Kelet-Magyarország, 2010. május (70. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-07 / 105. szám
2010. MÁJUS 7., PÉNTEK KELET-MAGYARORSZÁG KELET Támogatott képzések DEBRECEN. 2010-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében 100%-ban támogatott kötelező, választható, és OKJ-s képzések indulnak gazdálkodók számára a Debreceni Egyetem az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában. ÖKJ-szakképesítések: Aranykalászos gazda, Mezőgazdasági vállalkozó, Méhész, Ökogazda, Mezőgazdasági erő- és munkagép-kezelő, Növényvédő és méregraktárkezelő. Kötelező képzések azok számára, akiknek ÚMVP intézkedések keretében benyújtott támogatási kérelmük van, a pályázatukat jóváhagyták, vagy részben jóváhagyó támogatási határozattal rendelkeznek. További információk: tel.: 30/759-7518 E-mail: maten@ agr.unideb.hu, honlap: www. agr.unideb.hu/rszk biwmmm Fagyosszentek előtt és után DEBRECEN. Májust nevezik tavaszutó vagy pünkösd havának is. A néphagyomány szerint e hónap folyamán célszerű a zöldséges kertekben elvetni a gumós, levélzöldségeket, és a hüvelyeseket. A népi tapasztalat szerint különösen alkalmas a babot, borsót, lencsét Babevő János napján (május 6-án ) vetni, hogy bő termést hozzon. A három fagyos szent Pongrác (május 12.), Szervác (május 14.), Bonifác (május 15.) napján nem vetnek, nem palántáznak a hagyományos parasztgazdaságokban. A veteményesekben tűzgyújtással, füstöléssel igyekeznek megóvni a termést. A fagyosszentek elmúltával ültetik az uborka- és paradicsompalántákat, hogy ne károsodjanak. Lovászpatonai pirosmagvú FOTÓ: ARCHÍV Biogazdálkodóknak Debrecen. A köles az egyik legősibb termesztett gabonaféle, napjainkban azonban kis területen, főként kettős termesztésben, és másodvetésben kipusztult vetések pótlására termesztik. A kölest leginkább madár- eleségként hasznosítják, de az egészséges táplálkozás előtérbe kerülésével a biológiailag értékesebb élelmiszerek között a köles is növekvő szerepet kap - főként biotermékként kerül forgalomba. A Lovászpatonai pirosmagvú köles magját elsősorban ma- dáreleségként hasznosítják, de emberi fogyasztásra is alkalmas. A Maxi fajta szemszíne fehér, jól hántolható. A kedvezőtlen adottságú, aszálynak kitett területeken fő és másodnövényként is sikeresen termeszthető. 6) http://portaLagr.unideb.hu Hírek. További információk megtekinthetők portálunkon. Növénytermesztési kutatások A régióra jellemző szántóföldi növényfajok vizsgálatát végezzük komplex módon. Debrecen. A Debreceni Egyetemen (ill. a jogelőd Agrártudományi Egyetemen) a mai értelemben vett, korszerű növénytermesztési tudományos kutatások több mint fél évszázaddal ezelőtt kezdődtek. E kutatások középpontjában az akkori extenzív, alacsony termésátlagú szántóföldi növénytermesztés termésátlag-növelésének tudományos megalapozása volt részben az alap. Ezeket olyan tartamkísérletekbeállításával lehetett interdiszciplináris módon modellezni, melyek akkor elsősorban a termés mennyiségi növelését, részben a minőség javítását szolgálták. Ezek a több évtizedes tartamkísérletek ma is folytatódnak eltérő agroökológiai feltételek mellett (Látókép, Debrecen, Hajdúböszörmény). Fontosságuk az agronómiái kutatások mellett más területekkel is bővültek, melyek közül külön is ki kell emelnünk a környezet- és természetvédelmi, valamint élelmiszer funkcionális és minőségbiztonsági összefüggéseket. A tartamkísérletek jelentősége felértékelődött. A kísérletek eredményei választ adhatnak arra, hogyan változtassunk az egyes szántóföldi növényfajok termesztéstechnológiáján a globális klímaváltozás negatív hatásai miatt, valamint hogyan tudjuk a technológiák agronómiái és ökonómiai hatékonyságát javítani. Környezetbarát technológiák A tudományos kísérleti projektek keretében a régióra Őszibúza-tartamkísáriet jellemző szántóföldi növényfajok (őszi búza, kukorica, olajnövények, hüvelyes és egyéb növények) környezetbarát, termőhely- és fajtaspecifikus technológiai elemeinek vizsgálatát végezzük komplex módon (growth- analízis, fotoszintetikus aktivitás mérés, fenometriai tulajdonságok, LAI-értékek, termésmennyiség, termésminőség stb.). Az elért tudományos eredményeket nívós hazai és külföldi szakmai folyóiratokban, valamint önálló, tematikus kiadványokban jelentetjük meg. Szaktanácsadás Hangsúlyosan fontos feladatunk az elért eredmények innovációja a szaktanácsadási munka keretében. Szakmai rendezvényeinken évente több száz szakember vesz részt (minden év május végén búzatanácskozás, szeptember elején kukorica-napraforgó FOTÓ: DR. PEPÓ PÉTER tudományos konferencia). Tudományos munkánk eredményeit rövid időn belül az egyetemi oktatásba integráljuk. Hazai és nemzetközi A kísérleti munkákban széleskörűen együttműködünk a hazai kutatóintézetekkel (Szeged, Martonvásár), a nemzetközi vállalatokkal (Syngenta, Pioneer, BASF, Bayer, Dow AgroSciences, Kwizda, Makhthesim, Cheminova stb.), a termelési rendszerekkel (KITE, IKR), korszerű gazdaságokkal (Mezőhegyes, Mezőkövesd, Hajdúböszörmény, Létavértes stb.). Széleskörűek a nemzetközi tudományos kapcsolataink (Gembloux-i Egyetem, Purdue Egyetem, Reading-i Egyetem, Nyitrai Egyetem, Kijevi Egyetem, Nagyváradi Egyetem, Eszéki Egyetem, BOKU (Bécs) stb.). IjrTpEPÓ PÉTER egyetemi tanár Virágzó repcetábla fotó: dr. pepó Péter ©PARTNERI KAPCSOLATOK Hallgatóink nyári gyakorlatainak helyszíne Évtizedek óta nagyüzemi kísérletek folynak a Ménesbirtok területén a legfontosabb szántóföldi növényfajokkal. Debrecen. A Mezőhegyesi Ál- lamiMénesbirtokotl784-ben alapították. Az elmúlt évszázadok során a Ménesbirtok kiválóan alkalmazkodott a folyamatosan változó követelményekhez. Ennek megfelelően alakult ki a jelenlegi termelési szerkezete, amely szántóföldi növénytermesztést és vetőmag-előállítást, vetőmag-feldolgozást, szarvasmarha-tenyésztést és tejtermelést, valamint erdő- és vadgazdálkodást foglal magába. 2009-ben a társaság árbevétele 6,7 milliárd forint volt. A Ménesbirtoknak a területe megközelíti a 10 000 ha-t, amely kiváló lehetőségeket teremt a korszerű, magas színvonalú termeléstechnológia megvalósításának. A gazdaság termelési adottságai is kitűnőek. Fontos ágazat Aszántóföldi növénytermesztés fő célja a vetőmag-előállítás, amely a gazdaság területének közel felén történik, hibridkukorica, őszi búza, borsó és repce növényeknél. Fontos ágazat a saját állatállomány takarmányszükségletének biztosítása a különböző takarmánynövényekkel. A szarvasmarha-tenyésztést és tejtermelés alapját több mint 1100 kiváló genetikai képességű holstein-fríz keresztezett tehén jelenti. Az erdőgazdálkodás akác, egyéb kemény lombos, tölgy, nemes nyár fafajok alkotta 1400 ha területen folyik. A Ménesbirtokkal évtizedek óta szoros kapcsolatot ápol a MÉK Növénytudományi Intézete. Évtizedek óta nagyüzemi kísérletek folynak a Ménesbirtok területén a legfontosabb szántóföldi növényfajok felhasználásával. 2003-tól a Ménesbirtok a MÉK „Mintagazdaság”-ként működik. Ez nagyon szoros kapcsolatot jelent az oktatási feladatok teljesítése vonatkozásában. BSc-hallgatóink közül többen a gazdaságban teljesítik a 7. gyakorlati félévet. Hallgatóink közül számosán választják nyári gyakorlatuk helyszíneként a gazdaságot. Országjárásunk során rendszeresen felkeressük és bemutatjuk a hallgatóknak a Ménesbirtokon folyó magas színvonalú növénytermesztési és állattenyésztési munkát. A Ménesbirtok vezető szakemberei közül többen rendszeres résztvevői a záróvizsga-bizottságoknak. Minőségi alap A Ménesbirtok kiváló szakembereivel rendkívül szoros, mindennapi kapcsolatban teljesítjük azokat a feladatokat, amelyeket a kutatásban, az oktatásban, a szaktanács- adásban vállaltunk. Ez a szoros kapcsolat minőségi alapot nyújt arra, hogy a jövőben együttműködésünket tovább tudjuk szélesíteni és még hatékonyabbá tudjuk tenni. DR. PEPÓ PÉTER egyetemi tanár Újabb tudományosoktatási együttműködés DEBRECEN. Az Ukrán-Magyar Kormányközi Tudományos Együttműködés (TéT) keretében a Debreceni Egyetem AGTC MÉK oktatói (prof. dr. Kátai János, prof. dr. Sárvári Mihály, prof. dr. Pepó Péter) szoros kutatási együttműködést alakítottak ki az Ukrán Állami Egyetem Informatikai Kar és az Ukrán Agrártudományi Egyetem Biológiai és Természeti Erőforrások Kar oktatóival. A projekt keretében kutatómunka folyik a növénytermesztési tér anyag- és vízforgalmának modellezésével a növénytermesztési folyamatok hatékonyságának a javítása, a technológiai inputok környezeti terhelésének a mérséklése a céljából. A projekt mindkét fél önálló kutatási feladatainak megvalósítása mellett kölcsönös tanulmányutakat, az eredmények - workshopok keretében - szélesebb körű megismertetését is magába foglalja. A magyar egyetemi oktatók 2010. február-márciusában voltak a Kijevi Egyetemen és végeztek kutatómunkát, tartottak előadásokat, valamint megalapoztak újabb tudományosoktatási együttműködést. A Kijevi Egyetem előtt FOTÓ: ARCHÍV Interaktív tananyagfejlesztés DEBRECEN. 19 A Debreceni Egyetem AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara „Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése” címmel nyertes TÁMOP - 4.1.2- 08/1/A/2009-0010 pályázatot koordinál. A projektben részt vesz a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, valamint a Pannon Egyetem Georgikon Kara. A pályázat összköltségvetése: 97 000 000 Ft, ebből a támogatási összeg 77 600 000 Ft. A projekt megvalósítása során fő célunk a rugalmas képzési kínálat bővítése, a modul rendszerű, digitális tananyagfejlesztés. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg © KARRIER Egyetemtől a nemzetközi régió igazgatóságig Dr. Szabó Péter fotó: archIv Debrecen. Dr. Szabó Péter 1993-ban végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Az egyetem befejezése után jelentkezett a hazánkban akkoriban induló, új típusú PhD- képzésre. Ez hároméves nappali oktatást jelentett a DATE Növénytermesztéstani Tanszékén, ahol a tanszék tanáraival, professzoraival együtt dolgozhatott, saját kutatási témája és kísérlete volt, ami az adott témában való mélyebb ismeretek megszerzését tette lehetővé. A kukorica egyik legfontosabb termesztéstechnológiai elemét, a tőszámot és annak a termésre gyakorolt hatásait vizsgálta. A fokozat megszerzése után, 1996-ban a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. pályázatára adta be jelentkezését. Az Rt. akkoriban alakította ki a környékbeli gazdákat segítő integrációs rendszerét és ennek megszervezése volt az elsődleges feladata. Időközben sikeresen megvédte a doktori disszertációját is. Négy év elteltével jelentkezett a Monsanto vállalathoz, ahol a magyarországi kukoricakutatást vezette. Majd 2001-ben megpályázta a Syngenta Seeds Kft. kukorica-termékfejlesztői állását. Jelenleg is itt dolgozik, de 2004 óta e tevékenységet már az egész közép- és keleteurópai régióban koordinálja. A Debreceni Egyetem AGTC Növénytudományi Intézete és a Syngenta Seeds Kft. között évtizedek óta széles körű kutatási együttműködés van, amely különösen eredményes volt az őszi búza, kukorica, napraforgó és repce termesztéstechnológiájának fejlesztésében. Debrecen. A globális felmelegedés okozta klímaváltozás következtében 1901-2008 között Magyarországon az évi középhőmérséklet 1 °C-kal növekedett (OMSZ-adatok). Ennek következtében a kukorica optimális vetésideje az eddigiekhez képest (IV. 25.-V. 5.) 10-14 nappal korábbra tehető. A korai vetésidővel összefüggő környezeti változások (napsugárzás, hőmérséklet stb.) módosítja a kukorica növény növekedését, fejlődését. A közel két héttel korábbi vetésidő esetén nő a kukorica termésbiztonsága, mert a hím- és nővirágzás, megterméke- nyülés, szemtelítődés kezdete kedvezőbb időpontra esik (június vége - július eleje), és nem július második felére, amikor gyakori a légköri aszály, a vízhiány miatti stressz, ami mérsékli a termést. A korábbi vetésidő hatásaként korábban következik be a fiziológiai érés is, amikor már további tápanyag-beépülés, termésnövekedés nincs, megkezdődik a szemtermés vízleadása, így akár 5-8%-kal is kisebb szemnedvesség-tar- talommal takarítható be a kukorica. Aminek következtében a szárítási költség akár 30-40 ezer forinttal is csökkenthető hektáronként. DR. SÁRVÁRI MIHÁLY egyetemi tanár
