Kelet-Magyarország, 2010. május (70. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-21 / 117. szám
2010. MÁJUS 21., PÉNTEK KELET-MAGYARORSZÁG 2 Mindenfelől KELET Családtagok, barátok, pályatársak és tisztelők vettek végső búcsút Toller László volt szocialista országgyűlési képviselőtől, Pécs néhai polgármesterétől a baranyai megyeszékhelyen csütörtökön. „Kegyetlenül őszinte, emberközeli, mértékadó, a közjót szolgáló vezető volt, aki nem érhette volna el a lehetségest, ha nem törekedett volna mindig a lehetetlenre" - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke a politikust méltató beszédében. Az életének 60. évében múlt hét hétfőn elhunyt Toller Lászlót az MTI becslése szerint több mint ezren kísérték utolsó útjára. A gyászszertartáson részt vett Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, több volt és jelenlegi miniszter, országgyűlési és önkormányzati képviselő, s mások mellett a helyi közélet jeles személyiségei is. FOTÓ: MTI, KÁLMÁNDY FERENC Az alkotmánnyal „indítottak” Az alkotmány módosítása az első elfogadott törvénye az új Ország- gyűlésnek. BUDAPEST. 306 igen, 16 nem szavazattal és 35 tartózkodással az Országgyűlés csütörtökön elfogadta az alkotmány módosítását. A javaslatot a fideszes Navracsics Tibor, Répássy Róbert és a kereszténydemokrata Rétvári Bence jegyzi. Az alkotmánymódosítással bekerült az alaptörvénybe a miniszterelnök-helyettesi funkció, valamint az új kormánytöbbség megtette az első lépést a kisebb parlament ügyében: rögzítették az alkotmányban, hogy az országgyűlési képviselők száma a következő ciklustól 200 fő lehet. Kétszer szavaztak A szavazás már délelőtt 11 óra előtt megtörtént, azonban egy „forgatókönyvi hiba” miatt a parlament előbb gombbal, majd ezután a Fidesz Kezdeményezésére név szerint is szavazott a javaslatról, holott egy indítványról egyszer dönt az Országgyűlés. Az eset tisztázása érdekében még a Ház- bizottság is összeült, majd a döntést Schmitt Pál Házelnök ismertette délután egy órakor. Eszerint a gombnyomásos szavazás eredményét kihirdették, a névszerintiét azonban nem. A Házbizottság ülésén mind az öt frakció egyetértett abban, hogy az alkotmánymódosítást ne kísérje vita, ezért a kihirdetett gombnyomásos szavazást fogadták el érvényesnek. Bár a helyzet tisztázása alatt a parlament két másik jogszabályt is elfogadott, de a szavazás idejét figyelembe véve az alkotmány- módosítás az új Országgyűlés első elfogadott javaslata. Emellett ezentúl szerepel az alkotmányban, hogy a kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat, hogy a kormány jogosult az állam- igazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni és erre külön szerveket létesíteni, illetve hogy a minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját külön törvényben szabályozzák majd. 13 helyett 8 minisztérium Elfogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, a képviselők az előterjesztés kétharmados többséget igénylő részét 297 igen, 7 nem szavazat és 51 tartózkodás mellett fogadták el, az egyszerű többséget igénylő részét 302-en támogatták, 40-en utasították el és 13-an tartózkodtak. A jogszabály szerint a tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken, és törvényi szinten szabályozzák a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik. A parlament csütörtökön elfogadta a központi állam- igazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály visszaállítja a köz- igazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget és csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótol a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával. FH, MTI kezdetén letette képviselői esküjét Szili Katalin szocialista politikus, aki az alakuló ülésen nem volt jelen múlt pénteken. FOTO: MTI, SOÓS LAJOS Az Országgyűlés csütörtöki ülése Vita a képviselők választásáról Vita az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényről. Budapest. Megkezdte az Országgyűlés csütörtökön az önkormányzati rendszer átalakítását célzó törvény vitáját. A Fidesz-KDNP javaslata létszámarányos módon csökkentené a a helyi önkormányzatok és a megyei, illetve fővárosi közgyűlés képviselőinek számát. A törvénymódosítás már a 2010-es önkormányzati választásokon életbe lépne a kormányoldal tervei szerint. A Fidesz azt várja, hogy hatékonyabb, átláthatóbb legyen a döntéshozatal, az ellenzéki pártok azonban jelenlegi formájában nem támogatják az előterjesztést. íme az arányok Az indítvány alapján 100 lakosig a képviselő-testület 2 fő, ezer lakosig 4 fő, ötezer lakosig 6 fő, tízezer lakosig 8 fő lenne. 25 ezer főig nyolc egyéni és három listás, 50 ezerig 10 egyéni és 4 listás, 75 ezer lakosig 12 egyéni és 5 listás, 100 ezer lakosig pedig 14 egyéni és 6 listás képviselő adná a települési képviselő- testületet. Minden további 10 ezer lakos után eggyel nőne az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer után eggyel a kompenzációs listán választott képviselők száma. A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választanák meg. A fővárosi közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságszáma alapján határoznák meg úgy, hogy minden 50 ezer lakos után egy képviselő választható. Ezzel a jelenlegi 66 helyett 35 fős lenne a Fővárosi Közgyűlés - jelentette be korábban Kosa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, a törvénymódosítás egyik benyújtója. A megyei képviselők A megyei önkormányzati képviselőket megyei listán választanák. Minden megye egy választókerületet alkotna, amelynek nem része a megyei jogú város és a főváros. A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján határoznák meg úgy, hogy 400 ezer lakosig minden 20 ezer lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15, 700 ezer lakosig 20 képviselő, és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után 1, illetve 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után 1 választható. Az ülést vezető Jakab István (Fidesz) elnapolta az általános vitát. FH O HATTER: TUCATNYI TÖRVÉNYJAVASLATOT NYÚJTOTT BE A FIDESZ-KDNP NÉHÁNY NAP ALATT Tucatnyi törvényjavaslatot, három ország- gyűlési határozati javaslatot és egy politikai nyilatkozattervezetét is a Ház elé terjesztett a parlament múlt pénteki megalakulása óta a Fidesz és a KDNP. A Fidesz-KDNP máraz első parlamenti napon megkezdte „ígéreteinek” beváltását. A frakciószövetség több csomagban nyújtotta be javaslatait, és az eddigi mérleg szerint 14 törvény- és három határozati javaslatot, valamint egy politikai nyilatkozattervezetet terjesztett az Ország- gyűlés elé. A kabinet szerkezetét közvetlenül három jogszabálytervezet érinti: az alkotmány módosítása, a minisztériumok felsorolásáról, illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló javaslat. E jogszabályokkal jön létre a 8 minisztériumból álló kormányzati struktúra; ismét lesz közigazgatási államtitkári poszt, a miniszterelnök kinevezhet miniszterelnök-helyettest is, és törvényben szabályozzák a kormányzati átadás-átvételt. Az első benyújtott törvényjavaslat az alkotmány módosítása volt, amely rögzíti a Fidesznek az elmúlt hónapokban egyik legtöbbet hangoztatott vállalását, a kisebb létszámú parlamentet is. A kisebb létszámú Országgyűléshez választójogi törvényjavaslatot és egy határozati javaslatot is csatolt a Fidesz, amely időkorlátot szab az új választási rendszerről szóló egyeztetésnek. Több korábbi ígéretét terjesztette jogszabályjavaslat formájában a frakciószővetség még az új kormány megalakulása előtt a parlament elé: a kettős állampolgárság bevezetését, a családi pótlék összekötését a gyermek iskoláztatásával kapcsolatos szülői felelősséggel, a Btk. módosítását egyebek mellett a „három csapásrót”, a kisebb létszámú önkormányzati képviselő- testületek tervét, azt, hogy megszüntetnék az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetését, valamint azt, hogy - egyebek mellett - a vat- lásra is rákérdeznének a 2011-es népszámlálás során. Az Alkotmánybíróság korábbi döntése miatt újraszabályozná a Fidesz a közterületi parkolás rendszerét is. Két országgyűlési határozatban ad feladatot az új kormánynak a Fidesz. Az egeikben felkéri, hogy jogszabályban rögzítse; a jogosítvány megszerzéséhez a nyolc általános iskolai osztály eredményes befejezésére van szükség, a másikban pedig arra kéri a kabinetet, hogy kártalanítsa a 2006-os tűzijáték-tragédia és rendőri oszlatások áldozatait. A Fidesz „újraszabná” a vagyongazdálkodás szervezeti és tartalmi kereteit is, összevonná az APEH-et és a VPOP-t. Ezek mellett a Ház elé került egy politikai nyilatkozat is a nemzeti együttműködésről _________________ Szerdán nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amellyel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítanák a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét; kimondanák: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A gazdasággal kapcsolatos vállalások - Orbán Viktor szavai szerint - azután kerülhetnek majd javaslatok formájában a Ház elé, ha a Varga Mihály Fidesz-alelnök vezette gazdasági tényfeltáró bizottság elkészítette közbülső jelentését. Ez május végére, június elejére születhet meg, így június közepén kerülhetnek a parlament elé az első fontos gazdasági törvényjavaslatok. Az elmúlt ciklusokban is volt példa arra, hogy már a kormány megalakulása előtt elfogadott önálló képviselői indítványokat az Országgyűlés, annyit azonban, mint amennyi az új kabinet május 29-i megalakulásáig várható, még soha. A Gyurcsány-kormány 2006-os megalakulása előtt négy képviselői indítványt fogadtak el. Három a kormány működését segítette. A Medgyessy-kormány 2002. május végi megalakulása előtt három, képviselők által benyújtott törvényjavaslatot fogadott el a Ház. Az első' Orbán-kormány 1998-as megalakulása előtt öt törvényjavaslatot nyújtottak be a leendő kormánypárti képviselő. Zablát a jegybank szájába? eglep<> m<>d<>n, szinte „csont nélkül” fogadta el az ország- gyűlés a kisebb létszámú parlamentről szóló előterjesztést. Remek hír; kétszáz képviselő a kisebb hangzavarban hátha jobban szót tud értenie egymással, mint majd’ négyszáz. Ezen felül bekerült az Alkotmányba, hogy a kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni - ami viszont már elgondolkodtató. Mivel Orbán Viktor számos alkalommal adott hangot abbéli meggyőződésének, hogy nem praktikus, ha az MNB - és annak elnöke - a saját feje után megy, nehezen tudok másra gondolni, mint hogy ezzel a döntéssel Simor András jegybank-elnök elmozdításához ágyazott meg a parlamenti többség. Hogy mit gondol a piac az eddig független jegybank közvetlen politikai irányításáról, arról az Orbán-fricskák után meggyőződhettünk: a forint árfolyama minden alkalommal romlott egy kicsit. Persze, miután a „piac megnyugodott”, újra erősödésbe kezdett - egészen a következő fricskáig. A döntés megszületésével párhuzamosan érkezett a hír: a forint árfolyama újabb mélypontra zuhant. Az elemzők úgy vélik, a „romló hangulat”, az amerikai makroadatok, a német short-tilalom vagy éppen a spanyol szakszervezetek okolhatók ezért. Még az is lehet, hogy igazuk van. peter.szendrel§lnform.hu ■1™ PÉNZNEM Árfolyam változás Euró 280,12 O -1.00 USA dollár 225,81 ©-5,05 Svájci frank 196,54 ©-4,17 Angol font 324,76 © -4,79 Román lej 66,64 © -0,26 Ukrán hrivnya 28,49 ©-0,64 Horvátkuna 38,55 ©-0,15 Lengyel zloty 68,00 © -0,74 ^ gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Lengyelországban egyre rosszabb az árvízi helyzet. Ez a férfi az előtetőn várja kutyájával, hogy kimenekítsék őket a víz fogságából. FOTÓ: EPA JEGYZET Szendrei Péter
