Kelet-Magyarország, 2010. május (70. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-29 / 123. szám
2010. MÁJUS 29., SZOMBAT KELET-MAGYARORSZÁG KELET Pelczné Gáli Ildikó és Kovács Bála Brüsszelbe tart BUDAPEST. Pelczné dr. Gáli Ildikó, a Fidesz, valamint Kovács Béla, a Jobbik képviselője utazik Brüsszelbe, hogy az Európai Parlamentben (EP) betöltse az onnan „hazatérő” képviselők helyét. A két „hazatérő” képviselő, Schmitt Pál (Fidesz) és Balczó Zoltán (Jobbik) azért mondott le EP-helyéről, mert az áprilisi választáson a magyar Országgyűlésben is mandátumot nyertek, és mindketten ez utóbbit választották. A két képviselői hely nem tölthető be egyszerre, ezért kellett az érintetteknek arról dönteniük, melyik mandátumról mondanak le. A Brüsszelbe távozó Pelczné helyére a Fidesz-KDNP várhatóan új képviselőt állít a magyar Országgyűlésben. MTI Egy kisfiú dobja urnába szülei szavazatát egy prágai szavazóhelyiségben FOTÓ:EPA Választás Csehországban PRÁGA. Kétnapos képviselőházi választás kezdődött pénteken Csehországban. A parlament alsóházának 200 képviselői mandátumáért 25 párt és mozgalom több mint 5000 jelöltje versenyez. A választás eredménye szombaton, az esti órákban várható. Helyi megfigyelők szerint a választások legnagyobb esélyese a Cseh Szociáldemokrata Párt. MTI EmSŰEESLS Az átadás-átvétel aktuális kérdéseiről, az ügyvezető kormány utolsó teendőiről, egyéves kormányfői tevékenysége mérlegéről, valamint az ország jelenlegi állapotáról tájékoztatta Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök Sólyom László köztársasági elnököt pénteken. Az államfő hivatalában fogadta búcsúlátogatáson a leköszönő kormányfőt. A közel másfél órás találkozó után kiadott kommüniké szerint Bajnai Gordon köszönetét mondott Sólyom Lászlónak az együttműködésért. FOTÓ: MTI, SOÓS LAJOS Ősztől lehetne buktatni A közoktatási törvény módosítását javasolja a KDNP - ismét lehetne buktatni alsó tagozaton. Budapest. Már szeptembertől visszaállítaná a buktatás lehetőségét az általános iskola második osztályának végétől a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa a közoktatási törvény módosítását célzó indítványában. Osztályzással értékelni A parlament honlapján pénteken közzétett javaslat rögzíti, hogy az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A másodikban év végén és a további évfolyamokon a tanulókat osztályzással értékelik, de az iskola pedagógiai programban elő lehet írni a szöveges értékelést is. Hoffmann Rózsa a módosítást indokolva kifejtette: a jelenlegi törvény az 1-4. osztályos tanulók esetében az iskolát, illetve a pedagógust a kizárólagos szöveges értékelésre kötelezi. Az intézkedés idegen az általános hazai pedagógiai gyakorlattól, nem ad választ a tanulók és szülők jogos kérdésére, amely szerint tudni szeretnék, hogy a gyermek eredményei hogyan viszonyulnak az. elvárthoz, illetve a többiekéhez. Az előre megadott sablonok szerinti minősítés értékelési-önértékelési zavarokhoz vezetett, a szülőket elégtelenül tájékoztatta, és komoly társadalmi és szakmai ellenállásba ütközött - mutatott rá a szakpolitikus. Iskolai „előrelépés” A kereszténydemokrata képviselő - aki várhatóan az oktatást felügyeli majd a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában - kitér arra is javaslatában, hogy a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési osztályba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. A jogszabályi változtatások, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, szeptember 1-jén lépnek hatályba. MTI © ALAPOZÓ ES FEJLESZTŐ SZAKASZ A módosítás megerősíti, hogy az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik. Az első évfolyamon kezdődik és a második évfolyam végéig tart a bevezető, a harmadik évfolyamon indul és a negyedik végéig tart a kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődik és a hatodik évfolyam végéig tart az alapozó, a hetedik évfolyamon indul és a nyolcadik évfolyam végéig tartó a fejlesztő szakasz. A változtatást az jelentené, hogy az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanítási órák legfeljebb 2 5 százalékában „nem szakrendszerű” oktatás is folyhat. A hatályos törvény előírja, mikor, milyen arányban folyhat nem szakrendszerű és szakrendszerű oktatás. A javaslat elfogadása esetén hatályát veszti a jogszabály azon passzusa, amely szerint a 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. Szintén kikerül a jelenlegi törvényből, hogy a 2012/2013. tanítási év végéig az 5-6. osztályban, továbbá emelt szintű oktatás esetén az 1 -4. évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1 -jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon. ÓÉT: Elfogadhatatlan a javaslat ÓÉT: elfogadhatatlan a törvényjavaslat a kormánytisztviselők jogállásáról. Budapest. Tiltakoznak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat ellen az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk - tájékoztatta az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) pénteken az MTI-t. Az ÓÉT munkavállalói oldalának soros elnökségét ellátó ÉSZT közleménye szerint azért tiltakoznak a törvényjavaslat ellen, mert megengedné a munkáltatónak, hogy indoklás nélkül eltávolítsa a kormánytisztviselőket. Az önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat a munkáltatónak korlátozás nélkül lehetővé tenné, hogy a kormánytisztviselői jogviszonyban álló munka- vállalót indoklás nélkül, két hónapos felmentési idővel bármikor eltávolíthassa. Még a betegszabadság, a szülési szabadság, a gyes és a gyed sem nyújt ezen ipunkaválla- lóknak a többi munkavállalóval azonos védelmet - áll a közleményben. Mint írják, a szakszervezeti konföderációk tiltakoznak az ellen, hogy üyen jelentős, a munkavállalók nagy csoportját érintő törvényt példátlan és indokolatlan sürgősséggel, „kormányzati interregnumban” nyújtsanak be, tárgyaljanak meg és fogadjanak el. Az érintett munkavállalók képviselőivel nem folytattak előzetes érdekegyeztetést. Elfogadhatatlannak tartják olyan törvény életbelépését - teszik hozzá -, amely ellenkezik az Európai Unió szándékaival és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeivel. Pénteken az MSZP is azt javasolta, ne döntsön az Országgyűlés a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról anélkül, hogy az új kormány egyeztetéseket folytatott volna a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanáccsal a tervezett változásokról, mti OTERROR Rendőrök és polgári személyek húzódnak fedezékbe a kelet-pakisztáni Lahorban, ahol tűzpárbaj alakult ki 2010. május 28-án, miután fegyveresek támadtak az Ahmadi szekta két mecsetjére a pénteki ima idején. A lahori rendőrfőnökhelyettes szerint a merényletnek legkevesebb 80 halálos áldozata van, további 78 ember pedig megsebesült. FOTÓ:EPA © HATTER: 65 EZER EMBERT ÉRINT A KORMÁNYTISZTVISELŐI T( Hatvanötezer köztisztviselő elnevezését és jogállását változtathatta meg a fideszes Navracslcs Tibor, Répássy Róbert, valamint a kereszténydemokrata Rétvári Bence Országgyűlésnek benyújtott, kormánytisztviselőkről szóló javaslata. A módosító indítványok határozat- hozatalára váró törvényjavaslat a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási rendszerét kívánja megváltoztatni, létrehozva a kormánytisztviselő fogalmát a központi államigazgatási szervek, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira. A dokumentum általános indoklása szerint egyebek mellett ilyen változtatást jelenthet, hogy a jövőben a kormánytisztviselők mellett az államot is megilletheti az a jog, hogy indoklás nélkül, két hónap felmondási idővel szüntesse meg a fennálló jogviszonyt. ________________ Magyarországon a II. világháborút követően nem léteztek köztisztviselők, mindenki állami dolgozóként egységes munkaviszonyban állt, és a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozott. Az Országgyűlés 1992-ben fogadta el a köztisztviselők, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket. A jogszabály innentől kezdve köztisztviselőként határozta meg azokat, akik állami alkalmazottként a minisztériumokban, különböző központi hivatalokban, országos hatáskörű szerveknél dolgozva közhatalmat gyakorolnak. A szintén állami, illetve helyi önkormányzati intézményekben (például iskolákban, óvodákban, kórházakban) dolgozókat közalkalmazottként nevezte meg, akik elsősorban abban különböznek a köztisztviselőktől, hogy nem vesznek részt az állami vagy önkormányzati szervek elöntéseiben. A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre általában határozatlan időre. Mind a köztisztviselők, mind a közalkalmazott számára törvény szabályozza a juttatások mértékék, ami függ a végzettségtől és a jogviszony hosszától. Az illetményalapot mindkét esetben az éves költségvetési törvény határozza meg. A köztisztviselő díjazása mindenekelőtt az alapilletményből áll, melyet meghatározott besorolási osztályba és fizetési fokozatba való besorolással, az ahhoz tartozó illetménytételek alapján kell megállapítani. Ettől a szabálytól kivételesen el lehet térni, míg az alapilletmény általában 3 évenként kötelezően emelkedik. Bizonyos közszolgálati jogviszony esetén jubileumi jutalom illeti meg a köztisztviselőt, amelynek összege 25 év után 2,30 év után 3, 35 év után 4 és 40 év után 5 havi alapilletménynek felel meg._________ A közigazgatási szerv csak törvényben meghatározott okból mentheti fel a köztisztviselő jogviszonyát, továbbá akkor, ha a hivatali szervezetben nincs másik megfelelő betöltetlen munkakör, vagy az áthelyezéshez a köztisztviselő nem járul hozzá. Várdíjat tűztek ki a volt kirgiz elnök családtagjai fejére BISKEK. A kirgiz ideiglenes kormány vérdíjat tűzött ki Kurmanbek Bakijev volt ál- | lamfő családtagjai és közeli munkatársai fejére - erősítette meg az ITAR-TASZSZ-nak a kormány sajtószolgálata. Róza Otunbajeva miniszter- elnök írta alá a rendeletet, amelytől azt remélik, hogy felgyorsítja a keresett személyek elfogását. A díjat a bűnüldöző szervek és különleges szolgálatok munkatársai is megkaphatják. MTI Buktatni, nem buktatni? inden választás - különösen a kormányváltást is hozók - után elementáris erővel kezdődik meg többek között a közoktatás átalakítása. A rendszerváltozás óta eltelt két évtized tapasztalataiból az szűrhető le, hogy közoktatási kérdésekben általában szöges ellentét van kormányzóerők és ellenzék között, sőt arra is találnánk példát, hogy a koalíción beiül sem egyeztek a nézetek és tulajdonképpen politikai alkuban dőlt el, hogy melyik párt elképzeléseit valósítják meg az adott ciklusban. Aztán ennek mentén lettek hat, nyolc és még ki tudja hány osztályos gimnáziumok, kétszintű érettségi rendszer, vagy töröltetett el az osztályozás az általános iskolai alsó tagozatban. Alig alakult meg a jelenlegi országgyűlés, a közoktatás körüli vita azonnal fellángolt. Előbújtak a téma avatott szakértői és előkerültek a fiókok mélyéből az ötletek és az ellenötletek. Az ötletadók ráadásul nem nagyon akarnak tétovázni, például már ősztől szeretnék újra bevezetni az alsó tagozatban is a buktatás lehetőségét. Számomra az a probléma, hogy - úgy tűnik - az érintetteket megint nem nagyon kérdezték meg. Nem is szólva arról a kisdiákról, aki csak annyit ért majd az egészből, hogy a nénik és a bácsik már megint kitaláltak valamit ott a parlamentben. balint.szaniszlo@lnform.hu Súlyosbodó árvízhelyzet Berlin. Súlyossá vált az árvíz- helyzet péntekre a Lengyelországgal határos Brandenburg tartományban. A készültségi szintet az Odera menti Frankfurttól délre mindenütt a legmagasabb fokúra, azaz 4-esre emelték, a városban, továbbá Eisenhüttenstadtban, valamint az Odera és a Neisse összefolyásánál fekvő Ratzdorfban válságos helyzet alakult ki. Ratzdorfban kora reggel mintegy 20 méteres szakaszon megrepedt a gát, azóta azonban helyreállították azt. Ratzdorfnál az Odera vízszintje délelőtt 628 centiméternél tetőzött. Az 1997-es nagy árvíz idején ugyanitt 691 centimétert mértek. mti PÉNZNEM árfolyam változás Euró 273,33 0-3,68 USA dollár 219,86 0~6’20 Svájci frank 191,17 O“4'49 Angolfont 320,29 O"7^ Román lej 65,69 ©-1,02 Ukrán hrivnya 27,74 0 -0,78 Horvátkuna 37,62 ©-0,51 Lengyelztoty 67,49 O“0.03 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB 2 Mindenfelől
