrejöttéhez vezettek. A résztvevők ezt követően is többször találkoztak itt, ezért szimbolikus lépésnek szán­ják, hogy ezen a helyszínen tartják az első frakcióülést.MTi Bizalmatlansági indítvány BUKAREST. Szakértői kormány felállítását javasolják a román ellenzéki liberálisok, a szoci­áldemokraták pedig bizalmat­lansági indítványt nyújtanak be a parlamentben az Emil Boc vezette kabinet ellen, mi­vel szerintük az elmúlt hat év jobboldali kormányzásának a csődjét tükrözik a meghirde­tett megszorító intézkedések. PÉNZNEM árfolyam változás Euró 281.99 G +4,52 USA dollár 221.60 Q +5,13 Svájci frank 198,87 0 +5,25 Angolfont 324,42 © -1,39 Románlej 67,42 O +1.00 Ukrán hrivnya 27,80 Q +0,48 Horvát kuna 38,80 O +0,55 Lengyel zloty 67,50 © -0,60 ugazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB © KITEKINTŐ: BRIT VÁLASZTÁS - A KONZERVATÍVOK NYERTEK, DE EZ KÉVÉS A KORMANYALAKITASHOZ Kormányalakítási tárgyalásokra tett iavaslatot pénteken a brit Munkáspárt és a konzervatívok vezetője Is a Liberális Demokratáknak, miután egyértelművé vált, hogy az előző napi parlamenti választások nyomán - csaknem négy évtized óta első ízben - egyik nagy brit parlamenti pártnak sem lesz meg az önálló kormányalakításhoz szükséges abszolút többsége a londoni alsóházban. Először Gordon Brown miniszterelnök, a választásokon második helyre került, 1997 óta kormányzó Munkáspárt vezetője állt a sajtó elé, közölve: kész tárgyalásokat kezdeni Nick Cleggel, a Liberális Demokraták vezetőjével. Kijelentette: Nagy-Britanniában olyan helyzet alakult ki, amely „ismeretlen a mostani politikus nemzedék számára”. Külön hangsúlyozta azt Is, hogy kormányfőként teszi nyilatkozatát. Brown ezzel azt kívánta nyomatékosítani, hogy a törvényerejű brit politikai szokásjog alapján a mostanihoz hasonló parlamenti patthelyzet kialakulása esetén a hivatalban lévő miniszter- elnök marad a kormány élén, egészen addig, amíg valamilyen pártközi egyezség alapján új kormány nem alakul. Brown pénteken - a „koalíció” szó kiejtése nélkül - ilyen egyezséget ajánlott a harmadik legnagyobb frakciót adó Liberális Demokraták­nak. Ajánlatát a liberálisok által szorgalmazott intézkedési javaslatokkal igyekezett vonzóvá tenni. Kijelentette: tiszteletben tartja, ha a libe­rálisok először a legtöbb mandátumot szerző Konzervatív Párttal kezdenek tárgyalni. Ám ha e tárgyalások eredménytelenül zárulnak, ő készen áll áttekinteni Cleggel „azokat a területeket, amelyeken bizonyos fokú egyetértés lehetsé­ges” a Munkáspárt és a Liberális Demokraták között. Brown e területek között kiemelt helyen említette az „igazságosabb választási rendszer" megteremtését, amelyet a liberálisok régóta kö­vetelnek. Brown pénteki nyilatkozatának egyik feltűnő eleme volt az a félmondat, amelyben kijelentette: a stabil kormányzás érdekében „bármelyik párt” vezetőjével kész találkozni. David Cameron konzervatív vezető is „nagysza­bású, nyílt és átfogó” tárgyalásokat javasolt a Liberális Demokratáknak. A tory vezér nyilatko­zatában szintén nem ejtette ki a „koalíció" szót, de közölte: szeretné, ha a két párt együttmű­ködne az ország „nagy és sürgető problémáinak megoldásában”. Cameron mindazonáltal elő­ször azokat a területeket említette, amelyekben a toryk nem hajlandók kompromisszumra: ezek között kiemelt helyen van a bevándorlás szabá­lyozása és a brit védelmi képesség megőrzése a jelenlegi szinten. Ezek potenciális ütközési pontok, mivel a liberálisok például amnesztiát adnának a már Nagy-Britanniában élő illegális bevándorlóknak - amiről a toryk hallani sem akarnak. Cameron szerint ugyanakkor lehet találni sarkalatos jelentőségű együttműködési területeket; ezek között említette a környezet- védelmet és az adócsökkentést. Nick Clegg liberális vezető a választások után már tett erős utalást arra, hogy a konzerva­tívokat látná szívesebben kormányon, mivel - szavai szerint - a kormányzás joga a legtöbb mandátumot szerző pártot illeti, a koalíció lehetőségét azonban egyelőre nem említette. Sir John Major volt konzervatív miniszterelnök azonban pénteken kijelentette: a liberálisok kormányzati tisztségekhez juttatása „azaz ár, amelyet érdemes lenne megfizetni a stabil kormányzásért". KELET 2 Mindenfelől képviselői előtt, Britannia első zöld miután kiderült, párti képviselője, hogy ő lesz Nagy- foto: epa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents