Kelet-Magyarország, 2010. május (70. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-31 / 124. szám

2010. május Pályázati döntés 2010. május 12-én döntött a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság a Munkaerő-piaci Alap Decentralizált keretének felhasználásáról az Észak-alföldi Régióban. A forrás egyrészt olyan mikro-, kis- és középvállalkozások számára használható fel korszerű tárgyi eszközök beszer­zésére, melyek gyakorlati képzőhelyként részt vesznek a tanulók képzésében, másrészt olyan szakképzést folyta­tó szervezetek, melyek hiány-szakképesítésekben folytat­nak képzést. Ebben az évben a megadott határidőig 163 vállalkozói és 9 képző intézmény nyújtott be pályázatot az összesen közel 600 milliós keretösszegre. A beadott támogatási igé­nyek meghaladták a rendelkezésre álló keretösszeg két­szeresét. A Bizottság 63 vállalkozás és 3 egyéb szakképzési tár­sulás pályázatát találta támogatásra érdemesnek. A pályá­zatok több mint fele formai hiba miatt nem kerülhetett a grémium elé. A bírálat során a támogatott pályázatok 35%-a, 22 pályá­zat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vállalkozások eszköz- beszerzéseit támogatja. Energiaközösségek szakmai fóruma 2010. március 10-én Nyíregyházán tartott előadást Halkovics Zoltán, független beszerzési szakértő, a csopor­tos energiabeszerzés előnyeiről, módszereiről és az általa biztosított előnyökről. Hazánkban a villamos energia és a gázpiac liberalizáció­ja óta a fogyasztók szabadon választhatnak, így akár 8%-os megtakarítás is elérhető. Ez a váltás éppen olyan egysze­rű, mint például a vezetékes telefonszolgáltatás változtatá­sa. Azonban ebben a szektorban a fogyasztói közösségek kialakítása esetében elérhető megtakarítás jelentős lehet. Az energiaközösségek célja, hogy tagjaik tehát kedvező áron juthassanak villamos energiához és földgázhoz. Egy egyszerű példa: ha jelenleg egy vállalkozás a villamos ára­mot 100 egység összegért kapja, kereskedőváltással hoz­zájuthat az új szerződéssel 96 egységért, míg fogyasztói közösségben akár 92 egység összegért is megkaphatja. Az előadó azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy minden ilyen döntést célszerű megelőznie egy energiabeszerzési szakértővel való tanácskozásnak. Kiadja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. Tel.: 42/311-544, fax: 42/311-750 e-mail: info@szabkam.hu , Szerkesztő: Mészáros Éva Nyomdai munkálatok és terjesztés: Inform Média Kft. 4031 Debrecen, Balmazújváros út 11. Tel.: 52/526-626, fax: 52/412-940 ISSN-szám: 1589-4819 Energiahatékonysági felmérés Annak érdekében, hogy elérjük az Európai Unió ambiciózus „20-20- 20”-as célkitűzését, nélkülözhetet­len a vállalatok aktív szerepvállalá­sa, méretüktől függetlenül. A célki­tűzés magában foglalja, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentenünk kell az üveg­házhatást okozó gázok kibocsátását, 20%-kal vissza kell fognunk az ener­giafogyasztást, valamint 20%-ra kell növelnünk a megújuló energiák ará­nyát az energiafogyasztáson belül. A vállalkozások láthatóan felismerik a klímaváltozás elleni harc fontosságát és az energiahatékonyságból szárma­zó lehetőségeket. Ugyanakkor a gaz­dasági és pénzügyi válság, a tudatos­ság és az információ hiánya, valamint az idő szűkössége következtében sok energiamegtakarítási lehetőséget nem használnak ki megfelelő mértékben. 12 európai ország kereskedelmi és iparkamarája 2009-ben egy kér­dőíves felmérést valósított meg több mint 2000 vállalkozás részvételével az Európai Unió Intelligent Energy Europe programjának támogatásával futó CHANGE projekt keretében. Az Eurochambres, az Európai Kereske­delmi és Iparkamarák Szövetsége által koordinált CHANGE projekt célja a kis- és középvállalkozások tájékoztatá­sa az intelligens energiák, azaz az ener­giahatékonyság és a megújuló energi­ák alkalmazásának a területén. A felmérést annak érdekében végezték el a kamarák, hogy értékel­jék és fejlesszék a vállalatoknak ezen a területen nyújtható szolgáltatásokat. A projektet Magyarországon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordi­nálja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KIK és más területi kereskedelmi és iparkamarák együttműködésével. Az alábbiakban foglaljuk össze a felmérés főbb következtetéseit, kitérve a magyar vállalatok válaszaira is. Energiatudatos gondolkodás: Az energiaköltségeket figyelembe véve nyilvánvaló, hogy minél többet költ egy vállalat energiára, annál fon­tosabb számára az energiahatékony­ság. A magyar cégek is fontosnak tart­ják az energiahatékonyságot, a meg­kérdezettek 87%-a szerint fontos ez a téma, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is egyre inkább energiatu­datosán gondolkodnak. Az energetikai szakértelem hiány­zik a kisebb vállalatoknál: Míg a vál­lalkozások, mérettől és tevékenységi körtől függetlenül, tudatában vannak az energiahatékonyság fontosságának és előnyeinek, addig a kis cégeknek a gyakorlatban nincs lehetőségük külön alkalmazottat foglalkoztatni az ener­giával kapcsolatos ügyekkel. Magyar- országon is csupán a vállalatok 15%- ánál foglalkoztatnak külön energia­ügyekért felelős munkatársat. A költségmegtakarítás az ener­giahatékonyság fő ösztönzője: Vala­mennyi szektor vállalkozásai végez­nek energiahatékonysági intézkedé­seket, elsősorban olyanokat, melyek az alkalmazottakhoz köthetőek, nem technológia specifikusak, illetve ame­lyek nem igényelnek nagy beruházá­sokat. A felmérésben résztvevő cégek nyilvánvalóan az energiahatékonyság költségcsökkentő hatását értékelték a legfontosabb tényezőnek. Eszközök az energiahatékonyság fokozására: A felmérés kitért arra is, hogy a vállalatok mely eszközöket tart­ják a legfontosabbnak az energiahaté­konyság és a megújuló energiák terüle­tén rejlő lehetőségek kihasználásához. A megkérdezett európai cégek szerint a legfontosabb eszközök a pénzügyi támogatások, az adóösztönzés vala­mint a kevésbé bonyolult engedélyezé­si eljárások lehetnek. A magyarországi cégek is ezeket a lehetőségeket emelték ki, nagyobb hangsúlyt adva (65-70%) ezeknek az eszközöknek, mint uniós társaik (47-53%). A magyarországi vál­lalkozások sokkal fontosabbnak tartják a jó gyakorlatok példáinak propagálá­sát (53%), a berendezéseken szereplő energiafogyasztási besorolási címke meglétét (48%), valamint az informá­ciós és motivációs kampányok szer­vezését. Az energiahatékonyságot segí­tő intézkedések: A megkérdezett magyarországi vállalatok kétharma­da (67%) már tett intézkedéseket annak érdekében, hogy alkalmazottai tájé­kozottabbak legyenek és odafigyel­jenek a hatékony energiafelhaszná­lásra. A vállalatok további 15%-a ter­vezi, hogy a jövőben hoz valamilyen intézkedést ennek érdekében. Ezek­ben a pontokban megelőzzük az euró­pai átlagot, mivel uniós szinten csu­pán a cégek fele tett már valamilyen ehhez hasonló intézkedést és csupán 12%-uk tervezi valamely intézkedés bevezetését. Fontos továbbá kiemel­ni, hogy mig a hazai cégek 63%-a veszi figyelembe az energiafogyasz­tás mértékét új berendezés vásárlá­sakor, ez az arány az Európai Unió­ban csak 45%. Mind az uniós, mind a magyar vállalatok többségében ugyan­azokat az energiahatékonysági intéz­kedéseket valósították meg. Ezek a következők: i) a világítás modernizá­lása (EU: 48%, HU: 43%), ii) a futés- hűtés-szellőztetés korszerűsítése (EU/ HU: 43%), iii) energiahatékony irodai berendezések beszerzése (EU: 39%, HU: 38%). A pénzügyi tényezők az ener­giahatékonyságba történő befekte­tés legfőbb akadályai: A saját erő­források és a finanszírozás tradicioná­lis formái, mint például a banki hite­lek, a legelterjedtebb pénzügyi forrá­sok. A gazdasági környezet hatásain kívül úgy tűnik, hogy a szaktudás illet­ve az információ hiánya korlátozzák más finanszírozási eszközök igénybe­vételét, például az energiahatékonysá­gi beruházások megvalósításával fog­lalkozó szolgáltatókkal való szerző­déskötést. Az energiaauditok kevésbé gya­koriak a kisvállalatoknál: Míg a vál­lalatok 93%-a hasznosnak ítéli meg az energiaauditokat, uniós szinten csak 25%-uk, magyar viszonylatban csak 15%-uk jelezte, hogy vett már részt auditon. Az arány magasabb a nagyobb vállalatok esetében valamint azokban az országokban, ahol valamilyen támo­gatás vehető igénybe az auditok meg­valósításához. Az energiamenedzsment rend­szerek még mindig nem elég szé­les körben ismertek: A vállalkozá­sok döntő része hasznosnak ítéli meg az energiahatékonysági intézkedése­ket, de csupán az egyharmaduk ellen­őrzi ténylegesen hatásukat. A megkér­dezett cégek több mint fele számolt be 10%-nál nagyobb megtakarítás­ról. Az energiairányítási illetve ener­giamenedzsment rendszereket még mindig nem használják elég széles­körűen annak ellenére, hogy ezek a rendszerek megkönnyítik az energia­felhasználás mérését és következés­képpen hozzájárulnak az energiafel­használás nagyobb fokú ellenőrzésé­hez és optimalizálásához. Elgondol­kodtató, hogy míg az EU-ban a cégek 16%-a méri saját energiafelhasználását és 13%-a szabályozza is a fogyasztá­sát, addig Magyarországon a vállala­toknak csak a 3,5%-a. Az energiaszolgáltatókkal köthe­tő szerződések a költségmegtakarí­tás rejtett formái: Az is hozzájárulhat az energiakiadásaink csökkentéséhez, ha előnyösebb szerződés kötünk szol­gáltatónkkal vagy áram- illetve gáz- szolgáltatót váltunk. Ezt a lépést már néhány vállalat meg is tette, de továb­biakat kell erre ösztönöznünk. A meg­kérdezett európai vállalatok 21%-a, a magyarok 42%-a nem tud arról a lehe­tőségről, hogy változtathatna az elekt- romosáram-szolgáltatóján. Az uniós és magyar vállalkozások 13%-a ugyanezt nyilatkozta a gázszolgáltató vonatko­zásában. Míg az európai uniós cégek 24%-a (HU: 36%) már a lehető legked­vezőbb tarifájú szolgáltatást használja villamos energia igényének kielégíté­sére, a gázszolgáltató esetében csupán ll%-uk(HU: szintén 11%). Ugyanak­kor azt is meg kell jegyeznünk, hogy uniós szinten a villamos energia tekin­tetében 22%, a gáz esetében 9% váltott már szolgáltatót. A magyar vállalatok­nál ezek a számok alacsonyabbak: 15% illetve 9%. A villamos energiatarifán pedig az európai cégek 18%-ának, a magyar cégek 14%-ának sikerült vál­toztatnia, megegyezve a régi szolgál­tatóval. A gáz vonatkozásában megint alacsonyabbak a számok: az Unióban és Magyarországon is csak 6%. A megújuló energiák alkalmazá­sának előnyeit kevéssé használják ki a cégek: A megújuló energiaforrá­sokat alkalmazó cégek száma nagyon alacsony, ezért további intézkedések szükségesek a befektetések ösztönzése érdekében. A megkérdezett cégek nagy része (EU: 79%, HU: 86%) egyálta­lán nem használ semmilyen megújuló energiaforrást. Azok a cégek, amelyek használnak, leginkább a napenergiát hasznosítják (28%), vagy fotovillamos rendszert (23%), törpe vízi erőművet (16%) vagy biomasszát (15%) hasz­nálnak. További információ a projekt tevé­kenységeiről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Pálmay Flóra, nemzet­közi igazgatóhelyettes: www.mkik.hu . az Intelligens energiák menüpont Észak-alföldi Kiválósági Díj A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara együttműködve a régió másik két kamarájával 2010-ben is pályázatot hirdet az Észak-al­földi Kiválósági Díj elnyerésére. A pályázati kiírás az idén újabb pontokban módosul, annak érde­kében, hogy a pályázók egyre inkább igazodhassanak az EFQM- modellhez, így jobban átláthassák a Nemzeti Minőségi Díj priori­tásait. A pályázati felhívás elér­hető a kamara honlapján, www. szabkam.hu Integrált állásbörze Nyíregyházán 2010. június 9-én Helyszín: Bujtosi Szabadidő csarnok Nyíregyháza Géza u. 8-16. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány OFA Hálózata Integrált állásbörzéket (Foglalkoztatók, képzők, civil szervezetek börzéje és munkáltatói fórum) szervez a PERTU (Partnerség Együtt­működés a Regionális Tudásért) kiemelt projekt keretében. Az állásbörzék az ország 17 települé­sén kerülnek megrendezésre, köztük Nyíregyházán. A szervezők olyan cégek érdeklődéséi várják, akik álláslehetőségeket tudnak felkínálni az odalátogatóknak, vagy a közeljövőben olyan humánerőforrás-fejlesztéssel járó beruházást terveznek, ami számot tarthat az álláskeresők érdeklődésére! A rendezvényen 25 kiállító (foglalkoztató, képző cég, civil szervezet) részére térítésmentes megje­lenési lehetőség biztosított! Az állásbörze helyszínén az érdeklődők munkáltatói fórumon is részt vehetnek! A fórum célja, hogy hasznos információt nyújtson a résztvevőknek az alábbi témák­ban: /----------------------------;----------—----------------------------------------v- Foglalkoztatás után igénybe vehető támogatások,- START kártyacsalád,- Aktuális pályázati lehetőségek,- Tanulószerződések aktuális kérdései v _________________________________________________ Az állásbörzéről és munkáltatói fórumról bővebb információ az alábbi elérhetőségeken kérhető: OFA Hálózat Észak-alföldi Regionális Iroda 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Zsoltánszki Renáta, programvezető Tel./Fax: 52/531-881 E-mail: zsoltanszki.renata@ofa.hu Van Kiút! - lehetőségek, források ötletek Ezzel a címmel szervez szakmai kon­ferenciát a Világgazdaság együttmű­ködve a kamarával. A programban neves előadók ismertetik a megye gazdasá­gi helyzetét, fejlődési lehetőségeit. A tá­mogatási rendszerek aktuális kérdése­iről, a fejlesztési forrásokról és a sike­res pályázatírás taktikáiról, továbbá ked­vező hitelkonstrukciókról is szó lesz a szakmai konferencián, melyet 2010. június 3-án a kereskedelmi és iparkamara szék­házának konferenciatermében tartanak. (Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. III. eme­let) Együttműködés megállapodás Ez év májusában a kereskedelmi és iparkamara együttműködési megállapo­dást írt alá az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavé­delmi Tanácsadó Szolgálatával. A vállal­kozások körében még mindig nem kellő súllyal kezelt probléma a munkavédelem területe, melyhez szükséges tanácsadást, információszolgáltatást biztosít majd a két szervezet együttműködése. Építőipari regisztráció Továbbra is várja a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara azon vállalkozások jelentkezését, melyek építőipari kivitelezési tevékeny­ségeket folytatnak és még nem tettek ele­get regisztrációs kötelezettségüknek. Az ezzel kapcsolatos részletes információ­kért, segítségnyújtásért a 42/311-544-es telefonszámon várják az érintett vállal­kozások megkeresését. 4|H CHANGE Chambers - Energy - SMEs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents